Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-03-24 / 12. szám

6 ÉLETMÓD 2013. MÁRCIUS 24., VASÁRNAP Miért híznak meg a nők a klimax idején? amerikai kutatók egérkísér­letek során rájöttek, miért hízékonyabbak a változó­kor után a nó'k. Az egyik, a zsírtermelésben részt vevő enzim a felelős, amelynek szintje a klimax után meg­emelkedik. Fiatalabb kor­ban is jelen van a szervezet­ben, ám a termelődő öszt- rogén (női nemi hormon) gátolja a működését. Ám a klimax után az ösztrogén szintje csökken, így az en­zim aktívabbá válik. Sünnek indult valóságshow SÜNNEK INDÍTOTT reality show-t a vilagszam.hu por­tál. A Lujza nevű állatnak a stáb késő ősszel megmen­tette az életét. Az érdeklő­dők nyomon követhetik, miként erősödik, játszik a sün, és hogyan illeszkedik be ideiglenesen az embe­ri környezetbe. A terv az, hogy Lujza felgyógyulva és megerősödve visszatér majd az övéihez. Lujza egyre vidámabb Segítettek a páciens saját klónozott sejtjei A MELANOMA, az egyik leg­gonoszabb bőrrákfajta. Nem nagyon gyógyítható. Ezért reményt keltő egy új módszer: egy férfinak az immunreakciókban rész­vevő saját kezelt T-sejtjeit juttatták vissza a szerve­zetébe, amelynek nyomán tüdő- és nyirokáttétes me- lanómája visszahúzódott. A rák gyógyításának ez a módszere, amely a beteg sa­ját immunválaszának „rá­segítésével” történik, nagy jövő előtt áll. Vastagbélből készült az új hólyag orvosi áttörés Nem transzplantáció és nem implantáció: saját szervek felhasználása Nemrég egy izgalmasan új műtétről számolt be az or­vosi szaksajtó. Egy angliai kórház rákos betegének el kellett távolítani a hólyagját, daganatos betegség esetén ez sajnos gyakori. Az igazi újdonság, hogy a vastagbél egy részéből alakították ki az „új” hólyagot. Bán Judit A 67 éves nőbeteget többször kellett operálni, de végül megszabadították a ráktól. Arra is megtanították, hogy hogyan használja az új hólyagját A 67 éves nőbeteg először csak a vizeletében lévő vérre figyelt fel. Az ultrahangos vizsgálat­nál tisztán ki lehetett venni a hólyagban a tumor árnyékát. Hólyagtükrözéssel határozták meg a daganat pontos méretét és helyét: a mintegy hét centis tumor a legrosszabb helyen, a húgycső felett alakult ki. AGRESSZÍV RÁKFAJTA A daga­natot műtétileg eltávolították. Ám a hathetes kontroll alkal­mával két gombostűfejnyi el­változást találtak a hólyagon. Újabb szövettani vizsgálat kö­vetkezett és az veszélyt jelzett: III. stádiumú rák, ráadásul ag­resszív. A kezelés immár ha­tástalan volt. Nem maradt más hátra, mint kiirtani a hólyagot, mielőtt a betegség tovaterjedne. Hogy a betegnek ne kelljen sztómazsákkal leélnie életét, ezért egy újfajta műtétet végez­tek rajta a cambridge-i Addenb- rooke Kórházban. A vastagbél egy részéből hólyagot alakítot­tak ki egy hat órás műtéttel. Habár a hasüregi műtét igen komoly beavatkozás - nyomá­ban egy óriási vágással a szegy­csonttól a szeméremcsontig -, a beteg már két nappal az ope­ráció után felkelhetett, jó álla­potban volt. A teljes gyógyulá­sig természetesen nem lehetett eltávolítani a katétert. KATÉTER NÉLKÜL A katéter ki­vételére mintegy két héttel az operáció után került sor, és az újabb kórházi kezelés során mintegy megtanították a pá­cienst, hogy hogyan „hasz­nálja” új hólyagját, illetve azt, hogy anatómiailag hol-hogyan préseljen vizelés közben. Mivel nincs beidegzés, azaz a hólyag nem