Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-24 / 171. szám

2 2013. JÚLIUS 24., SZERDA KÖRKÉP JEGYZET Kocká(zato)s kispárna A hírek szerint a lakossági kisbefektetők egy része a kockázatos, de jóval na­gyobb hozamokkal ke­csegtető részvény-, illetve devizapiac felé fordult. A brókercégek szerint ilyen befektetésekbe egymillión felüli összeggel érdemes belefogni, de csak olyan­nal, amire más célból nincs szüksége az ügyfélnek. A nagyobb hozam mellett ugyanis a veszteség lehető­sége is nagyobb. nem is tudom, sírjak-e vagy nevessek azon, hogy ilyen gondom nincs. Mármint, hogy az éppen felesleges egy (több) millió forintomat mibe fektessem, aztán azon aggódjak, hogy vajon jól döntöttem-e. Gondolom, ez­zel sokan vannak még így, de tudni, persze, nem tudha­tom, hiszen sem arról, hogy kinek van sok pénze, sem az ellenkezőjéről nincs pontos nyilvántartás. mert hát hogyan is lehetne. Akinek vastag a pénztárcá­ja, nyilván tesz arról, hogy . ne tudódjon ki, mennyire, aki pedig szegény, meglehet, szégyelli, és inkább hallgat róla mélyen. Vagy megjátsz- sza a tehetőst. Nem véletlen, hogy a romos házakon ott virít a parabolaantenna, az éhező családokban pedig mindig van egy lapos tévé és legalább egy mobiltelefon. Valamivel kompenzálni kell. A gazdagok egy része pedig az adózás miatt „kisebbíte­né” a vagyonát, és inkább offshore cégekbe menekíti a pénzét. végül ott vannak a „közép- kategóriás” családok, akik talán tudnak félretenni, ahol egy autóra (hitelből), és egy-egy nyaralásra azért futja. Kérdés, vajon ők be­fektetik-e a pénzüket, vagy inkább a kispárnába rejtik. a döntés kimenetele talán csak abban tér el, hogy az inflációtól vagy a betörők­től kell félteniük a megta­karítást. Mibe fektessük pénzünket? dilemma Az adó és az infláció is viszi a lakossági betétek hozamát Szeretnék Paksot rövid úton elérni, hogy ott dolgozhassanak baranya-tolna Ember legyen a talpán, aki ma könnyű döntést tud hozni, ha meg­takarításait szeretné minél eredményesebben fialtatni. A lehetőségek palettája széles, a hozam viszont nem túl vonzó. Kaszás Endre Érdekes helyzetbe került a magyar banki megtakarítási piac amiatt, hogy a folyamatos jegybanki kamatcsökkentést a bankok szinte túl is teljesí­tették az elmúlt hónapokban. Miközben május végéig a Ma­gyar Nemzeti Bank alapkama­ta 7 százalékról 4 százalékra csúszott le, addig a lakossági lekötött betétek átlagkamata a 2012. májusi 6,7 százalékról 4 százalék alá csökkent. Mindezek a fejlemények élénk mozgást idéztek elő a be­fektetési piacon: egyrészt az ügyfelek keresik a lehetséges legjobb hozamot nyújtó konst­rukciókat, miközben a bankok igyekeznek olyan termékekkel előállni, amelyek a lekötési idő hossza, vagy valamilyen jogcí­mű - például otthonteremtés - állami támogatás miatt von­zóbbak a kisbefektetők számá­ra. A törekvés annál is inkább érthető, mivel a 16 százalékos kamatadó, illetőleg a kamat- jövedelemre is kirótt egész­ségügyi hozzájárulás miatt a bankbetétek átlagos hozam- J szintje alig haladja meg az ak- £ tuális infláció mértékét. A brókercégek ajánlása szerint a befektetésekbe egymillión felüli összeggel érdemes csak belefogni .i »Ía4 «/ Keresik a kedvezményt az ügyfelek Öngondoskodás a bankoktól származó informá­ciók szerint a hozamok mellett három dolog motiválja legin­kább az embereket a befekteté­seik kiválasztásában. Az otthon- teremtés, gyermekeik jövőjének megalapozása, illetve