Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-12 / 36. szám

2 2013. FEBRUÁR 12., KEDD KÖRKÉP Stabilizálódhat a helyzet kutatóegyetem A közelmúltban elnyert cím újabb forrásokat jelent „Már három éve is megérdemeltük volna a címet” - Bódis József A pontos összegekre még egy ideig várni kell JEGYZET Bocira hangolva máig sajnálom, hogy gyer­mekkoromban egyetlen hangszeren sem tanultam meg tisztességesen játszani, s ezt a hiányosságomat az­óta sem pótoltam. Jóllehet, a muzikalitásom határait - és az adott közönség tűrőké­pességét - azért néha-néha tesztelem egy-egy baráti ösz- szejövetelkor bekövetkezett dalra fakadásom erejéig. A visszajelzéseket illetően azt kell, hogy mondjam: vagy nagyon szolidárisak velem szemben a cimborák, és még véletlenül sem szeretnének megbántani csípős kritiká­jukkal, vagy egyszerűen már hozzászoktak egy „mi­nőséghez”. Ha őszinte aka­rok lenni, akkor inkább az előbbi magyarázat a helytál­ló, bár az is igaz, hogy viszo­nyítás kérdése az egész. HASONLÓ GONDOLATAIM Voltak a hazai tej exportot illetően is, már ami a viszonyítást illeti. Az jól hangzik, hogy Magyarországról évente 250- 300 millió liter tejet visznek ki a kereskedők külföldre, ugyanakkor ennek a kétsze­rese kerül be a hazai piacra, nyomott áron. A (lehangoló) statisztikák arról is szólnak, hogy mi átlagosan 170 liter-1 nek megfelelő tejterméket ,. . fogyasztunk egy évben, de sajnos ezek egyharmada importból származik, tehát nem minden esetben a hazai vállalkozások szekerét toljuk a vásárlással. Pedig - mint az idevágó írásunkból is ki­derül - hamarosan minden eddiginél rosszabb helyzetbe kerülhetnek a magyar ter­melők a tejkvóta megszűné­sével, amelynek következté­ben teljesen kiszorulhatnak a hazai piacról. remélem, hogy ez nem kö­vetkezik be, mert akkor se füle, se farka nem lesz annak a bizonyos bocinak, amit nevezhetünk a hazai tejágazatnak is, és azt még dúdolni sem lenne kedvem, nemhogy énekelni. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON Pécs - A kutatóegyetem cím kötelezettséget is jelent számunkra - többek között erről is beszélt lapunknak dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora. Fülöp Zoltán- Nagyon régóta vártunk már erre - szögezte le dr. Bódis Jó­zsef rektor.- Úgy érti, hogy a bejelentésre?- Nem. Arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem megkapja a kutatóegyetemi címet. Amikor három éve először kiosztották ezt az elismerést, én már akkor mondtam, hogy valójában ne­künk is meg kellett volna kap­nunk. Akkor öt intézménynél húzták meg a határt - meggyő­ződésem, hogy mi akkor a hato­dikak voltunk.- Ezt alátámaszthatja az is, hogy most hat egyetemet emeltek ki- és ebbe már belefért a pécsi.- így van, de még egyszer mondom: szerintem mi már há­rom éve megérdemeltük volna. A Pécsi Tudományegyetemen fo­lyó munka egyértelműen a leg­jobbak közé emel minket.- Most a legjobbakból is kiemel­tek hármat, ők lettek a legesleg­jobbak, a kiemelt egyetemek. He­lye lett volna itt is a PTE-nek?- Szívem szerint azt monda­nám, hogy igen, sőt, egy koráb­bi interjúban azt nyilatkoztam, hogy a földrajzi elhelyezkedé­sünk miatt is megkaphatnánk, hiszen mi vagyunk a Dunán­túl legjobb egyeteme, de ha az eszemre hallgatok, akkor azt mondom: el vagyunk maradva a három kiemelt intézménytől. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy tényleg csak egy nagyon kicsivel vagyunk mögöttük. Amennyiben stabilizálódik a helyzetünk, s ebben a kutató- egyetemi cím is sokat jelenthet, akkor ez ledolgozható, ráadásul a kormányzati törekvés abba az irányba mutat, ami nekünk kedvez: nevezetesen az érték- rendszerbe beemelnék a művé­szeti teljesítményt is, ebben pe­dig mi nagyon erősek vagyunk.- Elhangzott az előbb egy félmon­dat: „Amennyiben stabilizálódik a helyzetünk"... ahogy arról már lapunkban is beszámoltunk, a 2013-as költségvetés összesen 10 milli­árd forintot különített el a leg­kiválóbb felsőoktatási intézmé­nyek támogatására. A pontos összegeket is tartalmazó értesí­tést várhatóan a közeljövőben, sőt, akár már a napokban meg­kaphatják az érintett intézmé­nyek - úgy tudjuk, a pécsiek­nek félmilliárd forintnál több, de egymilliárdnál kevesebb jut majd. a kormány két kategóriát kü­lönböztet meg: kiemelt felsőok­tatási intézmény címet viselheti a Debreceni Egyetem, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegye­tem. A sajtóba kiszivárgott hí­rek korábban arról szóltak, hogy ezen három intézmény kapja az említett 10 milliárd forint felét, de a pontos tájékoz­tatásra még várni kell, mivel először az intézmények vezetőit értesíti a kormányzat. KUTATÓEGYETEMI minősítése legfeljebb hat egyetemnek lehet egyidejűleg - ebbe a hatosba került be a PTE, a fentiekben említett három intézmény, vala­mint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem s a Semmelweis Egyetem.- Igen, ez kulcskérdés. Az biztos, hogy a jelenlegi számok­kal, azaz azon támogatással, amennyire kormányzati ígéret van, korrekt költségvetést nem tudunk készíteni. Ugyanakkor elébe menve az azonnali rém­hírterjedésnek: vannak meg­oldási javaslataink erre a hely­zetre is.- Például nem gazdaságos sza­kok megszüntetése? Létszámle­építés?- Na, pont nem ezek. Ezeket szeretnénk leginkább elkerülni. A PTE egyik legfőbb vonzereje a sokszínűsége, meggyőződé­sem, hogy hiba lenne ezt elkez­deni ész nélkül redukálni.- Rendben. És ésszel?- Az nagyjából elkerülhetet­len. Jelenleg is folynak a tárgya­lások a kormányzattal a finan­szírozás mikéntjéről, az intéz­mények folyamatosan gyűjtik az adatokat, de az biztosnak lát­szik, hogy szükség lesz raciona­lizálásra. Ez azonban, mondom újra, nem azt jelenti, hogy bizo­nyos szakok ellehetetlenülnek. Legfeljebb átalakulnak kissé.- Térjünk vissza a kutatóegyetemi címhez. Amellett, hogy jól hang­zik, mit jelent az olyan, kisebb ka­roknak, mint mondjuk a szekszár­di Illyés Gyula Főiskolai Kar?- Részint az ezzel járó pozitív hozadékokat ők is élvezhetik, azaz például a cím mögött felsej- lő stabilitást, részint pedig hasz­nálhatják azt a tudományos bá­zist, amit az elismerés garantál.- Konkretizáljuk ezt kicsit!- A kutatóegyetemi cím köte­lezettséget is jelent: nem arról van szó, hogy most elnyertük, és a következő három évre hát­radőlhetünk. Egyfelől halad­nunk kell azon az úton, amit kiválasztottunk, azaz támogat­ni a fejlesztéseket, a kutatáso­kat. Másfelől pedig meg kell céloznunk a kiemelt egyetemi státuszt, hiszen ez a következő lépcsőfok, ez hozhat újabb ko­moly pénzeket, s újabb fejlesz­téseket.- És van realitása a kiemelt egye­temi címnek?- Meggyőződésem, hogy van. És az sem biztos, hogy megint három évet kell várnunk erre. Le kell bontani a bátaszéki templom toronysisakját bátaszék Rosszabb a helyzet, mint azt először gondolták, ez derült ki a tegnapi sajtótájékoz­tatón, melyet a bátaszéki temp­lom ügyében tartottak. Dr. Udvardy György, a Pécsi Egy­házmegye püspöke elmondta, január végére elkészült a 80 méteres torony rekonstrukció­jának első üteme. Űj fém födé­met kellett készíteni, illetve a toronysisak faszerkezetét sta­bilizálták, ezzel elhárult a ve­szélyhelyzet. A téglából épített torony többi része stabil. Az új födémszerkezet - mely 25 mil­lió forintba került - lehetővé teszi a további munkavégzést. Ezt követően február elején az újonnan épített födémszint­ről a toronysisak legfelső részét (felső 30 méter) is alaposan át­vizsgálták Rabb Péter statikus irányításával. A helyzet rossz, a szakértői vélemény szerint a több mint száz éves faszerkezet elkorhadt, menthetetlen, így a toronysisak egészét le kell bontani, újat kell építeni, más megoldás nincs. Erről a tényről az illetékes hatóságokat tájé­koztatták, mondta Dohóczki Péter, az egyházmegye gazda­sági igazgatója. A szakértők és az egyházmegye közös döntése, hogy a veszélyes toronysisak lebontásáig a templomot hasz­nálni nem lehet. Ugyanakkor a torony egészének a stabilitása megoldódott, ezért a veszély­zóna a templom kerítéséig tart, tehát a régi kordont lebontják. A toronysisák lebontása vár­hatóan március végéig meg­oldódik, ezfkövetően ideiglenes fedéssel megakadályozható a to­rony beázása, és így reményeik szerint a húsvéti mise már a templomban megtartható.« M. L Udvardy György megyés püspök Akad gazda, aki már hetekkel ezelőtt elkezdte a metszést határszemle Kifejezetten jó állapotban vannak a szőlőültetvények, és nagyon biztató a csapadék-utánpótlás is tolna-baranya A nagyobb te­rületekkel rendelkező szőlős­gazdák ültetvényein kihasz­nálják a jó időt, s a hegyolda­lakban már egyre több helyen csattognak a metszőollók. A szőlő most még nyugal­mi állapotban van, így alkal­mas az időjárás a metszéshez, ugyanis a nedvkeringés sem indult be. Ugyanakkor a na­gyobb területen gazdálkodó szőlősgazdák jól tudják, hogy nem késlekedhetnek, ha a ve­getáció márciusra várható be­indulásáig valamennyi tőke metszésével végezni akarnak. A villány-siklósi és a szek­szárdi borvidék termelői is elé­gedetten nyugtázhatják, hogy mindeddig nem érte fagykár a szőlőültetvényeket. Azonban pont a tavalyi esztendő figyel­meztetett arra, hogy a február második fele, sőt, a rügyfaka- dás időszaka is tartogathat még kellemetlen meglepetéseket.- A térség valamennyi ter­melőjénél zajlik már a metszés, van, aki már decemberben megkezdte a munkálatokat, kihasználva az alkalmas időjá­rást - tájékoztatott érdeklődé­sünkre Bock József, a Villányi borvidék elnöke. Az ismert borász megerő­sített, hogy kitűnő állapotban vannak a tőkék, mindeddig a fagy egyáltalán nem tett kárt a szőlővesszőkben. Jó hír rá­Sok helyen már csattognak a metszőollók a térségben adásul, hogy a november óta jellemzően lassú eső, kevés hó formájában lehullott csapadék szinte teljes egészében haszno­sult az ültetvényeken. A PTE Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet munka­társai rendszeres vendégei a Szekszárdi borvidéknek is. Dr. Kozma Pál igazgatóhelyet­tes legutóbb Vince-nap táján járt a szekszárdi szőlőhegyen. A szakember szerint a tava­lyi aszályos esztendő után a szőlőtőkék nagyon biztató álla­potban vannak, és ha nem éri komoly természeti csapás az ültetvényeket, minden remény megvan az újabb termőidőszak jó beindítására. ■ Kaszás Endre Kevés, de jó hordóba, sőt, sok pincészetben már palackba is kerültek a ta­valyi szüretelésű szőlőből ké­szült borok. A dél-dunántúli borvidékek gazdálkodói szinte egybehangzóan mintegy egy­harmados terméskiesésről, és ugyanennyivel kevesebb bor el­készültéről számoltak be a több­évi átlaghoz képest. A mennyi­ségi kiesést ugyanakkor bősége­sen kárpótolják a borászok sze­rint a 2012-es évjárat kiváló bo­rai. Az elmondások alapján a „csúcs” minősítés nemcsak a vörösborokat illeti meg, hanem a meleg által kevésbé megviselt fehérszőlőből készülteket is. 4 í 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents