Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-09 / 158. szám
2013. JULIUS 9., KEDD KOZELET ■ehpeqh EU-pénz: rekordszintű kifizetések MINDEN EDDIGINÉL több forrást sikerült eljuttatnia az uniós intézményrendszernek a pályázókhoz 2013 első felében: a kifizetett támogatások összege június végére meghaladta a 630 milliárd forintot - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A 2007-2013-as időszakban kifizetett források nagysága megközelíti a 4000 milliárd forintot. Ugyanakkor bizonyos területeken, mint például a környezetvédelem, egészségügy, főutak rekonstrukciója és a közigazgatás fejlesztése további erőfeszítésekre van szükség - emelte ki az NFÜ. ■ VG Stagnál az OECD konjunktúramutatója hat hónapnyi csökkenés után májusban nem romlott tovább a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített magyar konjunktúra- mutató. At index az áprilisi felülvizsgált 98,72 pontról 98,75 pontra nőtt. A mutató tavaly októberben, 99,43 ponton volt a csúcson. A 100 pont alatti értékek azt jelentik, hogy a hosszú távú átlagnál lassabb növekedésre van kilátás, míg a 100 pont feletti értékek ennél gyorsabb növekedést vetítenek előre. Az OECD-tagálla- mok átlagos indexe 100,55 pontról 100,62 pontra, míg az euróövezeti mutató 100,13 pontról 100,26 pontra javult. ■ MTI VM: kétmilliárd forint tanyafejlesztésre A tanyafejlesztési program idei, harmadik ütemében kétmilliárd forintnyi támogatásra lehet pályázni hétfőtől augusztus 7-ig - közölte Budai Gyula. Az önkormányzatok 200 ezer euróra, míg az egyéni gazdálkodók 7500 euróra pályázhatnak. Az önkormányzatoknak és a fiatal gazdáknak 10, míg az egyéni pályázóknak 25 százalékos önerővel kell rendelkezniük. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a támogatást 100 százalékban nemzeti forrásból biztosítja a tárca. Az idén hét megye 68 járásának 724 településéről lehet pályázni. ■ MTI Négymilliárd euró biotechnológiára A 2014-TŐL induló BRIDGE keretében 7 év alatt 3,8 milliárd eurót fordítanak ipari biotechnológia alapú fejlesztésekre - hangzott el a biotechnológiai köz- és a magánszféra közötti partnerségről szóló nyílt napon. Egymilliárd eurót a Ho- rizon2020 keretprogram keretében az EU, 2,8 milliárd eurót a biotechnológiai nagyvállalatokból álló konzorcium biztosít. ■ VG Esnek a gabonaárak aratás A közepesnél jobb búzatermést várnak idén Jelentősen javult a hazai vállalkozások bizalma Jó termés, és rohamosan csökkenő árak jellemzik az idei aratást. Ahol jó termésátlag lesz, ott profitot is elkönyvelhetnek a termelők, az árzuhanás az állat- tenyésztőknek kifejezetten kedvez. Braunmüller Lajos „Az árpa aratása néhány napon belül befejeződik az országban, az elmúlt napok zivataros időjárása miatt azonban nehezen indul a búza betakarítása” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: a záporok sajnos rontottak a minőségen is, hogy pontosan mennyit, azt egyelőre még korai lenne megmondani. „Egyelőre csak kevés búzát arattak le, az eddigi adatok biztatóak, és azt mutatják, hogy nincs nagy minőségi differencia a különböző területekről származó búzák közt.” „Egyelőre továbbra is úgy látjuk, hogy országosan meglehet az ötmillió tonnás búzatermés, amelyhez országos átlagban hozzávetőleg 4,6 tonnás hektáronkénti termésátlag szükséges. Ahhoz azonban, hogy a termelők profitot tudjanak realizálni, a jelenlegi árszintek mellett ennél magasabb, öt tonnás termés kell” - fogalmazott Vancsura. Erre a hektáronkénti hatékonyságra a termelők egy részénél van lehetőség. Az árakról szólva Vancsura megjegyezte: „a nagyobb kereskedőcégek már adnak ajánlatokat a betakarítandó búzára, ez 41 ezer és 45 ezer forint között mozog tonnánként.” Az árak csökkenése általánosnak mondható a szántófü- édi növények piacán. „A mai árak az árpa esetében 40-42 ezer forintról szólnak tonnánaz őszi árpát 193 ezer hektáron aratják idén, az átlagos terméshozam 4,5 tonna körül alakul hektáronként. Az árpa az egyik legfontosabb takarmány-alapanyag, ám mivel a hazai sertésállomány csökken, a gabona piacán egyre fontosabbá vázként, a búza esetében minőségtől 42 és 48 ezer forint között mozognak az ajánlatok, a legfelső ár azonban csak a javítóbúzára érvényes” - jelentette ki a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: hasonló árzuhanás figyelhető meg a későbbi beta- karítású napraforgó esetében is. „A napraforgó korábban 130 ezer forintba került tonnánként, ez ma már 100 ezer körül van, és várhatóan tovább csökken majd, 90 ezer forint környékére” - tette hozzá Raskó. Hozzátette: a gabonafélék, a takarmány-alapanyagok piacán megfigyelhető általános árcsökkenés egészen biztosan jó hatással lesz a hazai