Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-02-24 / 8. szám
6 2013. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP ELETMOD Miért gyengébb a fogunk, mint az ősöké? plakkok, ínysorvadás A ma embere keveset rág, túl sok puha ételt fogyaszt, és ez is oka a nyavalyáknak Nem lesz rossz foga, ha minél kevesebb pépes ételt fogyaszt, viszont annál többet rág! Akár az ősember. Legalábbis ezt állítják amerikai és brit kutatók. Bán Judit Kutatók komplex teamje - fejlődésbiológusok, élelmiszerkutatók és fogorvosok - arra a következtetésre jutott, hogy a manapság leggyakoribb fogbetegségek: a fogszuvasodás, a mélyharapás, az összetorlódott fogazat mind-mind a nem megfelelő ételek fogyasztása miatt alakult ki a modern embernél. RÉQl bajaink A szakértők ő- semberek és ma élő természeti népek fogazatát vizsgálva jutottak erre a következtetésre. Úgy gondolják, hogy a va- dászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett, földművelő életmódra áttéréskor, azaz úgy 13 ezer évvel ezelőtt jelentek meg először fogászati problémák. Ahogy őseink étrendjébe egyre nagyobb százalékban került bele puha, főtt étel, amelyet nem nagyon kellett annyira rágni, kisebb lett a fogak terhelése, úgy váltak gyakoribbá a különféle fogbetegségek. Az emberek állkapcsa a csökkenő igénybevétel miatt egyre zsugorodott, és ma már gyakori, hogy a leszűkült állkapocsban el sem férnek fogaink. Mi több, táplálkozásunkban annyira tavi n HIRSAV Fogamzásgátló: lelassítják a spermát KUTATÓK OLYAN vegyülettel kísérleteznek, amelyből egyfajta férfi-fogamzásgátló válhat. A vegyülettől a hímivarsejtek mozgása gátolttá válik, és csak feleannyi termelődik belőlük. így a spermiumok már nem képesek megtermékenyítésre. A szer elhagyásával minden visszaáll a normál kerékvágásba. Egyelőre egereken tesztelik az anyagot. Komolyzenészeknél ritkább a nagyothallás egy felmérés szerint a zenészek kevésbé vannak kitéve az időskori hallásvesztésnek, mint azok, akik sosem tanultak muzsikálni. Átlagosan 20 évvel később jelentkezik náluk a halláscsökkenés, mert az agyi hallóközpont degenerációját képes késleltetni a hosszú éveken át tartó zenei aktivitás. (A rockzenészek kivételnek számítanak.) Hallotta? Jót tesz a zenei aktivitás A virgonc kis boszorkának még van esélye, hogy a tejfogváltás után - ha figyel magára - jó fogazata legyen túlsúlyba kerültek a túlfőzött, puha és pépes ételféleségek, hogy kis túlzással azt is mondhatnánk: fogaink feleslegessé váltak. Az esztétikumon és a beszédhangok képzésén kívül gyakorlatilag alig van szükségünk a fogainkra - állítja Dr. Nigel Carter, a Brit Fogászati Alapítvány tagja. nem jól illik össze Amikor a fogak és az állkapcsok nem ilPROMÓCIÓ leszkednek megfelelően, mélyharapás jön létre. A helytelen fogsorilleszkedés és az ezt orvosló fogszabályozás a gyerekek harmadát érinti. Több ezer éve élt őseinkre nem volt jellemző a mélyharapás, és ritka volt a szabálytalan fogazat is. Legalábbis az eddig etekin- tetben megvizsgált 94 óegyiptomi csontváz mindegyikének rendezett volt a fogazata. Az egyiptomiak relatíve darabos ételeken éltek, sok daraszerű és rostos ételt fogyasztottak. Ezeket hosszabb ideig kellett rágni, ami erősítette az állkapcsukat. A rágás stimulálja a fogmedret is, mely a fogakat helyükön tartja. NINCS ELÉG HELY Egy átlagos felnőttnek 32 foga van (jó esetben), ám a statisztikák szerint legtöbbünknek (az átlagot kiA SZÉNANÁTHA ÉS A CSALÁNKIÜTÉS KORSZERŰ KEZELÉSE A fexofenadin-hidroklorid gyorsan és hatékonyan enyhíti vagy szünteti meg a tüneteket! Az allergiától szenvedők a megmondhatói, hogy hány szert kipróbálnak, mire megtalálják azt, amelyben maradéktalanul megbízhatnak. Míg a beteg^orábban elfogadni kényszerült a tünetek enyhülését hozó gyógyszerek bizonyos mellékhatásait, mint például az álmosság, a fokozott étvágy, a csökkent koncentráló képesség, addig a mai modern második generációs antihisztaminok esetében ilyen mellékhatásokkal már sokkal kevésbé kell számolni! Az antihisztamin Az antihisztamin megakadályozza a hisztamin kötődését receptoraihoz, ezáltal gátolja a tünetek kialakulását. A gyógyszerek első generációja, az úgynevezett első generációs antihisztaminok hatóanyagai a központi idegrendszerbe is bejutottak, és az ott lévő receptorokhoz is kötődtek. Ezáltal olyan mellékhatásokkal rendelkeztek - álmosság, fejfájás, fáradtságérzés, gyomorfájás -, amelyek rontották az életminőséget. Mellékhatásaik miatt ma már csak ritkán alkalmazzák őket.» A leggyakoribb légúti allergia a szénanátha. Az allergiás tüsszögést, orrfolyást, orr-, garat-, szájpadlásviszketést és orrdugulást allergiás rinitisznek, hétköznapi nevén szénanáthának, a könnyező, vöröslő szemtüneteket pedig