Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-27 / 49. szám
2 2013. FEBRUÁR 27., SZERDA KÖRKÉP Negyedévente csengetnek becslés helyett Kötelező lesz a szolgáltatóknak a gyakoribb leolvasás mmmwmmm A javaslat többek között tartalmazza azt is, hogy az óraleolvasásra akár munkaidőn túl, még este nyolc órakor is sor kerülhet Megosztó sorsok két hónappal vagyunk a szeretet ünnepe után, de egy karácsonyi - nem túl szívderítő - képet azóta sem tudok kiverni a fejemből. Szenteste kimentem az erkélyünkre friss levegőt szívni. Miközben az utcán sétáló családokat néztem, egy anyuka és két gyermeke tűnt fel a távolban. De ők - a többiekkel ellentétben - nem valamelyik lépcsőházba siettek a rokonokhoz, hanem a játszótér melletti kukához. Szörnyű volt látni, ahogy a két általános iskolás forma csemete a szemetesben kotorászott némi élelemért, míg édesanyjuk - akit többször megszólítottak - felváltva emelte fel őket a tárolóhoz. Szóval, ha volt is némi karácsonyi hangulatom, az a történtek láttán odalett. a hajléktalanokról, vagy a fedéllel még rendelkező, de igencsak a létminimum alatt élőkről megoszlik a közvélemény. Vannak, akik az utolsó fillérjüket is odaadnák a nehéz sorsa jutott embereknek, mások viszont elkönyvelik őket az utcán lófráló piszkos, büdös alkoholistáknak, akik kizárólag önmaguknak köszönhetik, hogy idáig jutottak. Persze ez a két véglet, a társadalom többsége a helyén kezeli a kérdést. Szerencsére vannak, akik tevőlegesen is hozzájárulnak ahhoz, hogy valamelyest megkönnyítsék ezeknek az embereknek az életét. A dombóvári akció is ékes példája ennek. Az önkéntesség fáradságos, nehéz munka és sok lemondással jár, de a cél, amelynek érdekében ezt végzik, kárpótolja őket mindenért. És még az is lehet, hogy a lelkes civilek által több emberi sorsot is megismer a társadalom, amely jótékony hatással van a közvéleményre, bár ez sajnos nem törvényszerű, sok dologgal ellentétben... ÍRÁSUNK A4. OLDALON PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST Az eddigieknél gyakrabban, negyedévente kötelező lesz leolvasni a szolgáltatóknak a gáz- és villanyórákat, méghozzá olyan időpontban, amikor a fogyasztók jó esély- lyel otthon vannak. Máté Balázs Már az Országgyűlés előtt van a kormánypárti javaslat, amely tovább regüíázza a gáz- és áramszolgáltatókat. Az akár már néhány héten a szolgáltatók jelentős része - nyilván költségtakarékossági megfontolásból - az elmúlt évek során felszámolta a kisebb városokban működtetett ügyfélszolgálatát, jellemzően már csak a megyeszékhelyeken találhatók ilyenek. Baranyában is ez a helyzet. Mindez nem kis bosszúságot okozott a fogyasztóknak, hiszen csak telefonon, levélben intézhették ügyeiket, persze ha nem akartak ezért utazni. A most elkészült törvényjavaslat ezen az állapoton is változtatna: a dobelül napirendre kerülő tervezet lényege, hogy az eddigi jellemzően évente egy vagy két alkalom helyett negyedévente kötelező lesz a szolgáltatóknak leolvasniuk a mérőórákat. A javaslat tartalmazza azt is, hogy erre akár munkaidőn túl, még este nyolc órakor is sor kerülhet. A tervezet célja, hogy a jövőben az eddigieknél sokkal kevesebb legyen a „becslés” alapján kiállított számla. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis ha a jellemzően napközben - tekumentum szerint az áram- szolgáltatóknak a jövőben minden járási székhelyen - vagyis 176 városban - kötelező ügyfélszolgálatot üzemeltetniük, az ötezresnél népesebb, de nem járási központ településeken panaszfelvételi irodát kell nyitniuk. Ezt akár más profilú üzletekben, például akár a postán is megtehetik. Ennek alapján Baranya megyében tíz, Tolna megyében összesen hat ügyfélszolgálatot kell fenntartania az áramszolgáltató cégnek. hát akkor, amikor a háziak jó eséllyel dolgoztak - érkezett leolvasók nem jutottak be az ingatlanokba, becslés alapján állították ki a szolgáltatók elszámoló számláikat, így azok sokszor nem a valós fogyasztást tükrözték. Ezen változtatnának a gyakoribb s akár az esti látogatást is engedélyező módosítással. A javaslat elfogadása esetén szigorodhatnak az áram- és gázszolgáltatás kikapcsolásának szabályai is: a jövőben kizárólag 60 napot meghaladó számlatartozásoknál kerülhet erre sor, a hazai áramszolgáltatók közül több cég az őket érő regulák kapcsán azt helyezte kilátásba, hogy bevételük csökkenése miatt kevesebbet tudnak a jövőben fejlesztésekre fordítani, illetve akár elbocsátásokra is sor kerülhet. A Kormányzati Információs Központ közlése szerint azonban a 2011-es adatok szerint az egyetemes szolgáltatói tevékenység - a lakosság, illetve a kisfogyasztók ellátása - ugyan eddig is veszteséges volt, ellenben az áramelosztóig jelenleg egyéb tartozás esetében is élhet a szolgáltató ezzel a megoldással. Ha pedig a fogyasztó rendezte tartozását, akkor a visszakapcsolásra egy napon belül sort kell kerítenie a szolgáltatónak. Már él viszont az a szabályozás, amely előírja a cégeknek a számlák formai követelményeit. Annak első oldalán fel kell tüntetni azt is, hogy a rezsidíjcsökkentésre vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen mennyi a fogyasztó megtakarítása az adott elszámolási időszakban. tásból komoly nyereségre tettek szert a társaságok. Magyarországon hat villamos- energia-elosztó működik, mindegyikük a saját kizárólagos ellátási területén. A hat elosztó három nagy tulajdonosi csoporthoz tartozik, a német RWE-hez és az E.On-hoz, illetve a francia EDF-hez. Az elosztásból az EDFtöbb mint 7,6 milliárd, az E.On több mint 9,1 milliárd, azRWE pedig több mint 15,3 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Ügyfélszolgalatot kell működtetni kisebb helyeken is Sokmilliárdos hasznot hoz az árambiznisz Harmincán ülték körül a drogkerekasztalt kábítószer Kikérnék a helyi fiatalok véleményét, értelmes programokkal kötnék le őket bogyiszló Az utóbbi időben sokszor látott céltalanul lődörgő, időnként furcsán viselkedő gyerekeket a faluban Mihalo- vics Zsolt, a Bogyiszlói Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Bár utcán lófráló gyerekek 30 évvel ezelőtt is voltak, annak idején nem lehetett hallani, hogy ők esetleg kábítószert is fogyaszthatnak. Most azonban volt efféle szóbeszéd Bogyiszlón. Az elnök ezért kezdeményezte a nemzetiségi, majd a települési önkormányzatnál, hogy foglalkozzanak a témával, ha másért nem, a megelőzés érdekében. Természetesen nem csak a cigány gyerekek kapcsán. Mihalovics Zsolt A kezdeményezés nyomán létrejött a helyi drog kerékasztal. A múlt heti megbeszélésen képviseltette magát a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, a megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálata, fiatalkorúak pártfogói, a Tolnai Családsegítő Központ, az iskola és az óvoda, a rendőrség, a helyi egészségügy, a művelődési ház, a három helyi egyház, öt helyi civil szervezet, illetve a települési és a nemzetiségi önkormányzat vezetői. Az eseményen érdemi tanácskozás folyt a drogproblémáról, amiről