Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-20 / 43. szám
mmu Átláthatatlan üvegzsebek törvény Egyértelmű a szabályozás, öntörvényű a megvalósítás Minisztériumok költségvetése (2013, milliárd forint) Tárca Kiadás Bevétel Támogatás Miniszterelnökség 24,5 206,8 24,3 KIM 246,6 53,0 190,5 Vidékfejlesztési Minisztérium 375,2 181,9 193,2 Honvédelmi Minisztérium 241,3 24,0 217,3 Belügyminisztérium 421,2 17,4 403,8 Nemzetgazdasági Minisztérium 65,1 9,6 55,5 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 316,7 102,1 214,5 Külügyminisztérium 62,3 7,1 55,1 Emberi Erőforrások Minisztérium 1813,9 775,1 1038,8 FORRÁS- 20U-AS KA7PONTI K<"llTSÉr.VFTÉS HÍRSÁV Önkényuralmi jelképek: nem büntethet a Btk. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG április 30-ai hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi- nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. (Például ha csak felmutatták a vörös csillagot, az vétségnek számított, pénzbüntetés járt érte.) Ezen jelképek széles körben való terjesztése a politikai véleménynyilvánítás formája, ami viszont nem korlátozható alkotmányos keretek között. ■ MTI Eggyel kevesebb magyar EP-képviselő? a jövő évi európai parlamenti (EP-) választások nyomán 751 főre, a mostanihoz képest 15 fővel csökkentik az EP-képviselők számát. Az erről kedden elfogadott alkotmányügyi bizottsági javaslat értelmében Magyar- országnak - további 11 tagországgal megegyezően- eggyel kevesebb, az eddigi 22 helyett 21 mandátum jutna. ■ MTI Munkaviszony ápolási díjban részesülőknek A szociális tárca elképzelései szerint foglalkoztatotti jogviszonyba kerülhetnek majd azok, akik most ápolási díjat kapnak tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozójuk otthoni gondozásáért. ■ MTI A HŐK a származásuk szerint listázott VILÁGNÉZETÜK, PÁRTSZIMPÁTIÁJUK, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján listázta a diákokat éveken át a hallgatói önkormányzat az ELTE BTK-n - közölte az Atv.hu. Az adatbázis egyik szerkesztője és a HŐK jelenlegi elnöke is elismerte á listák létezését, de szerintük a kényes részleteket utólag hamisította valaki. ■ MTI Teljességgel esetleges, hogy mikor és milyen, egyébként kötelezően közzéteendő közérdekű információkat tesznek elérhetővé honlapjukon a költségvetési intézmények. Az üvegzsebtörvényt tizenhárom év után sem sikerül maradéktalanul betartani. Haiman Éva A Köztársasági Elnöki Hivataltól a minisztériumokon át a kormányhivatalokig az úgynevezett közfeladatot ellátó szervek többségének honlapján számos közérdekű adatnak és információnak elérhetőnek kellene lennie. Az adatok pontos köréről a 2003-ban elfogadott üvegzseb- törvény, illetve a 2011-ben annak helyébe lépett információ- szabadságról szóló törvény rendelkezik, ami azt is meghatározza, hogy milyen időközönként kell frissített munícióval ellátni a közpénzek felhasználása iránt érdeklődő állampolgárokat. A közzétételi lista szerint a nyilvánosságra tartoznak egyebek mellett az adott intézmény gazdálkodási adatai, amelyek közül a költségvetést a változást követően azonnal frissíteni kell, a foglalkoztatottakra és a közbeszerzésekre vonatkozó adatokat negyedévente, a támogatásokat és az ötmillió forint értékhatárt meghaladó szerződéseket hatvan napon belül elérhetővé kell tenni. A kormányzati szervek, így az egyes minisztériumok honlapjai is egyetlen gyűjtőportál, a kormany.hu alatt műkődnek. Mint a Kormány- szóvivői Irodától megtudtuk: az itt szereplő adatokat, mint a köztársasági Elnöki Hivatal és az Országgyűlés Hivatala honlapjain egyaránt a 2012-es költségvetési és foglalkoztatotti adatok szerepelnek, szerződéseket a weboldalak tanúsága szerint nem kötöttek. a magyar Tudományos Akadémia és az Országos Bírói Hivatal még ennél is kevésbé tartja be a törvényt: az előbadatfelelősöknek, az egyes tárcáknak kell közzétenniük és a törvény előírásai szerint frissíteniük. Ehhez képest az oldalon a „Költségvetési adatok, információk” fül alatt szereplő 76 dokumentumból mindössze egynél szerepel idei dátum, és tavaly is csak 15 anyagot tudtak ide feltölteni. Vagyis az idei költségvetésre vonatkozóan semmilyen számot nem találunk a honlapon. A támogatásokra vonatkozóan sem a legfrissebb adatokat találjuk a kormany.hu-n. A 68 közzétett dokumentumból a binél 2011-esek a támogatási adatok, évekkel korábban megkötött szerződések olvashatók, míg az utóbbinál sem a gazdálkodásra, sem a működésre vonatkozóan nem találunk semmilyen tájékoztatást. Mint az OBH sajtóirodáján közölték: az új honlapjuk január 1-jén indult, és még nem tudták feltölteni a tartalmakat. Miniszterelnökségé a legutóbbi, a 2012-es támogatásokról. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 38 dokumentumot tett közzé, míg az NGM, a Miniszterelnökség, a HM mindössze kettőt, a Külügyminisztérium csupán egyet, az is 2010-es. A közpénz-felhasználás átláthatóságának egyik kulcskérdése a hatályos szerződések áttekinthetősége. Vannak tárcák, amelyek a teljes szerződést közzéteszik a honlapon, míg mások táblázatos formában adnak tájékoztatást a megkötött kontraktusokról. A törvény szerint elegendő ez utóbbi is, de a közzétételnek az aláírástól számított hatvan napon belül meg kell történnie, amit alig tartanak be a minisztériumok. A másik fontos mérce a köz- beszerzések nyilvánossága. A kormányzati portál tanúsága szerint 202 közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumot osztottak meg az állampolgárokkal a kormányzati szervek. A törvény szerint nyilvánossá kellene tenni az éves közbeszerzési terveket is, azok közül szinte alig tettek közzé valamit. VKF: a szabadság és a minimálbér lesz ma a fő téma EGYEZTETNEK A távolléti díj alapján álló szabadságos bér számításáról és a minimálbér emelésének költségeinek kompenzációjáról is szó lesz információink szerint abban a háromoldalú egyeztetésben, amelyre Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottságának mai ülésén kerül sor. Az átlagbér alapú szabadságszámítás azonnali visszaállítását követelik a szakszervezetek. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint a szabadság alatti bérek terén január óta teljes a káosz, a munkaadóknak fogalmuk sincs, mit, hogyan kell kalkulálni. Az ASZSZ szerint egyértelműen kiderült, hogy kevesebbet visznek haza az átlagbéresek, ha 28 napos hónapban vesznek ki pihenőnapokat, s többet, ha ugyanezt egy hosszabb hónapban teszik. Ez a munkahelyeken is feszültséget okozhat - figyelmeztet a szervezet. Székely Tamás konföderációs elnök szerint akkora a káosz, hogy maguk a munkaadók sem tudják, mikor, mi alapján számoljanak. Az ASZSZ szerint az új -Mb szerinti változtatások mjatt egyértelműen rosszul járnak, 8 százalékot is veszíthetnek az átlagbérükből azok, akik egy rövidebb hónapban mennek szabadságra, és a szokásosnál akár 6 százalékkal is többet vihetnek haza azok, akik ugyanezt egy hosz- szabb hónapban teszik. Ez a számítási elv nyáron, a szabadságolások idején kiszámíthatatlan fejetlenséget okozhat a munkahelyeken - figyelmeztet Székely. A szabadság új rendje mellett várhatóan téma lesz a minimálbér-emelés költségeinek tizenegy hátrányos helyzetű ágazatot érintő kompenzálása is. A munkáltatók a kifizetés felgyorsítását szeretnék elérni, míg a tárca júniusi átutalást tervez. ■ Braunmüller Lajos Tavalyi vagy régebbi adatok szerepelnek Miért áll jól a kormány a harcban? államadósság Szerencsésen választott összehasonlítási alapot az NGM „A kormány továbbra is jól áll az adósság elleni harcban, hiszen 2010 második negyedévéhez képest 6,4 százalékponttal mérsékelte GDP arányos adósságrátáját” - kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a jegybank hétfőn közzétett adatait. A győzelmi jelentést a mutatók közelebbi vizsgálata némileg árnyalja. A GDP-arányos ráta 2012 második negyedévének végén a jegybanki adatok szerint 85,3 százalék volt, 2012 végén pedig 79,0 százalék, ami valóban (majdnem) akkora javulást jelent, amennyit a tárca emleget. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága 2010. június végén 22 121 milliárd forint volt, 2012 végén pedig 22 373 milliárd forint, a névértéken számított adósság tehát több mint 250 milliárd forinttal emelkedett két és fél év alatt. Az, hogy a GDP-arányos ráta javult, azzal magyarázható, hogy a 2012. második negyedévi mutató számításakor az MNB statisztikusai a 2009. harmadik negyedévtől a 2010. második negyedévig tartó időszak GDP-jével (közel 26 ezer milliárd forinttal) számoltak. Márpedig 2009 harmadik és negyedik negyedévében a GDP a válság következtében „lokális mélypontra” süllyedt, 2008 hasonló időszakaihoz viszonyítva rendre 7,6, illetve 4,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság. 2010 elején viszont - ha csak szerény mértékben is, de - újra elindult a növekedés. A 2010. június végi 85,3 százalékos államadósság-ráta tehát részben a „bázishatásnak” tudható be. Míg a „bázis” nagyrészt az előző kormány regnálására esik, a 85,3 százalékból több mint 2 százalékpont az áprilisi választásokon győztes kormány kommunikációjának „eredménye”. A névértéken számított adósság ugyanis 2012. március végéhez viszonyítva 1047 milliárd forinttal emelkedett, amiből 881 milliárd forint az átértékelődésből eredt: a forint gyengülése miatt a devizaadósság összege forintban számolva ennyivel nőtt. Az euró árfolyama 2010. április 1-jén 265 forint volt, június végén viszont megközelítette a 286 forintot. A forint gyengülésében kulcsszerepet játszott Kosa Lajos és Szijjártó Péter, akik június elején azzal sokkolták a piacot, hogy közel az államcsőd, Görögország sorsára juthatunk - lejtőre küldve ezzel a forintot. A 881 milliárd forintos adósságemelkedés nélkül a GDP-arányos állam- adósság 81,9 százalék lett volna 2010. június végén. ■ Cs. F. Vizit . Kilenc év után először érkezett tegnap hivatalos látogatásra szlovák államfő Budapestre. Áder János államfő a Sándor-palotában tárgyalt Ivan Gasparoviccsal. Áder szerint vitás kérdésekben a nézet- különbségek egyelőre megmaradtak. Gasparovic közölte: mindkét országban segíteni kell a nemzeti kisebbségek érvényesülését. A szlovák államfőt Orbán Viktor kormányfő is fogadta. 4 á 4 4 < Az egyes minisztériumoknak többek között az aktuális költségvetésüket is elérhetővé kellene tenniük internetes felületükön, de ezt sem közük
