Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-26 / 22. szám

2 KÖRKÉP 2013. JANUÁR 26., SZOMBAT IHÁROSI IBOLYA Végképp eltörölni nincs is fontosabb teendő kies hazánkban, mint meg­változtatni a közterületek elnevezését. Ezek ugyanis az év elejétől már nem visel­hetik olyan személy nevét, aki részt vett a XX. századi önkényuralmi politikai rend­szerek megalapozásában, kiépítésében, vagy fenntartá­sában. Nem tartalmazhat to­vábbá olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely ezen rendszerekre közvet­lenül utal. Tolna megyében több önkormányzat mulasz­tásos törvénysértésben lele­dzik, mert e fontos feladat­nak még nem tettek eleget. Pedig lett volna idejük bőven az iskolaátadás, a járások megalakulása, a költségvetés tervezése szüneteiben. OLYAN ÖNKORMÁNYZAT ÍS akadt, amely nem átallotta polgárai érdekét nézni. Mert igaz, hogy ingyen kicserélik az okmányokat, de azért van még feladat. Be kell jelenteni a címváltozást a NAV-nak, a szolgáltatóknak, banknak, meg ki tudja még hova. Nem szólva a cégekről, amelyek a levélpapírt és a névjegyeket is kidobhatják. A névcsere az önkormányzatoknak is pénzbe kerül. Nem csoda, hogy némelyik bizottságot hozott létre annak eldönté­sére, hogy a szóban forgó személy megalapozója volt-e valamely önkényuralmi rendszernek, avagy a név közvetlenül, vagy csupán közvetetten utal erre. Ha sem a bizottság, sem a testü­let nem tud dönteni, akkor majd az Akadémia majd megmondja. Legalább lesz egy kis munkájuk. A törvény precíz végrehajtá­sa persze messzire vezethet. Kérdés például, hogy az Ady Endre utca maradhat-e ,vagy célszerűbb átkeresztelni Szabolcska Mihályra. A köl­tő ugyanis nem találta írni: Mióta ember néz az égre,/ Vörös csillag volt a reménye. a vörös csillag meg már ré­gen be van tiltva. /izetöautomaták” az M6-on Monus Illés még marad - az Akadémiától kontroll Akár tizenöt kilométerenként lehetnek sebességmérők függ a sorsa PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST A rendőrség tervei szerint rövidesen önműködő sebes­ségmérő berendezéseket he­lyeznek el a sztrádákon. Máté Balázs Kormányközeli forrásokból megerősítették érdeklődésünk­re azt az értesülést, miszerint már a közeli jövőben automata traffipaxot telepíthet a rend­őrség az autópályákra, így az M6/M60-as Baranyát, Tolnát átszelő szakaszaira is. Úgy tud­ni, tizenkétmilliárd forintot for­dítanak arra, hogy tizenöt-húsz kilométerenként sebességmé­rő berendezéseket állítsanak üzembe, illetve a már meglévő térfigyelő, forgalomellenőrző eszközöket ilyen célokra is. használhatóvá tegyék. Utób­biak azt figyelnék, hogy mi­lyen gyorsan teszi meg a távot egy-egy autó két mérési pont között, és az út hosszát eloszt­va az eltelt idővel kiszámítanák a járművek átlagsebességét. ■ A sztráda csekély kihasz­náltságát támasztja alá, hogy a „régi” 6-oson továbbra is 8500 jármű közlekedik naponta A lépés indoka, hogy bár minden baleseti adat jelentős csökkenést mutat, a gyorshaj­tás továbbra is a karambolok vezető oka, az esetek huszon­hét százalékának hátterében a száguldozás áll. Baranyát, Tolnát tekintve a sztráda ugyan kiemelkedően biztonságosnak számít, viszont az autópálya ezekben a me­gyékben is a gyorshajtók pa­radicsoma: megesett, hogy egy óra alatt több mint