Tolnai Népújság, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-13 / 86. szám

2013. ÁPRILIS 14., VASÁRNAP SZTORI 5 Ettől nem lesz észszerűbb az ésszerű helyesírás Maradnak az ellentmondásos és homályos szabályok, a megmagyarázhatatlan kivételek A bosszankodás akkor is megúszhatatlan, ha minden egyszerűbb és könnyen tanulhatóbb lenne. Ám erre várnunk kell újabb húsz, harminc évet. A Coca-Cola receptjének titkosságával vetekszik az az információ, hogy hivata­losan mi változik az magyar helyesírás szabályai közül. Azért összeszedtünk néhány biztosnak látszó módosítást. Ács György A minap ezt a levelet kaptam: „Erről nem nyilatkozom, mert a bizottság tagja vagyok, és még javában folyik a munka, semmi sem dőlt el véglegesen. Felelős­séggel erről senki sem tud írni semmit.” Pedig mi csak az olva­sókat szeretnénk informálni. Az új helyesírási szabályzat elfogadását nem előzte meg széles körű szakmai egyezte­tés. Igaz, a szabályzat nem fog sokban változni - ami egyesek szerint azért baj, mert valóban szükség lenne egy reformra. Erre azonban a Magyar Tu­dományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága nem vál­lalkozott, helyette a jelenlegi szabályzatot finomították: így például a birtokos személyrag (jel) helyett most majd birtokos személyjel (rag) fog szerepelni, alanyi helyett általános (ala­nyi), tárgyas helyett határozott (tárgyas) ragozásról lesz szó. Ez persze sem a megértést, sem az egyszerűsítést nem szolgálja A Nyelv és Tudomány infor­mációja szerint a szabályok vál­tozása csak kevés esetben fogja érinteni a helyesírást - azaz túl sok új dolgot nem kell majd megtanulnunk. Korábban sem mindig a radikális változások jellemezték az új szabályzato­kat, csupán a legutóbbi kettő, az 1954-es és az 1984-es hozott lényeges változásokat. Eddig, ha órát és percet sze­rettük volna jelölni, kizárólag a 7.45 típusú megoldás minősült helyesnek. Ezentúl a 7:45 is el­fogadható lesz. Az „ésszerűt” felváltja az „észszerű” írásmód. Az új szabályzat bizonyos esetekben többféle írásmódot is lehetővé tesz. A többszörösen összetett szavakat akkor is ír­hatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak. Korábban, ha azonos utóta­gú összetételek előtagjai ke­rültek mellérendelő kapcso­latba, az utótagot külön kellett írni: fényjáték, árnyjáték, de fény-árny játék. Ezentúl azon­ban bizonyos szaknyelvi kife­jezések esetében elfogadható lesz a nagykötőjeles írás is: fény-árny játék. A korábbi szabályozás sze­rint a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Marian­nái). Az új szabályozás szerint most már a magyar kereszt­nevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Ma- riann-nal. Korábban a betűszókhoz kap­csolódó utótagot külön kellett írni, ha az utolsó betű ugyan­azt a szót rövidítette, mint az utótag - ezentúl viszont a kötő­jeles írás lesz a helyes, a koráb­bi CIB bank helyett a CIB-bank írásmódot kell majd alkalmaz­nunk. Az elválasztás szabályai úgy változnak, hogy nem vál­toznak: a szabályzatba bekerül, hogy nem esztétikus az össze­tételi szóhatártól egy betűnyire elválasztani (súlya-dó) - tiltani azonban ezt nem tiltja továbbra sem semmi. Korábban az intézmény­típusra utaló elnevezések (pl. minisztérium, vállalat stb.) kisbetűvel volt írandó akkor is, ha egy bizonyos intézmény­re útalt. Ezentúl azonban bel­ső használatra elfogadható a nagybetűs írásmód is. A korábbi szabályozás sze­rint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységei­nek típusukra utaló megneve­zését kis kezdőbetűvel írjuk” - ezentúl azonban megenge­dett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a munkaügyi osztály nemsokára Munkaügyi Osz­tályként is helyesnek minősül. Korábban a mozik és a vendég­látó-ipari egységek megnevezé­sei nem lehettek a tulajdonne­összetett szavak, dátumok és földrajzi nevek a legprob­lémásabb helyesírási téma­körök az eduline által meg­kérdezett magyartanárok szerint. Arra kérték a közép­iskolai tanárokat, gyűjtsék össze a tíz leggyakoribb he­lyesírási hibát - oka követ­kező hasábban szereplőket említették. vek részei, azaz nem lehetett nagybetűvel írni őket: Puskin mozit írhattunk, Puskin Mozit nem. Ennek azonban vége, sőt, ha a Puskin Moziban megnéz­tünk egy filmet, mehettünk a Sas Sörözőbe. Ezentúl a ren­dezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel. A helyesírás eddig csak a dühvei alakot fogadta el, ez­után viszont elfogadható lesz a dühhel alak is. A jövőben a bólingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, tekintget sem. Változik egyes, keltezést ki­fejező számnevek toldalékolása is: az elsején korábban szám­mal csupán 1-jén alakban volt HELYES HELYTELEN Árpád híd Árpád-híd április 1-jén április 1-én időjárás-jelentés időjárásjelentés higgy bigyj nyitva tartás nyitvatartás kulturális kultúrális muszáj muszály New York-i newyorki összevissza össze-vissza húsvét Húsvét írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi l-j(e)i mellett l-(e)i alak­ban is írható lesz. Sok lapban az egyszerűség kedvéért Lódzból Lódz (sőt Lodz) lett. Ám ezentúl a mellék­jeleket nem lehet elhagyni. Bizonyos esetekben a helyes­írási szabályzat csak egyféle rövidítést tett lehetővé, most azonban a római katolikus nem csak r. k.-ként, hanem róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz. Az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK vi­szont az egyedüli helyes for­mává válik. Kutatásokra költhető pénz és akarat híján úgy tűnik, ma­radnak az embereknek gondot okozó, bonyolult, ellentmondá­sos és homályos szabályok, a megmagyarázhatatlan kivéte­lek. Érthető, hogy óvatosan kell a helyesíráshoz nyúlni, de a kritika, a bosszankodás akkor is megúszhatatlan, ha minden egyszerűbb és könnyen tanul­hatóbb lenne. Várnunk kell újabb húsz, harminc évet. írásbeliségünk hajnala LEGBECSESEBB NYELVI és kultu­rális kincseink egyikét őrzi a Tiszántúli Református Egyház- kerület levéltára. a tizenötödik század végén keletkezett kézirat egy papi pré­dikáció öt és fél oldalon történt lejegyzése. a szöveg írásbeliségünk hajna­lán jobban hasonlít az Óma­gyar Mária-siralomhoz, minta Károli-bibliáéhoz. sok jelenség mutatja, hogy a magyar nyelvi írásbeliség haj­nalán vagyunk. Ilyen például azy használata. Ezzel (de nem csak ezzel) jelöli a hajdanvolt prédikátor az ü és az i betűt, de a j-t is, a két utóbbit váltakozva használva. ez nagyon jól megfigyelhető a következő idézetben (zárójelben a mai változat): ezvilagy dolgok kezdnek elmeiben forgani, es megfoytyak az w zyveben az istenek igeyet (evilági dolgok kezdenek elméjében forogni, és megfojtják az ő szívében az is­tennek igéjét). más idézetekben megjelenik azy-t tartalmazó kettős betű is, de váltakozva az i-vel. Látható az is, hogy a szerző nem hasz­nálja az általunk ismert ékeze­tet, azonban azy-ra mindig két pontot ír. Ez valami külső, eset­leg francia hatást jelez. van olyan változtatás is, amely az akkoriban idegennek (szláv) számító szó helyett írt a szerző magyarost: vecsemyeiglen he­lyett estveiglent. Gondolván, azt jobban megérti a gyülekezet, amelynek prédikált. azon nyilván nem lehet fenn­akadni, hogy a „halló fülét” éppen fordítva használt bek­kel írja le: „haló fülle”. A le­jegyző füle megcsalta gazdá­ját, hogy az olykor úgy érezte: a hallás egy l-lel, a füle két l-lel írandó le. (Egyébként en­nek az érzékszervünknek a következő nevei szerepelnek a kéziratban: file, fiile, föllé, fül­le, füle.) ÉRDEKES FELFEDEZNI, hogy ÜZ egykori atya is élt a hasznos rövidítésekkel. Az például már teljesen