állattenyésztőkre, és ezen keresztül nak a külföldi vásárlók. A búza esetében a termőterület jóval nagyobb, 1,1 millió hektár, a termés a korábbi becslések szerint akár 5 millió tonna körül alakulhat idén. Ez a mostani próbavágások szerint is megalapozott várakozásnak tűnik. a húsiparra is. A baromfiipar területén akár bővülés is elképzelhető. Az agrárközgazdász szerint idén ugyanakkor a növénytermesztők jelentős bevételtől esnek el a jogszabályi környezet változása miatt. Mint ismert, egy két évvel ezelőtti módosítás óta a termelők vis maior esetén nem kötelesek a „jó erkölcsbe ütköző” terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására. A korábban megkötött kontraktusok esetén a gazdának akkor is le kellett szállítania a szerződött mennyiséget, ha például a jégkár miatt saját termése tönkrement. Ilyen esetekben a termelők terményvásárlásra kényszerültek. A gazdák kiszolgáltatottságának enyhítése érdekében módosult a jogszabály, és vis maior esetén a termelő nem köteles helytállni. A lépés eredményeképp azonban mára egyáltalán nem kötnek szerződést a kereskedők a termelőkkel, emiatt az aratáskor irányadó rendkívül alacsony árak érvényesülnek. Raskó a termelők elmaradt árbevételét 20-30 milliárd forintra becsülte lapunknak adott nyilatkozatában. Meglehet az ötmillió tonna index Az előző negyedévhez képest rendkívüli, 15 pontos emelkedést követően jelenleg -11 ponton áll a hazai vállalkozások egyéves várakozásait jelző K$amp;H kkv bizalmi index. Ez az utóbbi évek legnagyobb pozitív irányú változása - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az 500 hazai mikro-, kis-, és középvállalkozás megkérdezésével június elején végzett negyedéves kutatás értékéhez hasonlót legutóbb két éve mutatott. Ez a pozitív irányú változás az utóbbi évek legnagyobb ugrása, amellyel megtörik a tavalyi évre jellemző bizonytalanság, ugyanis második negyedéve emelkedik az index. A bizalmi indexet meghatározó tíz tényező közül majdnem minden részindex növekedett, ezen belül is a vállalati hitelkamatokat, a gazdaságpolitikát és a versenyhelyzetet illetően kiemelkedően nagyot ugrottak a vállalkozások várakozásai A legnagyobb növekedés a vállalati hitelkamatok részindexnél látható, amely 32 pontos emelkedés után -8 ponton áll. Ez megközelíti az index kezdetekor, 2005 elején mért értéket. „A vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos optimista várakozások valószínűleg összefüggnek a nemrég indult, igen kedvező kamatozású növekedési hitelprogrammal” - magyarázta az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. Az ágazatokat tekintve az ipari, építőipari vállalkozások bizalma javult a leginkább, mintegy 22 ponttal, az agrár- szektorban nem látható bizalomnövekedés. A várakozások javulása minden árbevételkategóriára jellemző, leginkább azonban a középvállalkozások várakozásai emelkedtek, 17 ponttal. így a 300 millió forint nettó éves árbevételt meghaladó cégek bizalma a pozitív tartományba került, ilyen legutóbb két éve volt. ■ VG Az elmúlt húsz évben hivatalt betöltő miniszterelnökök és államfők mellett német politikusok, köztük Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter búcsúztatták el tegnap Horn Gyulát, aki 81 éves korában június 19-én hunyt el. A budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben tartott temetés után négy-öt ezer ember rótta le kegyeletét a volt kormányfő ravatalánál, ahol többségük vörös szegfűt helyezett el. Halálos támadás egyiptomi tüntetők ellen lövöldözés Legalább 42 halálos áldozatot követelt Egyiptomban az a támadás, amelyet a Köztársasági Gárda laktanyája előtt Mohammed Morszi megbuktatott elnök hívei ellen intéztek. A hadsereg cáfolja, hogy ők támadtak volna a Morszi fogva tartása ellen tiltakozókra, szerintük terroristacsoport áll a lövöldözés mögött. Ez a Muzulmán Testvériség híveit nem győzte meg: a szervezet „a forradalmat elrablók” elleni felkelésre buzdította az ország népét. A mozgalom által alapított Igazságosság és Szabadság Pártja egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy avatkozzon közbe „egy újabb tömegmészárlás, egy újabb Szíria kialakulásának megakadályozása érdekében”. A múlt heti katonai hatalom- átvétel óta százezrek tüntetnek az ország több városának utcáin. Magyarország egyiptomi nagykövete azonban úgy látja: az országba látogató magyar turisták döntő többségének célállomásán, a Vörös-tengerhez közeli üdülőhelyeken, például Hurghadában és Sharm el-Sheikh-ben nyugalom van. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozó Kveck Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet: Kairóban és Alexandriában folytatódnak a megmozdulások. ■ VG
