Tolnai Népújság, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-12 / 36. szám

2013. FEBRUÁR 12., KEDD MEGYEI TŰKOR 3 A csámpai vezetőt is beválasztották a western szakág elnökségébe PAKS Elnökségi taggá válasz­totta a Magyar Lovas Szövet­ség Western Szakágának köz­gyűlése Csapó Sándort. A Csámpai Lovassport Egyesü­let elnöke egy héttagú grémi­um tagja lett. Ugyanezen a közgyűlésen megbízást kapott Csapó Sándor a western szak­ág honlapjának elkészítésével, és a versenyiroda működésé­hez szükséges elnevezések, eredmények nyilvántartására alkalmas program megterve­zésével. Csapó Sándor megkö­szönve a bizalmat azt mondta, igyekszik megszolgálni azt el­sősorban a saját szakterületén végzett professzionális mun­kával. A közgyűlésen arról is dön­töttek, hogy marad az eddig megszokott versenyrendszer, azaz a négy országos bajnoki forduló, s ezek összesített ered­ményei alapján az év végi baj­noki eredmény. Ezeken csak érvényes versenyzó'i és ló li- szensszel lehet indulni, a novi­ce kategóriát kivéve. A verse­nyeken való indulás természe­tesen rajtengedély-vizsga kö­teles. A Csámpai Lovassport Egye­sületnek az elmúlt évben nyolc versenyzője vett részt külön­féle bajnokságokon. A legran­gosabb a lasszó Európa-baj- nokság volt, ahol Polányi Máté és ifj. Ledneczki László is baj­nok lett. Ezt a versenyt idén a csámpai egyesület rendezi a dunakömlődi lovardával közö­sen szeptember 20-22 között. ■ VidaT. Két szólamban daloltak a két iskola növendékei tolna Inkább baráti találkozó, semmint igazi verseny az im­már hagyományos zenei ese­mény, amelyen bonyhádi és tolnai zeneiskolás növendékek kétszólamú műveket énekel­nek. Schmidt Zoltánná, a tolnai Fusz János Zeneiskola pedagó­gusától megtudtuk: a rendez­vény célja többek között, hogy a gyerekek új ismereteket sze­rezzenek, és felfedezzék a ka­maraéneklés örömét. A talál­kozót felváltva rendezik a két városban, idén a tolnai zenede volt a vendéglátó. Ezúttal több, mint harminc növendék adott elő produkciót. Az I. korcsoportban 1. lett Fertő Laura és Paplauer Pat­rik (Bonyhád), 2. Hámori Mol- li-Herczig Virág (Tolna), 3. Mándity Luca-Blum Balázs (Bonyhád). AII. korcsoportban 1. Hor­váth Kitti-Steinbach Luca (Tol­na), 2. Juhász Márk-Horeczky Balázs (Bonyhád), 3. Pókai Ész­ter-Aradi Sára (Bonyhád). Kü­löndíjas Habony Lilla-Stein- bach Luca (Tolna) és Kiing Ki- ra-Kolozsi Liliána (Bonyhád). AIII. korcsoportban 1. lett Keszthelyi Kamilla-Bihari Mó­nika (Tolna), 2. Freund Zi- ta-Zsolnai Beatrix (Tolna). A felkészítő tanárok Sudár Bog­lárka és Schmidt Zoltánná (Tol­na), illetve Ányos Andrea és Kolozsvári Zoltán (Bonyhád) voltak. ■ S. K. Évről évre csökken a tehéntartók száma Tolna megyében és országosan is. Míg Tolnában 2006-ban 12 ezer, addig tavaly már csak 8 ezer állatot tartottak Háztól olcsóbb, jobb a tej hazai piac Az import nagy nyomást gyakorol a feldolgozókra Hazánkból évente 250-300 millió liter tejet visznek ki a kereskedők külföldre, ugyanakkor ennek a két­szeresét hozzák be a hazai piacra. Egy liter UHT-s cseh tej ára a boltban 150 forint, míg egy liter magyar tej (2,8 %-os zsírtartalmú) ára 260 forint, pedig ez utóbbiért 90 forint körüli árat fizettek a termelőknek. Mauthner Ilona Évre évre fogy azok száma Tol­na megyében is, akik tejterme­lő tehenek tartásával foglalkoz­nak. A mélypont tavaly nyáron volt, mondta Gamos András, a Paks-földespusztai székhelyű Milk-Men Kft. ügyvezetője. Jú­nius és augusztus között visz- szaestek a felvásárlási árak, miközben a takarmány-, a szó­ja és a gázolaj ára és a bérkölt­ségek megemelkedtek. Mára a felvásárlási ár ugyan emelke­dett - jelenleg literenként 93 fo­rint az átlagár -, de az egy év­vel korábbihoz képest még min­dig alacsonyabb, tette hozzá az ügyvezető. Míg a Milk-Men Kft.