Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-09 / 158. szám

2013. JULIUS 9., KEDD KOZELET ■ehpeqh EU-pénz: rekordszintű kifizetések MINDEN EDDIGINÉL több for­rást sikerült eljuttatnia az uniós intézményrendszer­nek a pályázókhoz 2013 első felében: a kifizetett támoga­tások összege június végére meghaladta a 630 milliárd forintot - közölte a Nemze­ti Fejlesztési Ügynökség. A 2007-2013-as időszakban kifizetett források nagysága megközelíti a 4000 milli­árd forintot. Ugyanakkor bizonyos területeken, mint például a környezetvédelem, egészségügy, főutak rekonst­rukciója és a közigazgatás fejlesztése további erőfeszíté­sekre van szükség - emelte ki az NFÜ. ■ VG Stagnál az OECD konjunktúramutatója hat hónapnyi csökkenés után májusban nem romlott tovább a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által ké­szített magyar konjunktúra- mutató. At index az áprilisi felülvizsgált 98,72 pontról 98,75 pontra nőtt. A muta­tó tavaly októberben, 99,43 ponton volt a csúcson. A 100 pont alatti értékek azt jelen­tik, hogy a hosszú távú át­lagnál lassabb növekedésre van kilátás, míg a 100 pont feletti értékek ennél gyor­sabb növekedést vetítenek előre. Az OECD-tagálla- mok átlagos indexe 100,55 pontról 100,62 pontra, míg az euróövezeti mutató 100,13 pontról 100,26 pont­ra javult. ■ MTI VM: kétmilliárd forint tanyafejlesztésre A tanyafejlesztési program idei, harmadik ütemében kétmilliárd forintnyi tá­mogatásra lehet pályázni hétfőtől augusztus 7-ig - kö­zölte Budai Gyula. Az önkor­mányzatok 200 ezer euróra, míg az egyéni gazdálkodók 7500 euróra pályázhatnak. Az önkormányzatoknak és a fiatal gazdáknak 10, míg az egyéni pályázóknak 25 szá­zalékos önerővel kell rendel­kezniük. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a tá­mogatást 100 százalékban nemzeti forrásból biztosítja a tárca. Az idén hét megye 68 járásának 724 településéről lehet pályázni. ■ MTI Négymilliárd euró biotechnológiára A 2014-TŐL induló BRIDGE keretében 7 év alatt 3,8 milliárd eurót fordítanak ipari biotechnológia alapú fejlesztésekre - hangzott el a biotechnológiai köz- és a magánszféra közötti part­nerségről szóló nyílt napon. Egymilliárd eurót a Ho- rizon2020 keretprogram keretében az EU, 2,8 milli­árd eurót a biotechnológiai nagyvállalatokból álló kon­zorcium biztosít. ■ VG Esnek a gabonaárak aratás A közepesnél jobb búzatermést várnak idén Jelentősen javult a hazai vállalkozások bizalma Jó termés, és rohamosan csökkenő árak jellemzik az idei aratást. Ahol jó termés­átlag lesz, ott profitot is elkönyvelhetnek a terme­lők, az árzuhanás az állat- tenyésztőknek kifejezetten kedvez. Braunmüller Lajos „Az árpa aratása néhány na­pon belül befejeződik az or­szágban, az elmúlt napok ziva­taros időjárása miatt azonban nehezen indul a búza betaka­rítása” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnö­ke hozzátette: a záporok saj­nos rontottak a minőségen is, hogy pontosan mennyit, azt egyelőre még korai lenne meg­mondani. „Egyelőre csak ke­vés búzát arattak le, az eddigi adatok biztatóak, és azt mutat­ják, hogy nincs nagy minőségi differencia a különböző terüle­tekről származó búzák közt.” „Egyelőre továbbra is úgy látjuk, hogy országosan meg­lehet az ötmillió tonnás búza­termés, amelyhez országos átlagban hozzávetőleg 4,6 tonnás hektáronkénti termés­átlag szükséges. Ahhoz azon­ban, hogy a termelők profitot tudjanak realizálni, a jelenlegi árszintek mellett ennél maga­sabb, öt tonnás termés kell” - fogalmazott Vancsura. Erre a hektáronkénti hatékonyságra a termelők egy részénél van lehetőség. Az árakról szólva Vancsura megjegyezte: „a nagyobb ke­reskedőcégek már adnak aján­latokat a betakarítandó búzá­ra, ez 41 ezer és 45 ezer forint között mozog tonnánként.” Az árak csökkenése általá­nosnak mondható a szántófü- édi növények piacán. „A mai árak az árpa esetében 40-42 ezer forintról szólnak tonnán­az őszi árpát 193 ezer hek­táron aratják idén, az átla­gos terméshozam 4,5 tonna körül alakul hektáronként. Az árpa az egyik legfonto­sabb takarmány-alapanyag, ám mivel a hazai sertésállo­mány csökken, a gabona pi­acán egyre fontosabbá váz­ként, a búza esetében minőség­től 42 és 48 ezer forint között mozognak az ajánlatok, a leg­felső ár azonban csak a javító­búzára érvényes” - jelentette ki a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: hasonló árzuhanás figyelhető meg a későbbi beta- karítású napraforgó esetében is. „A napraforgó korábban 130 ezer forintba került tonnán­ként, ez ma már 100 ezer körül van, és várhatóan tovább csök­ken majd, 90 ezer forint kör­nyékére” - tette hozzá Raskó. Hozzátette: a gabonafélék, a takarmány-alapanyagok pia­cán megfigyelhető általános árcsökkenés egészen biztosan jó hatással lesz a hazai állatte­nyésztőkre, és ezen keresztül nak a külföldi vásárlók. A búza esetében a termőterület jóval nagyobb, 1,1 millió hek­tár, a termés a korábbi becs­lések szerint akár 5 millió tonna körül alakulhat idén. Ez a mostani próbavágások szerint is megalapozott vára­kozásnak tűnik. a húsiparra is. A baromfiipar területén akár bővülés is elkép­zelhető. Az agrárközgazdász szerint idén ugyanakkor a növényter­mesztők jelentős bevételtől es­nek el a jogszabályi környezet változása miatt. Mint ismert, egy két évvel ezelőtti módosítás óta a termelők vis maior esetén nem kötelesek a „jó erkölcsbe ütköző” terményértékesítési szerződések maradéktalan be­tartására. A korábban megkö­tött kontraktusok esetén a gaz­dának akkor is le kellett szállí­tania a szerződött mennyiséget, ha például a jégkár miatt saját termése tönkrement. Ilyen ese­tekben a termelők terményvá­sárlásra kényszerültek. A gazdák kiszolgáltatottsá­gának enyhítése érdekében mó­dosult a jogszabály, és vis mai­or esetén a termelő nem köteles helytállni. A lépés eredménye­képp azonban mára egyáltalán nem kötnek szerződést a keres­kedők a termelőkkel, emiatt az aratáskor irányadó rendkívül alacsony árak érvényesülnek. Raskó a termelők elmaradt ár­bevételét 20-30 milliárd forint­ra becsülte lapunknak adott nyilatkozatában. Meglehet az ötmillió tonna index Az előző negyedévhez képest rendkívüli, 15 pontos emelkedést követően jelenleg -11 ponton áll a hazai vállal­kozások egyéves várakozásait jelző K$amp;H kkv bizalmi index. Ez az utóbbi évek legna­gyobb pozitív irányú változása - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb ada­taiból. Az 500 hazai mikro-, kis-, és középvállalkozás megkér­dezésével június elején végzett negyedéves kutatás értékéhez hasonlót legutóbb két éve mu­tatott. Ez a pozitív irányú válto­zás az utóbbi évek legnagyobb ugrása, amellyel megtörik a tavalyi évre jellemző bizony­talanság, ugyanis második ne­gyedéve emelkedik az index. A bizalmi indexet meghatározó tíz tényező közül majdnem minden részindex növekedett, ezen belül is a vállalati hitel­kamatokat, a gazdaságpolitikát és a versenyhelyzetet illetően kiemelkedően nagyot ugrottak a vállalkozások várakozásai A legnagyobb növekedés a vállalati hitelkamatok rész­indexnél látható, amely 32 pon­tos emelkedés után -8 ponton áll. Ez megközelíti az index kezdetekor, 2005 elején mért értéket. „A vállalati hitelkama­tokkal kapcsolatos optimista várakozások valószínűleg összefüggnek a nemrég indult, igen kedvező kamatozású nö­vekedési hitelprogrammal” - magyarázta az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. Az ágazatokat tekintve az ipari, építőipari vállalkozások bizalma javult a leginkább, mintegy 22 ponttal, az agrár- szektorban nem látható biza­lomnövekedés. A várakozások javulása minden árbevételka­tegóriára jellemző, leginkább azonban a középvállalkozások várakozásai emelkedtek, 17 ponttal. így a 300 millió forint nettó éves árbevételt megha­ladó cégek bizalma a pozitív tartományba került, ilyen leg­utóbb két éve volt. ■ VG Az elmúlt húsz évben hivatalt betöltő miniszterelnökök és államfők mellett német politikusok, köztük Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter búcsúztatták el tegnap Horn Gyulát, aki 81 éves korában jú­nius 19-én hunyt el. A budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben tartott temetés után négy-öt ezer ember rótta le kegyeletét a volt kormányfő ravatalánál, ahol többségük vörös szegfűt helyezett el. Halálos támadás egyiptomi tüntetők ellen lövöldözés Legalább 42 halá­los áldozatot követelt Egyiptom­ban az a támadás, amelyet a Köztársasági Gárda laktanyája előtt Mohammed Morszi meg­buktatott elnök hívei ellen in­téztek. A hadsereg cáfolja, hogy ők támadtak volna a Morszi fogva tartása ellen tiltakozók­ra, szerintük terroristacsoport áll a lövöldözés mögött. Ez a Muzulmán Testvériség híveit nem győzte meg: a szer­vezet „a forradalmat elrablók” elleni felkelésre buzdította az ország népét. A mozgalom által alapított Igazságosság és Sza­badság Pártja egyúttal felszólí­totta a nemzetközi közösséget, hogy avatkozzon közbe „egy újabb tömegmészárlás, egy újabb Szíria kialakulásának megakadályozása érdekében”. A múlt heti katonai hatalom- átvétel óta százezrek tüntetnek az ország több városának ut­cáin. Magyarország egyiptomi nagykövete azonban úgy látja: az országba látogató magyar turisták döntő többségének célállomásán, a Vörös-tenger­hez közeli üdülőhelyeken, pél­dául Hurghadában és Sharm el-Sheikh-ben nyugalom van. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozó Kveck Péter ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet: Kairóban és Alexand­riában folytatódnak a megmoz­dulások. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents