Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-07-14 / 26. szám
2013. JÚLIUS 14., VASÁRNAP SZTORI 5 Tévén át gyógyított a lengyel pápa? szenttéavatás AII. Vatikáni Zsinat atyjának, XXIII. lánosnak kivételesen egy csoda is elég lesz Lakásában adott inteijút az a Costa Rica - i asszony, aki súlyos agyi betegségének elmúltát II. János Pálnak tulajdonítja: hozzá imátkozott boldoggá avatásakor A lengyel pápa boldoggá avatásához elfogadott első csoda egy Parkinson-kórban szenvedő francia nővér gyógyulása volt. A szentté avatáshoz szükséges második csoda épp a boldoggá avatás napján történt. A szertartást nézte a tévében egy agyi aneuriz- mában szenvedő Costa Rica-i asszony, amikor hirtelen jobban lett. Azért erre kevesen számítottak... Ács György Az 1978-ban megválasztott, 2005. április 2-án elhunyt II. János Pálnak már a temetésén azonnali szentté avatását követelték a hívők a Santo subito! feliratú transzparensekkel. Humánus pápának tartottam Karol Woitylát, de nem fogom attól jobban tisztelni, mert szentté avatják. Valószínű ő sem örülne annak, hogy furcsának mondható csodákat tulajdonítanak neki, csak mert előírás, hogy csodának lennie kell. Olyan, halála utáni gyógyításokat, melyek bizonyítékai nyilván rendben vannak, de a kétkedés megmarad. XVI. Benedek az előírt időnél - a halált követő öt esztendőnél - korábban elindította elődje kanonizációs eljárását. II. János Pált 2011. május elsején avatták boldoggá. Az avatáshoz elfogadott első csoda Marie Simon Pierre Parkinson-kórban A VÉRTANÚK tisztelete a Krisztus utáni első századokban, a keresztényüldözések idején vált igazán elterjedné. Ekkor még minden hivatalos eljárás nélkül, a hívek köréből érkező igény keltette életre a vértanú szentek kultuszát. a ív. század folyamán kezdtek olyan keresztényeket is szentként tisztelni, akik példamutató életvitelükkel tettek tanúságot keresztény hitükről. Axi. századi reformpápasága pápai illetékesség körébe vonta a szentté avatást. Ebből a korból származik a szentté avatás, a kanonizáció első írásos említése. (Véglegesen azonban a IV. szenvedő francia nővér gyógyulása volt. A lengyel pápa szentté avatásához szükséges második csoda a boldoggá avatása napján történt. Az orvosok nem láttak reményt a gyógyulására, mégis egy csapásra megszabadult betegségétől Floribeth Móra, az a Costa Rica-i asszony, akinek agyi aneurizma utáni felépülése nyitotta meg az utat Boldog lateráni zsinat tette pápai privilégiummá a szentté avatást 1215-ben.) III. SÁNDOR PÁPA (1159-1181) volt az első, aki megkülönböztetettegyetemesen elismert szenteket és helyi tiszteletnek örvendő boldogokat. Ekkortól használják megkülönböztetésre a sanctus (szent) és a beatus (boldog) terminusokat. A xiii. századra nélkülözhetetlenfeltételek közé tartozott a hiteles életrajz elkészítése és a kanonizálandó személyhez fűződő csodák összegyűjtése: A kanonizáció egyre inkább bizonyítási per formáját vette fel. A TANÚVALLOMÁSOKAT apróiéit. János Pál pápa szentté avatásához - olvasható a catholiccul- ture.org hírportálon. Az ötvenéves asszony elmondta, hogy, bár 2011. áprilisában gyógyíthatatlan aneurizmában szenvedett. Ő mégis imádkozott családjával együtt II. János Pál pápa közbenjárásáért, és amikor 2011. május 1-jén éppen az egykori pápa boldoggá avatását nézték a tévében, az asszony kos, csaknem száz kérdésből álló kérdőív segíti, mindigaz adott személyhez és helyzethez igazítva a vizsgálat szempontjait Legalább 30-35 tanú meghallgatására kerül sor a legközvetlenebb ismeretségi körből. A történész szakértők összegyűjtenek minden fontos dokumentumot, a teológusok megvizsgálják a jelölt írásos hagyatékát, és mindezekről részletes szakvéleményeket készítenek. Vértanúk esetében nem, hitvallóknál viszont egy csodás esemény - például gyógyulás - bizonyítása is szükséges. Az eljárás fontos résztvevője a „promotor iustitiae”, az hirtelen jobban érezte magát. Az orvosok megerősítették, hogy Móra teljesen meggyógyult, és megmagyarázhatatlan módon nyoma sincs az ane- urizmának. Az esetet alaposan megvizsgálták az orvosokból és teológusokból álló testületek, melyek tagjai végül megállapították, hogy a Costa Rica-i asszony gyógyulása valóban csoda volt, olyan, amely megfeügyész, akinek különösen ügyelnie kell arra, nehogy elsikkadjanak azok az érvek, amelyek esetleg a jelölt szentté avatása ellen szólnak. Korábbi kanonizációs eljárásokban ezt a szerepet az „advocatus dia- boli”, az „ördög ügyvédje” töltötte be. Az ő feladata volt az érintett személy szentté avatása ellen érvelni.) A csoda kivizsgálása is három lépcsőben történik, és ha pozitívan zárul, akkor kerülhet sor még egyelőre csak a boldoggá avatásra. Ezt követően egyetlen plusz csoda felmutatására van még szükség a szentté avatáshoz. lel a néhai lengyel pápa szentté avatásához szükséges követelményeknek. (Az agyi aneurizma egy agyi ér "zsákszerű" kiboltosulása az agyban. Ha ez a zsák kiszakad, az súlyos agyvérzéshez vezet.) A tudományosan megmagyarázhatatlan gyógyulást a Szentté Avatási Kongregáció által felkért orvosok és teológusok idén áprilisban minősítették csodának. Lesz még egy szentté avatás is. A II. Vatikáni Zsinat atyjaként és a "jó pápaként" ismert XXIII. Jánost 2000-ben avatták boldoggá egy olasz nővér meggyógyításáért. Az 1958- ban pápává választott Angelo Giuseppe Roncalli esetében a szentté avatáshoz nem volt szükség második csodára: Ferenc pápa úgy döntött, hogy XXIII. János kanonizációjához egy csoda is elegendő. Ehhez a pápának joga van, de ez nem azt jelenti, hogy mostantól kezdve a szentté avatáshoz elég lesz egy csoda is - figyelmeztetett a szóvivő. Ferenc pápa valószínűleg XXIII. János pápa személyisége és a II. Vatikáni Zsinat idei 50. évfordulója miatt döntött így. Magyar szentek PRÁGAI SZENT ADALBERT (956 -997) SZENT ZOERARD-ANDRÁS (? kb. 1010) ZOBORHEGYI SZENT BENEDEK (?-kb. 1013) ÁRPÁD-HÁZI SZENT IMRE (kb. 1007 - 1031) ÁRPÁD-HÁZI SZENT ISTVÁN (967/969/975 - 1038) SZENT ASZTRIK (? -1036/39) SZENT GÜNTER (kb.955 -1045) SZENT GELLÉRT (kb. 980 - 1046) SZENT BESZTERÉD (? - 1046) SKÓCIAI SZENT MARGIT (1047- 1093) ÁRPÁD-HÁZI SZENT LÁSZLÓ (kb. 1040 - 1095) ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA (1080 - 1143) SZENT I. DÁVID (1084 - 1153) ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET (1207-1231) ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT (1242 - 1270) PRÁGAI SZENT ÁGNES (1205 - 1282) ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA (1224- 1292) TOULOUSE-I SZENT LAJOS (1275- 1297) PORTUGÁLIAI SZENT ERZSÉBET (1277 - 1336) SZENT HEDVIG (1373 - 1399) KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS (1386- 1456) SZENT MÁRK, ISTVÁN és MENYHÉRT kassai vértanúk (1588 - 1619), (1584 - 1619), (1582 - 1619) De hát mi is az a szentté avatás? A boldoggá avatás és a szentté avatás annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”. A boldoggá avatás során az Egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára, a szentté avatás során pedig az Egyház hivatalosan tisztelni kezdi az illetőt. A boldoggá, illetve szentté avatás teológiai tartalma azonos: annak kinyilvánítása, hogy az adott személy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket, vagy pedig életét áldozva tett tanúságot a Krisztusba vetett hite mellett (mártí- rium). A protestantizmus elvetette a szentek tiszteletét. A tanúvallomásokat csaknem száz kérdésből állé kérdőív segíti, de mire volt jó az ördög ügyvédje? & A selejt bosszúja - bosszú a selejten í ■«’V * VOLT EGY régi ^ film, még a étm mM szocializmus- RADós virág ban, az volt a címe, hogy „A selejt bosszúja”. Önök közül néhányan biztosan emlékeznek rá: Latabár Kálmánnal a főszerepben arról szólt a fáma, hogy a szocialista gazdaságban nem lehet kukoricázni a termékkel, ezáltal a vevővel, mert úgyis kitudódik a turpisság, és akkor jaj annak, aki rásózta a vásárlóra a hibás árut. persze, azóta tudjuk, hogy a szocialista gazdaságban nagyon is lehetett kukoricázni, mint ahogy most is lehet. Sőt! A piacgazdaság kellős közepén ugyanolyan tömeg-, sőt, még tömegebb árucikkekkel bombáznak minket. A szolgáltatásokról nem is beszélve. itt van például a ruhaipar. A háború előtt az én társadalmi helyzetemben lévő író-újságíró minden holmiját szabóval varratta. Ma örülök, ha tízezer forint alatt megúszok egy farmernadrág-vásárlást. Aztán meg szidom a hasamat, hogy nagy, hiába fogytam le, elöl szorít a náci dereka, hátul viszont állandóan felfelé kell húzgálni. HALÁSZNADRÁGOT MÁR nem kaptam magamra. Pálcikalábú lányokra gyártják mindet, a legnagyobb méretbe sem fértem bele. Csüggedten fogtam a divatjamúlt, kicsit bőszárú halászgatyámat, és kerestem a neten valami helyet, ahol beszűkítik nekem. Találtam egy szabászatot az Akácfa utcában. Csigalépcső vezet le a járdáról az alagsori helyiségbe. Minden van benne: nagy tér, próbafülke, jól beállított tükör. A hölgy, aki fogadott, a hőségben ásványvízzel és üdítővel kínált, majd szólt egy idős férfinak. Az úr nagy komolyan jött elő, és a karjára erősített tűpárnából kihúzogatva a gombostűket, szakértő mozdulatokkal elkezdte bevenni rajtam a nadrágszárat. Nem tudtam eldönteni, fel- varrassam-e a szegélyét, vagy maradjon-e hosszú - az úr azt javasolta, varrjuk fel, mert ha látszik a térd, az optikailag hosszabbnak mutatja a lábat. Aztán azon siránkoztam, hogy már benne vagyok a korban, kissé löttyedt a fenekem, így hát harmonikázik a nadrág az ülepem alatt. Kiderült, nem a fenekemmel van baj, hanem a konfekciószabással. Most úgy áll rajtam a gatya, mint a parancsolat. Hát, ilyen egy régimódi mester. HASONLÓKÉPPEN JÁRTAM egy saruval. Elvittem a közeli plá- za cipőséhez, tegyen bele bőr talpbetétet. Azt mondta, azt nem lehet, ne is próbáljam meg máshol sem. Egy cipőboltban, ahol javítást is vállalnak, kiderült, mégis lehet - csak akarni kell. És a cipészmester, ezúttal egy fiatal srác, akarta. Aztán elvittem hozzá egy másik sarut, ami lötyögött a lábamon - így tudtam meg, a lábbeli bőségéből szintén be lehet venni. A srác felpróbáltatta velem a szandált, sürgött-for- gott körülöttem, magyarázta, hogyan fogja megcsinálni. Közben érezni lehetett, ez az élete, talán még éjjel is cipőkről álmodik. És fele annyiért dolgozik, mint más csukások. az árak közti különbség egy órásmesternél döbbentett meg leginkább. Pontosabban mesternőnél. Az idős hölgy üzlete csak úgy az utamba akadt. Éppen nálam volt a neszesze- remben a régi orosz, felhúzós Csajka karkötőórám, aminek a rendbehozatalát, azaz a szerkezet kitisztítását a bevásárlóközpont órása két nappal azelőtt nyolcezerért vállalta volna. Amikor az idős hölgy árajánlatát meghallottam, dobtam egy hátast: háromezer-ötszáz. Azonnal beadtam hozzá az órát, közben elbeszélgettünk arról, hogy annak idején milyen szenzáció volt a kvarcóra, és hogy milyen masszívak ezek az orosz cuccok. Harmincéves szerkezet, de a hölgy esküdött rá, olyan lesz, mint az új. no comment. De az biztos, hogy több ilyen régimódi mester kellene ebbe a mesterséges, műanyag konfekcióvilágba. f t A t t A
