Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-09 / 158. szám
2013. JÚLIUS 9., KEDD BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Pénzzel segítik Portugália visszatérését a piacokra? Leépítés az újabb hitelért mentőcsomag A közszféra jelentős átalakítását vállalta Athén Görög munkanélküliségi ráta (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT Az elmúlt napokban folyamatosak voltak a tiltakozások az újabb megszorítások ellen a görög fővárosban válságkezelés „Megelőző” mentőcsomagot állít össze Portugália számára az Európai Bizottság - írta tegnapi számában az El País. A madridi lap kiemelte: ezekből a tervekből a trojka hitelezői hármas unión kívüli tagja, a Nemzetközi Valutaalap kimarad. Az új csomag célja az, hogy a dél-európai ország elkerülje az államcsődöt, amikor 2024-ben, a mostani, 78 milliárd eurós program végeztével visszatér a piacokra. így egyelőre a formája sem világos: a lap szerint szó lehet újabb kölcsönről, vagy - ami valószínűbb - arról, hogy az euróövezeti mentőalapból (ESM) vásárolnának portugál államkötvényeket. Az Európai Bizottság cáfolta a híreket, mondván, egyelőre az első hitelprogram alapján működnek együtt a lisszaboni vezetéssel. „A programból való kilépés segítésének eszközeit majd akkor vizsgáljuk meg, ha eljön az ideje. Ez nem most van” - reagált Simon O'Connor, Ollie Rehn gazdasági ügyekért felelős uniós biztos szóvivője. ■ A kormányválság borzolta a piaci kedélyeket: a S&P hétvégén negatív kilátásra rontotta a portugál adósbesorolást Hasonló segítségnyújtás terve szóba került Írországgal kapcsolatban is - írja a lap, az időzítés azonban mégsem véletlen. A lisszaboni kormány a pénzügyminiszter távozása után ismét a bukás szélésre került, mivel a kisebbik koalíciós partner, a CDS kilépéssel fenyegetőzött Vítor Gáspár utódának személye miatt. A csaknem egy hétig tartó, a piacok idegeit borzoló zsarolásokkal tarkított alkudozás végén a CDS elnöke, Paulo Portas nem csak a koalícióban maradt, de megkapta a gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi pozíciót is. Cserében beleegyezett abba, hogy Maria Luis Albuquerque legyen az új pénzügyminiszter. A tárcavezető tegnap az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásán igyekezett megnyugtatni partnereit arról, hogy a tízmilliós országban helyreállt a rend. ■ VG Már ma a görög parlament elé kerülhetnek azok a jogszabálytervezetek, amelyek a mentőcsomag újabb részletéért vállalt közszféra-leépítést tartalmazzák. Az Eurogroup lapzártánk idején döntött arról, milyen ütemezésben juthat hozzá Görögország a csőd elkerüléséhez szükséges 6,3 milliárd eurós forráshoz. Tar Gábor A tízéves kötvények hozama 37 bázisponttal 11 százalék alá csökkent tegnap, miután a piacok azt várták, hogy az eu- rózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) lapzártánk után véget ért ülése jóváhagyja az ország mentőhitelének újabb, 6,3 milliárd eurós részletének folyósítását. Az eurózóna melletti másik hitelezőtől, az IMF-től pedig a hónap végén várhatóan 1,8 milliárd eurós részletet hívhat le Athén, így heteken belül összesen 8,1 milliárd euró érkezhet a görög államkasszába, amire azért van égető szüksége a dél-európai országnak, mert augusztus közepéig öszszesen 6,6 milliárd euró értékben kell lejáró adósságot törlesztenie három- és hathónapos kincstárjegyek formájában. A mentőcsomag újabb részletének folyósításához azonban fájdalmas lépéseket kell megtennie az athéni kormánynak: 25 ezer közalkalmazottat, köztük kétezer tanárt