Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-07-14 / 26. szám

2013. JÚLIUS 14., VASÁRNAP SZTORI 5 Tévén át gyógyított a lengyel pápa? szenttéavatás AII. Vatikáni Zsinat atyjának, XXIII. lánosnak kivételesen egy csoda is elég lesz Lakásában adott inteijút az a Costa Rica - i asszony, aki súlyos agyi betegségének elmúltát II. János Pálnak tulajdonítja: hozzá imátkozott boldoggá avatásakor A lengyel pápa boldoggá ava­tásához elfogadott első csoda egy Parkinson-kórban szen­vedő francia nővér gyógyu­lása volt. A szentté avatáshoz szükséges második csoda épp a boldoggá avatás napján történt. A szertartást nézte a tévében egy agyi aneuriz- mában szenvedő Costa Rica-i asszony, amikor hirtelen job­ban lett. Azért erre kevesen számítottak... Ács György Az 1978-ban megválasztott, 2005. április 2-án elhunyt II. János Pálnak már a temetésén azonnali szentté avatását köve­telték a hívők a Santo subito! fe­liratú transzparensekkel. Humánus pápának tartot­tam Karol Woitylát, de nem fogom attól jobban tisztelni, mert szentté avatják. Valószí­nű ő sem örülne annak, hogy furcsának mondható csodákat tulajdonítanak neki, csak mert előírás, hogy csodának lennie kell. Olyan, halála utáni gyó­gyításokat, melyek bizonyíté­kai nyilván rendben vannak, de a kétkedés megmarad. XVI. Benedek az előírt idő­nél - a halált követő öt esztendő­nél - korábban elindította előd­je kanonizációs eljárását. II. János Pált 2011. május elsején avatták boldoggá. Az avatáshoz elfogadott első csoda Marie Si­mon Pierre Parkinson-kórban A VÉRTANÚK tisztelete a Krisz­tus utáni első századokban, a keresztényüldözések idején vált igazán elterjedné. Ekkor még minden hivatalos eljárás nél­kül, a hívek köréből érkező igény keltette életre a vértanú szentek kultuszát. a ív. század folyamán kezdtek olyan keresztényeket is szent­ként tisztelni, akik példamutató életvitelükkel tettek tanúságot keresztény hitükről. Axi. századi reformpápasága pápai illetékesség körébe vonta a szentté avatást. Ebből a kor­ból származik a szentté avatás, a kanonizáció első írásos emlí­tése. (Véglegesen azonban a IV. szenvedő francia nővér gyó­gyulása volt. A lengyel pápa szentté avatá­sához szükséges második cso­da a boldoggá avatása napján történt. Az orvosok nem láttak reményt a gyógyulására, még­is egy csapásra megszabadult betegségétől Floribeth Móra, az a Costa Rica-i asszony, akinek agyi aneurizma utáni felépülé­se nyitotta meg az utat Boldog lateráni zsinat tette pápai privi­légiummá a szentté avatást 1215-ben.) III. SÁNDOR PÁPA (1159-1181) volt az első, aki megkülönbözte­tettegyetemesen elismert szen­teket és helyi tiszteletnek örven­dő boldogokat. Ekkortól hasz­nálják megkülönböztetésre a sanctus (szent) és a beatus (bol­dog) terminusokat. A xiii. századra nélkülözhetet­lenfeltételek közé tartozott a hiteles életrajz elkészítése és a kanonizálandó személyhez fű­ződő csodák összegyűjtése: A kanonizáció egyre inkább bi­zonyítási per formáját vette fel. A TANÚVALLOMÁSOKAT apróié­it. János Pál pápa szentté avatá­sához - olvasható a catholiccul- ture.org hírportálon. Az ötven­éves asszony elmondta, hogy, bár 2011. áprilisában gyógyít­hatatlan aneurizmában szen­vedett. Ő mégis imádkozott családjával együtt II. János Pál pápa közbenjárásáért, és ami­kor 2011. május 1-jén éppen az egykori pápa boldoggá avatását nézték a tévében, az asszony kos, csaknem száz kérdésből álló kérdőív segíti, mindigaz adott személyhez és helyzethez igazítva a vizsgálat szempont­jait Legalább 30-35 tanú meg­hallgatására kerül sor a legköz­vetlenebb ismeretségi körből. A történész szakértők össze­gyűjtenek minden fontos doku­mentumot, a teológusok meg­vizsgálják a jelölt írásos ha­gyatékát, és mindezekről rész­letes szakvéleményeket készíte­nek. Vértanúk esetében nem, hitvallóknál viszont egy csodás esemény - például gyógyulás - bizonyítása is szükséges. Az eljárás fontos résztvevője a „promotor iustitiae”, az hirtelen jobban érezte magát. Az orvosok megerősítették, hogy Móra teljesen meggyó­gyult, és megmagyarázhatat­lan módon nyoma sincs az ane- urizmának. Az esetet alaposan megvizsgálták az orvosokból és teológusokból álló testüle­tek, melyek tagjai végül megál­lapították, hogy a Costa Rica-i asszony gyógyulása valóban csoda volt, olyan, amely megfe­ügyész, akinek különösen ügyelnie kell arra, nehogy el­sikkadjanak azok az érvek, amelyek esetleg a jelölt szentté avatása ellen szólnak. Korábbi kanonizációs eljárásokban ezt a szerepet az „advocatus dia- boli”, az „ördög ügyvédje” töl­tötte be. Az ő feladata volt az érintett személy szentté avatá­sa ellen érvelni.) A csoda kivizsgálása is három lépcsőben történik, és ha pozi­tívan zárul, akkor kerülhet sor még egyelőre csak a boldoggá avatásra. Ezt követően egyet­len plusz csoda felmutatására van még szükség a szentté avatáshoz. lel a néhai lengyel pápa szentté avatásához szükséges köve­telményeknek. (Az agyi aneu­rizma egy agyi ér "zsákszerű" kiboltosulása az agyban. Ha ez a zsák kiszakad, az súlyos agy­vérzéshez vezet.) A tudományosan megma­gyarázhatatlan gyógyulást a Szentté Avatási Kongregáció által felkért orvosok és teológu­sok idén áprilisban minősítet­ték csodának. Lesz még egy szentté avatás is. A II. Vatikáni Zsinat atyja­ként és a "jó pápaként" ismert XXIII. Jánost 2000-ben avat­ták boldoggá egy olasz nővér meggyógyításáért. Az 1958- ban pápává választott Angelo Giuseppe Roncalli esetében a szentté avatáshoz nem volt szükség második csodára: Fe­renc pápa úgy döntött, hogy XXIII. János kanonizációjához egy csoda is elegendő. Ehhez a pápának joga van, de ez nem azt jelenti, hogy mostantól kezdve a szentté avatáshoz elég lesz egy csoda is - figyel­meztetett a szóvivő. Ferenc pá­pa valószínűleg XXIII. János pápa személyisége és a II. Va­tikáni Zsinat idei 50. évfordu­lója miatt döntött így. Magyar szentek PRÁGAI SZENT ADALBERT (956 -997) SZENT ZOERARD-ANDRÁS (? ­kb. 1010) ZOBORHEGYI SZENT BENEDEK (?-kb. 1013) ÁRPÁD-HÁZI SZENT IMRE (kb. 1007 - 1031) ÁRPÁD-HÁZI SZENT ISTVÁN (967/969/975 - 1038) SZENT ASZTRIK (? -1036/39) SZENT GÜNTER (kb.955 -1045) SZENT GELLÉRT (kb. 980 - 1046) SZENT BESZTERÉD (? - 1046) SKÓCIAI SZENT MARGIT (1047- 1093) ÁRPÁD-HÁZI SZENT LÁSZLÓ (kb. 1040 - 1095) ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA (1080 - 1143) SZENT I. DÁVID (1084 - 1153) ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET (1207-1231) ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT (1242 - 1270) PRÁGAI SZENT ÁGNES (1205 - 1282) ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA (1224- 1292) TOULOUSE-I SZENT LAJOS (1275- 1297) PORTUGÁLIAI SZENT ERZSÉBET (1277 - 1336) SZENT HEDVIG (1373 - 1399) KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS (1386- 1456) SZENT MÁRK, ISTVÁN és MENY­HÉRT kassai vértanúk (1588 - 1619), (1584 - 1619), (1582 - 1619) De hát mi is az a szentté ava­tás? A boldoggá avatás és a szent­té avatás annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”. A boldoggá avatás során az Egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára, a szentté avatás során pedig az Egyház hivatalosan tisztelni kezdi az illetőt. A boldoggá, illetve szentté avatás teológiai tartalma azo­nos: annak kinyilvánítása, hogy az adott személy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket, vagy pedig életét áldozva tett tanúságot a Krisz­tusba vetett hite mellett (mártí- rium). A protestantizmus elve­tette a szentek tiszteletét. A tanúvallomásokat