-ben tavaly 64 embert fog­lalkoztattak, addig mára nyolc­cal kevesebbet, a költségeken leépítéssel próbálnak spórolni. Az általuk alakított Dunamel- léki Szövetkezetből, melybe 25 tejtermelő - ebből 8 gazdasági társaság, a többi kistermelő - tartozik, a nyers tejet a Tolnatej Zrt.-hez szállítják, mely meg­bízható, stabil, jól fizető part­ner. Ennek ellenére tavaly öten jelentették be, hogy abbahagy­ják a tejtermelést: 4 kistermelő és 1 gazdasági társaság. Az import nagy nyomást gya­korol a hazai feldolgozókra, hi­szen készen hozzák be a keres­kedők a sajtokat, tejtermékeket az uniós országokból, ráadásul olcsóbban, mint ahogy a hazait kínálják. Magyarország ugyan­akkor éves szinten 250-300 millió liter tejet exportál, annyi ugyanis a fölösleg, a hazai pia­nagy váltást jelent majd 2015. március 31. a hazai tejtermelők­nek, ekkor megszűnik a tejkvóta. Ez ugyan minden uniós termelő­re vonatkozik, a magyarok mégis attól tartanak, kiszorítják őket a piacról még itthon is. - Nem alaptalanul félnek, hogy az olcsó importtermékekkel a kereskedők folyamatosan nyomottan tartják con ennek nincs helye. Az uni­ós rangsorban hátulról a 7-8- ak vagyunk ami a felvásárlási árakat illeti, tehát nem lehet azt mondani, azért olcsóbb a cseh vagy a lengyel tej, mert ott még kevesebbet kapnak a termelők. A bátaszéki Gréger Árpád nem kínlódik a felvásárlókkal, jelenleg 12 tehene van, és amit ezek az állatok adnak, azt ház­tól értékesíti a család. Kialakult a felvásárlói körük, hiszen har­minc éve tartanak teheneket, mondta a termelő, aki család­jával együtt őstermelőként gaz­dálkodik. Ha marad tej, abból túrót, sajtot készítenek, illetve a borjakkal itatják meg. A fel­dolgozóhoz való szállítás olyan plusz költséget jelentene, ami nem érné meg, tette hozzá Gré­ger Árpád. Nagy érvágást jelen­az ágazat meghatározó termékei­nek az árát, amivel tulajdonkép­pen zsarolják a magyar beszállí­tókat - mondta Lukács László, a tej terméktanács ügyvezetője, aki három másik terméktanáccsal közösen javaslatot dolgozott ki az alapvető élelmiszerek általá­nosforgalmi adójának 5 száza­lékra csökkentéséről. tett a település másik három te­héntartójának is, amikor meg­szűnt a helyi tejcsarnok, ahol összegyűjtötték a tejet.- A tehéntartás nagy lekö­tést jelent, minden nap hajna­li négykor kelünk, az állatokat etetni, fejni kell, a munka sok, akkor is, ha részben gépesítve van - hangsúlyozta Gréger Ár­pád. Az állatok napi egy kör­bála szénát megesznek, emel­lett abrakot. Tavasztól őszig pe­dig a kinti, szántóföldimunkák is megszaporodnak. - Ha min­den költséget számolnék, ak­kor megállapíthatnám, hogy éppen hogy rá nem fizetünk, pedig mind a négyen itt dolgo­zunk. De ha nem lennének álla­tok, akkor munkánk se lenne, hiszen ma nem könnyű elhe­lyezkedni - tette hozzá a gazda. A tej felvásárlási átlagárának alakulása Év Forint/liter 2001 71^0 2002 76 2004 63,30 2005 62 2007 84 2008 81,5 2009 60,12 2010 70 2011 88 2012 89 FORRÁS: TN-GYŰJTÉS HÍRSÁV A pályázat révén segíthetett a település grábóc Hét rászoruló csa­lád kap 1-1 köbmétert abból a tűzifából, amelyet az ön- kormányzat