Tolnai Népújság, 2013. augusztus (24. évfolyam,178-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-08-18 / 31. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP koraszülöttek Kilenc kisbaba halt meg Miskolcon az ország legrégebbi és amúgy legjobb koraszülött-centrumában. Nem tisztázott, hogy van-e összefüggés az esetek között, de vannak fertőzésre utaló jelek. Az ellátás európai színvonalú, kétszer annyi koraszülött marad ma életben, mint harminc éve. •# EGY HA SZALON FÜGGŐ ELETEK Kilenc nap alatt, kilenc koraszülött csecsemő halt meg a miskolci megyei kórházban. Az egyéni tragédiák sorozata komoly összefüggésekre mutatott rá a háttérben, amelyek megoldása nem feltétlenül az egészségügy kizárólagos feladata. Fábos Erika A miskolci halálesetek miatt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn rendkívüli vizsgálatot rendelt el az intézményben, és arra utasította a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet, hogy a vizsgálat idejére függessze fel beosztásából a kórház igazgatóját. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár hétfő este Miskolcon kijelentette: a kórház koraszülötteket ellátó osztályának bezárása nem indokolt, az esetleges fertőzésekkel kapcsolatban mindenre kiterjedő gondos vizsgálatokat kell elvégezni. A vizsgálat azóta is tart, az esetek között az összefüggést még nem tisztázták. Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken egy rádióinterjúban azonban azt mondta: az eddigi ismeretek alapján már nem lehet kizárni a fertőzés lehetőségét. Mint mondta, naponta kap jelentést az ÁNTSZ-től a legfrissebb információkról. Közben két család már büntető feljelentést tett, hogy kiderüljön, közrejátszhatott-e emberi mulasztás, vagy gondatlanság az ügyben. Ezzel összefüggésben a Nemzeti Nyomozóiroda okiratokat foglalt le a kórházban. Az eset egyik külölegessége, hogy a miskolci gyermek-egészségügyi központ Magyarország első, és az egyik legjobb ilyen jellegű intézménye. Sok esetben egyetemi klinikák kérnek tőlük segítséget, és olyan súlyos betegeket látnak el sikeresen - égetteket, leukémiásokat, csontvelő-transzplantáltakat -, akiknek a kezelése nemzetközileg is jelentős gyógyító feladatot jelent. Nem volt véletlen, hogy éppen itt alakították ki Magyar- ország első ilyen speciális osztályát negyvenöt éve: Borsod megyében ugyanis rendkívül magas volt a koraszülött-halandóság. Az osztály azóta koraszülött gyerekek ezreit mentette meg a biztos haláltól. Számos olyan szakmai protokollt fejlesztettek ki, amit már több hasonló központban bevezettek, de Borsod-Abaúj-Zemplénben szervezték meg az országban először a koraszülöttek inkubá- toros szállítását, amely máig is az egyik legfontosabb tényezője a koraszülöttek életben tartásának. Az intézet jó hírének érdekében Nagy Kálmán, a miskolci megyei kórház gyermek-egészségügyi központjának vezetője azt mondta: együttéreznek azoknak a szülőknek a fájdalmával, akik gyermeküket elvesztették, a „sok igaztalan vád miatt” azonban, ha valaki A koraszülés elsőszámú oka a méhen belüli fertőzés, de veszélyes, ha az anya dohányzik, alkoholizál, folyamatos stressz éri. a gyermek-egészségügyi központ munkájával kapcsolatban „valótlan kijelentést hoz nyilvánosságra, vagy megalapozatlan tényeket állít”, azzal szemben a szükséges jogi lépéseket megteszik. Ezzel arra reagált, hogy több újság valótlanul azt írta, akadt család, akit SMS-ben