egyébként a résztvevők többségének a falut illetően nem volt konkrét tudomása. A kerékasztalról készült összefoglalóban viszont szerepel, hogy a fiatalok jellemzően az ún. dizájner drogokat fogyaszthatják. Elhangzott az is, hogy az illegális és a legális drogfogyasztással (alkohol) is kell foglalkozni. A teendők között megfogalmazták, hogy a családra, a szülőkre is támaszkodva kell megpróbálni orvosolni a problémát. A vendéglátóhelyek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a gyerekeket ne szolgálják ki alkohollal. Fontosnak tartották a minél szélesebb körű tájékoztatást, az iskolában, diákok körében is. Csakúgy, mint a fiatalok véleményének kikérését az őket érintő kérdésekről. ■ Steinbach Zs. Visszatartó erőt jelent mihalovics zsolt szerint már a megbeszélés hírének is kell, hogy legyen visszatartó ereje. Ezt nyomatékosíthatja, ha az eszmecserén részt vevő szakemberek, a civil szervezetek tagsága is beszél a témáról. Megítélése szerint még jobban kell figyelni a fiatalokra, de ez nem csak felügyeletet jelent, hanem bizalmi viszonyt, a megszólításukat, az értelmes időtöltést biztosító programokba való bevonásukat is. A kerekasztal résztvevői megegyeztek, hogy a megbeszélést később - akár szőkébb körben - folytatják dr. Varga Katalin jegyző koordinálásával. I 4 Rátóti Zoltán öntött lelket a Léleképítő résztvevőibe szekszárd - Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy meghívást kaptam ide, főleg miután láttam, hogy kik voltak korábban a Léleképítő vendégei - mondta Rátóti Zoltán hétfő esti előadása bevezetőjében. A Jászai Mari-díjas színművész Magyarföld polgármestere és a Kaposvári színház igazgatója is egyben. A fiatalok főként onnan ismerhetik, hogy a Nemzeti Színházon kívül játszik a Barátok Közt című sorozatban is. A Garay Gimnázium dísztermében tartott rendezvényen Rátóti Zoltán elmesélte, gyermekkorában az édesapja mindig azt mondta neki: „Fiam, csak szerényen!” Ez az iránymutatás egész élete során elkísérte, számtalan alkalommal előfordult, hogy bármit is ért el, nem tudott, vagy éppen nem mert magára büszke lenni. Ahhoz viszont, hogy 100 százalékosan tudjon teljesíteni, mindig is szüksége volt arra, hogy bízzanak benne. Ezt a magatartást ajánlotta a családoknak, a közösségeknek is egymás irányában. Rátóti Zoltán otthonról hozta a munka szeretetét is. Édesapja nem engedte, hogy az edzések előtt a barátaival mulasson a strandon, ehelyett volt, hogy a szőlőben kellett dolgoznia, de ez a tanítás is meghálálta magát a későbbiek során. Arról is beszélt, hogy ateista családban nőtt fel. A vallással először 20 éves korában találkozott, ekkor megérintette, körüllengte a hit, érezte, hogy megtalálta a kapaszkodót. A sorozat következő előadása március 25-én lesz, amelyen dr. Horváth István kutató beszél a koleszterinről. ■ M. Á. Rátóti Zoltán színművész Elkészült a város idei eseménynaptára PAKS Idén több mint száz rendezvény várja az érdeklődőket Pakson helyből és vidékről egyaránt. A legnagyobb tömeget megmozgató program valószínűleg idén is a Kenyér-, hal- és borünnep lesz, amely a gasztronómiai élvezetek mellett futóversenyre, a II. Atomfutásra invitálja a jelentkezőket. A szervezők célja, hogy a városba látogató turisták több napot is eltöltsenek Pakson. A városháza tájékoztatása szerint egyébként sem áll rosszul a település vendégéjszakák tekintetében: 2012-ben a 12. volt a Dél-dunántúli régióban, míg a megyeszékhely ugyanitt a 16. helyet foglalja el. ■ V. T.