csaknem száz kérdésből állé kérdőív segíti, de mire volt jó az ördög ügyvédje? & A selejt bosszúja - bosszú a selejten í ■«’V * VOLT EGY régi ^ film, még a étm mM szocializmus- RADós virág ban, az volt a címe, hogy „A selejt bosszúja”. Önök közül néhányan biztosan emlékez­nek rá: Latabár Kálmánnal a főszerepben arról szólt a fáma, hogy a szocialista gazdaság­ban nem lehet kukoricázni a termékkel, ezáltal a vevővel, mert úgyis kitudódik a turpis­ság, és akkor jaj annak, aki rá­sózta a vásárlóra a hibás árut. persze, azóta tudjuk, hogy a szocialista gazdaságban na­gyon is lehetett kukoricázni, mint ahogy most is lehet. Sőt! A piacgazdaság kellős köze­pén ugyanolyan tömeg-, sőt, még tömegebb árucikkekkel bombáznak minket. A szolgál­tatásokról nem is beszélve. itt van például a ruhaipar. A háború előtt az én társadal­mi helyzetemben lévő író-új­ságíró minden holmiját sza­bóval varratta. Ma örülök, ha tízezer forint alatt megúszok egy farmernadrág-vásárlást. Aztán meg szidom a hasamat, hogy nagy, hiába fogytam le, elöl szorít a náci dereka, hátul viszont állandóan felfelé kell húzgálni. HALÁSZNADRÁGOT MÁR nem kaptam magamra. Pálcikalábú lányokra gyártják mindet, a legnagyobb méretbe sem fér­tem bele. Csüggedten fogtam a divatjamúlt, kicsit bőszárú halászgatyámat, és kerestem a neten valami helyet, ahol beszűkítik nekem. Találtam egy szabászatot az Akácfa ut­cában. Csigalépcső vezet le a járdáról az alagsori helyiség­be. Minden van benne: nagy tér, próbafülke, jól beállított tükör. A hölgy, aki fogadott, a hőségben ásványvízzel és üdítővel kínált, majd szólt egy idős férfinak. Az úr nagy ko­molyan jött elő, és a karjára erősített tűpárnából kihúzo­gatva a gombostűket, szakértő mozdulatokkal elkezdte be­venni rajtam a nadrágszárat. Nem tudtam eldönteni, fel- varrassam-e a szegélyét, vagy maradjon-e hosszú - az úr azt javasolta, varrjuk fel, mert ha látszik a térd, az optikailag hosszabbnak mutatja a lábat. Aztán azon siránkoztam, hogy már benne vagyok a korban, kissé löttyedt a fenekem, így hát harmonikázik a nadrág az ülepem alatt. Kiderült, nem a fenekemmel van baj, hanem a konfekciószabással. Most úgy áll rajtam a gatya, mint a pa­rancsolat. Hát, ilyen egy régi­módi mester. HASONLÓKÉPPEN JÁRTAM egy saruval. Elvittem a közeli plá- za cipőséhez, tegyen bele bőr talpbetétet. Azt mondta, azt nem lehet, ne is próbáljam meg máshol sem. Egy cipőbolt­ban, ahol javítást is vállalnak, kiderült, mégis lehet - csak akarni kell. És a cipészmester, ezúttal egy fiatal srác, akarta. Aztán elvittem hozzá egy má­sik sarut, ami lötyögött a lába­mon - így tudtam meg, a láb­beli bőségéből szintén be lehet venni. A srác felpróbáltatta velem a szandált, sürgött-for- gott körülöttem, magyarázta, hogyan fogja megcsinálni. Közben érezni lehetett, ez az élete, talán még éjjel is cipők­ről álmodik. És fele annyiért dolgozik, mint más csukások. az árak közti különbség egy órásmesternél döbbentett meg leginkább. Pontosabban mes­ternőnél. Az idős hölgy üzlete csak úgy az utamba akadt. Éppen nálam volt a neszesze- remben a régi orosz, felhúzós Csajka karkötőórám, aminek a rendbehozatalát, azaz a szer­kezet kitisztítását a bevásár­lóközpont órása két nappal azelőtt nyolcezerért vállalta volna. Amikor az idős hölgy árajánlatát meghallottam, dobtam egy hátast: három­ezer-ötszáz. Azonnal beadtam hozzá az órát, közben elbe­szélgettünk arról, hogy annak idején milyen szenzáció volt a kvarcóra, és hogy milyen masszívak ezek az orosz cuc­cok. Harmincéves szerkezet, de a hölgy esküdött rá, olyan lesz, mint az új. no comment. De az biztos, hogy több ilyen régimódi mester kellene ebbe a mes­terséges, műanyag konfekció­világba. f t A t t A

Next

/
Thumbnails
Contents