Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-13 / 86. szám
4 2013. ÁPRILIS 14., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA 9 provokáció Kim Dzsong Un háborúval fenyeget, de a szakértők szerint ez inkább csak erőfitogtatás. Kevés atomtöltetük van és az is kétséges, hogy célba tudnák-e juttatni. A világban öt nagy atomhatalom van, de Oroszország és Amerika messze megelőz mindenkit. A VILÁG NEM HISZ A KOREAI ATOMBAN A védelempolitikával foglalkozó szakemberek szerint nem lesz atomháború Koreában, de a szomszédok már komolyan veszik az érthetetlen fenyegetőzést. A konfliktus rendezése mindenesetre világossá teheti az erőviszonyokat a térségben. Fábos Erika Nukleáris megtorlással fenyegette meg Észak-Korea Japánt arra az esetre, ha Tokio bármilyen módon beavatkozna egy esetleg kirobbanó konfliktusba a Koreai-félszigeten. Eközben váratlanul Szöulba érkezett az ENSZ főtitkára és John Kerry amerikai külügyminiszter, aki bejelentette: az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei sohasem fogják elismerni Észak-Koreát atomhatalomnak. Észak-Korea március közepe óta fenyeget azzal, hogy beveti a térségben atomfegyverét. A mostani események előzménye az 1950 és 1953 között zajló koreai háború. Ez a hidegháború legvéresebb konfliktusa volt, közel 3 millió áldozatot követelt és jogilag máig tart, mivel csak tűzszünetet kötöttek a felek. 2013. január 14-én Észak-Korea bejelentette, hogy végre békét szeretne kötni Dél-Koreával. Két hónappal később azonban még a tűzszüneti megállapodást is felmondta és azóta folyamatosan fenyegeti szomszédját. Nógrádi György biztonság- politikai szakértő azt mondta: szinte minden külügyminisztériumnak az a véleménye a világban, hogy Észak-Korea csak provokálja a világot, hiszen 1953 óta ezt teszi. Minél közelebb van azonban hozzá egy ország, ezt annál komolyabban kell vennie. Ezt jelzi, hogy a térségben állomásozó 'amerikai csapatok parancsnoka sem mozdul DéFKoreából, pedig a héten Washingtonba kellett volna utaznia. „Észak-Korea azt szeretné, hogy nagyhatalomként tekintsenek rá. Ennek érdekében atomkísérleteket végez és atomütőerejével fenyegetőzik, de ez inkább politikai üzenetnek tekinthető - mondta Nógrádi György. - Fontos az is, hogy a hat országból, amelyik ebben a konfliktushelyzetben érintett - Észak-Korea, Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok -öt helyen új vezető van, mindegyik keresi a helyét és szövetségi rendszerét a térségben, vagy imponálni akar a saját hadseregének.” Az, hogy háborút robbantson ki Észak-Korea, nem olyan egyszerű. A szomszédságban atomhatalmak találhatóak - Kína, Oroszország és a térségben jelen lévő Egyesült Államok. Ők döntenek háború és béke sorsáról, ráadásul egy 1961-ben született egyezmény alapján Kína bármikor bevonulhat az országba és az nem jelent háborút. Márpedig a kínai hadsereg hatalmas erőfölénnyel rendelkezik. „Sokat elmond az országról, hogy miközben ásványkincsei miatt Észak-Korea gazdagabb leKim lr Szén születésnapja április 15-én van, a térségben működő titkosszolgálatok szerint, ha lesz, legvalószínűbb, hogy akkorra Időzítik a támadást. hetne déli szomszédjánál, éhínség tizedeli népét, mégis a világ ötödik legnagyobb hadseregét tartják fenn - mondta Nógrádi György. - 1,2 millió ember áll fegyverben, 1700 harci repülővel rendelkezik és 28 ezer lövege van, de mégis ez egy mennyiségi és nem minőségi hadsereg, eszközeinek döntő többsége elavult, a 60-70-es évekből származik, így tehát nem kérdés, hogy sem a kínai, sem az amerikai hadsereg számára nem jelentene valós kihívást.” Tálas Péter, a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója azt mondta: az is a háború ellen szól, hogy Észak-Koreának nincs értékelhető atom-ütőereje. Phenjan alig tíz nukleáris robbanófejjel rendelkezik, amelyek támadását könnyen kivédené az amerikai rakétavédelmi rendszer. Ugyanakkor a kiprovokált válaszcsapás - amely akár atomtámadás is lehetne - az észak-koreai kommunista rezsim végét jelenthetné. „Az, hogy egy nukleáris fegyver mennyire hatékony, attól függ, mekkora a robbanóereje, mekkorára tudták miniatürizálni és mennyire pontosan tudják célba juttatni - mondta Tálas Péter. - A legkorszerűbb rakéták több ezer kilométerről, akár három méteres pontossággal is képesek eltalálni a célpontot. Az bizonyos, hogy Taepodong-2 típusú rakétával rendelkezik Észak-Korea. Ez a rakéta 6300 kilométeres hatótávolságra képes, vagyis akár el tudja érni Alaszkát. így az a legfontosabb kérdés, hogy van-e akkora atomtöltete, amit technológiailag képes erre felszerelni?” Az amerikai és a dél-koreai védelmi minisztérium illetékesei is cáfolják, hogy Észak-Korea már rendelkezik olyan kisméretű atomtöltettel, amelyet ballisztikus rakétára lehet felszerelni. Ez azért fontos, mert nem mindegy, hogy egy hordozóeszköznek mekkora súlyt kell cipelnie. Ezeket a bombákat tengeralattjáróval, speciális repülővel vagy különböző hatótávolságú rakétákkal lehet célba juttatni. Amerika és Oroszország mindegyikre képes, ahogy a legtöbb atomfegyverrel is ők rendelkeznek. Öt atomnagyhatalmat tartanak számon a világban, de az atomfegyverek 85 százaléka az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van, mindössze a fennmaradó 15 százalékon osztoznak a további atomhatalmak. Tálas Péter azt mondta: egy. esetleges atomtámadást többféleképpen meg lehet hiúsítani. Ha megsemmisítik a robbanófejet vagy a rakétát, elindítani sem lehet a támadást. Ha sikerül kilőni a rakétát, a védelmi rendszerek radarjai bemérik az eszközt és Az atomhatalmak ereje a világban Ország Összes robbanófej Indrtóállások száma Atomkísérletek száma Az utolsó kísérlet Egyesült Államok 7650 2100 1054 1990 Oroszország 8420 1720 715 1992 Franciaország 300 290 210 1987 Nagy-Britannia 225 160 45 1991 Kína 240 n.a. 45 1996 India 80-100 0 6 1998 Pakisztán 90-110 0 6 1998 Izrael 80 n.a n.a. n.a Észak-Korea 10 n.a. 3 2013 Jelentősebb atomrobbantások A robbantás ideje, helye Hatóereje (kt) Jelentősége 1945.07.16. Alamogordo Trinity 19 Az első maghasadásos bomba robbantása 1945.08.06. Hiroshima Little Boy 15 Az első urán dúsított atombomba bevetése 1945.08.09. Nagaszaki Fat Man 21 Az első plutónium bomba bevetése 1952.11.01. Ivi Mike USA 10 400 Az első hidrogénbomba robbantása 1961.10.31. Szovjetunió a Cár bomba 57 000 A legnagyobb felrobbantott hidrogénbomba. 1963.09.17. Nevada sivatag n.a. Az első neutronbombával végzett robbantás 2013.02.12. Észak-Korea 5-10 Az első koreai miniatürizált atombomba kísérlete Lezárt határátkelő a két Korea között. Egyre nő a feszültség. kilövik, mielőtt célba érhetne. Atömtitok ma már nem létezik a világban, mégsem rendelkezhet bárki szabadon atomfegyverrel. Az elvi ismeretek és a pénz ugyanis önmagában nem elegendő. A hasadóanyag és a technológia magas szintű alkalmazása nélkül nincs nukleáris fegyver. Ezekhez pedig nem lehet csak úgy és a nagyhatalmak titkosszolgálatainak tudta nélkül hozzájutni. Amikor már megvan a tömegpusztító fegyver, ki kell próbálni. Ezt a 90-es évek óta a nagyhatalmak számítógépes szimulációkkal végzik. Kísérleti atomrobbantást az elmúlt 15 évben csak Észak-Korea hajtott végre, mivel ezt nemzetközi szerzős is tiltja. A nukleáris fegyverek közül az atombomba a maghasadás elvén működik, méretét nem lehet tetszőlegesen növelni, mivel egy kritikus tömeg felett külső hatás nélkül is beindul bennük a láncreakció. A hidrogénbomba a magfúziónak köszönheti energiáját, ezért pusztítóbb. Hívják még termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet kell. A hidrogénbombák tömegének nincsen felső korlátja, mivel a beindításához rendkívül nagy hőmérséklet és nyomás szükséges. A neutronbomba ugyan kevésbé pusztító mechanikai robbanással rendelkezik, mint a másik kettő, de nagyobb a neutron sugárzása, három-négyszerese az atombombáénak, így sokkal pusztítóbb az élőlényekre annál. Áz atomfegyverkezés ideje - ha megtévesztő is Észak-Korea igyekezete - lejárt. Európában Németország az élharcosa annak, hogy vonják ki az összes a kontinensen állomásozó amerikai atomtöltétet. A világban is ez a törekvés. A legutolsó START-egyezmény szerint a nagyhatalmaknak is 1500 alá kell csökkenteniük, az indítóállásokon rendszerbe állított rakéták mennyiségét. Magyarországon is tároltak atomtöltetet a szovjetek magas rangú katonák beszámolói szerint, valamint a szovjet hadsereg által használt hazai laktanyákban fellelhető bizonyítékok alapján biztosra vehető, hogy a megszálló csapatok több atomtöltetet állomásoztattak Magyarországon. A történészek szerint 1962-től volt atomfegyver hazánkban. Két olyan tárolóhelyet is hátrahagytak a szovjetek, ami a biztonsági fokozat szerint nem lehetett más, mint atomfegyvertároló. Atombiztos ajtókon keresztül közelíthetők mega hatalmas, föld alatti betoncsamokok, oxigénfejlesztőkkel, légkondicionálókkal felszerelve. Kunmadarason és Nagyvázsonyban lehettek a robbanófejek és az atomtöltetek. Császár és Tab községekben a hordozórakétákat raktározták. Négy repülőtéren pedig atomképességű repülőgépeket állomásoztatott a szovjet hadsereg: Sármelléken, Debrecenben, Kiskunlacházán és Kunmadarason. Békés atomhatalmak az atomenergiát békés célra a magreakció kontrollált felhasználása révén használják. A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség jelentése szerint 439 atomreaktor működik világszerte, 31 országban. Abszolút értékben az Egyesült Államok termeli a legtöbb atomenergiát, ami az ottani villamos energia 20 százalékát teszi ki, de arányaiban Franciaországa csúcstartó, az áramtermelés 80 százalékát adja az atomenergia, Németország felé exportálja. Amerika és Franciaország mellett Japánban volt eddig a legjelentősebb a felhasználása. Az Európai Unióban 15 országban működik atomerőmű és a villamosenergia-termelés 30 százalékát teszi ki. Az atombomba története A MANHATTAN-TERV a második világháborúban az atomfegyver kifejlesztésére szolgáló vállalkozás, melyben részt vett az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada. Megindításáról, tudósok - Albert Eistein és Szilárd Leó - biztatására, 1942-ben döntött Franklin D. Roosevelt elnök. Los Alamos lett a kutatás központja, Robert Oppenheimer vezetésével, aki számos neves amerikai tudós mellett külföldi fizikusokat is meghívottá munkára. Ebben három magyar tudós, Teller Ede, Wigner Jenő és Szilárd Leó ve ttek részt. A fejlesztés három évig tartott és 1945 nyarán végezték el az első atombomba kísérleti robbantását. Az amerikaiak, döntően Teller Ede tervei alapján, 1952- ben elkészítették az első hidrogénbombájukat is. A NEUTRONBOMBA koncepcióját Sámuel Cohen dolgozta ki, 1958-ban és 1963-ban próbálták ki először.
