Tolnai Népújság, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-09-15 / 35. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2013. SZEPTEMBER 15., VASÁRNAP boldogságranglista Az Európai Unióban csak Bulgáriában boldogtalanabbak, mint Magyarországon és az utolsó felméréshez képest is romlott a helyzet hazánkban. A boldogság nem elsősorban az anyagi dolgokon múlik és a kulturális környezet is befolyásolja. HOL VAN A BOLDOGSÁG MOSTANÁBAN? Ha összetartó egy közösség, kevesebb a stressz és a társaskapcsolatok jól működnek, akkor még úgy is boldogabb lesz a társadalom, ha a GDP alacsonyabb - ezt állítják a kutatók. Magyarország a legfrissebb jelentés szerint boldogtalan ország. Európában csak a bolgárok érzik rosszabbul magukat nálunk. Fábos Erika Norvégiában majdnem kétszer olyan boldogok az emberek, mint Magyarországon. Ez az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata által közzétett jelentésből derül ki, amit a világ boldogságáról készítenek el háromévenként. A kutatás végeredményét sok minden befolyásolja: számít a gazdasági helyzet, az egy főre jutó GDP, a biztonságérzet, a munkanélküliség, a lakosság egészségügy állapota, a családok helyzete, a szociális ellátórendszer, de a korrupció szintjét és az OECD hasonló boldogság-indexét is figyelembe veszik a számításnál. Magyarország a vizsgálatban részt vevő 156 országból a 110. helyet szerezte meg, Laosz és India között. De jobb helyen végzett Irak, Nigéria, Ukrajna, Szomália és Banglades is, az EU-ból pedig csak Bulgária végzett mögöttünk. Nem csupán Magyarország helyezése romlott a legutóbbi kutatás óta. Érdekes módon, miközben a világ legtöbb országában és minden földrészen javult a mutató, Nyugat-Európában valamint Közép- és Észak-Afri- kában lényegesen rosszabb lett. A legnagyobb visszaesést Egyiptomban mérték a világban, de a válságot megszenvedett mediterrán országok, Görögország, Spanyolország és Portugália is rosszabb adatokat produkált a korábbinál. Érdekes az is, hogy Latin-Amerikában és Ázsia középső országaiban sokkal boldogabbak lettek az emberek, mint három éve voltak. Fromann Richárd szociológus azt mondja: kutatásai alapján létezik nemzeti boldogság, ami mindig hat az egyénre is. Az ember ugyanis a közösséghez képest határozza meg önmagát. Ez egy családban, vagy egy kisebb társaságban is így van és társadalmi szinten is működik, A boldogság tanulható? bagdy emőke szerint a boldogságot tanítani naivisztikus elképzelés, de a szemléletmódon változtam lehet oktatással. Az tehát, hogy egy fél pohár vízre azt mondjuk, hogy a pohár félig üres, vagy azt, hogy még félig tele van, rajtunk múlik és fejleszthetjük magunkban, hogy optimistább és pozitívabb hozzáállással éljük a napjainkat. Ez pedig azért fontos, mert a nehézségekkel ez a fajta szemléletmód segít hatékonyabban megküzdeni az életben. Angliában mindenesetre ki is próbála kulturális értékrendszer pedig komolyan meghatározza. Ä szociológus leginkább arra volt kiváncsi, hogy anyagi szempontból hol van az a kritikus pont, ami már nem a boldogság irányába hat, hanem éppen visszafele. Arra jutott, hogy önmagában a GDP növekedése nem teszi boldogabbá az embereket. A boldogságszint és gazdasági helyzet között csak egy bizonyos pontig tapasztalható együtt járás. Ezt mentális és kulturális hatások sokkal jobban befolyásolják, éppen ezért a határ is országonként eltérő. Mexikóban például a spiritua- litás és a belső emberi értékek annyival fontosabbak a kultúrában, mint a pénz, hogy szinte a létszükségletek elérése boldoggá teszi az ottani embereket. Szemben például az európai átlaggal, ahol sokkal komolyabb anyagi elvárások jelentik a boldogságot. Az Egyesült Államok is példa erre, ahol annak ellenére, hogy 1940 és 1970 között a reálbérek folyamatosan nőttek, az emberek elégedettségi foka, boldogságérzete az 1950-es években történő tetőzést követően folyamatosan csökkent. Egy ország lakosságáták mindezt: kilenc manchesteri iskolában „Boldogságórákkal” egészítették ki a 11-13 éves tanulók hagyományos órarendjét. A 18 órás kurzus az ún. „pozitív pszichológia" eredményeit felhasználva szerepjátékok, önbizalomerősítő gyakorlatok és csoportfoglalkozások segítségével próbálta meg erősíteni a résztvevőkben a pozitív gondolkodás képességét. Az első eredmények szerint a résztvevő diákok tanulmányi eredménye javult és kevesebbet hiányoztak az iskolából. nak általános boldogsága alapvetően tehát nem az anyagi jólét, a magas életszínvonal függvénye. Az élettel való elégedettség és a boldogságérzet növekedése sokkal inkább függ a társas kapcsolatoktól és az egyén szubjektív jól-lététől „Magyarország talán azért boldogtalanabb, mint ahogy az az anyagi lehetőségekből következhetne, mert a közösségek ereje csökkent az elmúlt évtizedekben - mondja Fromann Richard. - Ahogyan az önkiteljesítésnek is egyre komoly akadályai vannak főként a válság óta. Úgy tűnik tehát, hogy az a kulturális háttér a meghatározó a boldogság, a szubjektív jóllét szempontjából, amely döntően formálja az adott nemzet köz- gondolkodását, attitűdjeit, értékrendjét és a problémás helyzetekhez való viszonyát is.” Martos Tamás pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa egy olyan kutatást vezet, amely 20 országban vizsgálja, hogy mitől és hogyan változik a közhangulat egy országban és mondjuk mástól érzik-e jól magukat az Norvég és togói gyerek. A boldogság emberek Új-Zélandon, mint Magyarországon? Az előzetes eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy vannak különbségek az országok között. „A csehek számára például a legfontosabb a hedonikus boldogság, azaz az élvezetekkel teli élet - mondta Martos Tamás. - Az amerikaiak azt jelezték, hogy az értelmes életet tartják legfontosabbnak. A magyar válaszadók számoltak be a három nemzet közül a leginkább arról, hogy a „flow” állapotát tartják a boldog életnek, vagyis azt, amikor aktívak, tevékenyek és közben önfeledtek lehetnek.” Martos Tamás szerint az sem véletlen, hogy éppen a protestáns országok lettek a legboldogabbak az ENSZ kutatásában. Ezekben a közösségekben ugyanis kisebbek a társadalmi távolságok. Azt ugyanis szintén több kutatás kimutatta, hogy ahol a társadalmi megbecsültség kiegyensúlyozottabb a különböző rétegek között, ott nagyobb az elégedettség is. Vagyis a társadalmi kohézió és egy adott ország közösségének az ereje vagy összetartozás élmécsak az anyagiakon múlik. nye fontosabb, mint a gazdasági körülmények alakulása. Bagdy Emőke pszichológus, akinek a boldogság az egyik szakterülete, azt mondja nem örül ezeknek a rangsoroknak, mert torzítanak és a