tudja jelezni az agynak, hogy ki kell menni, meg kell tanulni felismerni, mikor telik meg. Eleinte kétóránként, majd később négyóránként ki kell menni a vécére, aztán idővel az új hólyag kitágul, és elegendő ritkábban is. De mivel vizelé­si ingert sohasem fog érezni, ezért tudatosan kell felkeresnie a lakás legkisebb helyiségét. Egy ilyen műtét persze csak bizonyos esetekben végezhető, ahol a rák nem érinti a húgy­vezetéket és tökéletesen mű­ködik a vese. Ehhez az operáló sebész még hozzátette: ilyen (és ehhez hasonló) műtétekre csak kellően motivált betegnél vál­lalkozhat az orvos. rntoolV Magam vagyok a donorom - Hétköznapi ésszel nehéz követni, mi mindenre képes már az orvoslás egyre több esetben képesek a sebészek a csonkolással járó vagy egyéb műtétek esetében helyreállító beavatkozásokra, mégpedig saját, mondjuk így, „hozott anyagból” történő fel- használással. KEBLEK EMLŐELTÁVOLÍTÁSSAL járó mellrák esetén (szerencsére ma már egyre ritkábban kerül sor az ilyen beavatkozásra, fel­téve, ha még idejében észreve­szik a kórt) a mellkason lévő bőrt tágítják ki annyira, hogy az képes legyen befogadni az implantátumot. Ha a mellnek csak egy részét távolítják el, le­hetőségvan kevésbé látható helyről saját zsírszövettel pótol­ni a kivett részt. szív - Bypass műtétnél a beteg koszorúér-részletet tudják pótol­ni. Az áthidalásához szükséges ereket a lábszárból, vagy az al­karból nyerhetik. A két műtét párhuzamosan zajlik. bőr - Égési sérülésnél a beteg más testfelületéből nyert bőrszö­vettel tudják befedni az égett területet. Ennek főleg akkor van nagy jelentősége, ha az arc égett meg. A bőrátültetés kétfé­leképpen történhet. Egyik eset­ben az átültetendő bőrlebeny összefüggésben marad az ere­deti helyével, legalábbis egy da­rabig (ugyanis onnan kapja a vérellátást). Orrképzésnél pél­dául a felkarból készített bőr­lebenyt csak akkor választják le a karról, amikor a lebeny már az orrhoz nőtt. A többi eset­ben a test távolabbi részéről vett bőrrészt kioperálják és végleges helyére illesztik. haj - Kopaszodás esetén a fej­bőr más területéről ültetik át a hajhagymákat a láthatóbb (és megritkult) területre. A mikro­szkópos hajátültetésnél a haj legkisebb önálló egységeit, az ún. follikuláris egységeket egyenként implantálják a ko­paszfejbőrbe. A fájdalmatlan hajbeültetés egy nap alatt elvé­gezhető, nem igényel kórházi ápolást. csont - Csonthiány esetén is megoldás a saját csonttal törté­nő pótlás. Például a fogászati implantológiában csonthiány­nál főleg az állkapocsból, a csí­pőlapát-csontból veszik az át­ültetendő csont-anyagot. Ké­sőbb ebbe, a megcsontosodott részbe csavarozzák az implan­tátumot. ÍNAK, KERESZTSZALAG A sporto­lókat igen gyakran érő kereszt- szalag-szakadás esetén az el­szakadt darabokat nem szok­ták összevarrni, mert ugyanott azok hajlamosak újra elszakad­ni (főleg, ha az érintett tovább sportol). Az elülső keresztszala­got a test más részéből vett anyaggal pótolják. Pótlásként szóba jöhet még a térdkalács alatti szalag, illetve a térd belső oldalán lévő ín is. Meglepően oldják meg ezt a kényes kérdést igazán nem szokványos felada­tokkal találja magát szembe a sebész a nemet megváltoztató beavatkozásoknál. Ami nem is olyan ritka mostanában. A férfi külső nemi szervek képzésénél a sebész péniszt, herezacskót képes kialakítani (a nőnek szü­letett páciensnél). Hímvessző­képzésnél leggyakrabban a has­fali lebenybe ülteti a félig merev szilikon implantátumot. az alkar bőréből is képezhető hímvessző, természetesen bőr­tágítással. A hőből férfivá át- operáltaknál a „mesterséges” húgycsőt a húgyhólyagból endo­szkóposán vett hólyagnyálka­hártyából képezik ki. Megint prüszköl és bedugul az orra FELSŐ LÉGÚTI Vírusok és baktériumok is okozhatják a szezon betegségeit Jelentősen csökkenthető a trombózis kockázata Kellemes tavaszra zimankós tél - ez az az időszak, amikor felnőtt és gyermek egyaránt szenved a megfázástól. Szabatosan szólva: a felső légúti megbetegedésektől. A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, orrmelléküregek, kö­zépfül, szájüreg, garat (az orrga­ratban helyezkedik el az orrman­dula) és a gége. Fontos szerepe van a középfület az orrgarattal összekötő fülkürtnek, ezen ke­resztül „szellőzik” a középfül. Egy vírusos fertőzés során az enyhe gyulladásban lévő nyálkahártya által termelt vá­ladékon a baktériumok is el­szaporodhatnak. Kialakul egy bakteriális biofilm réteg, mely kiváló élettér a kórokozóknak, Még az orrfújást Is tanulnia kell és megnehezíti a gyógyulást. Ugyanis az ilyen formában megtelepedő baktériumok sok­kal ellenállóbbak, akár az anti­biotikumokkal szemben is! A fertőzéses eredetű náthát (rhinitis) legtöbbször vírusok A gyerek megszenvedi A tüszős mandulagyulladás jellemzően baktériumok által kiváltott betegség, különösen kisgyermekkorban. Rendszerint magas láz, erős torokfájás, el- esettség kíséri. a láz és a fájdalom csillapítása mellett - ha az orvos elrendeli - antibiotikumot is kell szedni. okozzák, orrdugulással, orrvá- ladékozással, tüsszögéssel jár. Az akut orrmelléküreg-gyulla- dás (sinusitis) is döntően vírusos megbetegedés; a nátha tünetein kívül a melléküregek feletti nyo­másérzékenység, fájdalom, fej­fájás jellemzi. Gyermekkorban minden nátha bizonyos fokig orrmelléküreg-gyulladás is - ke­zelésében váladékoldók és orr- csepp adása elegendő lehet. Csak bakteriális felülfertőződés esetén igényel antibiotikus kezelést. Az akut torokgyulladást is vírusok okozzák elsősorban, de gyakori a bakteriális felülfertő­ződés. Főleg nyeléskor jelentke­ző, fülbe sugárzó fájdalom, szá­raz köhögés jellemzi. ■ tény, hogy a trombózisra való hajlam öröklődhet, ám megfe­lelő életmóddal jelentősen csök­kenthető a kockázat - mondták ki a szakemberek. Az az állapot, amikor a vér fokozottan hajla­mos az alvadásra, trombofília - amelynek hát­terében állhatnak szerzett és öröklött tényezők is. Kimutatták már az öröklött ténye­zők meghatározó szerepét is egyes elváltozásoknál. Fokozott alvadékonyság nem csak a vér­alvadási rendszer kórossága ese­tén fordulhat elő. A trombózis esélyét növelheti többek között a magas vörösvértest szám, vér­lemezke-szám, egyes autoim­mun betegségek. Éppen a kimutatott öröklött faktorok teszik szükségessé, hogy azok, akiknek a családjá­ban már előfordult trombózis, jobban figyeljenek az állapo­tukra. A közvetlen leszármazottaknak nagyobb a veszé­lyeztetettségük. Azokat, akik már átéltek tromboem- bóliás eseményt fiatal életkor­ban, közvetlen kiváltó ok nélkül, mindenképpen ki kell vizsgál­ni trombofília szempontjából. A többi családtagnál csak más rizikófaktorok együttes megléte esetén javasolt a vizsgálat. ■ ■ Rizikófaktorok: magas vérnyo­más, dohányzás, cukorbetegség

Next

/
Thumbnails
Contents