Tolnai Népújság, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-12 / 135. szám
2 2013. JÚNIUS 12., SZERDA KÖRKÉP Egy vagyon a gondtalanság nyugdíj Az öngondoskodást időben, vastag pénztárcával kell elkezdeni Nyugdíjszámtan- a jelenlegi nyugdíjrendszer csak a járulékokból befolyó összeg felosztását teszi lehetővé- Magyarországon folyama fosán nő az idősek aránya, tavaly a nyugdíjasok száma meghaladta a dolgozókét- számítások szerint harminc év múlva az állami nyugdíj töredékét (38-40%) érheti a jelenleginek- A tendencia ráirányítja a figyelmet a megoldáskeresésre, az ön- gondoskodás fontosságára- egy 40 évesnek 25 évig kell havi közel 100 ezer forintot félretennie, hogy 15-18 évnyi nyugdíját nívóesés nélkül élvezhesse Tavaly év végén 2,863 millió ember kapott nyugdíjellátást, miközben az alkalmazottak száma 2,67 millió volt az 5 fő feletti cégeknél JEGYZET A távolba vesző nyugdíj KISZÁMOLTÁK; HA egy (most negyven éves) házaspár nettó 350 ezer forintból él havonta, és ugyanezt a színvonalat szeretné megtartani nyugdíjas éveiben is, akkor kettőjüknek havi szinten 200-210 ezer forintot kell félretennie 25 évig. ez az elmélet. A gyakorlat pedig az, hogy sokaknak összesen nincs 200 ezer forint bevételük, vagy ha mégis, biztosan nem tudnak ennyit félretenni belőle. Mert ha megteszik, már most olyan színvonalon fognak élni, amilyet elkerülni igyekeznek. egy másik „számtan” szerint a fiatalok helyzete sem jobb: a 26 és 29 évesek csupán 10 százaléka takarít meg már most a nyugdíjas évekre. Ami nem csoda, mivel a megkérdezett fiatalok nettó jövedelme átlagosan 71 000 forint. Ebből pedig elég nehéz százezret félretenni. persze, tudjuk, ez már nem a szocializmus (vagy bárhogy is hívják), amikor mindent az ember hátsója alá tesz az állam, itt mindenkinek magának kell gondoskodnia a jelenjéről és,jövőjéről. Igaz, menet közben a nyugdíjpénztár megszűnt, vagy legalábbis, (( átmenetileg rekvirálta az állam. Mert ugyan jogszabály rögzíti, hogy kötelesek majd visszafizetni, de mint tudjuk, a „kőbe vésett” jogszabályok manapság jönnek-mennek, és a visz- szamenőleges módosítás is divatba jött. Tehát fizethetünk az állami nyugdíj- kasszába, plusz tehetünk magunknak félre otthon is, ha öregkorunkban is élni akarunk valamiből. IGAZ, KOREA után Magyar- országon történik a legtöbb öngyilkosság, és Európában hazánk vezeti a halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek miatt, így meglehet, felesleges a nyugdíj miatt aggódnunk. baranya-tolna Egy friss felmérés tanúsága szerint az emberek kétharmada még bízik az állami nyugdíjban és annak értékállóságában. A mai pályakezdők viszont teljesen másként látják. Kaszás Endre Az állami és a magánpénztárakban zajló nyugdíjtakarékosság közötti alapvető különbség, hogy míg utóbbi mögött a befizetésekből származó fialtatott vagyon áll, addig az állami ellátás keretében csak annyi pénzt lehet felosztani, amennyi az Már beelőztek tavaly Év végén 2,863 millió ember kapott nyugdíjellátást (ebből 2,2 millió a korbetöltött öregségi nyugdíj), miközben az alkalmazottak száma 2,67 miHió volt az 5 fő feletti cégeknél és intézményeknél. A nettó 144 ezerforintos átlagkereset mellett az átlagnyugdíj 107,1 ezer forint volt. A 201 les 711 ezer rokkantnyugdíjashoz képest tavaly már csak 445 ezren kaptak ilyen ellátást (átlag 69,7 ezer). aktuális nyugdíjjárulék-befize- tésekből származik. A demográfiai változások - az időskorúak arányának emelkedése -, illetőleg a foglalkoztatási helyzet alakulása kapcsán szakmai becslések szerint a jelenlegi átlagnyugdíj (108 ezer forint) 30-35 év múlva mai értéken számolva mindössze 38- 40 ezer forint lesz. Akinek van módja rá, az a kieső részt valamilyen előtakarékossági formában megteremtheti magának. Az életkilátásokat tekintve egy ma 65 éves magyar állampolgár átlagosan még 14,3 (férfi), illetve 18,3 (nő) évet él, ezt a nyugdíjbefektetés indításakor a kötelező nyugdíjbiztosítás 1929-ben jött létre, majd a 2. világháború után több átalakításon ment át, 1989-ben jött létre az önálló alap, majd 1997- ben bevezették a 2. és 3. pillért, az állami felosztó-kirovó, a magánnyugdíj, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenységet. Aztán 2012-ben kiiktatták a tőkefedezeti elvet, maradt az állami és az önkéntes nyugdíj, a korábbi magánnyugdíj-befizetéseket pedig állami kezelésbe is figyelembe kell venni. Egy most negyven éves embernek tehát még huszonöt év áll rendelkezésére, hogy megalapozza a gondtalan nyugdíjas éveit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha ma egy házaspár nettó 350 ezer forintból él hónapról hónapra, és ugyanezt a nívót szeretné megtartani nyugdíjas éveiben is, akkor kettőjüknek havi szinten 200-210 ezer forintot kell félretenniük. A részleteket csökkenthet^'fia "valamilyen meghatározó k^dási tételrőlbemondanak, illetve az is, ha a nyugdíjbefektetés az inflációnál lényegesen magasabb hozamot ér el. vették. Az állam garantálja a kifizetést, ezt jogszabály rögzíti. Az átalakított rendszerben csak az öregségi nyugdíjat és a hozzátartozói ellátásokat fizetik innen a befizetett járulékokból, olyan mértékben, amit az aktívkorúak teljesítménye lehetővé tesz. A folyamat egyértelműen mutatja, hogy egyre fontosabb az öngondoskodás megjelenése a rendszerben, hiányában csak az állami ellátásra számíthat a polgár. A több, egymástól független biztosítótársaság által is megerősített kalkuláció is mutatja, hogy nem elég néhány évvel a nyugdíjba vonulás előtt elkezdeni a felkészülést, takarékoskodást, azzal már a 40-es évek elejétől komolyan foglalkozni kell. Az aktív pályafutásuk közepét taposókkal szemben egészen másként állnak a dologhoz a mai pályakezdők, akik gyakorlatilag nem számítanak meghatározó állami ellátásra. Előtákarékossagra meg azért nem gondolnak, mert most még fiatal életpályájukat, egzisztenciájukat építik. Felélik a vagyonukat A nyugdíjjal kapcsolatos bizonytalanságnem magyar sajátosság. Nálunk fejlettebb nyugati országokban - Németország, Belgium, Hollandia - kezdődött el néhány éve egy olyan tendencia, hogy más bevételi forrásuk híján a nyugdíjba vonuló időskorúak eladják értékesebb javaikat, ingatlanjaikat. .Utóbbi árából - bérlakásban élve - képesek fedezni megszokott életviteli igényeiket, sőt juthat utazásra, hobbijaikra is. Jogerős ítélet: életfogytiglan az ügyvéd gyilkosának dombóvár-pécs Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Pécsi ítélőtábla jogerős ítéletében a 88 éves dombóvári ügyvéd gyilkosát, helyben hagyva ezzel a Szekszárdi Törvényszék első fokú ítéletét. Gy. Róbert, aki 2011. február 18-án brutális kegyetlenséggel gyilkolta meg 88 éves, köz- tiszteletben álló, a szegények | ügyvédjeként is ismert áldoza- | tát, legkorábban 30 év múlva kerülhet feltételesen szabadlábra. A férfi először ököllel sújtott az áldozat arcába, majd egy kisbalta tompa végével kétszer nagy erővel fejbe vágta. Ez után, hogy a gyilkost kiáltó áldozatot elhallgattassa, a szekerce élével nagy erővel az arcába vágott. A sértett a negyedik ütésre zuhant szék- | kel együtt a padlóra. A vádlott ekkor az íróasztal mögé ment, rátérdelt és még legalább 14 ■ Nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért ítélték el jogerősen nagy erejű ütést mért az idős férfi fejére, aki agyzúzódás következtében veszítette életét. A gyilkosság előzménye az volt, hogy a vádlott összesen 27 ezer forinttal tartozott az ügyvédnek, aki többször is kérte vissza pénzt. Az ítéleti tényállás szerint a vádlott délelőtt 9 körül már járt az ügyvédnél, s látta, hogy az,pénzt kapott egyik ügyfelétőI.'Á 250 ezer forintot a gyilkosság után ellopta. Tizenegy óra eiőíi tért vissza, hogy megmondja, a tartozás egy részét sem tudja megadni. Ekkor már nála volt egy szatyorban a kisbalta, amit azért vitt magával, hogy az erdőben száraz ágakat gyűjtsön. A táblabíróság megalapozottnak találta az első fokú ítéletet, de mellőzte a tett minősítései közül az aljas indokot, a vádlott bűnösségét nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben állapította meg. Az ügy azért került másodfokra, mert az ügyész tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásáért, a vádlott enyhítésért, védője ugyanezért és a minősítés megváltoztatásáért fellebbezett. ■ Ihárosi I. A magánnyugdíj intézménye csak 2012-ig élt Nyaralás: júliustól még könnyebb az út Horvátország felé európai unió A népszerű horvát tengerpartok felé már csak egyszer ellenőriznek, és a vámszabályok is enyhülnek Baranya Bár a családok egy részének nincs pénze nyaralásra, utazásra, nem lehet azt mondani, hogy nincs kereslet az utazási irodák ajánlataira. Míg az előzetes tapasztalatok alapján az egyéni utazók körében továbbra is a horvát tengerpart a népszerű - amely a magyar szakasz kivételével immár végig autópályán megközelíthető -, így Dalmácia, a horvát és szlovén Isztria, addig a repülős utak közül a törökországi és bolgár ajánlatokat választják egyre többen. Azoknak, akik előbbi, vagyis Horvátország mellett döntenek, júliustól már a vámmal sem kell küszködniük, és mindössze egyszer kell megállniuk a határnál. Ettől az időponttól ugyanis könnyebb lesz a magyar-horvát határátkelőkön az átlépés Horvátország európai uniós csatlakozása miatt. Megszűnik a vámellenőrzés, csupán az úti okmányok vizsgálata marad meg, hangsúlyozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám és jövedéki szóvivője. Suller Attila - a különösen nyáron a legforgalmasabbnak számító - letenyei határátkelőn tartott sajtótájékoztatón elmondta, a magyar-horvát határ az unión belüli határszakasznak számít majd, ezért megszűnik az átkelőkön a vámvizsgálat. A mélyNyaralás az Adrián: eddig sem volt nehéz átkelni a horvát határon, most még könnyebb lesz ségi ellenőrzést ugyanakkor erősítik. Változnak a vámszabályok is: eltörlik a vámmentes értékhatárt, így a mostanihoz képest nem egy esetben tízszeresére vagy a fölé emelkedik a bejelentés nélkül behozható cigaretta vagy alkohol mennyisége. A szóvivő hozzátette, a teljes magyar-horvát határszakaszon dolgozó vám- és pénzügyőrök közül 173-at érint az uniós csatlakozás piiatti átszervezés. Jó tudni azt is, hogy Pécsről és Mohácsról már közvetlen buszjárattal is elmehetünk Eszékig. A Pannon Volán menetrend szerinti járata a hetek utolsó munkanapján közlekedik. ■ K. E. I. T '1 i 4
