Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-03-24 / 12. szám
2013. MÁRCIUS 24., VASÁRNAP 7 INTERJÚ rámenős Nem akar mikrofon és kamera nélkül beszélgetni, mert akkor a műsor már ismétlés lenne. Adás közben fát lehet hasítani a hátán. Sose érzi, mennyire büszkének kellene lennie magára. „Aki a szakmában előttem jár, az nagy segítségemre lehet.” Nincsenek szerepálmai.' KO-VAL GYŐZ, PEDIG CSAK KÉRDEZ Volt, hogy élő adásban hagyta faképnél ingerült beszélgetőpartnere. Megesett, hogy keményen sértegették, máskór fél perc alatt változtatták meg véleményüket kérdései hatására. Politikusok egyszerre rettegik és elismerik a „terminátornak” becézett televíziós műsorvezetőt, pedig nem csinál mást, csak kérdez. Kálmán Olgával beszélgettünk. Ács György —----------------1----- E gyszer azt mondta, ha nem ide járna esténként az ATV-be, akkor otthon nézné az Egyenes beszédet. Annyira jól ki van találva? Ez lényegében egy rádióműsor kamerák előtt. Nem vágyik valami másra?- Ez egy televíziós hír-háttér műsor. Biztosan lehetne a díszleten változtatni vagy a struktúrán, de most azt gondolom, minden a helyén van. Szerintem nem fáradt ki az Egyenes beszéd. Lehet, hogy egy-egy politikus, vagy szakember viszonylag gyakran jön a stúdióba, de a hírek, az események mindig újak.- Segít magának szerkesztő, vagy maga választja ki, hívja meg a vendégeit?- Az interjú alanyokat én választom ki, a szerkesztőmmel egyeztetve. Két szerkesztő - ők egymást váltják - és egy segédszerkesztő segít nekem. A segédszerkesztő felügyeli a beszélgetések közötti kisfilmek elkészültét, a szerkesztőm pedig utoléri, felhívja a kiszemelt vendégeket. Folyamatos telefonkapcsolatban vagyunk, nyolc körül már tudunk álmodozni az esti programról, arról, hogy mit tartunk fontosnak. Persze minden borul, ha napközben történik valami új és fontos.- Nem unja még az ön elé futószalagon érkező politikusokat, szakembereket? Olyan, mintha egy gyárban dolgozna.- Nem unalmas, szeretem, hogy pörgős a műsor. Szerintem nem lenne jó, ha két interjú között maradna arra idő, hogy „kapcsolatot teremtsek” a riportalannyal. Ahhoz is ragaszkodom, hogy a sminkszobában is egyedül legyek, ne legyen körülöttem meghívott vendég. Nem akarok mikrofon és kamera nélkül beszélgetni, mert akkor a műsor már ismétlés lenne. Még az alatt a néhány másodperc alatt, sem beszélek a témánkról a partneremmel, amíg helyet cserél a másik meghívottal.- Jól tűrte ezeket a főpolgármesteri szavakat: „Az a baj, hogy magának nincs más gondolata, nem nagyon érdemes magához bejönni, mert nem tud értelmes kérdést feltenni, ezen lovagol két éve, és nem hiszem, hogy a főnökei ezért megdicsérik, mert ha magának „Szerintem nem értékesebb egyik műsor a másiknál. Hosszú ideig szeretném még ugyanezt csinálni mint most." két éve egyetlen kérdése van, akkor nem nagyon érdemes magával beszélgetni”- Adás közben fát lehet hasítani a hátamon, ám ez nagyon tudatos nyugalom. Az újságíró iskolákban már az első egy-két foglalkozás után el kell hogy mondják, aki elveszti az önuralmát, és a másikat ócsárolja, sértegeti, az mindenképpen alulmarad.-Úgy tartják, ha egy riporter legyőzi beszélgetőtársát, a néző a vesztes mellé áll. Mit gondol erről?