a nyug­díjas évekre szóló előzetes ön- gondoskodás. Erre reagálva több pénzintézet is felvett a port­foliójába államilag is támogatott lakáscélú, illetve nyugdíj-előta- karékossági terméket, ezek kombinációjával a kedvezmé­nyek rugalmasan kiterjeszthe­tőek. A cél minden konstrukció esetében hasonló, minden ügy­félnél a megtakarítási forintok minél hosszabb távú lekötése. a tapasztalatok szerint a sze­rény hozamú bankbetéteket egy­re inkább felváltják a különbö­ző befektetési termékek a lakos­sági piacon. Ilyen például a szá­mos pénzintézet által bevezetett Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) értékpapírszámla, a ka­matozó kincstárjegy vagy a be­fektetési alap - utóbbiak közül jellemzően az abszolút hoza­múak a kelendőek. Egyre nép­szerűbbek ugyanakkor az érték­papírok (állampapírok, befekte­tési jegyek), a hosszabb távra szóló befektetések, valamint az adókedvezményt, adómentessé­get kínáló konstrukciók. Ilyen például a már említett TBSZ, illetve a nyugdíj-előtakarékossá- gi számla. Még nem általáno­san ismert az ügyfelek körében, de a kamatjövedelmeket terhelő 6 százalékos egészségügyi hoz­zájárulás (EHO) is elkerülhető abban az esetben, ha az ügyfél állampapírba fektet, illetve ha TBSZ-számlán tartja a pénzét, és legalább három évig nem ve­szi ki onnan. Amennyiben még idén július 31. előtt köt valaki 2013-as gyűjtőnevű TBSZ-szám- lát, ebből származó jövedelme akkor is mentesül az EHO alól, ha három éven belül megszün­teti szerződését és kiveszi a számláról az addig megtakarí­tottpénzét. Van kockázat A bankbetétek hozamának mélyrepülése a konzervatív és biztonságos befektetések mellett egy másik irányba is tereli a la­kossági kisbefektetők pénzét. Utóbbi nem más, mint a lénye­gesen kockázatosabb, ugyan­akkor jóval nagyobb hozamok­kal kecsegtető részvény-, illetve devizapiac. Az ügyletek bonyolí­tásában közreműködő bróker­cégek ajánlása szerint ilyen be­fektetésekbe egymillión felüli összeggel érdemes belefogni, de csak olyannal, amire más cél­ból nincs szüksége az ügyfél­nek. A nagyobb hozam mellett ugyanis a veszteség lehetősége is nagyobb ilyenkor. gerjen A községet Pakssal ösz- szekötő út terveinek elkészíté­sére nyújt be egyedi pályázatot a gerjeni önkormányzat a pak­si atomerőmű Jövőnk Energiája Területfejlesztési Alapítványá­hoz. A dokumentáció költségei­nek pontos összegét még nem ismerik, azt 15-20 millió forint­ra becsülik, tájékoztatott a falu polgármestere. Máté Dénes kifejtette, hogy ez a szakasz, amelyiken közvetlenül el lehet jutni Paksra, 9,4 kilométeres, azaz fele olyan hosszú, mint a jelenlegi. Az érintett terület felerészben Pakshoz, felerész­ben Gerjenhez tartozik. Hogy lesz-e majd pályázati vagy egyéb lehetőség, még nem tud­ni, mindenesetre szeretnék azt felkészülten fogadni, ezért dön­töttek úgy, hogy elkészíttetik a terveket. Ez a lépés szorosan összefügg a paksi atomerőmű tervezett bővítésével, a leendő dolgozók fogadására szeretné­nek felkészülni, illetve meg­teremteni annak lehetőségét, hogy a gerjeniek könnyebben járjanak munkába. Miután a községet kompjárat köti össze ■ A paksi atomerőmű bővítésére, a leendő dolgozók fogadására szeretnének felkészülni az Alfölddel, az ott élők lehe­tőségei is bővülhetnek ezen a téren, mondta Máté Dénes. Hozzáfűzte, egyéb tekintetben, például a hulladékgazdálko­dási rendszer működtetésében is kötődnek Pakshoz. Ha el­készülne a rövidebb út, olcsób­ban