Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-20 / 43. szám

2013. FEBRUÁR 20., SZERDA GAZDASAG 5 Bíznak az orosz üzletben agrárium Mennyiség helyett technológiával nyerhetne Magyarország Az Oroszországgal lebonyolított élelmiszer, ital és dohány kereskedelem alakulása (millió dollár) 2010 2011 216,79 247,98 Behozatal 216,20 247,04 Magyarországnak komoly esélyei vannak, hogy kacsával és libával törjön be az oroszországi piacra Nem jelez német recessziót a csúcsra ért ZEW-index konjunktúra Közel három­éves csúcsra ért a német üzleti hangulatindex februári értéke, miután a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet kon­junktúramutatója 48,2 pontra nőtt a januári 31,5 pont után. Utoljára ilyen magas szinten a több mint 250 európai elemző és befektető megkérdezésén alapuló ZEW-index 2010 áp­rilisában állt. A három hónap óta folyamatosan emelkedő mutató februári értéke jóval meghaladta az elemzői vára­kozásokat, miután a szakértők 35 pontot jelezte előre. Az adat megjelenését követően erősödtek a vezető európai tőzsdeindexek, illetve az euró árfolyama. A ZEW-index februári értéke is azt jelzi, hogy Németország jó eséllyel elkerülheti a recesz- sziót, vagyis az év első negye­dében nem csökken majd a GDP az után, hogy 2012 utolsó három hónapjában 0,5 száza­lékkal zsugorodott a gazdaság. „Ha csak a várakozások felét beváltják majd az idei év első reálgazdasági adatai, akkor kijelenthetjük, hogy a recesszi- óval kapcsolatos korábbi félel­mek megalapozatlanok voltak” - értékelte a ZEW-index aktuá­lis értékét Carsten Brzeski, az ING Bank elemzője. Szakértők szerint a vártnál jobb adat annak is köszönhe­tő, hogy a felmérésbe bevont elemzők, befektetők szerint az eurózóna válsága már túl van a mélypontján. Az euróövezet- tel kapcsolatos várakozások indexe ennek megfelelően szintén jelentős mértékben, 11,2 ponttal 42,4 pontra emel­kedett. A jelenlegi németorszá­gi gazdasági helyzet megítélé­se azonban romlott: 5,2 pontra süllyedt a januári 7,1 pont után. ■ T. G. Zew-index (pont) 60 VG-GRAF1KA FORRÁS: REUTERS Jelentősen nő az Orosz­országba irányuló hazai agrárexport, ám a hatalmas felvevőpiac miatt nem meny- nyiségi, hanem technológiai téren érhet el sikereket a ma­gyar agrárium. Braunmüller Lajos „Az Oroszországgal bonyolí­tott kereskedelmi kapcsola­tok jelentősen, 20-30 száza­lékkal növekednek évente. Ez elsősorban tenyészállatok, vetőmagok, takarmányipari eljárások, és technológiák ex­portját jelenti” - nyilatkoz­ta a vg.hu-nak a napokban Moszkvában tárgyaló Fazekas Sándor. Az orosz fővárosban kollégájával, Nyikolaj Fjodo- rovval tárgyaló szakminiszter lapunknak elmondta: „a te­nyészállatok esetében a szar­vasmarha-export már most is működik, azonban lenne fogadókészség liba- és kacsate­nyésztő telepek létesítésére is, amelyek magyar technológia alapján működnének.” A valaha jelentős orosz fel­vevőpiac mára nehezen meg­közelíthető. Ennek oka részben az, hogy Ororszország nyíltan az önellátás megteremtésére tö­rekszik, másrészt pedig a még meglévő óriási mennyiségi igé­nyeket a hazai agrárium ma már aligha tudja kielégíteni. A tárgyalások ezért a kezdetektől fogva a technológiák, vetőma­gok és tenyészállatok exportjá­ról is szólnak. A know-how típusú együtt­működésben és az integráció­szervezés mikéntjének ex­portjában látja a lehetőséget Csorbái Attila is. A Baromfi Termék Tanács (BTT) elnö­ke lapunknak