Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-24 / 45. szám

4 A HÉT TEMAJA 2013. NOVEMBER 24., VASÁRNAP cigaretta Egy év alatt kétszázezerrel kevesebb a dohányos, ez a jó hír. Évente 28 ezren halnak meg a dohányzás miatt, ez a rossz. Az elmúlt években a hazánkban bevezetett szigorítások az európai átlag előtt járnak és további megkötések jöhetnek. De élénkül a cigarettafeketézés is. A DOHÁNYZÁS MIATT MINDENKI SZÍV Állítólag már kétszázezerrel kevesebben, de így is sokan és sokat dohányoznak Magyarországon. A dolguk egyre nehezebb: tizedannyi üzletben, dupla annyiért vásárolhatnak cigarettát és már nem gyújthatnak rá közterületen, vagy szórakozóhelyeken sem. De nem csak ők, mindenki megfizet: az erős dohányosoknak az életükbe kerül, az államnak évi 80 milliárd forintba. Fábos Erika Az elmúlt években a nemdo­hányzók védelme érdekében tett intézkedéseknek köszön­hetően jelentősen csökkent a dohányosok száma - jelentette be az egészségügyért felelős ál­lamtitkár. Szócska Miklós azt mondta, egy megismételt felmé­rés azt mutatta, hogy míg 2012- ben a felnőtt lakosság körében a naponta dohányzók aránya 28 százalék volt, addig ez az arány 2013-ra 19 százalékra esett visz- sza, vagyis nagyjából 200 ezren abbahagyták a dohányzást. Akik kevésbé idealisták, azt mondják, ez a kétszázezer ember csak a le­gális piacról tűnt el. Továbbra is dohányzik, csak feketén szerzi be magának a cigit. Mucsi János tüdőgyógyász, a Szövetség a Dohányzás Visz- szaszorításért Egyesület elnöke azt mondta: szerinte is tömegek tették le a cigit. Legtöbben azért, mert drága lett. Az ugyanis bi­zonyított, hogy van visszatartó ereje a dohánytermékek árának. Magyarországon pedig az elmúlt két év alatt 600 forintról ezer fo­rintra drágultak a jobb cigaret­ták. A tüdőgyógyász szerint az is sokat számít, hogy nehezebb hozzájutni és vannak olyan tele­pülések, ahol nem is lehet venni. A trafikok körül kialakult politi­kai balhé pedig ugyancsak ráirá­nyította a témára a figyelmet és vannak, akik politikai okokból nem vesznek cigarettát. „Az elmúlt években bevezetett szigorítások, a nemdohányzók védelme, a társadalom dohány­zással kapcsolatos hozzáállását is alapvetően megváltoztatták- mondja Mucsi János. - Egyre inkább megbélyegzett az, aki dohányzik, ciki tevékenység lett. Mindezek persze azokra hatot­Nemzeti dohánybolt belülről. A szigorítások a társadalom dohányzással kapcsolatos hozzáállását is alapvetően megváltoztatták. Európai dohányzási statisztika 2012 Ország Dohányzó férfi (%) Dohányzó nő (%) Elszívott cigaretta (fő/év) Görögország 63,6 39,8 3017 Ukrajna 63,8 22,7 2726 Csehország 36,6 25,4 2668 Ausztria 46,4 40,1 2664 Magyarország 45,7 33,9 2623 Oroszország 70,1 26,5 2319 Franciaország 36,6 26,7 2145 Olaszország 32,8 19,2 1596 Románia 40,6 24,5 1480 Németország 37,4 25,8 1125 Svédország 19,6 24,5 751 tak leginkább, akik élvezeti szin­ten dohányoztak. Az erős dohá­nyosokra, akik valóban függők, nincs, hatással. Nekik komoly elhatározás és sokszor segítség is kell a leszokáshoz.” Erős dohányosnak azt neve­zik a szakemberek, aki naponta tíz szálnál többet szív és az ébre­dés után egy órán belül rágyújt. Sokan vannak ilyenek. így tehát vannak országok, ahol többen cigarettáznak, mint nálunk, de kevesebbet szívnak. Magyaror­szágon sokan is cigiznek és erős dohányosból is sok van. A lakos­ság 38 százaléka dohányzik, 15 százaléka korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47 százalék olyan, aki sohasem ci­gizett. A nők és a férfiak napi át­lag cigarettafogyasztása az uniós átlagnál is magasabb. Ráadásul a dohányosok kétharmada már többször is sikertelenül próbált meg leszokni. Jó hír azonban, hogy januártól az ország 150 tü­dőgondozójából 96 helyen lehet részt venni orvos által irányított, leszokást segítő programban. Uniós támogatással valósul meg a program és az OEP finanszíroz­za a kezeléseket. „A leszokást segítő kezelésnek van pszichés és gyógyszeres ré­sze is, amely csakis együtt lehet hatékony - mondja Mucsi János. - A nikotinfüggőségre olcsóbb megoldás a tabletta, a tapasz, vagy a rágógumi, ezek havi költ­sége úgy 15 ezer forint, míg a nikotinellenes tapasz ára 25 ezer. A komplex kezelés 30-40 száza­lékban hosszú távú sikert hoz és csak az első két hét nagyon ne­héz. Aki pedig kitartó, a harma­dik hónaptól már nem is kívánja a cigarettát, vagyis ha eltökélt, képes letenni.” Ez már csak azért sem mel­lékes, mert jelenleg 780 forint a legolcsóbb és 1040 forint a leg­drágább cigi a trafikban. Magyarországon probléma az is, hogy különösen sok a dohá­nyos a fiatalok között, több mint 40 százalékuk dohányzik rend­szeresen. 18-30 év között majd­nem minden második ember dohányos és a nők és a fiatalok körében folyamatosan növekszik a cigarettahasználat. Ráadásul minden negyedik középiskolás függő dohányosként hagyja el az oktatási intézményt. A dohányzásellenes lobbis- ták szerint még mindig van mi­hez nyúlni a szigorítás terén. Svédországban, de több másik államban is magasabb egészség- biztosítást fizet, aki dohányos és vannak olyan egészségügyi beavatkozások, műtétek, ame­lyeket dohányosoknak el sem vé­geznek. Az elképzelések szerint pár éven belül, a csomagoláson mindkét oldalon elrettentő ké­peknek kell szerepelnie, és egy­ségesítik a dobozokat is, mind­egyik ugyanúgy fog kinézni. Ugyancsak rövidtávon szeretnék elérni, hogy ízesítő anyagokat, cukrot, mentholt, aromákat ne lehessen a dohányhoz keverni. Ezzel elérnék, hogy a megtermelt dohány egy nagy részét fel sem lehetne dolgozni, mert ezek nél­kül élvezhetetlen minőségű, al­kalmatlan a fogyasztásra. A tét komoly: Magyarorszá­gon évente 28 ezer ember hal meg dohányzás következtében, a tüdőrákos megbetegedések 90 százalékáért, az egyéb dagana­tokért 30-35 százalékban felelős a cigaretta. Az államnak persze jelentős bevétele is származik erről a piacról. 2012-ben dohány- termékek általános forgalmi adó­jából, a jövedéki adóból és egyéb befizetésekből meghaladták a 380 milliárd forintot. Az Orszá­gos Egészségfejlesztési Intézet ugyanakkor azt is kiszámolta, hogy mennyibe kerülnek az ál­lamnak a dohányosok és a do­hányzás következményei. A do­hányzás okozta kiadások közül a legnagyobb összeget a gyógy­szerkiadások, a fekvőbeteg ellá­tás, a korai halálozás miatti jöve­delemveszteség és a rokkantsági Tíz ijesztő tény a dohányzásról 1.2012-BEN a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növe­kedett, az elszívott cigaretták egy- harmada ilyen. 2. FÉLMILLIÓ BETEGET láttak el a dohányzás miatt a magyar kórhá­zakban 2010-ben. 3. A FÉRFI BETEGEK közel fele, ű nők több mint negyede a dohány­zás miatt került kórházba. 4. 2010-ben 21 ezer ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében és több mint 7 ezer ember halálát közvetve ez okozta. 5. napi egy doboz cigaretta annyi­val növeli meg a betegségek koc­kázatát, mint 40 kg túlsúly. 6. a dohányzás miatt elhunytak közül minden második 65 évnél fiatalabb volt. 7. a tüdőrák okozza a dohány­zásnak tulajdonítható halálozá­sok több mint egyharmadát. 8. a 65 éves életkor előtti halálo­zás miatt 2010-ben 25 ezer mun­kaévet és 340 ezer életévet vesz­tettünk. 9. napi kétszeri vízipipázás har­minc szál cigarettának felel meg, bizonyos rákkeltő anyagokból pe­dig ötvenszer annyi kerül a szerve­zetbe, mint a cigarettázáskor. ío. a magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami ösz- szes kiadás, illetve bevétel egyenle­ge 80 milliárd forint veszteség volt. Egy doboz Marlboro ára Európában (forint) Anglia _____________ Németország Ausztria Szlovákia I1071 Magyarország ■Hioio Románia HU 924 Szerbia »90 Ukrajna ■ 320 Ezért érdemes leszokni az utolsó szál után 5 perc múl­va: a szív oxigénnel való ellá­tottsága nő. 20 perc múlva: a pulzusszám és a vérnyomás csökken. 24 óra múlva: a szervezet fizi­kai terhelhetősége nő. 48 óra múlva: azízésa szag- érzékelés jelentősen javul, a lehe­let dohányfüstszaga megszűnik. 3 hónap múlva: az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés csökken. 9 hónap múlva: az anya egy­kori dohányzása már nem ve­szélyezteti a születendő gyer­meket. 1 Év múlva: ö szívinfarktus és a gyomorfekély veszélye a felére csökken. 5 Év múlva: a műtéttel nem gyó­gyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken. 10 Év múlva: a tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint a nemdohányzók esetén. is Év múlva: a szívinfarktus kockázata azonos a nemdo­hányzókéval. nyugdíj jelentette. Ezek összesen 460 milliárdot tesznek ki, tehát a társadalom 80 milliárd forintot ráfizet a sok dohányosra. Boros Julianna, a Központi Sta­tisztikai Hivatal munkatársa azt mondja: ha lassan is, de vannak pozitív változások. A rendszere­sen dohányzók arányának csök­kenésénél is nagyobb eredmény a naponta elszívott cigaretta mennyiségének visszaesése. 1994-ben a dohányzók 57 száza­léka 20 Vagy annál is több szál ci­garettát szívott naponta, a férfiak kétharmada, a nők 43 százaléka volt erős dohányos. 15 évvel ké­sőbb a férfiaknál 46, a nőknél 24 százalékra csökkent az arány. A trafikrendszer bevezetése óta mindenesetre több mint 30 százalékkal kevesebb cigi fogy. Már nemcsak a határmentén és a fővárosban, de olyan helyeken is megjelentek az illegális ter­mékek, ahol eddig nem lehetett hozzájutni. Tóth Attila, a Dohányipari Be­fektetők Magyarországi Szövet­ségének (DBMSZ) szóvivője azt mondja: a dohánypiaci átalaku­lás a feketegazdaságot élénkíti. A szigorítások és az áremelések legnagyobb rizikója az, hogy két szomszédunk is a kontinens tíz legolcsóbb cigarettáit kínáló or­szágai közé tartozik. Szerbiában és Ukrajnában ugyanis legálisan lehet nagyjából 350 és 500 forin­tos áron felsőbb kategóriás ciga­rettákat vásárolni, emellett mind­két államban virágzik a dohány- termékek feketepiaca is, ahol még olcsóbban kínálják az árut. A DBMSZ szerint az új sza­bályozás rövid idő alatt újra 15 százalékosra növelheti az illegá­lis dohánytermékek piaci része­sedését, ez pedig 45 milliárdos mínuszt is eredményezhet a költ­ségvetésben. Pedig a GfK Hungá­ria adatai szerint a 2005-ös, 27,4 százalékos csúcs óta - akkor a termék jövedéki adója a duplájára nőtt - egészen 2011-ig csökkent a feketekereskedelem aránya, ta­valy óta azonban újra nőtt. 4

Next

/
Thumbnails
Contents