csereszabatos a mai rövidítésekkel, hogy a próféta' és Krisztus helyett pfeta és Xpus került a kéziratba, akár egy mai SMS-ben. A diákok tíz leggyakoribb hibája Reklámkoporsók minden mennyiségben, április l-jén ERDEKES KÉ­PÉT láttam a minap az rados virág egyik közös­ségi oldalon: az itthon is híres skandináv bútoráruház a honlapján már koporsókat is árul. Dőlt az akas^tófa-, vagy inkább kopor- sófa-humor rendesen: „vám­pír-igazolvánnyal 10 százalék kedvezmény”, vagy „vegyünk a nagyinak egyet, most akciós.” az oldal valószínűleg egy pho- toshoppal megcsinált poén. A keresőprogramba ugyanis beírtam az áruház nevét és azt a szót, hogy koporsó, mire nem az illető cég, hanem töb­bek között egy viccoldal jött fel. Itt közük: „Figyelem! A csomagolás hullát NEM tartal­maz!” Továbbá: „április 1-jével elhunyt szerettek felé irányuló, ostoba humorkodási akciónk örömére most minden TOT- TENSKJÖRNSKA és BYSMAN- NIKE termékünk mellé ingyen adunk egy 10 méter hosszú KRIMELINEA bűnügyi hely­szín-jelző szalagot is. Nyomaté­kosan kérünk, szívbeteg vagy idegileg gyenge ismerőseidnek ne ilyen módon édesítsd meg a Bolondok Napját!” De olvastam egy ilyen mondatot is: „a képe­ket nem sikerült feltöltenünk, olyan szörnyűek voltak.” némi nevetgélés után (bírom a fekete humort) szokásom szerint komolyan elgondolkod­tam a viccen. Miért is ször­nyűek a koporsós képek? El­ismerem, szokatlan volna, ha egy cég ilyesmit kínálna - sőt, a temetkezési vállalkozókon kívül ez minden más üzlettől marketing-öngyilkosság len­ne. Fekhetnének be ők maguk a saját gyártású koporsójukba. mert a halál, tehát egy teme­tés kellékeinek reklámozása a mi civilizációnkban tabu. He­lyette vannak örök fiatalságot ígérő arckrém-hirdetéseink, plasztikai műtétre hívoga­tó árajánlataink, könyv- és filmcímeink, miszerint „sose halunk meg” és „tökéletes egészség”. Persze egyik sem igaz. Valamennyien mag­halunk, és senki sem lehet tökéletesen egészséges - mini­mum egy náthát a legerősebb vasszervezetű ember is elkap néha-néha. ám amióta kiürült fölülünk az ég, és megszűnt a túlvilág kép­zete, borzalommal tölt el min­ket a gondolat: eljön az idő, amikor nem leszünk. Ma már nem a jó vagy a rossz ítélettel kell szembenéznünk, amire az archaikus kultúrák szerint evilági tetteinkkel hatásunk lehet. Hanem a nagy, üres, ásí­tó semmivel. A semmit pedig nem lehet elképzelni - pró­bálja csak meg: egyrészt nem sikerül, másrészt, ami esetleg felködlik önben, az több mint ijesztő. a régiek is féltek a haláltól. De nem így. Nemhogy tudomá­sul vették a tényt, miszerint bekövetkezik, és ez minden * élő sorsa, hanem kifejezetten foglalkoztak a gondolattal. „Memento móri! - Emlékezz a halálra!” - mondja a latin, „Nem tudhatod sem a napot, , sem az órát” - így a Bilblia. És ott vannak példáid a középko­ri haláltánc-balladák. Mindez figyelmeztetés volt. Nem azt akarták vele mondani, hogy állandóan az elmúláson kell törnünk a fejünket, hanem azt: élj méltóképpen, embe­rien. Többek közt azért, hogy példát mutass azoknak, akik esetleg itt maradnak még utá­nad egy kicsit. Mert akkor mindenki élete jobb lehet. néha belegondolok, milyen aprócska teremtmény egyetlen ember az univerzum egészé­ben. És ugyanúgy véges, mint a világmindenség. Mert az sem fog örökkön-örökké fenn­állni. Közhely, hogy élet nincs halál nélkül. Ugyanakkor a halál nem az élet ellentéte, ha­nem a vége. Az élet ellentéte a nem-élet, a semmi - éppen az, amitől annyira félünk. Ha viszont nem az élet és a semmi ellentétében gondol­kodnánk, hanem élet és halál összetartozásában, sok min­den könnyebb lenne. Elhunyt szeretteinkre sem egy morbid reklámkoporsó-vicc emlékez­tetne. Mi emlékeznénk rájuk, vállalva a mindenki számára azonos sorsközösséget. A t

Next

/
Thumbnails
Contents