Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-10 / 287. szám
A HB KOZELET m wmmmmmm A Belügyminisztérium felügyeli a vízügyet január 1-jétől a Belügyminisztérium felügyeli a vízügyet, azaz megszűnik az az állapot, hogy a vízügyi kérdések részben a vidék- fejlesztési, részben a belügyi tárcához tartoznak - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára. Illés Zoltán közölte: a vízügyi szakterület áthelyezését a Belügyminisztériumhoz főként az indokolta, hogy a belügyi tárca végezte már eddig is az ár- és belvízvédelemmel, valamint a kárelhárítással összefüggő feladatokat, amelyekhez jelentős mértékben foglalkoztattak közmunkásokat. ■ MTI Navracsics: megelőző csapás a korrupcióra az a cél, hogy lehetőség szerint megelőző csapást mérjünk a korrupcióra - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapesten a korrupcióellenes küzdelem világnapján. A kormány 2012-ben elfogadott korrupcióellenes programját és a jogszabály-módosításokat említette, például a Btk. változását, amelyet kiegészítettek a befolyásolás vásárlása tényállással, amely a korábbiaknál hatékonyabban bünteti az aktív korrupciót. ■ MTI Új átkelők a magyar-horvát határon tíz új határátkelő megépítését javasolja Magyarország a magyar-horvát határon - erről is tárgyalt Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Drazen Pros horvát vállalkozásügyi és kézműipari miniszterhelyettes Budapesten. A 345 kilométer hosszú határszakaszon jelenleg mindössze hét közúti átkelő van, ami jelentősen csökkenti a régióban működő kkv-k versenyképességét - közölte a Miniszterelnökség. ■ MTI A ponty alkonya haltermelés Exportképesebb fajokat termel az ágazat A hazai haltermelés alakulása (tonna) VG-GRAFIKA Az üzleti lehetőség ma már azokban a fajokban van, amelyek szálkamentesek, és aránylag jó áron lehet értékesíteni FORRÁS: KSH A ponty helyett egyre inkább az exportképesebb, divatosabb halfajokra koncentrálnak a hazai halgazdaságok. A szálkamentes, keresett halfajok termelését uniós beruházások is segítették, az ágazat hangsúlyváltása meglátszik a fogyasztási adatokon és a karácsonyi kínálaton is. Braunmüller Lajos Az elmúlt években jó hatásfokú fejlesztések történtek a halgazdaságokban, a Halászati Operatív Program vonatkozó kerete szinte teljesen kimerült. A fejlesztések eredményeképp előrelépett a keresett, exportképes halfajok tenyésztése is, így eredményesebben tartható a barra- mundi, az afrikai harcsa, és a tok. A 36 800 hektárnyi nyilvántartott területből 7 százalékkal, 25 000 hektárra nőtt a feltöltött, termelésre használt halastavak összterülete Magyarországon, és feljövőben van az intenzív, vagy precíziós haltenyésztés. „Magyarországon döntően pontydominanciájú akvakultú- ra volt évtizedekig, ám az utóbbi időszakban ez polikultúrává vált, azaz egyre több halfaj kap egyre nagyobb szerepet” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bercsényi Miklós. A Pannon Egyetem Geor- gikon karának egyetemi tanára lapunknak elmondta: az üzleti lehetőség azokban a fajokban van, amelyek szálkamentesek, és aránylag jó áron lehet értékesíteni. Ezek döntően a ragadozó halak, míg a nehezebben, vagy csak olcsóbban értékesíthető ponty és busa sok esetben csak biológiai szempontból jelentős, egy-egy tógazdaság vízminőségének fenntartásához kell. Az utóbbi években az intenzív haltenyésztés szerepe növekszik Magyarországon, amely nagy mennyiségben állít elő keresett fajokat. Összehasonlításul: míg a Balaton közel 60 ezer hektárján mára mindössze ötszáz tonna halat halásznak le, a hazai 2 ezer tonnás afrikaiharcsa-ter- melés mindössze két hektáron valósul meg. „A következő nagy lépés az olyan értékesebb fajok intenÖtödével nőtt a halfogyasztás „a tárca tavalyi népszerűsítő kampányának eredményeként az élelmiszer-ágazaton belül egyedül a halfogyasztás növekedett számottevően ebben az esztendőben, mintegy húsz százalékkal” - közölte a vidékfejlesztési miniszter azon a tiszafüredi rendezvényen hétfőn, amely minden évben a halfogysztás népszerűsítését tűzi ki célul. A tavaly útjára indított kezdeményezés folytatásának célja, hogy a tavaly óta közel egy kilogrammal növekedett, jelenleg fejenként öt kiló körüli éves halfogyasztás tovább bővüljön, hiszen az uniós átlagnak számító évi húsz kilogrammos halfogyasztástól még igen távol vagyunk. Fazekas Sándor hangsúlyozta, az ágazat képes kiváló minőségű termékek előállítására. A 2012-es adatok szerinti 21 ezer460 tonna étkezési hal mennyisége az idén várhatóan tíz-tizenöt százalékkal emelkedik. Sz. Zs. zív termelésének megvalósítása lesz, mint az idehaza honos lesőharcsa és a süllő” - mondta el Bercsényi. Az erre irányuló kísérletek a Pannon Egyetemen is folynak, az egyetemi tanár szerint két éven belül exportképes lesőharcsa-termelés valósulhat meg Magyarországon, és hasonló a helyzet a süllővel is. A legfőbb célország Németország lehet. Az ágazat ugyanakkor nehézséggel is kénytelen szembenézni. Az egyik ilyen probléma az inputanyagok magas költsége. Az év elején komoly problémát okozott a magas takarmányár, emiatt az etetés nem volt kellően intenzív. Gondot jelentett a nyári aszály is, emiatt ugyanis jelentős vízvisszapótlásra volt szükség. Kifejezetten sújtja az ágazatot az is, hogy az élőállat-szállítás nem lett ingyenes, az élőhal szállításakor ugyanis a hal meny- nyisége csak 30-50 százaléka a teljes rakománynak, a többi víz. Ezért a használatarányos útdíj bevezetése nehézségeket okoz a viszonylag hatékonytalan halszállítás révén. Összességében azonban a halgazdaságok így is nyereségesek maradtak. Országgyűlés: szavaztak a gyes és a gyed kibővítéséről plenáris Ismét levették a par- laenti napirendről a zsebszerződések feltárásáról és megakadályozásáról szóló javaslatot. A törvényt Áder lános köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, a halasztást ismét a Fidesz-frak- ció kezdeményezte. A napirend elfogadása előtt Szabó Rebeka és Scheming Gábor, az Együtt-PM két független országgyűlési képviselője „Kit védtek? Ne kamuzzatok tovább NAV-ügyben” feliratú molinót függesztett ki az ülésteremben. A házelnök jelezte, akciójukért szankcióra számíthatnak. A szavazások között a képviselők elfogadták az államháztartási törvény hetedik módosítását. Lapzártánk után szavaztak a nemzet művésze díjról is: a kitüntetést a Magyar Művészeti Akadémia fogja kiadni 70 művésznek. Ők hetvenen havi 640 ezer forintot kapnának. Tegnap tartották a záró- szavazást a gyerekgondozási ellátásokról és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezményről, a gyes és a gyed így a gyerek egyéves kora után akkor is folyósítható marad, ha a szülő munkát vállal. Bevezetik a diplomás gyedet is. Sorra kerültek a költségvetés utolsó módosító indítványai is, ezek közt a sport a legnagyobb nyertes, ha elfogadják a bizottsági indítványt, 12 milliárdot oszthatnak szét stadionépítésekre. ■ VG Az Együtt PM akciója A tankönyvkiadók többsége lehúzhatja a rolót fórum Nem világosak a tankönyvkiadás államosításának részletei - Hiller: Soha nem látott központosítás az oktatásban „A tankönyvkiadás államosítása esetén a szó klasszikus értelmében nem maradnak majd tan- könyvkiadó cégek” - nyilatkozta lapunknak a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke. A tankönyvellátásról és kiadásról szóló fórumon Szarvas-Ballér ludit elmondta: a kiadóknak lehetőség az lehet majd az állami tankönyvek holdudvarában, hogy fejlesztő kiadványokat, munkafüzeteket adnak ki azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei áldoznak majd a minőségi oktatásra. Az ilyen kiadványok forgalma dönti majd el, hogy ebből életben lehet-e maradni, a kiadók többségének azonban be kell majd fejezniük működésüket. A TVOT elnöke többekkel együtt sérelmezte a fórumon, hogy a kormányzat semmilyen egyeztetést nem végez az érintettekkel, a rendezvényen sem képviselték magukat. Szerinte csak a kormányzati szándék ismeretes a tankönyvkiadás központosításának államosításáról, de az, hogy ezt hogyan kiviteleznék, nem lehet tudni. Nem ismert, hogy cégeket vásárolnának-e meg, újat hoznának létre, vagy hagynának valamilyen szerepet a jelenlegi kiadóknak. A TVOT elnöke elmondta: az állam 53 milliárdot tervez elkölteni a teljes közoktatási tankönyvgyártás és ellátás állami kézbevételére, ami a koA volt miniszter megjelent, a jelenlegi kormányzat nem rábbi 60 év teljes könyvtámogatásával ér fel. „Soha nem volt még ilyen mértékű központosítás az oktatásban, mely szembe megy a modern világ elképzeléseivel, a tankönyvellátás és kiadás csak része ennek” - hangoztatta Hiller István. Az MSZP oktatáspolitikusa szerint az intézmény- fenntartó nevét viselő Klebels- berg Kunó forog a sírjában, mivel ő nem akart volna ilyen fokú centralizációt, a kormány a hatalom jövőbeni berendezkedésének alapelemét látja az oktatásban. Kijelentette: 1978-ban a Kádár-rendszerben 70-30 százalékos arány volt a kötelezően előírt tananyag és a szabadon választott között, jelenleg ez az arány 90-10 százalék. „Decemberben még mindig vannak olyan iskolák, ahová nem érkeztek meg a tankönyvek, olyanok is, amelyeket júliusban kifizettek - mondta a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke. Szakmári Klára szerint hazugság, hogy a könyvtárak fejlesztésére fordítják majd a 16 milliárdos piacot jelentő tankönyvterjesztésből befolyó bevételeket. A fórumon elhangzott, hogy decemberben az e-mailen eljutatott hibák száma elérte az 59 ezret, egy hibajelzés pedig akár egy egész évfolyam tankönyvhiányát is jelenthette. ■ É. S. i i
