Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-30 / 25. szám

2013. JANUÁR 30., SZERDA 3 MEGYEI TÜKÖR A nagybirtokokat támogatják, nem a helyi emberek kisgazdaságait PROMÓCIÓ Első a gazdaságfejlesztés koncepció Összkomfortos, fiatalokat megtartó megyét terveznek SZEKSZÁRD - Magányos farkas­nak érzi magát? - kérdeztük dr. Ángyán József egyetemi tanárt, fideszes országgyűlési képviselőt Szekszárdon a Léleképítő sorozat hétfői estjén. Mint ismeretes, a professzor lemondott államtitká­ri posztjáról, mert szerinte a me­zőgazdaságot érintő kormányza­ti lépések ellentétesek a Fidesz meghirdetett programjával.- Nem, hiszen az emberek sokfelé hozzám hasonlóan lát­ják a mezőgazdaság problémáit. Nem azt mondom, hogy tömegé­vel nyilvánosan csatlakoznak, hiszen mindenkinek megvan a saját életpálya-modellje. Esetleg ígérete is arra, hogy mi lesz, ha nagy lesz. Úgy látom nem az a zavaró, amit csinálnak, hanem az, hogy van, aki beszél róla.- Melyek a legfontosabb kifo­gásai a földtörvény-tervezetével kapcsolatban?- Az, hogy a nagybirtokrend­szer felé tereli az országot. Nem is kis, hanem nagykapukat hagynak nyitva akármekkora birtokok kialakításához. A he­lyi földbizottságok nem hozhat­nak döntést, ellentétben példá­ul a franciákkal. Ott ez a rend­szer nagyon jól működik. Maga a helybéliség fogalma is zavaro­san van megfogalmazva a tör­vénytervezetben.- Milyen arány lenne a helyes? Hi­szen a gabonát, a takarmányt, meg kell termelni. Erre jó a nagybirtok.- Franciaországban nincs nagybirtok, mégis jó gabonater­melők/ 'mert a szuverén csalá­di birtokok összefognak. Nem szükséges gigabirtok a verseny- képességhez. Olyan mezőgazda­ságra van szükség, amelyhez he­lyi feldolgozás, kereskedelem és kézművesség csatlakozik. ■ 1.1. Dr. Ángyán József Szekszárdon Három tanácskozáson vitat­ta meg partnereivel a Tolna Megyei Önkormányzat an­nak a felmérésnek az anya­gát, amely a 2014-20 közötti területfejlesztési koncepciót alapozza meg. A tervezet nyomán megfogalmazott programok azt célozzák, hogy minél több pénz jusson a következő európai uni­ós költségvetési ciklusban a megyébe. Ihárosi Ibolya A Tolna Megyei Önkormányzat szakemberei felmérték a térség önkormányzatainak, a megye infrastruktúrájának helyze­tét, a gazdaság állapotát, a civil szférát. A helyzetértékelés ki­terjedt a környezetre, a népes­ségre és a kultúrára is. A cél egy teljes körű állapotfelmérés volt, amelynek nyomán készül Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója.- Olyan területfejlesztési koncepciót szeretnénk készíte­ni, amelynek eredményekép­pen az ide érkező, remélt mil- liárdok úgy hasznosulnak, hogy a ciklus végére jobb inf­rastrukturális állapotba, gaz­dasági helyzetbe kerüljön me­gye - válaszolta kérdésünkre dr. Puskás Imre, a megyei köz­gyűlés elnöke. - Több ember­nek legyen munkahelye, a vál­lalkozások nagyobb biztonság­gal, jobb profittal működhesse­nek. Ennek eredményeképpen pedig a települések olyan szol­gáltatási hálózattal rendelkez­zenek, ami azt szolgálja, hogy Tolna megyében a kor színvo­nalának megfelelően, komfor­tos körülmények között lehes­sen élni. Jelentősen növeked­jen a népességmegtartó ké­pesség, vonzó távlatot jelent­sen a megye a fiatalok számá­ra. A területfejlesztési koncep­ció úgy lehet eredményes, ha partnereinkkel közösen alkot­juk azt meg. Ebben részt vesz­nek a gazdaságtól kezdve az ön- kormányzatokon át a civil szfé­ráig nagyon sokan - tette hoz­zá a megyei közgyűlés elnöke. A partnerségbe hívott és azt vállaló szervezetekkel együtt­működési megállapodásokat ír­tak és még írnak is alá. Fontos, hogy a koncepciónak legyen Tolna megyei arculata, hangsúlyozta dr. Puskás Imre elnök (jobbról) Az elmúlt héten a Tolna Me­gyei Önkormányzat három te­matikus fórumot is rendezett ebben a témában, amelyekre meghívták partnereiket. Az el­sőnek a gazdaság, a