értesített az intézmény a halálozásról. Petrássy Miklós belgyógyászként végzett jogi egyetemet, ügyvédként orvosi műhibákra szakosodott. Lapunknak azt mondta: ilyen esetben a hozzátartozóknak több lehetőségük is van a tisztázatlan kérdéseik megválaszolására. Az egyik, hogy belső vizsgálaA legkisebbek is esélyesek A világon a legkisebb baba egy amerikai kislány volt, aki a 22. hétre, 24 dekával született. A 2007-ben világra segített Amillia Taylort maradandó károsodás nélkül vitték haza szülei. Az iowai újszülöttcenter egyébként egy internetes naplót is vezet az extrém kis súllyal világra jött koraszülöttekről. A túlélésnek tot, a másik, hogy ÁNTSZ-vizs- gálatot kezdeményeznek, ami azért fontos, mert ezzel egy kompetens szakmai véleményhez juthatnak. Amennyiben kártérítési pert indítanak, a kórháznak kell bizonyítania, hogy nem hibázott, ha viszont rendőrségi nyomozás kezdődik, feltárják a bizonyítékokat is és az ügyészség tisztázza és bizonyítja a felelősség kérdését. „A leggyakrabban azt sikerül megállapítani, hogy mulasztás történt, de a közvetlen felelőst nem és a bűncselekményt is ritkán lehet megnevezni - mondta Petrássy Miklós. - Ilyenkor, amikor halmozottan jelentkeznek az esetek, a kártérítési per azonban ára van: a regiszterben szereplő gyerekeknél gyakran jelentkeznek egészségügyi vagy tanulási problémák, korukhoz képest pedig általában kicsi a súlyuk és a magasságuk az átlagosnál. Európában a németországi Göttingenben született a legkisebb baba. A kisfiú 2009-ben 275 grammal maradt életben. és a büntető eljárás is biztosabban eredménnyel járhat.” A legtöbb műhibaper szülészeti esetek miatt indul Magyarországon, általában oxigénhiányos állapotok miatt bekövetkező fogyatékosságok miatt. A legnagyobb kártérítés, amit hazánkban orvosi műhibáért kifizettek, szintén ilyen eset volt. A 100 millió körüli egyezségről azonban nincsenek megerősített információk. „A kártérítéses esetekben nem az élet ára az, amit a családoknak megítélnek, inkább azt veszik figyelembe, hogy a hátramaradottaknak az élete hogyan változott meg az eset következtében - mondta a szakjogász. Bármennyire durván hangzik, ebben a helyzetben például nem mindegy, hogy egy család a hatodik gyermekét veszítette el, vagy egy olyan szülőpárnak kell eltemetnie a gyermekét, akik évek óta küzdöttek és ez lett volna az utolsó esélyük, hogy gyermekük lehessen. Az sem mellékes körülmény, hogy a gyász és a veszteség mennyire viseli meg a családot. Lehet olyan eset, hogy egy anyuka ebbe belerokkan, míg egy erősebb idegrendszerű és személyiségű, egészségesen képes feldolgozni ezt az érthetetlen, fájó veszteséget.” Az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül a koraszülöttek és az édesanyák egészségügyi ellátása Magyarországon. A koraszülések aránya az elmúlt harminc évben alig csökkent, de a halálozások száma igen, felére, harmadára. Több mint 20 olyan speciális centrumot alakítottak ki, ahol korszerű gépekkel, terápiával, emberfeletti munkával európai színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani. Ugyanakkor nincs minden rendben. Velkey György, a KórházszöA szüléssel összefüggő halálozás Anyai halálozás 5 Magzati halálozás összesen 17 528 Ebből: korai és középidős 17 022 késői (28. hét után) 506 Terhességmegszakítások 48689 Csecsemőhalálozás 607 Ebből: 0-6 napos 262 7-30 napos 138 1-2 hónapos 91 3-5 hónapos 72 6-11 hónapos 44 FORRÁS: KSH, 2007 Csecsemőhalálozások száma és aránya Év léven aluli meghaltak száma Ezer élve szülöttre jutó 1 éven aluli meghalt 1990 1863 14,8 1995 1195 10,7 2000 900 9,2 2005 628 6,6 2011 407 5,7 FORRÁS: KSH vétség elnöke azt mondta: Magyarországon minden 12. baba koraszülött, ezer koraszülöttből pedig minden ötödik meghal, a legtöbben éppen Észak-Ma- gyarországon, Borsodban, Hevesben és Szabolcsban, ahol a koraszülések aránya a legmagasabb, 11 százalék körüli, akárcsak a csecsemőhalálozások száma. Tavaly Borsod-Aba- új-Zemplénben a csaknem hétezer szülésre 49 csecsemőhalál jutott, míg például Vas megyében kétezerre 12. A statisztikai adatok azonban nem a kórház felkészületlenségét mutatják: az egész világon igaz, hogy a koraszülés és a csecsemőhalálozás azokban a térségekben jellemző, ahol sok rossz szociális helyzetű és alacsony iskolázottságú ember él. Az egyik legjobb koraszülöttosztály működik a miskolci megyei kórházban Kis súly, nagy gond A CSECSEMŐHALANDÓSÁG a XX. század folyamán töredékére csökkent, jelenleg ezer élve születettből 6 bizonyul életképtelennek. Az elhunyt csecsemők 64 százaléka koraszülött. KORASZÜLÖTTNEK a 24. és a 37. terhességi hét között világra segített újszülötteket nevezzük. Egy érett újszülött a 37- 40. terhességi hétre születik, legalább 3000-3500 grammal, míg a koraszülöttek 2500 gramm alatti súllyal jönnek a világra. De nem csupán kisebbek: más testarányokkal rendelkeznek, és a szerveik is eltérően működnek egy normál időre született babához képest. A méhen belüli fejlődés egy fontos szakasza ugyanis kimarad az életükből. Tüdejük, idegrendszerük, agyuk fejletlenebb, immun- rendszerük gyengébb, így mindenfertőzésre hajlamosabbak. Ráadásul komoly fájdalmakat élnek meg, hiszen tüdejük és emésztőrendszerük nincs felkészülve a külvilágra, lélegeztetni kell őket, csontjaik gyakran eltörnek, mivel nem elég erősek. Az egy kiló körüli súllyal született koraszülöttek közel 90 százaléka megmenthető, ami nagy eredmény: a '80-as években Magyarországon csak minden tizedik koraszülött maradt életben az ekkora babák közül. Az elmúlt öt évben 35-en születtek 500 gramm alatt, közülük tízen maradtak életben. A CSECSEMŐHALANDÓSÁG és a koraszülöttség közötti szoros kapcsolat vitathatatlan. Magyarországon a koraszülöttek aránya európai összehasonlításban meglehetősen magas, az élve születések 8,2 százaléka. Finnországban, ahol uniós viszonylatban a legkevesebb gyermek születik kis súllyal, ez az arány fele a Magyarországinak. Az unióban csak Bulgáriában (8,9%) és Romániában (8,4%) történik a hazainál arányaiban több koraszülés. Az, hogy pontosan mi okozza a koraszülést, legtöbb esetben nem tudjuk, mégis vannak bizonyos tényezők, amelyeknél gyakrabban lehet számítani rá. Ilyen az ikerterhesség, ha a terhesség idején fertőzés támadja mega magzatot, ha az anya dohányzik, alkoholizál, nem megfelelően táplálkozik, folyamatos stressz éri, több abortuszta volt, vagy krónikus betegségben szenved. Magyar- országon a koraszülések legnagyobb részét valamilyen méhen belüli fertőzés okozza.” TAVALY TÖBB mint 8 ezer gyermek született a kívánatosnál alacsonyabb súllyal hazánkban. Ők nemcsak közvetlenül a születés után veszélyeztetettebbek, hanem a későbbiekben számos felnőttkori betegség (elhízás, magas vérnyomás,szívinfarktus) is nagyobb arányban fordul elő körükben. A leány újszülöttek között arányuk 9, a fiúk között 7,5%. <