allergiás kötőhártya gyulladásnak nevezzük. Többnyire fűfélék, gyomnövények, fák vagy virágok pollenjei, házipor-atka, állatszőr vagy penészgomba spóra váltja ki a tüneteket. Bármely allergiának tünete lehet a csalánkiütés. Csalánkiütés esetén a 6 héten túl fennálló folyamatot krónikusnak tekintjük. Csalánkiütést gyógyszerek, táplálékok is okozhatnak, továbbá, a bőrre kerülő fémek, kozmetikumok, illatanyagok, színezékek stb. is kiválthatnak bőrgyulladást. Allergiára hajlamos (atópiás) egyének gyakran szenvednek visszatérő ekcémás bőrtünetektől. www.allergiara.hu számítva) csak 25,7 fog van a szájában. Gyakran húznak ki fogat fiatal korban szabályozás céljából - helyhiány miatt, az állkapocs rövidülése-zsu- gorodása miatt. Manapság a bölcsességfogak sem nagyon „élik túl” az ifjú kort - ha egyáltalán, szabálytalan növekedésük miatt nem kell eltávolítani már kibújásuk előtt-alatt. Őseinknek nagy és erős állkapcsokkal kellett rendelkezniük, hogy a nyers húst szét tudják tépni. Abban a széles állkapocsban kényelmesen elfért a 32 fog. Egyes szakértők szerint a hosszú ideig tartó szoptatás is segítette a helyes fogazat kialakulását, mert erősítette a kemény szájpadlást. Valószínűleg ősanyáink három-négy éves koráig is szoptatták gyermekeiket, míg ma csak a nők ötödé szoptat a 9-10. hónapban. nincs ínyünkre A felnőtt népesség gyakran szenved íny- gyulladástól, ami szinte teljesen ismeretlen volt az ősember előtt. Fogínybetegség általában a plakkok miatt alakul ki. A régieknek a darabos, kemény élelmiszerek hosszú és komótos megrágása segített elkerülni a plakk felrakodását, a fogkő kialakulását. Manapság a rágás háttérbe szorulásával, a „felpuhult” konyhatechnika, és a sok pépes étel fogyasztása következtében szinte mindenki szenved a plakkoktól, a fogkőtől. Amit időnként le kell szedetni. Szuvasodás kezdődik már óvodáskorban őseink idején a fogszuvasodás csak az idősek problémája volt és akkor is legfeljebb néhány fogukat érintette. Ma máraz óvodáskorúaknái is megfigyelhető a kártékony fogszuvasodás. Ezért a magas szénhidráttartalmú étrend tehető felelőssé. Ez ugyanis kedvez a szájban a baktériumok szaporodásának. a BACIK pedig kikezdik a fogzománcot. A legnagyobb bajt a gyakori és bőséges cukorfogyasztás okozza. Szívlelje meg a kutatók tanácsait: • Minél korábban kezdődjön el (ha szükséges) a fogszabályozás • Rágjunk minél gyakrabban és minél * többet • Étkezzünk változatosan és fogyasszunk kevesebb cukrot • A szénsavas italokat igyuk jéghidegen, vagy szívószállal, mert akkor kevésbé ártanak a fogaknak A nőknél is infarktust okozhat a horkolás kezeletlen esetben a horkolás férfiaknál szív- és érrendszeri betegségek, impotencia előidézője lehet. Spanyol kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a horkolás a nőknél is nagy kockázatot jelent, infarktust okozhat. A horkolás a leggyakoribb jele az alvási apnoénak (légzéskimaradás), melynek első tüneteit inkább a hálótárs észleli. Az éjszakai pihenést a légzéskimaradás szakítja meg. A horkolást aztán hangosabb, hörgésszerű, mély lélegzetvétel kíséri. Másnap az ettől szenvedők reggeli fejfájásról, napközben fáradtságról panaszkodnak. Az apnoé előfordulása férfiaknál gyakoribb, de az esetek száma középkorú hölgyek körében is magas, megközelítőleg 3 százalék körüli. A klimaxot követően pedig férfiak és nők egyenlő gyakorisággal szenvednek az alvási apnoétól. A probléma a középkorú nőknél gyakran megoldatlan marad. Pedig náluk is kezelni kell ezt. Az apnoé gyakran jelentkezik a terhesség alatt, és részben a hormonális változások miatt is a me- nopauza idején. Horkolásra hajlamosító tényező a túlsúly és a dohányzás is. a Magyarországon is sok a depressziós beteg AZ egészségügyi Világszervezet, a WHO előrejelzése szerint a depresszió 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz. Magyarországon havi szinten kétszázezer ember szenved depressziós tünetektől, ám csak alig 50 százalékuk áll orvosi, gyógyszeres kezelés alatt! A Magyar Újságírók Szövetségének (MÚOSZ) egészségügyi tagozata által szervezett rendezvényen is a depresszió volt a téma. Mivel az idei népegészségügyi programban a kormányzat a prevencióra helyezte a hangsúlyt, a Magyar Pszichiátriai Társasággal közös esemény is ezt a célt szolgálta. Az előadók hangsúlyozták, hogy mennyire fontos a depresszió tüneteinek felismerése és annak megtanítása, mikor forduljon a beteg vagy hozzátartozója segítségért. Beszélni kell a betegségről, csökkenteni a meg- bélyegzettség-érzést. A depresszió bárkit érinthet, bár sokan nem vesznek erről tudomást. Mások eltitkolják a a környezetük elől. A legsúlyosabb következmény az öngyilkosság, amelynek száma Magyarországon közismerten magas. a r f 4 *