kijelentette: „Oroszország egészen biztosan meg fogja valósítani az önellá­tást, ehhez a politikai szándék, és az anyagi forrás is rendel­kezésre áll. Azonban még egy önellátó piacon is van kisebb mennyiségben import. Ennek egyik oka az, hogy időközben az orosz fogyasztói igények mennyiségben és minőségben is növekedtek.” Csorbái a tenyésztéssel kap­csolatban hozzátette: „az orosz kardeván endre, a Vidék- fejlesztési Minisztérium élel­miszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára két évvel ez­előtti moszkvai útja után lapunknak még hatvan au- ditált hazai exportőrről szá­molt be, azóta ez a szám partnerek mindent meg tud­nak vásárolni, ami pénzért kapható, ám a szakértelem ott még nem áll rendelkezésre, a tartástechnológia tapasztala­tait Magyarország meg tudná osztani az orosz féllel. Ennek révén azonban Magyarország exportlehetőségekhez, például kedvezményes vámtarifákhoz juthatna.” A BTT elnöke szerint az or­szágnak esélye van csirkével bejutni az orosz piacra, víziba­romfi és pulyka esetében pedig Magyarország az egyik olyan ország, ahol Oroszországhoz vi­szonylag közel kész integrációk működnek. Szintén az orosz önellátás céljait szolgálhatja a rendszer- váltás után lassan újjáépülő vetőmagkereskedelem is. „Az orosz kapcsolat a régmúltra tekint vissza, ám míg a szocia­lizmus idején komoly exportot meghaladta a százat. Kar­deván akkor is azt mondta: „annyit nem tudnánk szállí­tani, amennyi lefedne egy ekkora piacot. Amiben na­gyobb segítséget nyújtha­tunk, az a technológiák szállítása” - fogalmazott la­punknak az államtitkár. bonyolított Magyarország, ad­dig ez a kilencvenes évek köze­pére - javarészt politikai okok­ból - minimálisra csökkent. A kilencvenes évek második felétől zajlik a kapcsolatok újjá­építése, amely természetesen sokkal nehezebb, mint elveszí­teni egy piacot” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Ruthner Szabolcs. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója hozzátette: „mára az orosz piacon jelentősen javult a fizetési morál az akkori álla­potokhoz képest, Oroszország pedig a mérete miatt is óriási lehetőséget jelenthet elsősor­ban a napraforgó és a kukorica esetében." A mennyiségekről szólva Ruthner kijelentette: a magyar nemesítő intézetekkel együtt­működésben a hazai tulajdo­nú vetőmag-előállító vállalko­zások ma százezer hektárra elegendő mennyiséget szállí­tanak Oroszországba, amely a hazai árakon számolva 2-4,5 milliárd forintos forgalomnak felel meg. „Ez orosz léptékkel mérve nem számít soknak, de a magyar cégek ezt a meny- nyiséget nem tudnák eladni a belső piacon” - tette hozzá Ruthner Szabolcs, aki szerint a limitet így sem az orosz igény, hanem a magyar szállítási ka­pacitás jelenti. HÍRSÁV Újabb ösztöndíjak az UniCredit programjától az unicredit Tehetségprog- ram - a kortárs művészetért pályázat három ifjú alkotó számára kínál féléves ösz­töndíjat 2013-ban is, további tíz fiatal tehetséget pedig egyszeri képvásárlással tá­mogat. „Az idén tágítottuk a program kereteit, és ezzel még több fiatal alkotó szá­mára tettük azt elérhetővé”- mondta Sipos József, a bank ügyvezető igazgatója. A programra a művészeti felsőoktatás hallgatói, vég­zettjei mellett idén már az Eszterházy Károly Főiskola - Vizuális Művészeti Tanszék és a Budapesti Kommuniká­ciós és Üzleti Főiskola Művé­szeti Kar hallgatói, illetve az ott végzett 23-33 év közötti fiatalok is jelentkezhetnek. A Kolozsvári Művészeti és Design Egyetem hallgatói is pályázhatnak. ■ VG A turisták által legkedveltebb városok TAVALY BUDAPEST, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a leg­népszerűbb város a turisták körében a KSH szerint. A vendégek 55,2 százalékát, több mint 4,5 millió embert, a vendégéjszakáknak 57 szá­zalékát a tíz legnépszerűbb város kereskedelmi szállás­helyein regisztrálták. ■ MTI MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. február 19-én: €/Ft 290,91-0,35 Ft $/Ft 217,44-0,72 Ft CHF/Ft 235,64-0,78 Ft >J €/$ 1,3373 0,0025 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.19.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. márc. 66 000 Malmi búza index 2013. márc. 66000 Takarmánybúza 2013. márc. 68600 Takarmánykukorica 2013. márc. 60250 Tak.kukorica index 2013. márc. 60250 Takarmányárpa 2013. márc. 64 500 Olajnapraforgó 2013. márc. 140 000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 140000 Repce 2013. márc. 136500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Már száznál több az auditált exportőr London szigorítana a bevándorlók szociális juttatásai terén munkaerőpiac Az eredetileg a román és bolgár állampolgárok eltántorítását célzó korlátozások a magyarokat is érintenék Csak azután igényelhetné­nek szociális juttatásokat a Nagy-Britanniában élő EU-tag- államokból érkező bevándor­lók, ha előzetesen igazolni tud­ják, hogy egy éve már a sziget- országban élnek - Iain Duncan Smith munkaügyi miniszter hétvégi nyilatkozata szerint ezt a szigorítást tervezi a brit kormány. London attól tart, hogy jövőre jelentős számban érkezhetnek olyan bevándor­lók Romániából és Bulgáriából, akik csak a szociális juttatások igénybevétele miatt telepedné­nek le Nagy-Britanniában. A 2007-ben csatlakozott két EU-tagország állampolgárai ugyanis 2014. január 1-jétől már szabadon vállalhatnak munkát Nagy-Britanniában, il­letve másik hét tagállamban, miután lejár a munkaerőpiaci korlátozásokra biztosított át­meneti hétéves időszak. (A töb­bi EU-tagállam már korábban megnyitotta munkaerőpiacát a román és bolgár állampolgárok előtt. Magyarország 2009-ben szüntette meg a korlátozáso­kat.) A brit kormány nem közölt számításokat arra vonatkozó­an, hogy mennyi román és bol­gár bevándorló érkezhet 2014. január 1-je után, azonban a li­beralizált bevándorlást ellenző brit kampányszervezet, a Mig­ration Watch becslése szerint London védekezne, rossz idők jöhetnek a bevándorlókra negyedmilliónyian jöhetnek majd a következő öt évben. Ko­rábban még radikálisabb kor­mányzati tervekről is lehetett hallani a kivándorlást tervező románok és bolgárok eltántorí- tására. Eszerint kiutasíthatják azokat a bevándorlókat, akik nem találnak munkát három hónapon belül. A munkaügyi miniszter az egyéves szigetországi tartóz­kodásra vonatkozó előírás kap­csán egyértelművé tette, hogy a szociális juttatások szigorítását nemcsak a románok és a bolgá­rok esetében, hanem az összes EU-tagállamból érkező beván­dorló, vagyis a magyarok eseté­ben is alkalmaznák. Az NGM a nagykövetségek becslésére hi­vatkozva január végén azt kö­zölte, hogy Nagy-Britanniában mintegy 300 ezer magyar dol­gozik, döntő részük Londonban él. ■ T. G. Bevándorlók az EU-tagállamokból (millió fő, zárójelben az összlakossághoz viszonyított arány) VtUGRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT t 4 > l A *

Next

/
Thumbnails
Contents