fogyasztói társadalom szempontjából tárgyi feltételek alapján igyekeznek kifejezni valamit, ami nagyon szubjektív és egyéni dolog. „Ezektől a listáktól csak még boldogtalanabbak leszünk - vélekedik. - Azért, mert befolyásolnak bennünket és a saját, belső világunk helyett, arra figyelünk, hogy másokhoz hogyan viszonyítanak bennünket. Ráadásul többnyire azt mutatják, hogy a jóléti világ javaihoz képest mennyire vagyunk lemaradva. Ezek a kutatások akkor lennének reálisak, ha sokkal nagyobb szerepet kapna bennük a személyes boldogságérzet, a valódi közérzetünk. Ez pedig nem az anyagi dolgoktól attól függ, sokkal inkább attól, vannak-e körülöttünk szere- tetkapcsolatok? Fontosak vagyunk-e valakinek? Tartozunk-e valahova és számíthat-e ránk valaki? Éppen ezért fordulhat elő, hogy a bangladesi szegény gyerekekről az derült ki egy világszintű kutatásból, hogy boldogabbak, mint New York legmenőbb negyedeiben felnőtt társaik.” Bagdy Emőke szerint a boldogság, az egészségünk szempontjából is igen fontos. Angyal András írta le, hogy az agyban van egy örömközpont, ami ha másoknak segítségére vagyunk, ha valami jót teszünk velük, ha megküzdünk a nehézségekkel, stimulálódik és boldogságérzést okoz. Ez pedig az immunrendszerünket aktiválja. „Mit üzen ez nekünk - mondta Bagdy Emőke. - Azt, hogy add bele magad a másikra figyelő és segítő aktivitásba, akkor segítesz a legjobban magadon. A legboldogabbak és mi DÁNIA államforma: alkotmányos monarchia NÉPESSÉG: 5 511 451 fő EGY FŐRE JUTÓ GDP: 47 984 dollár hdi (emberi fejlettségi index): 0. 949.- magas SZÜLETÉSKORI VÁRHATÓ ÉLETTARTAM: 78,4/81,9 (férfi/nő) KORRUPCIÓS INDEX: 9,4 BIZTONSÁGÉRZET-HELYEZÉS (EU-felmérés, 2012.): 3. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA: 4,4% NORVÉGIA államforma: alkotmányos monarchia NÉPESSÉG: 4 973 029fő EGY FŐRE jutó GDP: 64193 dollár HDI: 0,968 - magas SZÜLETÉSKORI VÁRHATÓ ÉLETTARTAM: 79,1/83,6 KORRUPCIÓS INDEX: 9,0 BIZTONSÁGÉRZET-HELYEZÉS: 3. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA: 3,3% SVÁJC államforma: közvetlen demokrácia, szövetségi köztársaság NÉPESSÉG: 7 825 500fő EGY FŐRE JUTÓ GDP: 67 384 USD HDI: 0,955 - magas SZÜLETÉSKORI VÁRHATÓ ÉLETTARTAM: 80,5/85 KORRUPCIÓS INDEX: 8,8 BIZTONSÁGÉRZET-HELYEZÉS: 6. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA: 4,4% MAGYARORSZÁG államforma: köztársaság NÉPESSÉG: 9 944 000fő EGY FŐRE JUTÓ GDP: 18 050 USD hdi : 0,874 - magas SZÜLETÉSKORI VÁRHATÓ ÉLETTARTAM: 71,2/78,7 KORRUPCIÓS INDEX: 4,6 BIZTONSÁGÉRZET-HELYEZÉS: 8. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA: 10,5% Top 10 boldog ország 1. DÁNIA (7,693) 2. NORVÉGIA (7,655) 3. SVÁJC (7,650) 4. HOLLANDIA (7,512) 5. SVÉDORSZÁG (7,480) 6. KANADA (7,477) 7. FINNORSZÁG (7,389) 8. AUSZTRIA (7.369) 9. IZLAND (7,355) 10. AUSZTRÁLIA (7,350) 110. MAGYARORSZÁG (4,775) Van olyan lista, ahol Costa Rica az első a világ országainak boldogságáról nem csupán az ENSZ közöl rendszeresen adatokat. Olyan lista is létezik, amit inkább a szubjektív boldogságérzet és a környezettudatosság alapján állítanak össze. Az élettel való elégedettség, a várható élettartam és az ökológiai lábnyom alapján egész más a sorrend a világban. Az első tízbe fejlett államok nem is kerültek. Ebben az első három helyezett Costa Rica, Vietnám és Kolumbia lett.