a Belügyminisz­térium programján nyert. A támogatásra pályázat útján tarthattak igényt a grábóci la­kosok, a beérkezett kérelmek­ről a napokban tartott képvi­selő-testületi ülésen döntöttek a község vezetői. ■ V. B. Támogatják a lovas egyesületet tolna-mözs A mözsi lovas­pályán egy árammérő óra ki­építéséhez szükséges háló­zatfejlesztési díj kifizetéséhez kért támogatást a Mözsi Lo­vas Egyesület a tolnai képvi­selő-testülettől. Az egyesület vállalta, hogy az ezzel össze­függő, szakvizsgát nem igény­lő munkálatokat társadalmi munkában elvégzi. A testület a mözsi településrészi önkor­mányzat javaslatára úgy dön­tött, hogy erre a célra 350 ezer forintig biztosítanak támoga­tást az egyesületnek. ■ S. K. Nemcsak pedagógus, sokrétű alkotó is bölcske Gazdag program­mal készült az IKSZT a Kul- túrházak éjjel-nappal ren­dezvénysorozatra. Ennek ke­retében nyílt kiállítás Ra­usch István munkáiból. A földrajz-rajz szakos tanár, is­kolaigazgató korán elköte­lezte magát a képzőművé­szet mellett, középiskolás ko­ra óta alkot, mégis az az, első önálló kiállítása. Festményei, tűzzománc képei, szobrai, öt­vösmunkái és több technikát ötvöző alkotásai májusig lát­hatók a Club Caféban. ■ V. T. Tilinger Sándor volt a szakkör vendége dombóvár Tilinger Sándor fotográfus volt az Illyés Gyu­la Gimnázium és a Dombó­vári Helytörténeti Gyűjte­mény által indított honisme­reti szakkör legutóbbi ven­dége. A foglalkozáson elha­gyott régi temetők, töredéke­sen megmaradt vagy meg­újított útszéli keresztek, kis építmények fotóit vette sor­ra, valamint ízelítőt adott a város régebbi és újabb arcát mutató képeiből is. ■ H. E. Megszűnik a kvóta, szabad lesz a piac Síppal, dobbal így űzték el a telet a paksi II. Rákóczi Ferenc Általános di­ákjai. A tanulók álarcot, jelmezt öltve, nagy zajt csapva járták körbe az épü­letet. A környék lakóinak nem okozott meglepetést a kereplőkkel, dobok­kal felszerelt gyereksereg, évek óta rendszeresen a télűző felvonulás nyitja az iskola farsangját. Utóbbinak idén is a tornacsarnok adott otthont. Miniszteri biztosnak kérték fel horváth istván A sertésprogramot felügyeli az alelnök szekszárd-budapest Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisz­ter Horváth Istvánt, Szekszárd polgármesterét, az Országgyű­lés mezőgazdasági bizottságá­nak alelnökét kérte fel, hogy miniszteri biztosként felügyel­je a sertésprogram végrehajtá­sát - jelentette be a szaktárca vezetője a hétvégén Budapes­ten, a VI. mangalicafesztivál megnyitóján. Fazekas Sándor hangsúlyozta, a kormány leg­főbb célja, hogy az állattenyész­tés e fontos ágazata erősödjön, minőségi magyar sertéshús ke­rüljön a fogyasztók asztalára - köztük mangalicából készült termékek is -, és a külföldi piac felé is nyitni szeretnének. Horváth István úgy fogalma­zott: fontosnak tartja, hogy a magyar emberek asztalára ma­gyar sertéshús kerüljön. Ennek érdekében a jelenlegi, alig 3 milliós sertésszámot a követke­ző négy évben megdupláznák. A miniszteri biztos a sertéstar­tók helyzetének stabilizálásá­ra is kitért, és a feldolgozóipar versenyképességének növelé­sét is a prioritások közé sorol­ta, megjegyezve, hogy a belföldi üzemeket arra kell ösztönözni, hogy magyar alapanyagot vá­sároljanak és dolgozzanak fel A fogyasztókat pedig szintén arra kell bíztatni, hogy magyar ter­mékeket vásároljanak az üzle­tekben. ■ Vizin B. Horváth István Budapesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents