Tolnai Népújság, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-03-24 / 12. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2013. MÁRCIUS 24., VASÁRNAP káosz Egész Európa megrettent, amikor az egyik pillanatban még a kisbetétesek bankban elhelyezett pénzét is meg akarták adóztatni Cipruson. Ha ott lehet, nálunk is lehet - vélekedtek sokan. Azóta más megoldásokat keresnek, de pénz máshol továbbra sincs, csak a bankbetétekben. CIPRUSON MÁR NINCS JÓ MEGOLDÁS A görögök húzták a mélybe a ciprusiakat, az oroszok menthetik meg őket. Ez az általános vélekedés a szigetországban, ám a megoldás távolról sem ennyire egyszerű. Gyükeri Mercédesz „Bármilyen megoldás születik, az fájdalmas lesz” - így hű- tötte le a kedélyeket pénteken a ciprusi kormányszóvivő. Nem véletlenül: a 17 milliárd eurós EU-IMF-mentőcsomagból 5,8 milliárd eurós önrészt várnak el a hitelezők, márpedig ez mindenképpen komoly érvágás a mindössze 800 ezer lelkes szigetország lakói számára. Ciprus nemzeti összterméke (GDP) ugyanis alig 18 milliárd euró, vagyis az egyharmadát kellene előteremteni. Kézenfekvő megoldás volt tehát a betétek megadóztatása, annál is inkább, mivel a betétállomány óriási: csaknem hetvenmilliárd eurót tesz ki. Ráadásul nem kis részben külföldiek pénzéről van szó. Nem véletlenül: amíg ugyanarra a lekötésre egy németországi bankban 1 százalék körüli kamatot fizetnek, Cipruson akár 4,5 százalékot is el lehet érni. Nem csak ez jelent ázom ban vonzerőt. A korábban az offshore cégek paradicsomának számító kis sziget szigorított ugyan az előírásokon, ám azok még mindig igencsak szabadosnak számítanak - az EU-ban meg különösen. Magyarul Ciprus komoly pénzmosoda hírében áll, ahol éppen a betéteken keresztül mosnak tisztára illegális pénzeket. Nem véletlen, hogy sokáig ciprusi volt a legnagyobb külföldi tőkebefektető az oroszoknál: az országból kimentett pénzt áramoltatták vissza. A német hírszerzés becslései szerint orosz oligarchák 8-35 milliárd euróra tehető értékben helyeztek el kétes eredetű pénzekből betéteket Cipruson. A Moody's szerint 31 milliárd dollárt tesznek ki az oroszok betétei, ez a teljes betétállomány körülbelül 35 százaléka. Az európai hitelezők szeA HITEL ÖNRÉSZE 5,8 milliárd euró FORRÁS: VG-GYÜITÉS CIPRUS, A BETÉTEK ORSZÁGA A GDP NAGYSAGA 18 milliárd euró A BETETALLOMANY 8 milliárd i A MENTOCSOMAG 17 milliárd euró méhen épp ez volt a fő aggály, ezért telt el csaknem háromnegyed év a nicosiai segélykérés és a megegyezés között. Az sem mellékes, hogy a ciprusi gazdaságot éppen felduzzasztott bankszférája húzta le a mélybe. A pénzintézetek ugyanis jelentős vevői voltak a görög állampapíroknak: a bankok kitettsége elérte a ciprusi GDP 160 százalékát. A három legnagyobb ciprusi bank hitelállományának 40 százaléka Görögországban volt a válság kitörésekor. A görög államcsőd elkerülése érdekében azonban befektetésük jelentős részét kénytelenek voltak leírni, a teljes bankszektor a körülbelül 5 milliárd euróra becsült görög kötvényállományának durván felét veszítette el. Emellett a bankok körülbelül 22 milliárd euró értékben finanszíroztak görög cégeket és magánembereket. A mentőcsomag jelentős része, 10 milliárd euró tehát a bankrendszer megmentésére irányul - ezt a szerepet jelenleg az Európai Központi Bank tölti be, a frankfurti szervezet azonban jelezte a héten, legfeljebb hétfőig hajlandó likviditást nyújtani a pénzintézeteknek. Enélkül csak néhány napig tartanak ki a bankok, egy esetleges leállás pedig az EU-b.an példátlan pénzügyi katasztrófát vetít előre, napokon belül. A bankfiókok egy hete zárva vannak, a betéteket pedig zárolták, így átutalni nem lehet, ám lassan a bankautomatákból felvehető készpénz is elfogy. Ráadásul az is kérdés, egy újranyitás esetén mekkora lesz a pénzkivonás, és egyáltalán, kinek lesz még kedve Cipruson befektetni a jövőben. A szigetország már így is a világ egyik legkockázatosabb országának számít (a görögöket nem számítva). A CMA londoni adatszolgáltató összesítése szerint 2012 utolsó negyedévében csak az ugyancsak a csőd szélén táncoló Argentínában volt kockázatosabb befektetni: egy összeomlás valószínűsége (CPD) utóbbi ország esetében 61,4 százalék volt, Cipruson pedig 60,5. Az sem elhanyagolható szempont, hogy bárhonnan is szereznek pénzt, az a hitel jócskán emeli az államadósságot. A mostani 87 százalék helyett akár a GDP 160 százalékát is elérhetné, ami gyakorlatilag megint csak csődközeli helyzetet eredményezne. Nem véletlen, hogy Nicosia kétségbeesetten keresi a kiutat. A kalapoló politikusok pedig Moszkva felé fordultak. Volt már erre példa: amikor két évvel ezelőtt is a csőd szélére jutott a sziget, akkori kommunista elnöke, Demet- risz Chrisztofiasz az oroszoktól kért és kapott 2,5 milliárd eurót. Ennek hátterében azonban nem csak a jóindulattal is csak félig törvényes orosz betétek vannak. Ciprus ugyanis jelentős földgázkészlet felett rendelkezik, ami komoly adu lehet egy tárgyaláson, különösen, ha a tárgyalófél amúgy is energetikai nagyhatalom. A görög Sigma televízió vetette fel először azt, hogy Ciprus megmentését a Gazprom 41,7 százalékos tulajdonában álló Gazprombank segítené, cserében az orosz állami gázcég a ciprusi kontinentális talapzat alatti gáz és kőolaj kitermelésére kér engedélyt. Londoni elemzők is úgy vélik, az orosz kormány földgáz-kitermelési koncessziót kér Nicosiától a pénzügyi segítség fejében. Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője azt jósolta, hogy Moszkva a Ciprusnak nyújtott hitelfinanszírozás kiterjesztéséért cserébe „határozott részesedést” kíván majd szerezni a Ciprus déli partjai előtt fekvő földgázmezők kitermelési koncesszióiból. A kedélyeket azonban maga Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök igyekezett lehűteni. A politikus Mihaiisz Szar- ris ciprusi pénzügyminiszter több napig tartó, mégis sikertelen moszkvai vizitje után arra hívta fel a figyelmet: a gázlelőhelyek kiaknázása bonyolult kérdés, nem utolsósorban amiatt, hogy ezek jórészt olyan területeken vannak, amelyeknek hovatartozását vitatja Ciprus és Törökország. A RIA No- vosztyi orosz hírügynökség is úgy értesült: sem a Gazprom, sem a Rosznyefty nem mutatott érdeklődést a ciprusi energiahordozók kiaknázására tett nicosiai ajánlat iránt. Belpolitikai játszma áldozata Ciprus? európai körökben nyílt titok, hogy a ciprusi mentőcsomag elfogadásának fő akadálya mindeddig Berlin volt. Nicosia még tavaly nyáron igényelt pénzt az EU-tól, ám a hitelezőkkel csak a múlt héten sikerült megegyezni. Erre csak részben magyarázat az, hogy a német kormánynak elege van az euróövezet déli, „fegyelmezetlen gazdaságpolitikája miatt a csőd közelébe jutott” országaiból. Arról sem lehet meg-, feledkezni, hogy az unió legnagyobb országában - vagyis az ilyen krízishelyzetekre kitalált mentőalap legnagyobb adományozójánál - az idén ősszel parlamenti választásokat rendeznek, és Angela Merkel kancellár pozícióját nagyban befolyásolja az, menynyire tűnik honfitársai szemében szigorúnak uniós partnereivel szemben. nyilvánvaló, hogy a Merkel és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble által sokat emlegetett