második­nak a humán erőforrás fejlesz­tése volt a témája. A harmadik alka­lommal pedig a vi­dékfejlesztés jövő­je került teríték­re. Mind a három rendezvény sikeres és az előze­tes elképzeléseknek megfelelő­en interaktív volt. Három téma­kör köré csoportosíthatóak a ta­nácskozásokon elhangzottak. Sokan hangot adtak annak: jó, hogy készül egy olyan megyei A 2014-ben lezáruló pályázati ciklusban összesen nyolcezer milliárd forint lehívására van lehetősége Magyarországnak. még folynak a tárgyalások, így nem tudni, hogy pontosan meny­nyi fejlesztési támogatásban ré­szesül Magyarország 2014 és 2020 között. Biztosnak látszik, hogy legalább hatezermilliárd forint áll majd az ország rendel­kezésére. Mint már elhangzott fejlesztési elképzelés, amely­nek a megvalósításához várha­tóan forrás is lesz. Ugyanilyen fontos, hogy a koncepció nem íróasztal mellett születik, ha­nem a gazdasági élet, az önkor­mányzati világ és a civil szféra szereplőinek a be­vonásával készül. Sokan egyetérte­nek a már felvázolt koncepció irányai­val. Ezek közt is ki­emelt jelentőségű a mezőgazda­ság és a feldolgozóipar fejlesz­tése, a térség hagyományaira építve, helyi alapanyagok fel- használásával, valamint a tu­rizmust vonzó attrakciók létre­hozása, szálláslehetőségek épí­nyilvánosság előtt, a megyei ön- kormányzatok ennek az összeg­nek a tíz százalékával rendel­keznek majd. Mindez nem azt jelenti, hogy az egyéb források felhasználását illetően a megyei önkormányzatok nem hallatják majd a hangjukat, mondta a megyei közgyűlés elnöke. Ez azt jelenti, hogy évente több mil­liárd forint felhasználására lesz lehetősége Tolna megyének. tése. A harmadik csoportba so­rolhatók, és a program kidolgo­zása szempontjából ezek a leg­fontosabbak: a konkrét javasla­tok, amelyek egy-egy település­hez kötődnek. Sokan elmond­ták, hogy milyen értékekkel bír egy-egy város vagy község, és ezeket szeretnék is viszontlát­ni a programban, úgy is, mint a település fejlődésének a lehe­tőségét.- A mi megyei koncepci­ónknak két dolgot kell tudnia - hangsúlyozta dr. Puskás Im­re. - Egyrészt bele kell simul­nia a párhuzamosan készülő országos elképzelésekbe. Olyan tervekkel kell előállni, amelyek illeszkednek a nemzeti stra­tégiai és operatív programok­hoz. A következő ciklusban a gazdaságfejlesztésre kell a leg­nagyobb hangsúlyt fektetni és a legtöbb forrást felhasználni. Ezen túlmenően fontos, hogy a koncepciónak legyen speciális, Tolna megyei arculata. A megyei fejlesztési koncep­ció várhatóan február végé­ig készül el, és amint elfogad­ták országos szinten, kezdőd­het a konkrét fejlesztési terve­ket tartalmazó program kidol­gozása, amely nyár végére ké­szülhet el. ■ A következő cik­lusban a gazda­ságfejlesztésen lesz a hangsúly Hatezer milliárd forint uniós támogatás várható HÍRSÁV Félárú torkoskodás tizenkét helyen tolna megye Tizenkét megyei vendéglátóhely csatlakozott az idei torkos csütörtök akcióhoz. Az ezzel kapcsolatos interne­tes adatbázis szerint Bony- hádról 5, Dunafóldvárról 4, Bi- kácsról, Dombóvárról és Paks­ról 1-1 vendéglátóhely regiszt­rált. Idén január 31-ét nevez­ték ki torkos csütörtöknek. Azon a napon az akcióhoz csatlakozott egységekben fél­áron lehet enni és inni. ■ S. K. Az önállóság mellett a megyei LMP-szervezet szekszárd Az LMP hétvé­gi kongresszusán a párt Tol­na megyei szervezete is az önálló politizálás stratégiája mellett foglalt állást - olvas­ható a szervezet közleményé­ben. Nem kívánnak a hazánk tönkretételében szerepet vál­laló politikusokhoz kötőd­ni, de örömmel kapcsolódnak egyéb hiteles, átlátható szer­veződésekhez. Az LMP-ből való kilépések a tagok keve­sebb, mint tíz százalékát érin­tik, és tisztább képet teremte­nek, ami a választók dolgát is megkönnyíti. ■ S. K. Megújulhatnak a vedett épületek is harc Két kamionnyi, több mint 20 tonnányi vakoló-, szi­getelő- és