Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-08-18 / 31. szám
2013. AUGUSZTUS 18., VASARNAP SZTORI 5 Mi a csudát akar az ember a Marson? nagy lépés 900 napra kell menü - Még nem utazhatunk, de sokan mennének - Magyar verset is kilőnek A Curiosity marsjáró 2012. augusztus 6. Greenwichi idő szerint 5 óra 31 perckor ■ középeurópai idő szerint 7 óra 31 perckor - sikeresen leszállt a Mars felszinére a Curiosity marsjáró. A robot leszállóhelye a 155 kilométer átmérőjű Gale-kráter. a felső légpajzs az alsó légpajzs \ y leválása leválása a leszállóegység V. leereszkedése fékezőrakétákkal \ égi daru ■« ________ ejtőernyő (fékez öemyő) műszaki egység (navigáció, energiaellátás, kommunikáció) ■ felső légpajzs (hővéóelem, manőverezés) leszállóegység rover marsjármű (Curiosity) alsó légpajzs (hővédelem, manőverezés) Forrás: NASA / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI Egy Mars-utazás egyedülálló lehetőséget teremtene a tudósoknak a legkülönbözőbb kutatásokra, az egyéb létformák keresésétől kezdve odáig, hogy mi a szerepe a részleges gravitációnak a csontritkulásban. Közben egy szegedi diáklány versét is az űrbe küldi a NASA. Ács György Május elején hirdetett versenyt a NASA, amelyben arra kérték a világ amatőr költőit, küldjenek haikukat a Marsról, a tét pedig az volt, hogy a legjobbakat egy DVD-re írva el is küldik a vörös bolygóra. Re- denczki Fanni háromsorosát 12 ezer pályázatból választották ki egy internetes szavazáson. Az angolul írt vers fordítása így hangzik: Mars, a titkod ismeretlen az emberiségnek, meg szeretnénk ismerni téged. Versek tehát hamarosan lesznek már a Marson, de mit keresnénk mi a távoli égitesten? A Mars szinte bolygóméretű laboratóriumként járulhat hozzá otthonunk működésének alaposabb megértéséhez - ezáltal például az emberiséget fenyegető globális környezetváltozás elkerüléséhez is. Az élelmiszerkutatók pedig a fenntarthatóság problémáját vizsgálják. Egy csapat fehérköpenyes tudós már buzgón kever és kavar, ételaiapanyago- kat mér, süt, főz, és kóstolgatja, amit készített, hogy tudja, milyen az eredmény. Feladatuk nem egyszerű: a 2030-as évekre tervezett Mars-utazás étrendjét kell összeállítaniuk. Ez nem könnyű, ha figyelembe vesszük, hogy a vörös bolygóra az út hat hónapig tart, az expedíció tagjai tizennyolc hónapot töltenek ott, és újabb hat hónap alatt térnek vissza a földre. Próbáljon meg valaki mondjuk egyszerre megvenni egy család számára harminc hónapra elegendő ételt, és rögtön össze is állítani több mint kilencszáz napra a menüt! „A Marsra nem tudunk minden hat hónapban utánpótlást küldeni, mint a Nemzetközi Űrállomásra” - mondta Maya Cooper, a Lockheed Martin kutatója, aki az étrend összeállításával foglalkozó csapatot vezeti. Az űrállomáson tartózkodó űrhajósok mintegy száz különböző ételből választhatnak. Mind előre elkészített, fagyasztott, illetve szárított, és legalább két év a megengedett tárolási ideje. Az űrhajósok zöldséget apríthatnak, és egy kicsit főzőcskézhetnek. Bár, a nyomásviszonyok mások, mint a Földön, a tudósok úgy gondolják, hogy kuktában ott is lehet vizet forralni. Termeszthetnének maguk is tápoldatban különböző gyümölcsöket és zöldségeket a répától a zöldpaprikáig. Ezeket aztán párosíthatnák a Földről magukkal vittekkel, s így készíthetnének belőlük ételt. Jerry Linenger egykori asztronauta, aki 1997-ben 132 napot töltött az orosz űrállomáson, elmondta, hogy az étel fontos a morál szempontjától, és a monotóniát, hogy ugyanazt kell enni napról napra, nagyon nehéz elviselni. Annak érdekében, hogy a vegetáriánus ételek elegendő fehérjét tartalmazzanak, a kutatók olyan