Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-15 / 87. szám

KOZELET™ HÍRSÁV A MÉDOSZ tiltakozik a miniszternél nyílt levélben fordult a vi­dékfejlesztési miniszterhez a Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete (MÉDOSZ), tiltakozva amiatt, hogy a kormány még ebben az évben meghirdeti azokat a földterületeket, amelyeknek 2017-ben lejár a haszonbér­leti szerződése. A MÉDOSZ szombati kongresszusán 13 pontos állásfoglalást fogal­mazott meg, ebben tiltakoz­nak az ellen, hogy minden alternatíva nélkül ellehetetle­nítsék a munkahelyüket. ■ MTI Az agrárkamarai törvényt módosítanák ÚJABB KÉTNAPOS Üléssel folytatja ma a munkáját az Országgyűlés. Feltehetően a hétfő este kezdhetik tárgyal­ni a magyar agrárkamaráról szóló törvény módosítását, amelyben a Fidesz rögzítené, hogy a területi szervezet el­nöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet főigaz­gatója. ■ MTI Klik: minden tanulót beiskoláznak minden tanuló elhelyezése meg lesz oldva, nem újdon­ság, hogy vannak olyan iskolák, körzetek, ahová többen szeretnék járatni a gyermeküket, ez korábban, az önkormányzati fenn­tartási rendszerben is így volt - mondta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője vasárnap. Marekné Pintér Aranka arra reagált, hogy az MSZP sze­rint az első osztályosok be­iskolázási zavaraiért a Fidesz által létrehozott rossz oktatá­si rendszer a felelős. ■ MTI Csökkent a belvízzel elöntött terület vasárnap 2065 kilométer töltésen volt árvízvédelmi készültség az országban, a kedvező időjárás, és 179 ezer hektárra csökkent a bel­vízzel elöntött terület ország­szerte - közölte a vízügyi főigazgatóság. ■ MTI Ingyenes jogi adatbázis ügyvédeknek javíthatja az ügyvédi szol­gáltatások színvonalát az az ingyenes jogszabálykereső rendszer, amellyel ezekben a napokban ismerkedik a fő­városi ügyvédség - mondta a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Réti László. ■ MTI Dupla fizetés a román orvosoknak? megduplázná a romániai állami kórházakban dolgozó orvosok bérét Eugen Nicola- escu egészségügy-miniszter, és megtiltaná, hogy pácien­seiket magánrendelőikbe irányítsák - derült ki a tár­cavezető interjújából. ■ MTI Jó; de megosztó miniszterelnök volt Margaret Thatcher Gyógykezelések külföldön egészségügy Évi egymilliárd forintot fordít kinti ellátásokra a biztosító Külföldi gyógykezelések alakulása Kezelt betegek száma 2012 O VCMSRAFIKA Döntően tüdő- és élődonoros májátültetésre, összetett gerincműtétre és onkológiai kezelésre mentek a magyar betegek külföldre Már készülnek a részletes hazai szabályok ahhoz az uniós irányelvhez, amely sze­rint ősztől elvileg bármelyik uniós beteg bármelyik uniós országban gyógyíttathatja magát. A jelenlegi évi 500- 600 magyarnál biztosan több külföldi gyógykezelést finan­szíroz majd a biztosító. Haiman Éva Az Európai Bizottság adatai sze­rint jelenleg az európai betegek egy százaléka kezelteti magát külföldön, és ez az arány vár­hatón az után sem változik ér­demben, hogy ősszel hatályba lép a határon túlnyúló egész­ségügyi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv. Eszerint az Euró­pai Unió polgárai az EU bármely országában igénybe vehetik az egészségügyi ellátást. Az irányelv tisztázza ugyan a külföldi egészségügyi ellátás igénybevételének lehetőségeit, meghatározza, ki felel az ilyen esetekben biztosított ellátások minőségéért és biztonságáért, de a gyakorlatban az egyes tagállamoknak maguknak kell megalkotniuk azokat a rendel­kezéseket, amelyekkel az irány­elv 2013. október 25-ig nemzeti jogrendszerükbe átültethető. A magyarországi jogszabály­előkészítés lapunk információi szerint már elkezdődött, és a na­pokban a parlament elé is kerül­nek az irányelvvel kapcsolatban szükséges hazai jogszabály-mó­dosítási, illetve -alkotási javas­latok. Ezek azonban a magyar be­tegek külföldi gyógykezelésére vonatkozó engedélyezési eljá­rásokat információink szerint nem érintik érdemben, mivel - tekintettel a finanszírozá­si rendszerek és az államok teherbíró képessége közötti olykor jelentős eltérésekre - azért a jövőben sem lehet majd korlátlanul igénybe venni más országok egészségügyi szolgál­tatásait. így például a jogalkotók továbbra is előírhatják, hogy a hatóságok engedélyére van szükség például, ha a betegnek a külföldi kezelés során legalább egy éjszakát kórházban kellene töltenie, ha speciális és/vagy különösen magas költségekkel járó egészségügyi ellátást venne igénybe. Ennek ellenére várhatóan a külföldi egészségügyi szolgál­tatásokat igénybe vevő magyar betegek és ez által a biztosító kiadásai is növekedni fognak, miután jelenleg az egészség­pénztár csak akkor téríti a pá­ciensek külföldi gyógyulását, ha az itthon az adott országos orvosszakmai intézet szerint sem biztosítható, még külföldi szakértő meghívásával sem. Az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2009-ben még csak 440,2012-ben már 658 magyar beteg külföldi gyógykezelését finanszírozták. A támogatott gyógykezelések a feltételek mi­att kizárólag itthon nem elérhető terápiák: döntően tüdő- és élő­donoros májátültetés, összetett gerincműtét és onkológiai keze­lés. Ezek engedélyezésénél azon­ban a költségek minimalizálása miatt azt is figyelembe veszik, hogy az eljárás lehetőleg Európá­ban legyen elérhető. így döntő­en osztrák, német, svájci és brit kórházakban engedélyezték ma­gyar betegek OEP-finanszírozott kezelését. 2009. és 2012. között Bécsben például 50 betegen vé­geztek tüdőátültetést, németor­szági klinikákon estek át 26-an élődonoros májátültetésen, míg speciális sugárkezelést Svájcba kapott 128 páciens. Külföldi ke­zelésnek számít az is, amikor más országból hoznak be, de itthon ültetnek be donorszervet. temetés előtt A britek többsé­ge szerint jó miniszterelnök, ám nagyon megosztó személyiség volt Margaret Thatcher. A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap megbízásából elvégzett orszá­gos felmérés kimutatta, hogy a britek 61 százaléka szerint a 87 esztendős korában múlt hét­főn elhunyt egykori kormányfő a miniszterelnöki tisztségben eltöltött 11 éve után megosz­tottabb országot hagyott hátra, mint amilyent 1979-ben aratott választási győzelme után átvett. A válaszadóknak mindössze a 16 százaléka mondta azt, hogy a brit társadalom egységesebbé vált Margaret Thatcher kor­mányzásának idején. A néhai miniszterelnök álta­lános megítélésére vonatkozó kérdésre összesen 46 százalék minősítette jónak, vagy nagy­szerűnek Thatcher kormányfői kvalitásait, 9 százalék szerint ugyanakkor Margaret Thatcher rossz, 26 százalék szerint pedig egyenesen rettenetes miniszter- elnök volt. A közvélemény-ku­tatásba bevontak 46 százaléka tartja úgy, hogy Thatcher jobb állapotban hagyta hátra a brit gazdaságot; 36 százalék viszont ezzel ellenkező véleményének adott hangot. Ugyancsak 46 százalék tartotta helyes döntés­nek, hogy Margaret Thatcher kormányzásának idején az addi­gi 83 százalékról 40 százalékra csökkent a személyi jövedelem- adó legfelső kulcsa, és szintén 36 százalék azoknak az aránya, akik ezzel nem értenek egyet. 