színező anyagot nyert szolgáltató háza felújí­tására egy nemzetközi pályá­zat révén a Harc jövőjéért Ala­pítvány. Bóni Zoltántól, az ala­pítvány elnökétől megtudtuk, a felújítási munkák elvégzé­se után még bőven marad az anyagból, ennek felhasználá­sára márciusban hirdetnek pályázatot. Azt szeretnénk, ha a falu helyi védettséget él­vező épületei újulnának meg ennek köszönhetően. ■ V. M. Farsangi fánk lesz az önkéntesek jutalma szekszárd Farsangi véradás­ra hívja a Vöröskereszt az ön­kénteseket. Akik pénteken el­látogatnak a területi vérellá­tóba (Béri Balogh Ádám utca 5-7.), fánkot kapnak cserébe. Jövő héten is lesz ilyen vér­adás, szerdán a Baka általá­nos iskolában 15 és 17 óra kö­zött szintén finomságot kap­nak az önkéntesek. ■ M. Á. A kéményseprő szerencsét hoz, ha beengedik a lakásba szén-monoxid A szélre, páraelszívóra is érdemes odafigyelni - A hatóság nem levelezget, inkább bírságol tolna megye A múlt év októbe­rében Szekszárdon egy öttagú családot kellett kórházba szál­lítani szén-morioxid mérgezés miatt. Az esti órákban főzött a család, bekapcsolták a konyhá­ban a páraelszívót, miközben működött a gáztüzeléses fa­li kazán is. Az erős páraelszí­vó azonban gyengítette, illet­ve megakadályozta a kémény megfelelő szellőzését, így az égéstermékek szabadba távo­zását. A történetet Huszár Ti­bor, a Caminus Tüzeléstechni­kai Kft. megyei ügyvezető igaz­gatója mondta el, aki hozzátet­te, a páraelszívók is sokszor "ludasak" a szén-monoxid mér­gezéseknél. Halállal végződő tragédia te­hát szerencsére a megyében nem történt az elmúlt évben és az idei fűtési szezonban, ám nem múlik el úgy hét, hogy az országban valahol ne történ­ne szén-monoxid mérgezés. Az egyik ok, hogy a fűtési költsé­gek leszorítása miatt a csalá­dok szinte kampányszerűen lecserélték a régi, elavult nyí­lászáróikat. Sok esetben azon­ban nem kérték ki épületgé­pész véleményét. Nem számol­tak azzal, hogy az ablakok gu­mitömítése miatt nem jut se be, se ki levegő a lakásból, ami gázfűtésnél életveszélyes le­het. Az épületgépész ugyan­is úgynevezett levegő-beveze­tő elemet helyez el az ablak­ba, vagy a falba, ami megold­ja a problémát. A fűtési szezon­ban a legkritikusabb időszak, amikor erősen fúj a szél, ilyen­kor ellennyomás alakulhat ki a kéményben, és ha rosszul van beállítva a fűtés, a szén-mon­oxid visszakerülhet a lakótér­be, illetve a leszálló légmozgás is okozhat ilyen folyamatot. Tolna megyében egyébként több mint 50 ezer gázzal fűtött lakás van, és 30 kéményseprő végzi a feladatát. A szilárd tü­zelésű kéményeket évente két­szer, a gázfűtésűeket évente egyszer kell ellenőriztetni. A szakember arról is tájé­koztatott, hogy egyre elterjed­Fontos a rendszeres ellenőrzés tebb a kandalló, mellyel kap­csolatban a legnagyobb hi­bát az okozza, hogy megvéte­le előtt nem kérik ki a kémény­seprők véleményét. Ugyanis a kémény keresztmetszete nem mindig azonos a kandalló füst­csövének átmérőjével, ami bajt okozhat. Huszár Tibor hozzátette, a mérgezésre utaló jeleket nem mindenki ismeri fel, ezért na­gyon fontos, hogy legyen a he­lyiségben szén-monoxid vész­jelző. Az enyhe szén-mon­oxid mérgezés tünetei: fejfá­jás, szédülés, egyensúlyvesz­tés, émelygés, hányinger, has­táji fájdalom. ■ Mauthner I. Szigorúbb bírságolások januártól új jogszabályok lép­tek életbe. A tüzeléstechnikai cégek a katasztrófavédelmi igaz­gatóságok hatósági osztályához tartoznak. Aki nem engedi be a kéményseprőt ellenőrzésre, az­zal nem levelezgetnek hónapo­kig, hanem 5 és 30 ezer forint közötti összegre bírságolják. várhatóan A kéményseprés dí­ja is változik, a tarifa attól függ, a kéményt a négy kategória kö­zül melyikbe sorolják, de a díj­szabás továbbra is az önkor­mányzat hatásköre. 2015-től pe­dig kötelező lesz a levegő-beve­zetési elem és a páraelszívó el­lenőrzése is. t A I 4

Next

/
Thumbnails
Contents