ételeket vettek bele a menübe, amelyekben tofu és dió- s mogyorófélék vannak. Például egy thai pizzát, amelyről hiányzik a sajt, ám répával, piros paprikával, gombával, mogyoróhagymával, földimogyoróval és egy csípős szósszal van megrakva. A NASA-nál dolgozó Michele Perchonok élelmiszertechnológus szerint jelenleg mintegy évi 1 millió dollárt költenek a Mars-menü kutatására. (Barack Obama elhalasztott egy 2016-ra tervezett, robottal végrehajtandó közös amerikai-európai Mars-utazást, és a NASA költségvetésének többi részét is megkurtította.) A Curiosity marsjáró két év alatt nem talált ugyan zöld marslakókat, ám a küldetés kiterjesztette a vörös bolygó vizsgálatát térben, időben és alaposságban is. A Curiosity az eddigi legnagyobb és legfejlettebb marsjáró. Mit tud a 2,5 milliárd dolláros bolygókutató szerkezet? Mi lehet a reálisan várható legnagyobb felfedezés? Természetesen nem érdemes arra számítani, hogy magasan fejlett, többsejtű élőlényeket talál a Marson, arról viszont sok elismert szakember meg van győződve, hogy a bolygón egykor valóban kialakulhatott az élet. Ha ez biokémiai szempontból hasonló volt az általunk ismert földi élethez, és szerves anyagának maradványai valamilyen formában napjainkban is megtalálhatók a felszínen, akkor a rover képes lehet felfedezni ezeket a biomarkereket. Még izgalmasabb lehetőség, hogy a marsi organizmusok napjainkban is élettevékenységet folytatnak, ám a Curiosity ezt valószínűleg nem tudná megkülönböztetni a fosszíliák- tól, mivel műszereit nem aktív anyagcsere-folyamatok kimutatására tervezték. Egyhamar nem érkezik újabb űreszköz a vörös bolygóra, ugyanis csak 26 földi hónaponként, az „indítási ablaknak” nevezett periódusokban tudunk gazdaságos útvonalon űrszondát küldeni a Marsra. 2016 elején az Európai Űrügynökség sok éve halasztódó Exo- Mars keringőegysége és lan- dolási próbát végrehajtó, műszerek nélküli leszállóegysége indulhat el a bolygó felé. Az első bolygóközi űrutazók feltehetőleg a XXI. század második harmadában jutnak el a Marsra, legkorábban talán a 2030-as évek közepén. Ez azonban csak bizonytalan becslésnek tekinthető, mivel a Viking-küldetés sikere után, az 1970-es évtized végén is úgy tervezték, hogy 30 éven belül űrhajósok lépnek külső bolygó- szomszédunk felszínére, ám az időközben eltelt három évtized során nem igazán kerültünk közelebb az emberes Mars-expedíció megvalósulásához. Százezren jelentkeztek a Marson játszódó valóságshow-ra SZÁZEZREN JELENTKEZTEK üm a televíziós valóságshow-ra, amelynek szervezője, egy dán cég azt ígéri, hogy 2022-ben négy kiválasztott játékost juttat el a Marsra, ahonnan életüket figyelemmel lehet kísérni. a globalpost.com jelentése szerint a földi élettől elszakadni vágyók között akadnak diákok, nyugdíjasok, számítógépes szakemberek és fizikoterapeu- ták is. A valóságshow-t szervező Mars One szerint a jelentkezők a leendő marsi kolónia első lakói szeretnének lenni. A dán cég tervei szerint először négy játékost akar eljuttatni a vörös bolygóra 2022-ben, aztán pár évvel később további négyet küldene utánuk az új telep benépesítésére. bas lansdorp, a Mars One vezetője és társalapítója elmondta: még biztos vannak, akik nem küldték el a jelentkezésüket, a bemutatkozó videójukon dolgoznak, vagy nem döntötték el, hogy befizessék-e a jelentkezési díjat, ami az amerikaiak számára 38 dollár (8400forint). Mint megjegyezte: úgy határozták meg a díjat, hogy az elég magas legyen, hogy kiszűrje a valóban jelentkezni akarókat, de azért bárki megengedhesse magának. a videók a program honlapján ( http://applicants.mars-one . com/) találhatók. az első marsi expedíció költsége elérheti a hatmilliárd dollárt, amit a Mars One szponzoroktól, és a valóságshow közvetítési jogdíjaiból akar fedezni. & Állatmentés, embermentés KEDVES ÍRÓ! íf'" A szólítottmeg valaki a héten rados virág a Facebookon. így, a nevem nélkül, kis „í”-vel. Bánatosan kérdezte, miért nem ír az újság, forgat filmet a tévé az állatmenhelyekről, ahol ő és társai naponta küzdenek az állatokért. Miért nem foglalkozik az állatmentéssel, az állatmentőkkel és a megmentetett állatokkal a média? Kihez fordulhat ez ügyben? Mert ő írna cikket, csinálna újságot, rengeteg az ötlete, annyi, hogy könyvet tudna írni a témáról. Egy rakás kiskutya-almot menekített ki a kukából, elföldelt állatokat ásott ki az erdőben, összevert ebeket szedett fel az utcáról. Sok rossz kutyatartónak is adna egy-két keresetlen tanácsot. Szóval az egész levél egy nagy segélykiáltás volt a szerencsétlen, megkínzott állatok nevében. Aláírás: keresztév, nagybetűvel. elismerem, kész horror, amit leír. A gyengék, a kiszolgáltatottak, az elesettek támogatása valóban társadalmi kérdés. Pontosabban az a nagy kérdés: mennyire és hogyan segítjük őket? Mert a válasz (és ezt nem én találtam ki, hanem nálam okosabb szociológusok) az adott társadalom fejlettségének a fokmérője. És e téren nálunk siralmas a helyzet. éppen ezért viseltetek a levéllel kapcsolatban vegyes érzésekkel. Egyfelől, mert én is szeretem az állatokat. Igaz, nem olyan utyuli-putyuli stílusban, mint némelyek. Talán azért, mert életem korai szakaszában az első állatos élményeim faluhoz, anyai nagyanyám házához kötődnek. A parasztember nem abajgatja az állatait, legfeljebb meg-megpaskolja a lova nyakát. A kutya nekem tehát nem gyömöszölni való plüssjószág, hanem házőrző, vakvezető, bűnöző-felfedező, vízi vagy hegyi mentő, attól függ, mire tenyésztették ki. A macskát azért bírom, mert levadássza a kártékony rágcsálókat a ház körül, a tehén tejet ad, a csirkének finom a húsa, a tyúk tojást tojik. A vadon élő állatoknak pedig mind megvan a helyük a természet rendjében. Még a legutolsó fülbemászónak is. Ha kihalna, sérülne a tápláléklánc, ami újabb fajok kihalásával fenyegetne. mindamellett engem mostanában az embermentés foglalkoztat. Mert kis hazánkban az is, sőt, az talán még inkább gyerekcipőben jár. Heverhet valaki ájultan az utcán, a járókelők közömbösen elmennek mellette. Többször hívtam ki ilyen magatehetetlen emberekhez a mentőket. Hallottam egy esetről: a nyári kánikulában egy úr rosszul lett a buszon. A sofőr mentette meg az életét. Rohant az utastérbe, mint az őrült, laikusként megkezdte az újjáélesztést, közben ráorditott a bambán bámészkodó csődületre, hívjon már valaki mentőt. A neten terjednek a katasztrófa-turizmus képei: okostelefonnal készült videók a You Tube-on, amelyeken autók csattannak egymásnak a totálkárig, motorosok bucs- káznak fel, valóságos szaltó mortálét adva elő. Hogy utána mi történik, jön-e mentőautó és kimennek-e a helyszínelők, azt nem látjuk. Az amatőr kameramant az már nem érdekelte. egyszer a Lehel téri piacnál, ami elég forgalmas hely, egy kóbor német juhász hevert a metrólejárat lépcsőjén. Seperő alatt kisebbfajta tömeg gyűlt össze körülötte, már azt tervezték, hívják az állatkórházat, amikor a hölgynek, aki a kutya fejét tartotta, mintha az bizony enélkül megfulladna, eszébe jutott, hátha éhes a szegény pára. nosza, hozott valaki a piacról egy rakás virslit. A kutya jóízűen befalta, majd lábra állt, és elsétált. Mindenki elégedett volt, csak egy középkorú férfi kérdezte meg halkan a főállatmentő hölgytől: „ha én feküdtem volna itt így, engem is megetet?” Nem kapott választ. V
