Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-01 / 51. szám

Az önerőt is vallalhatjak csatornázás Év végéig el kell indítani a projekteket a támogatás miatt Az 58 központi projekt adatai ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉG 109,9 milliárd Ft ÖSSZES TÁMOGATÁSI IGÉNY 92 milliárd Ft JELENLEGI TÁMOGATÁSI KERET 467 milliárd Ft JELEN IDŐSZAKBAN NEM TÁMOGATHATÓ BERUHÁZÁS ÉRTÉKE 1 milliárd Ft ONEROIGENY 92 SZÁZALÉKOS TÁMOGATÁSI RÁTÁVAL 8,79 milliárd Ft HÍRSÁV Hat kiképző vesz részt a mali misszióban A magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövész- dandárjának hat katonája utazik márciusban fél évig tartó külszolgálatra Maliba, hogy ott a francia vezeté­sű EU-misszió keretében mesterlövészek kiképzésé­ben vegyen részt. Az egy tisztből, három altisztből és két honvédből álló csoport minden tagjának sokéves szolgálati múltja van. ■ MTI Balog: nem zár be főiskolát az állam a kormány nem tervezi egyetlen főiskola bezárását sem, a képzési szerkezetet megújítva, az intézmények erősségeit megtartva kíván­ják újraszervezni azokat - közölte az emberi erőfor­rások minisztere a jobbikos Vona Gábor írásbeli kérdé­sére. Balog Zoltán kiemelte: a főiskolák hosszú évek óta súlyos helyzetben vannak, nem egy közülük a csőd szé­lén áll. Ennek szerinte a né­pességfogyás és a hallgatói létszám csökkenésével nem számoló fejlesztések állnak. 2013-ban a kormány 10 mil­liárdos adósságkonszolidáci­ót, valamint 27 milliárd fo­rint értékű PPP-konstrukció kiváltást hajt végre - tette hozzá. ■ MTI Orbán: Libanon kulcsország A magyar külpolitikának fontos eleme a nyitás az arab világ felé, amelyben az üzletileg nyitott Liba­nont kulcsországnak tekinti Magyarország - mondta Or­bán Viktor miniszterelnök Bejrútban, miután hivatalos látogatása alkalmával meg­beszélést folytatott Nadzsíb Mikáti libanoni kormány­fővel. felezte, Magyarország javasolja, hogy az uniós külügyminiszterek áprilisi találkozóján vitassák meg a libanoni stabilitás kérdését. ■ MTI ö — o u. A kormány 277 szennyvíz beruházási projektet kiemel­té nyilvánított és ebből 58 esetben döntött saját hatás­körben történő megvalósítás­ról. A fejlesztési miniszter akár a beruházások teljes önerőigényének az odaíté­léséről is dönthet. Ez akár 3 millió állampplgárt is érint­het, akiknek nem vagy csak részben kell a csatornázási önrészt megfizetniük. AS-összeállítás Ma találkozik a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium vezetése annak az 58 önkormányzatnak a vezetésével, amelyek csatorna­projektjeit a kormány saját ha­táskörbe vonta. Az 58 csatorná­zási és szennyvíztisztítási beru­házás (közöttük például a mis­kolci 3,9 milliárd vagy a jános- halmai 3 milliárd) kiemelt pro­jekt lesz, amelynek következté­ben több hónapról tíz napra rö­vidülhetnek le a szakhatósági eljárások. A beruházások meg­valósítását adminisztratív aka­dályok nem hiúsíthatják meg - mondta el lapunknak Farkas Imre, a fejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkára. Far­kas úgy fogalmazott, a beruhá­zások elindítása eddig valóságos akadályverseny volt. Most 17 fé­le szakhatósági ügyben lesz 10 napos a határidő. A gyorsítás­ra azért van szükség, mert félő, hogy az úgynevezett derogációs projektek nem készülnek el az EU 2007-2013-as programozási időszaka végéig, akkor pedig el­vész az erre fordítható uniós tá­mogatás, sőt, kötelezettségsze- gési eljárásra és bírságra is szá­míthat Magyarország. Uniós kö­vetelmény ugyanis, hogy a 2000 lakosnál nagyobb települések EGYES TELEPÜLÉSEK és agglomerációs térségek ko­rábban a hazai ütemezés alapján 2010 végéig kap­tak határidőt, hogy csator­naberuházásaikat és szennyvíztisztítási prog­ramjaikat befejezzék. Kö­zülük azonban húsz még odáig sem jutott, hogy programjavaslatot nyújt­son be, amely alapján az uniós pályázat kivitelezés csatornával és szennyvíztisztí­tóval rendelkezzenek. Közbeszerzési mentességről nincs szó: ahol még nem került sor a közbeszerzési eljárás le­bonyolítására ott elképzelhető a központi koordináció is. Már két-három héten belül várható a folyamat elindítása, amelyet követően nagyságrendileg há­rom hónapot vesz igénybe a kivitelezők kiválasztása.. 2013. december 31-ig mindenhol meg kell találni a kivitelezőt, hogy lehívható legyen az uniós pénz. A kormány felhatalmazást adott a nemzeti fejlesztési miniszternek arra, hogy a megkezdődhetne. Ez a lis­ta olyan településeket tar­talmaz, mit Vác és vonzás- körzete (108 ezer lakos), Hódmezővásárhely térsége (88 ezer lakos) vagy Eger (82 ezer lakos). Ezek a pro­jekteket a kormány szintén saját hatáskörébe vonhat­ja, csakúgy, mint azt a 105 kisebb települési fejlesz­tést, ahol szintén nem tör­tént még semmi. szóban forgó projektek mi­előbbi megvalósulásának az eszközrendszerét kidolgozza. Ez a folyamat a mai konzultá­cióval veszi kezdetét, amelynek keretében a szaktárca minden egyes konzorciumvezető, illet­ve pályázó projektjének állását áttekinti. Ennek alapján eldönt­hető, milyen módon segíthet a a kormányuzat a beruházások megvalósításában. A saját ha­táskörben történő megvalósí­tásra vonatkozó kormányha­tározat a kormányzati beavat­kozás irányvonalát jelöli ki: a szándék az, hogy a működő projektek végrehajtását további eszközökkel segítse. Könnyen előfordulhat, hogy a kormány az önrész átvállalásáról dönt az önerőalap felhasználásával. A kormány mindezeken felül lehetővé tette azt is, hogy a ki­vitelezők előleget kapjanak, amely biztosítja a munkálato­kat megkezdését. Ez maximá­lisan a teljes támogatási szer­ződés értékének 30 százaléka lehet, amelyből a közbeszer­zési szerződés 10 százalékára biztosítékot sem kell nyújtani. A szerződések aláírását köve­tően azonnal felvonulhatnak a munkagépek. Csaknem hétszázmilliárdba keiül a települések konszolidációja összesen 685 milliárdot költ az állam az önkormányzatok adós­ságrendezésére, Budapest tarto­zását várhatóan 60 százalékban vállalja át az ország - jelentette be Pintér Sándor tegnapi sajtó- tájékoztatóján. 2010 végén 1247 milliárdnyi adóssága volt az önkormányzatoknak, amelyet 136 milliárd forint lejárt szállí­tói tartozás tetézett - mondta el a belügyminiszter. Kifejtette: a település eladósodásának egyik oka az volt, hogy olyan felada­tokat kaptak, amelyekhez nem biztosította az állam a forrást. További okként a felelőtlen gaz­dálkodást és a svájci frank árfo­lyamváltozását jelölte meg. ■ Az átvállalt önkor­mányzati adósságok nagy része a nagyobb településektől származik „A helyzetet a kormány ap­róbb tapaszokkal próbálta meg kezelni” - tette hozzá Pintér, ám ezekről kiderült, hogy nem jelentenek megoldást. „Ekkor felmerült, hogy az