- Én ezt nem így látom, természetesen normális beszélgetésre gondolok, és nem arra, hogy sértegetem, bántom a partneremet, vagy kiabálok vele. Ha egy vitában felülkerekedem, akkor nem legyőzöm a másikat. Ha ezt tenném, nem lehetnék szimpatikus a nézőknek. Szerintem aki érvel, igazat mond, és mindezt higgadtan teszi, annak nincs félnivalója.- Ez tanulható?- Kell egy gyári alap, de tanulható, sőt tanulni és gyakorolni is kell. Nyugodt, fegyelmezett stílus, igaz gondolatok, magabiztosság: ezek fontos üzenetek. De épp így a fejtartás, a mozdulatok, mind-mind üzenet, melyet rögtön dekódolnak is a nézők.- Legutóbb a Magyar Szülők Országos Egyesületének elnökével vívott nagy csatát. Széjjel szedte az ajánlását, mely szerint az olyan pedagógus, aki nem él házasságban, nincs gyermeke, esetleg dohányzik vagy szokott alkoholt fogyasztani, ne taníthasson etikát. Az elnök élő adásban döntött úgy, hogy visszavonja az ajánlást. Vicces volt. Az ilyen végkifejlet jelenti a sikerélményt önnek?- Inkább azt mondanám nekem is meglépő volt az elnök Kálmán Olga BUDAPESTEN SZÜLETETT 1968- ban. Szerkesztő-műsorvezető. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán szerzett diplomát magyar nyelv- és irodalom és népművelő szakon. 1994-től párhuzamosan dolgozott a Magyar Televízió Nyugat-magyarországi Regionális Stúdiójában és az MTV Híradójában szerkesztő-műsorvezetőként és riporterként. később a Hét, majd az Objektív tudósítója, illetve a Szabadság tér című reggeli adás műsorvezetője lett. Dolgozott a Radio Bridge-ben és az Inforá- dióban, 2003-tól az ATV munkatársa. Az Egyenes beszéd című közéleti-politikai beszélgető műsor szerkesztő-műsorvezetője. Munkáját a többi közt Kamera Hungária díjjal, Déri János-díjjal, Pulitzer-emlékdíj- jal jutalmazták. férjnél van, két gyönyörű gyermekédesanyja. úr pálfordulása. Én se tapasztaltam még ilyet korábban. Az egyik mondatában még mereven ragaszkodott a javaslatához, majd négy másodperc alatt 180 fokos fordulatot tett. Nagyon meglepett. A javára kell írni, hogy belátta tévedéseit, és visszakozott. Erre kevesen lennének képesek élő adásban. Ugyanakkor tragikusnak tartom, hogy ilyen gondolatokkal egyáltalán elő tud állni egy magát komolynak tartó szervezet.- Magas labda volt.- Nem hittem volna, hogy ilyen fordulatot vesz a beszélgetés. Ő nagyon biztos volt magában.- Maga is. Egyébként fel tudna készíteni egy politikust egy hasonlóan rámenős riporter kérdéseire, vagyis a válaszokra?- Hogyne. De ez minimum néhány napos tréninget jelentene. Föl kell készíteni az illetőt a várható kérdésekre épp úgy mint a kérdező személyiségére. Ez a kommunikációs tréningek speciális válfaja.- Amikor egyszerre kapott díjat egy Orbán- és egy Gyurcsány-in- terjú miatt, joggal gondolhatta, hogy jó úton jár. Azóta öt év telt el. Megmaradt a helyes úton?- Én nem változtam belülről, megmaradtam olyannak, amilyen voltam.- Melyik interjúja maradt meg önben, mint legemlékezetesebb?- Nem tudom. Tényleg. Nem azért mondom, hogy kitérjek a válasz elől, de soha nem vagyok száz százalékig elégedett azzal, amit csináltam. Sose érzem, hú de milyen büszke vagyok magamra. Eszembe se jut. Nagyon is sokszor élem át, hogy ezt, vagy azt még meg kellett volna kérdeznem, vagy, hogy kihagytam valamilyen ziccert. Az sincs bennem, hogy egy miniszterelnök fontosabb lenne egy civil szervezet vezetőjénél. Mindig egyformán készülök, és mindig a maximumot szeretném. Az extrém helyzetek persze hosszú ideig emlékezetesek maradnak.- Pokorni úr durcás kivonulása élő adásban, vagy a Két Farkú Kutya Párt poénkodása emlékezetes volt.- Ezek a szívem csücskei. Több ilyen is van. Egy kollégám kiszámolta, hogy az elmúlt tíz évben hány vendég járt nálam a több mint tízezer műsorperc alatt. De akár egyetlen mondat is emlékezetes lehet bármelyik interjúból.-Van példaképe, vagy ezt elavult fogalomnak tartja ?- Nem, egyáltalán nem elavult. Többen is hatással voltak rám, többen is formáltak, hogy olyan legyek, mint most. Meg lehet tanulni a szakma alapjait, de utána sok gyakorlat kell, és aki előttem jár, az nagy segítségemre lehet. Azért nem emelek ki neveket, mert szégyellném, ha valakit kihagynék. Sok kollégától tanultam, kicsit ettől, kicsit attól.- Ki volt az utolsó főnöke, aki elégedetlen volt valamelyik munkájával?- Nem volt ilyen, nem emlékszem, hogy bárki is megdorgált volna. Természetesen meg szoktuk beszélni egy-egy nap tapasztalatát, de kizárólag a jobbítás szándéka miatt. És az is természetes, hogy adás után még pörög az agyam ezerrel, saját magam is értékelem saját magamat. Újra élem, újra gondolom az adott témát, az adott beszélgetést.- Nem tud kikapcsolni, izgatott marad?- Ez nem izgalom, inkább azt mondanám, hogy a szükséges adrenalin, amitől fölpörög az ember. Most hogy épp a műsor előtt beszélgetünk, már azon jár az eszem, hogy minden rendben lesz-e egy óra múlva. Erre nem az izgalom a jó kifejezés, hanem egyfajta felfoko- zottság, pörgés.- Mikor állt először kamera elé?- Az MTV Regionális Stúdiójában dolgoztam, főiskolásként már megfordultam ott. Híradókat vezettem. Az első forgatott anyagom egy maratoni futóversenyről készült, négy perc húsz másodperces volt. Képtelen voltam előző éjszaka aludni, mert bár felkészültem és tudtam, mit fogok kérdezni, az jutott eszembe, hogy egy maratoni táv után ki tud nekem akár egyetlen értelmes mondatot válaszolni miközben levegő után kapkod. Rémes volt ez a kétségbeesés. Meg sem tudnak majd szólalni - gondoltam. Azt tudtam, hogy olyat nem fogok kérdezni, ami szerintem a világon a legnagyobb butaság: „Gondolta, hogy győzni fog? Á dehogy, azért jöttem, hogy veszítsek.” Egyszóval sokat készültem, pánikba estem, aztán az átvirrasztott éjszakán rájöttem, hogy majd a verseny elején kell kérdeznem a futókat...- A ruháit maga választja ?- Évek óta van egy stylis- tem, ő hozza nekem a ruhákat, de a frizurámról én döntök és persze fodrász csinálja. Minden nap más ruhát kapok és hogy milyet, az szintén része a metakommunikációnak. Semmilyen kirívó ruhát, vagy ékszert nem hordhatok, mert egy hírműsorban az ilyen viselet miatt az lenne a nézők benyomása, hogy ez a nő nem a műsorra készült egész nap, hanem azzal volt elfoglalva, hogy melyik ékszert függesz- sze magára. Ez a műfaj megkövetel egy konzervatív, elegáns stílust. Ez persze nem azt jelenti, hogy a magánéletben is kiskosztümben járok.- Mit szeretne még elérni?- Szerintem nem értékesebb egyik műsor a másiknál, nincsenek szerepálmaim. Hosszú ideig szeretném még ugyanezt csinálni mint most. * * A 1