és 3500 rendőrt kell áthelyeznek más területre a közszférán belül az év végéig. Ez valójában azt jelenti, hogy az érintettek alacsonyabb fizetést kapnak majd, illetve ha nem találnak számukra új állást a közszférában egy éven belül, akkor elbocsátják őket. Emellett további négyezer köz- alkalmazottat az év végéig el kell küldeni. A közszféra átalakítására vonatkozó jogszabálytervezetek ma kerülnek a parlament elé. Több mint hatezer önkormányzati dolgozó, köztük rendőrök tegnap négyórás sztrájkot tartottak a tervezett leépítések ellen tiltakozva. Már vasárnap is tüntettek a mentőhitel újabb részletének feltételei ellen, az athéni polgármestert is bántalmazták. Azzal az eurózóna vezetői is tisztában vannak, hogy nem lesz egyszerű az athéni kabinet számára az előírt közszféra-leépítést végrehajtania. Ebből adódóan a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint az eurózóna nem egy összegben, hanem több részletben folyósítja majd az esedékes 6,3 milliárd eurós hitelrészt, hogy ténylegesen meggyőződjön arról, Athénnak sikerül-e betartania a közszféra év végéig előírt átstrukturálását. Elemzők szerint az eurózóna vezetői azért éppen csak az államcsőd elkerülését biztosító forrást utalnák át egyszerre A- thénnak, mert hazájukban az adófizető választók előtt egyre nehezebben tudnak érvelni a görögök megmentése mellett, miután 2010 tavasza óta már két, összesen 240 milliárd eurós összegű mentőcsomagot kellett összeállítani a dél-európai ország államcsődjének elkerülése érdekében. Ez különösen igaz Németországra, ahol szeptember 22-én tartják a parlamenti választást. A harmadik kormányzati ciklusra készülő Angela Merkel kancellárnak ugyanis el kell hitetnie a német választókkal, hogy nem szórja el az adófizetők pénzét a görögökre. A közszféra leépítésére vonatkozó feltétel azért érinti különösen érzékenyen a görög kabinetet, mert a munkanélküliek aránya - amely már megközelíti a 27 százalékot - az egész EU-ban csak Spanyolországban magasabb. Pár hete a kormányból pedig amiatt távozott a Demokratikus Baloldal nevű párt, mert a kabinet a költségvetési kiadások csökkentése érdekében a közszolgálati média bezárásáról döntött. A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó intézkedés miatt 2600 munka- vállaló veszítette el állását. Elmaradó privatizációs bevételek SAJTÓHÍREK SZERINT az Európai Bizottság, az EKB és az IMF képviselőit tömörítő hitelező trojka jóváhagyta, hogy Athén az eredetileg meghatározott 2,6 helyett csak 1,6 milliárd euró bevételre tegyen szert idén a privatizációból. A bevételek elmaradásában szerepet játszott, hogy a DE- PA földgáztársaság megvételéről lemondotta Gazprom. Egyszerre tárgyalnak adatokról és üzletről MEGKEZDŐDTEK WASHINGTONBAN a tárgyalások az Egyesült Államok és az Európai Unió között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrehozásáról. Az egyeztetésekre árnyékot vet, hogy kiderült: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyeli európai szövetségeseket is, ami miatt Párizs a tárgyalások elhalasztását javasolta. Az unió 28 tagállama végül úgy döntött, hogy a két kérdés párhuzamosan is kezelhető. A remények szerint 2014 végére megszülethet a megállapodás. ■ MTI Halálra ítéltek egy kínai minisztert KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEKÉRT első fokon halálra ítélték Liu Cse-csün volt kínai vasútügyi minisztert. A büntetést két évre felfüggesztették, de hivatali hatalmával való visszaélés miatt 10 év börtönt is kiszabtak rá. Liu 1986 és 2011 között helyi vasúti vezetőként, majd tárcavezetőként 11 embert előléptetéshez, illetve építési és szállítási megbízásokhoz juttatott. Mindezekért cserébe 64,6 millió jüan (mintegy 2,3 milliárd forint) csúszópénz fogadott el. Liu testvére, Liu Cse-hsziang 2006-ban korrupciós ügyek miatt szintén felfüggesztett halálbüntetést kapott. ■ MTI Újraindulhatnak az atomreaktorok öt atomerőmű összesen tíz reaktorának újraindítását kérelmezte a japán atom- energetikai hatóságtól négy energiacég hétfőn, az új nukleáris szabályozás hatályba lépését követően. Az üzemeltetőknek az önkormányzatok támogatását is meg kell kapniuk. A hatóság azt ellenőrzi, hogy a reaktorok megfelelnek-e a 2011-es fu- kusimai atomerőmű-baleset után kidolgozott előírásoknak. A japán közvélemény a baleset óta ellenzi az atomenergiát, ám az ország a jen gyengülésével párhuzamosan egyre nagyobb összeget költ energiaimportra a reaktorok kiesése miatt. ■ MTI Segítenék a kis- és középvállalkozások exporttevékenységét konferencia Elégedetlen a keleti nyitás eredményeivel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Az év kiemelt feladatának nevezte Varga Mihály a magyar kis- és középvállalatok export- növekedésének elősegítését a Külpiaci Értekezlet nyitó- előadásában Budapesten. A nemzetgazdasági miniszter a szakdiplomatáknak elmondta: 2012-ben a kivitelnek csak 11 százalékát adták a kkv-k, jóllehet a foglalkoztatásban kétharmados súllyal bírnak. Állami és uniós támogatással, diplomáciai tevékenységgel kell ezeket a cégeket segíteni, hogy az exporton belül nagyobb súlyuk legyen - tette hozzá. Varga Mihály beszélt arról is, hogy a kivitel még a 3-5 évvel ezelőtti szerkezetet tükrözi. Az elmúlt években azonban olyan előkészítő munka zajlott, hogy a „nyugati tartás, keleti nyitás” stratégiának megfelelően változzon az export iránya. A keleti nyitással kapcsolatos egyéves munka ellenére 2,6 százalékos csökkenés történt a forgalomban, ezért el kell gondolkozni, hogy megfelelően koncentrál- ják-e az energiáikat - közölte. Oroszország estében is 0,8 százalékkal visszaesett az export, ami a befektettett munka arányában gyenge eredmény. Varga szerint jó az irány, de felül kell vizsgálni a kereskedőházak tevékenységét. A külgazdasági stratégia legfontosabb célkitűzései között Varga Mihály üdvözölte, hogy nő az új EU-tagok felé Irányuló export említette a politikus az export teljesítményének javítását, a kiviteli szerkezet kiegyensúlyozottabbá tételét, a kkv-k nem- zetköziesedését, a külső egyensúly javítását, illetve a külföldi befektetések ösztönzését. Emlékeztetett: a kormány célkitűzése, hogy 2020-ig optimista forgatóköny szerint kétszeresére, szerényebb várakozások szerint másfélszeresére nőjön a magyar kivitel. A 80 milliárd eurós kivitel háromnegyede továbbra is az Európai Unióba kerül - emelte ki a tárcavezető, aki szerint pozitív, hogy az unió régi tagállamai közül egyre inkább az új tagállamok felé tevődik át a hangsúly. ■ VG További kereskedőházak szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár az értekezleten arra hívta fel a figyelmet, hogy a külpolitika a válság hatására átalakult: sokkal di- namikusabbá vált, és immár sokkal inkább a belpolitika része. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a bakui, aszta- nai és moszkvai kereskedőházak megnyitása után az év második felében Rijádban és Pe- kingben nyílik új kereskedőház. Szijjártó Péter elmondta: 2014- ben a Magreb országaiban, 2015-ben pedig a dél-amerikai térségben nyílhatnak ilyen intézmények. A