új önkor­mányzati törvényben meg kell találni a megoldást.” A kormány úgy döntött, hogy az ötezer fő alatti települések teljes adósságát átvállalja, ez 1710 önkormányzat 74 milliárd forintnyi tartozását jelentette. A nagyobb városok közül 278 igényelt konszolidációt, össze­sen 1033 milliárd forint érték­ben. A gazdasági miniszter és a belügyminiszter közösen arra tett javaslatot, hogy ebből 610 milliárd forintot vállaljon át az állam, ezt a kormány később felülbírálta és az összeget 685 milliárdra emelte. A belügyminiszter megje­gyezte: a főváros adósságát várhatóan 60 százalékos mér­tékben vállalja át az állam, ám erről még folynak a tárgyalá­sok a miniszterelnök és a főpol­gármester között. Pintér utalt a jól gazdálkodó önkormányzatokra is. 1160 te­lepülés felelősen gazdálkodott, ezt a kormány valamilyen mó­don jutalmazni fogja. ■ B. L. Akik még el sem kezdték A szlovén kormányfőjelölt elkerülné a görög foigatókönyvet VÁLSÁG Alenka Bratusek szerint nem lesz szükség az EU/IMF-mentőcsomagra és újabb megszorításokat sem tervez Szlovéniának nem lesz szüksé­ge EU/IMF-mentőcsomagra - ez volt a fő üzenete annak az inter­júnak, amelyet tegnap adott a kétmilliós eurózóná-tagország kormányfőjelöltje a Reuters-nek. Alenka Bratusek, balközép Pozi­tív Szlovénia (PS) vezetője azután kapott megbízást, hogy szerda éjjel a parlament megvonta a bi­zalmat lanez lansa konzervatív kormányfőtől, lansa bukását az okozta, hogy nem tudott elszá­molni a magánszámláján lévő 210 ezer euróval. A 42 éves Bratuseknek - aki aüg egy éve szerzett képviselői mandátumot - március végé­re kell összeállítani egy olyan koah'ciót, amely megkaphatja a parlament többségének támoga­tását, hogy a 2015-ben esedékes választásokig elvezesse az orszá­got. Ha sikerül neki egy többsé­gi koalíciót létrehoznia, ami a jelenlegi szlovén pártviszonyok tükrében nem lesz egyszerű fel­adat, Bratusek lesz az első női kormányfő a volt jugoszláv tag- köztársaságban. A kormányalakításnál még nehezebb feladatnak tűnik a gazdaság helyzetének rendezése, ugyanis az 1991-es függetlené válása óta Szlovénia a legsúlyo­sabb gazdasági válságával küzd. A tegnap közölt adatok szerint tavaly jelentős mértékben, 2,3 százalékkal esett vissza a GDP, míg a munkanélküliség mértéke Alenka Bratusek lehet az első női kormányfő Szlovéniában 14 éves csúcsot jelentve megha­ladja a 12 százalékot. Bár az ál­lamadósság GDP-hez viszonyított mértéke jóval az EU által elvárt 60 százalék alatt van, de a ban­kok behajthatatlan hitelállomá­nyának értéke eléri a 7 milliárd eurót, ami a GDP mintegy 20 szá­zaléka. Elemzők szerint a ban­kok megmentésére ötmilliárd eurónyi mentőcsomagra lenne szüksége Ljubljanának. Szakértők emellett arra is fi­gyelmeztetnek, hogy az állam- háztartás sürgős reformja nélkül Szlovénia nem lesz képes arra, hogy visszafizesse az év közepén lejáró mintegy 2 milliárd eurós adósságát. Bratusek is elisme­ri, hogy konszolidálni kell az államháztartás helyzetét, azon­ban leszögezte: nem kíván újabb megszorításokat bevezetni. „Nem lesz görög forgatókönyv Szlovéni­ában” - mondta a szavazás után a parlamentben. ■ T. G. Szlovén GDP (változás az előző évhez képest, %) FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG, VtFGRAFIKA SZLOVÉN STATISZTIKAI HIVATAL k t r i j

Next

/
Thumbnails
Contents