57 százalék egyetért, hogy Margaret Thatcher kormányzá­sa után Nagy-Britannia nagyobb megbecsültségnek örvendhetett világszerte, mint korábban, a vá­laszadók több mint kétharmada pedig helyes lépésnek nevezte, hogy a Thatcher-kormány fegy­veres erővel foglalta vissza a Falkland-szigeteket. Margaret Thatchertől szerdán vesznek végső búcsút katonai tiszteletadással; a temetési szer­tartáson jelen lesz II. Erzsébet királynő és férje is. ■ MTI Fejenként kétmilliós támogatás akár a beteg vagy a minta megy, akár a szerv/szövet érkezik, a külföldi gyógyke­zelések sokba kerülnek: a tüdő-transzplantáció átlago­san 15 millió, az őssejt- és csontvelő-beültetés 2,7 millió forintba kerül betegenként, míg egy speciális genetikai vizsgálat külföldi laboratóri­umban esetenként 300-600 euró között mozog. Ehhez képest a magyar betegek kül­földi gyógyulására fordított kiadások alig haladták meg az egymilliárd forintot. Az egy páciensre jutó kiadások folyamatosan csökkennek, és a 2009-es körülbelül 2,3 millió forinttal tavaly kétmil­lióforintnál kevesebb támo­gatás jutott egy betegre. Reformok előtt a Vatikán bíborosok Tanácsadó testületet nevezett ki Ferenc pápa Varga: Magyarország nem tervgazdaság Nyolctagú bíborosi tanácsadó testületet nevezett ki szomba­ton Ferenc pápa; az olasz sajtó szerint ezzel testületi vezetésre bízta az egyházat. A nyolc bíbo­ros feladata lesz többek között a római kúria reformja. A bíbo­rosi csoport első együttes ülése október 1-3. között lesz, de a pápa „mostantól kapcsolatban lesz a bíborosokkal”. A bíborosi testületben mind az öt kontinens képviselői he­lyet kaptak. A tanács feladata lesz a II. lános Pál által 1988- ban kiadott konstitúció átdol­gozása, vagyis a világegyházat vezető kúria reformja. Giuseppe Bertello, Vatikán Városállam Kormányzóságának elnöke a Ferenc pápa csoport egyetlen tagja, aki a kúrián dolgozik. A bíborosi csoport tagja lett Francisco la­vier Errázuriz Ossa, a chilei főváros nyugalmazott érseke, Oswald Gracias bombayi érsek, Reinhard Marx, München-Frei- sing érseke, Laurent Monswengo Pasinya, a Kongói Demokrati­kus Köztársaság fővárosának érseke, Sean Patrick O’Malley bostoni érsek, George Pell, Sydney érseke, valamint Óscar Andrés Maradiaga Rodriguez, a hondurasi főváros érseke. A hírt a kinevezések előtt bejelen­tő La Repubblica olasz napilap azt jósolta, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek lesz a csoport egyik tagja. ■ MTI vonzó Magyarország nem terv- gazdaság, hanem piacgazdaság - mondta Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent inter­júban. - Minden ország a saját kapitalizmusát éli, aminek be­látáshoz elég összehasonlítani Németországot, az Egyesült Államokat és Kínát - mondta a miniszter. Azzal a felvetéssel kapcsolat­ban, hogy a kormány intézke­dései rontották az ország meg­ítélését a külföldi befektetők körében, elmondta: a kormány stabil parlamenti többsége ré­vén gyorsan keresztül tud vinni törvénymódosításokat, amihez „sok vállalkozásnak még hozzá kell szoknia”. Arra a felvetésre, hogy a gazdaságpolitika tartó­san elriaszthat befektetőket, közölte: az utóbbi években nem romlott a befektetői légkör, a külföldi cégek továbbra is szívesen ruháznak be, az adó­rendszer átalakítása révén pedig „nagyon vonzó” lett az ország a vállalkozásoknak. Az államosí­tásokkal kapcsolatban hangsú­lyozta: világszerte megfigyelhe­tő a gazdaságpolitikai filozófia változása, ami a közösség szá­mára fontos szolgáltatásokat is érinti. Hozzátette: nem szívesen beszélünk államosításról, mert a szó a negyvenes, ötvenes évek kisajátításait idézi fel. ■ MTI * i

Next

/
Thumbnails
Contents