Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-24 / 45. szám
5 2013. NOVEMBER 24., VASÁRNAP SZTORI Vadászni kell a spermadonorokat férfigondok A meddőség sokszor még mindig tabu, pedig a férfi éppúgy lehet az oka A megtermékenyülés pillanatának illusztrációja. Magyarországon minden ötödik pár csak nehézségek árán tud gyermeket nemzeni. A merevedési zavarok vagy a prosztataproblémák napjainkban már nem számítanak tabutémáknak. A férfi meddőségről viszont még a 21. század elején sem szívesen beszélnek, pedig vizsgálatok szerint az erősebb nem egyre rosszabb minőségű örökítő anyagot produkál. Haiman Éva Nem csak kevesebb, de lassabb és gyengébb minőségű is napjainkban a nemzőkorú férfiak hímivarsejtje, mint az előző generációké. A spermavizsgálatokon ma tíz mintából jó esetben egy, de inkább 15-ből egy bizonyul megfelelőnek, míg 10-15 évvel ezelőtt még 10-ből 2-4 mintára is igaz volt ez az állítás. Ma- | gyarországon minden ötödik | pár csak nehézségek árán tud f gyermeket nemzeni, a siker- s telenség hátterében az esetek 40 százalékában a nő, ugyanilyen arányban a férfi, míg 20 százalékában a felek közös problémája áll. Ezért sem helyes - mondja Papp György professzor - a reklámok hatására a férfiak egészségi gondjait kizárólag a merevedési zavarokkal vagy a férfiklimaxból fakadó prosztataproblémákkal azonosítani. A férfiak nemző és szexuális képességével, változó korával foglalkozó tudományágnak, az androló- giának a legismertebb hazai képviselője arra hívja fel a figyelmet, hogy a sikertelenül próbálkozó pároknál mindkét fél kivizsgálása fontos. Különösen, hogy hormonkészítményekkel, mikrosebé- szeti beavatkozásokkal vagy műtéttel nagyon sok probléma orvosolható, és a férfiak apává válhatnak. Ez csak egyetlen esetben lehetetlen, ha sérülés vagy betegség miatt a here egyáltalán nem termel spermiumot. Ilyenkor az örökbefogadáson kívül egy megoldás kínálkozik arra, hogy a párnak gyermeke legyen: a mesterséges megtermékenyítés spermabankból származó örökítőanyaggal. A jogszabályok jelenleg erre csak anonim módon adnak lehetőséget, a jövendő szülők tehát nem ismerhetik meg a biológiai apát, és egyáltalán nincs rá lehetőség, hogy úgy válogassanak közülük, mint egy katalógusból. Viszont számos információ rendelkezésükre áll a választáshoz - tájékoztat az első magyar spermabank, a Krio Intézet igazgatója, Balogh István. A külső jegyeken - arcforma, magasság, súly, hajszín - kívül beállítottságát (humán, reál), csillagjegyét, - ha megadja - vallását, vagy például azt is meg lehet tudni, hogy meddig éltek a felmenői. A foglalkozását, vagy az IQ-ját viszont titokban tartják, annak ellenére, hogy a donoroknak még az érzelmi intelligenciájukat is megvizsgálják, mielőtt lehetőséget kapnak arra, hogy mintát adjanak. Ez egyébként, mondja Balogh István, korántsem olyan egyszerű, mint azt a laikusok képzelik. A törvény egyrészt jelenleg csak a 18 és 35 év közöttiek számára biz- J tosít lehetőséget arra, hogy s spermadonorok legyenek. A kor azonban még csak az első szűrő: a jelentkezőnél először is hímivarsejt-analízist, majd andrológiai vizsgálatot A férfi meddőség hátterében betegség, genetikai és életmódbeli ok egyaránt állhat. A fokozódó stressz, az egészségtelen, mozgáshiányos életmód, a környezetszennyezés, a tartós gyógyszerhasználat, a dohányzás, az alkohol, a drog mind közrejátszhat ebben. A magas végeznek, ezután vírusokat, baktériumokat keresnek a szervezetében, mert nem hordozhat szexuális úton terjedő hőmérséklet, amelyet például a szűk nadrágok okoznak, kifejezetten ártanak a spermiumok keletkezésének. Nem véletlenül kerültek a herék a hasüregen kívülre, az ivarsejtképzés ugyanis a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletet igényel. kórokozókat. A mikrobiológiai teszt után jön a genetikai vizsgálat, amelynek során azt nézik meg, hogy ismert Öngondoskodóknak Is a spermabankok nem csupán donorok spermiumait őrzik, itt bárki elhelyezhet mintát, aki úgy gondolja, később szüksége lehet rá. Főleg azok, akik valamilyen komolyabb műtét, esetleg sugárterápia előtt állnak, és emiatt veszélyben forog a nemzőképességük. A kivizsgálással, spermaanalízissel együtt az első éves tárolási díj 89 ezer forint az egészségesek, 69 ezer forint a hererákon kívül bármilyen betegségben szenvedők, míg 29 ezer forint a rosz- szindulatú heredaganatosok számára. Ezt követően évi 15 ezer forintért bármeddig megőrzi a spermiumot a bank. az 1998-ban megnyitott Krio Intézetben az elmúlt majdnem 15 évben nagyjából 25 ezer mintát tároltak már, amelyek felhasználásával eddig több mint 2500 gyerek született, évente 600-800 mesterséges megtermékenyítéshez adnak mintát. Egy kis biológia A férfiak ugyan akár 70 éves korukig nemzőképesek, de ahogyan a nőknél fogy az életkor előrehaladtával a petesejt, az ő esetükben is ez történik a hímivarsejttel. Negyvenötéves korra már a fiatalkorinak a fele a termékenyítőképes spermium, és idővel mind nehezebben is mozognak. De a spermiumban található örökítőanyag, a DNS állomány is romlik, ami éppúgy magában hordozza a magzati kromoszóma rendellenességek veszélyét, mint a nők esetében a kései gyermekvállalás. genetikai betegségek előfordulnak-e az illetőnél. Végül még pszichológiai vizsgálaton, értelmi és érzelmi intelligencia-teszten is átesik a potenciális donor, többek között, hogy kiderítsék, nincs-e valamilyen titkolt pszichés problémája. A legtöbb jelölt bizony már a legelején elvérzik, mert nem rendelkezik elegendő vagy megfelelő minőségű spermiummal. Annak ellenére, hogy a jelentkezők 95 százaléka 25 év alatti egyetemista vagy főiskolás, akik főleg azért a 15 ezer forintért vállalják ezt a procedúrát, amit a mintaadásért kapnak. „Ma már szinte vadászni kell a donorokat” - fogalmaz az igazgató, és hogy mennyire komolyan beszél, azt az is alátámasztja, hogy az intézet külön honlapot indított a potenciális donorok számára „Kell a spermád” néven. A donorra szoruló pároknak, illetve egyedülálló nőknek (akik, ha elmúltak 35 évesek és normál úton bizonyítottan nem lehet gyerekük) egy mintáért nagyjából 40 ezer forintot kell fizetniük. Az igazgató tapasztalatai szerint a házaspárok rendszerint olyan donort választanak, aki hasonlít a leendő apára, az egyedülálló nők viszont egy idealizált képet keresnek. Jelenleg tízes nagyságrendű „apajelöltből” választhatnak, de ez a szám folyamatosan változik, mert egy-egy donor mintáit maximum négy terhesség létrehozásánál használják fel. Fagyasztóüst a spermabankban Amivel árthatnak maguknak a férfiak Humorérzék, katarzis, művészsors A EGYRE INKÁBB úgy látom, ennek az or- rados virág szágnak nincs humorérzéke, vagy ha van, vészesen fogyatkozik. (Tisztelet a kivételnek.) A humorérzék az a képesség, hogy például egy jelenet láttán el tudunk attól vonatkoztatni, és felismerjük benne a vicces visszásságot, amely jellemző ránk. A humor megmutatja, milyen komikusak vagyunk valójában. Ilyenkor szoktunk nevetni titkon önmagunkon is - ez a katarzis egyik formája. Minél kifinomultabb a humor, annál nagyobb elvonatkozta- tási képesség kell hozzá. Az irónia, azaz a finoman csípős, esetenként szintén nevetésre ingerlő gúny hasonlóan működik. aki viszont egy az egyben veszi a jelenetet, az nem fog nevetni, így a katarzis, azaz a feloldódás nála elmarad. Márpedig arra mindnyájunknak szüksége van az életünket szétziláló, rengeteg feszültség közepette. A humorérzék nélküli ember a jóízű röhögés helyett inkább bajainak keserű levében fortyog, és sebzettsé- gében előbb-utóbb nekitámad valakinek. A humorérzék hiánya rendkívül veszélyes dolog. hogy miről jutott mindez az eszembe? A sokoldalúan tehetséges, általam nagyra becsült író és költő, Karafiáth Orsolya legújabb könyvének a kisfilmjéről. Benne az Orsolya alakította szereplő csak zabái és zabái, majd a végén mohó harapásokkal magába tömi saját pillecukor-babamását. nem nagy ördöngösség kitalálni, mit üzennek e képsorok: evésközpontú világunkban mi is zabálunk és zabálunk, képtelenek vagyunk abbahagyni, így aztán hízunk, dagadunk, majd' kipukkadunk. Az étkezés többé már nem funkcionális cselekvés, amely arra szolgál, hogy a testünket tápláljuk, hanem kártékony függőség. A szorongásunkat próbáljuk csillapítani vele. A művész a társadalmi jelenséget mutatja meg, figurázza ki, humorosan, sőt, ironikusan sarkítva: ha cukorból lennénk, talán még önmagunkat is felfalnánk. erre hogyan tálalja a jelenetet az egyik sajtótermék? Ahelyett, hogy eligazítaná a közönséget a látottakat illetően, azt írja, „Karafiáth Orsolya a saját cicijét harapdálja”. Nem csoda, ha egy ilyen címet viselő cikk alatt humorérzék nélküli országunkban csak úgy hemzsegnek az írót cikiző, sértegető kommentek. Mindezt azért, mert nem történt meg a nevetéshez szükséges elvonatkoztatás. Nem vették észre, hogy a jelenetet játszó szerző nem önmagával azonos, hanem a regénye karakterével, a pillecukorbaba pedig jelkép, idegen szóval szimbólum. persze Orsolyának nem ez az első akciója, amivel kiveri a biztosítékot. A parókáival, a jelmezeivel, az extravagáns öltözködésével, az előadásaival külföldön ő lenne az irodalmi Lady Gaga. De ez nem Amerika, hanem Magyarország, ahol az eredetiséget nem divat díjazni, és ahol, ha valaki egy fejjel kimagaslik a tömegből, nem lábujjhegyre állnak mellette, hanem levágják a fejét. Itt nem használatosak az olyasfajta szavak, mint „eredeti”, „tehetséges”, „kreatív”, „különleges egyéniség”, amelyek pedig a jó művész ismérvei. Mifelénk őrá olyan jelzőket aggatnak, hogy „megosztó”, „elvont”, „deviáns”, „nem komplett”. Nálunk a kitaposott út szent és elhagy- hatatlan - még akkor is, ha a szélét és a valóban tilalmas kerítést tekintélyes távolság választja el egymástól. pedig jó volna végre tudomásul venni: egy művész sosem fog együtt menetelni az átlaggal. Sajnálom, kedves polgártársaim, a művész mindig is „elvont” lesz, mindig ki fog lógni a sorból. Ez ugyanis a dolga. Az ő helye abban a bizonyos zónában van - a kitaposott úton elpusztulna, azaz nem alkotna többé. És akkor ki ajándékozna meg minket a katarzissal? i T