is kevésbé környezetszeny- nyező módon szállíthatnák a hulladékot. A képviselő testület hétfői ülésén az említett pályázat benyújtásán túl foglalkozott az óvodavezetői pályázattal is. Mivel érvényes pályázat nem érkezett, a jelenlegi vezetőt bíz­ta meg egy évre az intézmény vezetésével azzal, hogy később újra meghirdeti az állást. A testület arról is határozott, hogy ismét kölcsönöz pénzt a Gerjeni Fiatalok Egyesületének, hogy a Leader pályázatban el­nyert színpad-bővítést előfinan­szírozhassa. A civil szervezet­nek 700 ezer forintot juttatnak, amely a pályázati támogatásból fizeti azt vissza. ■ V. T. Egy dékán, aki nem ritkán gyerekeknek zenél és énekel több fronton Dr. Lakner Tamás: „Én úgy gondolom, hogy a vezetés mindenekelőtt cselekvést jelent, nem pozíciót » Olykor hegedűt ragad, és gye­rekeknek énekel megzenésített verseket a Szélkiáltóval. Más­kor a világ legjobb bordalno­kait hozza Pécsre, vagy maga is útnak indul a Bartók Férfi­karral egy-két olimpiai arany­éremért. Dr. Lakner Tamás most az oktatásban is új irány­vonalat épít a PTE Művészeti Karának dékánjaként.- Mikor volt utoljára zenész veze­tője a művészeti karnak?- Még az ezredfordulón, Vi- dovszky László Kossuth-díjas zeneszerző személyében.- Akkor most a Zeneművészeti Intézet neve megint szép lesz?- Természetesen nem az a cél, hogy bárki is előnyöket kapjon, sokkal inkább a hoz­zánk tartozó három művé­szeti intézet egyensúlyának a biztosítása van szem előtt. Másrészt negyven éve tény­kedem előadóként, fesztivál­szervezőként, így van némi rálátásom arra, miként lehet a kulturális programokhoz kül­ső forrásokat szerezni. Mert az a terv, hogy ez a tőke a Mű­vészeti Kar tevékenységét is támogassa. Továbbá idegen nyelvű képzések bevezetésén dolgozunk.- Mit lát majd ebből a pécsi kö­zönség? ÜL Harminckilenc éve a Szélkiáltóval Igazi művésztanár lakner tamás 1954-ben szü­letett Sárváron. Elvégezte a tanárképző főiskola magyar­ének szakát, a pécsi Il-es gyakorlóban tanított, majd az egyetem oktatója lett. Kar­vezetésből a Zeneakadémián végzett, ma már habilitált do­cens. A Szélkiáltó együttessel harminckilenc éve, a Bartók Férfikarral harminchárom éve járja a világot, a bordal- fesztiválok főszervezője. Fele­sége Brückler Andrea, lá­nyuk, Zsófi harminckettő, Pé­ter fiuk huszonnégy éves, unokájuk, Léna négy hóna­pos.- Az országban egyedülál­ló, hogy nálunk két művészeti ág is ott található egy egye­temi karon belül. Szeretném a képzőművészetet a zenével minden eddiginél jobban ösz- szekapcsolni, és az így szü­lető programokat eljuttatni a pécsiekhez.- Dékánként is fog majd a jövő­ben énekelni, zenélni a gyere­keknek?- Én úgy gondolom, hogy a vezetés cselekvést jelent és nem pozíciót. Viszem tehát to­vább a Szélkiáltót, a karveze­tést, és bordalfesztivált is. Jó szervezéssel megoldható ez, s úgy hiszem, csak akkor lehe­tek hiteles vezető a Művésze­ti Karon, ha továbbra is aktív előadó maradok.- Milyen fellépésekre készül az elkövetkező időszakban?- Jövő héten Isztambulban vendégszerepei a Bartók Béla Férfikar, szeptemberben pedig a pécsi bordalfesztiválok húsz­éves jubileumát ünnepeljük. A Szélkiáltóval csaknem kész az új lemezünk magyar költők boros verseiből Himnusz a bor­hoz címmel. Hasonló bordalos lemezt készít a férfikar is a Pannon Filharmonikusokkal- a két CD a terveink szerint az ősszel kerül kereskedelmi forgalomba. ■ Babos A. i t e (

Next

/
Thumbnails
Contents