megszorítások egy olyan ország, mint Ciprus esetében aligha működnek. így végül arra vették rá a ciprusi kormányt, hogy onnan kerítsenek pénzt, ahol van: a bankbetétekben. Nem véletlen, hogy Angela Merkel a parlamenti elutasítás után is keményen kritizálta Nicosiát, és azt is bírálta, hogy a Mihaiisz Szarrisz pénzügyminiszter Moszkvában próbált pénzt szerezni. Tanácstalanul: Angela Merkel és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble Vigyünk pénzt Ciprusra! mivel a ciprusi bankok korlátozták a hozzáférést a számlákhoz, a Külügyminisztérium konzuli szolgálata arra figyelmezteti az országba készülő magyarokat, hogy a pénzügyi helyzet egyelőre bizonytalan, ezért tanácsos, hogy utazásuk teljes időtartamára elegendő készpénzzel érkezzenek Ciprusra. a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bankjegykiadó automatákból korlátozott összeget lehet felvenni, az változó, hogy melyik banknál mekkora ösz- szeghez vagy milyen gyakran lehet hozzáférni - magyarázták. De pár száz euróhoz általában akadálytalanul hozzá lehet jutni. Dunaferr és Bonbonetti: ki miért van Cipruson? MAGYARORSZÁGON JELENLEG 4500 vállalat tulajdonosi szerkezetében vannak klasszikus értelemben vett offshore tulajdonosok, ebből Ciprushoz 1500 cég köthető, amelyek közül a legnagyobb az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A cég közleményében kiemeli: ha a ciprusi kormány elfogadja az új illetékekre tett javaslatot, az 1500 magyar érdekeltségű ciprusi vállalat kintiévá pénzeszközeinek akár 9,9 százalékát is elveszítheti egyik napról a másikra. Ez várhatóan a ciprusi offshore cégek számának jelentős csökkenéséhez vezet - véli az Opten. az opten adatai szerint a 2011- es beszámolók alapján a legnagyobb ciprusi érdekeltségű hazai cégek az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt., a Hunga- ry-Meat Élelmiszeripari Termelő Kft. és az SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt. Emellett az első tíz legnagyobb, ciprusi érdekeltségű magyar cég között van a West End Beruházó és Kereskedelmi Zrt, a Bonbonetti Choco Édesipari Kft., a Duna Kongresszus lat gatlanfejlesztő Kft., vagy az EXPERT Kereskedelmi és ■ Informatikai Zrt. A 2011-ben Magyarországon bejelentett ciprusi érdekeltségű vállalatok az Opten adatai szerint több mint 800 milliárd forint árbevételt produkáltak. Kétharmaduk adózás előtti eredménye negatív volt, így adófizetési kötelezettségük összességében. sem érte el a 3 milliárd forintot. A hazai adóhivatal elől nem tudnak teljesen elrejtőzni: személyi jellegű ráfordításuk közel 80 milliárd forint, aminek jelentős része szintén az állam- kincstárt gazdagítja - emeli ki az Opten. a cég kifejti, hogy az offshore társaságok alapítása nem ütközik törvénybe, illetve a magánszemélyek külföldi cégben realizált személyi jövedelme ugyanúgy adóköteles, elviekben tehát semmi sem indokolja az efféle cégek felszámolását. a pénzáramlások és tulajdonosok azonosítása azonban rendkívül problémás az offshore cégeknél, ezért a diszkrét működést, illetve a kiskapukat kereső vállalkozások továbbra is kedvelik ezt a cégformát. A szóban forgó vállalatok több mint 85 százaléka például rendszeresen ad le beszámolókat, és ez az arány rendkívül jónak számít. fontos tisztázni, hogy a nemzetközi adóoptimalizálás az Európai Unión belül a tőke szabad áramlásának köszönhetően legális folyamat. Az adóparadicsomok azonban ezt az irányelvet és az anonimitást összességében a tagállamok rovására használják ki. Nem véletlenül próbálja az EU normalizálni a helyzetet - hangsúlyozza az Opten közleménye.