száz, a meg­engedettnél sebesebben hajtó autóst mértek be a rendőrök. Az M6/M60-as autópálya forgalma egyébként 2010-es átadása után az első néhány hónapban folyamatosan nö­vekedett, 2011-ben azonban a folyamat tavaly megállt, majd megfordult. A Budapest és Boly között vezető sztrádát két éve átlagosan 10945, tavaly 10 920 jármű használta napon­ta. A Boly és Pécs közötti sza­kasz (M60) forgalma ennél is nagyobb mértékben csökkent. Az éjjel-nappal üzemképes traffipaxokhoz már nem lesz szükséges a rendőri jelenlét sem Százmilliók büntetésre A SEBESSÉGHATÁROKAT túllépő baranyai autósokkal szemben tavaly november utolsó nap­jáig 7565 esetben szabott ki közigazgatási bírságot a ható­ság, összességében 258 millió 580 ezer forintot kell befizet­niük a szabályszegőknek. Kö­zülük közel kétezer, gyorshaj­táson kapott sofőr összesen hetvenmillió forinttal tartozik, ennyien nem fizettek határ­időig. Részletet nem, csak a halasztott fizetés lehetőségét kérheti az, aki nem tudja be­fizetni. A pénzt adók módjára próbálják beszedni a mulasz­tóktól, ha ez nem vezet ered­ményre, és közmunkára sem fogható az adós, akkor elzá­rás is következhet. Fegyverletétel után a kresz legutóbbi módosításá­nak részeként betiltották a rendőrségi sebességmérő ké­szülékeket megbénító lézer­blokkolók használatát. Az ilyen berendezések nemcsak figyelmeztetni tudják az autó­sokat a traffipax jelenlétére, hanem meg is bénítják a rend­őrség műszereit, így haszná­lóik tulajdonképpen büntet­lenül száguldozhattak. Azok, akik a tiltás dacára továbbra is alkalmaznak ilyen berende­zést, súlyos büntetésre számít­hatnak: több százezer forintos bírság is kiszabható, valamint a blokkolót is elkobozhatják. A traffipax-előrejelző készülé­kek használata viszont to­vábbra sem tilos. Rekordok a sztrádán A régióban tavaly lefülelt gyorshajtók közül a legsebe­sebbet az Mó-os autópályán fotózták le a rendőrök: az ille­tő az adott szakaszon megen­gedett 90 helyett 183-mal haj­tott a sztrádán. Tette ezt két­százezer forint ellenében. Az autópálya a jelek szerint amúgy is száguldásra csábít: a kiugró mértékű szabálysér­tések közül a legtöbbet ott kö­vették el. Az abszolút rekordot egyébként egy 197-tel lefotó­zott sofőr tartja, akit még 2010-ben fényképeztek le. Per­sze a fő- és mellékutakon is akadnak gyorshajtó autósok: nem számít ritkaságnak, hogy valakit 90 helyett 140-nel, 160-nal hajtva csípnek el. bonyhád - Én azzal nem fo­gom égetni magam, hogy megkérdezzem a Magyar Tu­dományos Akadémiát (MTA) arról, hogy Marx és Engels esetlegesen kötődik-e vala­milyen mértékben a kom­munista rendszerhez, ilyen levelet nem írok alá, viszont azt elfogadom, hogy Mónus Illés esetében kérjük ki az álláspontjukat - szögezte le Potápi Árpád János a csütörtö­ki képviselő-testületi ülésen. Bonyhád polgármestere az­után mondta mindezt, hogy Takács Lászlóné azt javasolta: az összes, átnevezésre szánt utcánál kérjenek állásfogla­lást az MTA-tól, hogy valóban indokolt-e a változtatásuk. Közel negyven percet vitáztak ennél a napirendnél a város­vezetők, amelynek tárgyalását egy 2012-es törvénymódosítás tette szükségessé. E szerint január 1-jétől közterület, illet­ve közintézmény nem visel­heti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megala­pozásában, kiépítésében, vagy fenntartásában részt vett. Végül a képviselők többsé­ge megszavazta a módosított előterjesztést, amely azt tar­talmazta, hogy február 1-jétől a Bacsó Béla utca Dr. Kolta Lászlóra módosul, az Engels Frigyes helyett Etelka lesz, a Fürst Sándort Dr. Hegedűs Ádámra nevezik át, a Károlyi Mihályt Dezső utcára, a Marx Károlyt Miklósra, a Zalka Mátét pedig Dr. Solymár Im­rére. A korábban átnevezésre javasolt Szabadság teret és Szabadság utcát - a lakosok, üzlettulajdonosok véleményét elfogadva - nem nevezi át az önkormányzat. Az említett Mónus Illés utcáról - amelyet Bertalanra neveznének - pe­dig akkor hoznak végleges döntést, miután mérlegelték az Akadémia állásfoglalását. ■ Vízin B. i Ön egyetért az utcák kötelező átnevezésével? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. > Teljesen megújul az állatkert: év közepén kezdődik a munka beruházás A Mecsekre költözik az akvárium-terrárium - Új majomházat és fókamedencét is kialakítanak Pécsett Elkészültek a látványter­vek, az év közepén az építé­si munka is megkezdődhet - megújul, megszépül sokak kedvence, a pécsi állatkert. Tavaly derült ki, hogy egy tu­risztikai pályázat révén nagyon komoly összeg juthat a pécsi ál­latkert illetve a Mecsek turisz­tikai vonzerejének növelésére. A pécsi önkormányzat ugyanis 1,2 milliárdot kapott az állat­kert és környékének turisztikai fejlesztésére. A környezetvédel­mi hatóság előírásainak megfe­lelően kiépítik a vízbázisvédel­mi infrastruktúrát, a jelenlegi kifutók megújulnak és interak­tívvá válnak a látogatói igények jobb kiszolgálása érdekében. A terület megközelíthetősége és kiszolgálása érdekében a szük­séges parkolóhelyek létesítésé­re is sor kerül. Kiemelt cél egy olyan öko­turisztikai látogatóközpont ki­alakítása, amely egyrészt a Du- na-Dráva Nemzeti Park, Mecsek TK és a Natura 2000 védelme alatt álló területek élővilágát, kincseit mutatja be, másrészt lehetőséget ad a környezeti-ter­mészeti nevelés-oktatás feltéte­leinek megteremtésére. Az előkészítő munka már ko­rábban megkezdődött, s a na­pokban elkészültek az új pécsi zoo látványtervei is. A belvá­rosból felköltözik a Mecsekre az akvárium-terrárium, s egy mo­Fókamedence, majomház - korszerű lesz a pécsi zoo dern, de a környezetbe illeszke­dő „zöld” épületben kap helyet a központi fogadóterem, a pénztár is. Ez az épületkomplexum ön­magában is jelentős beruházás­nak számít, hiszen mintegy 800 négyzetméteresre tervezték. Bár az elmúlt években történ­tek kisebb-nagyobb beruházá­sok, s az állatkert szakemberei mindent megtesznek azért, hogy jó körülményeket biztosít­sanak az állatoknak, azt a laiku­sok is látják, hogy némely fajok szűkös, nem megfelelő körülmé­nyek között élnek. Ilyenek pél­dául a csimpánzok, így minden­képp jó hír, hogy a beruházás I tartalmazza egy új majomház kialakítását is. További jó hír az állatkert rajongóinak, hogy kü­lönleges, eddig nem látott fajok is jöhetnek a pécsi állatkertbe, többek között fókák. Az új állatkertet család- és mozgáskorlátozott-barátnak tervezték, nem csak a közleke­dés lesz akadálymentes, hanem több ponton pihenőhelyeket és játszóhelyeket alakítanak ki. Az új állatkert a tervek sze­rint 2014 késő őszére készülhet el. A szakemberek szerint egy­értelmű, hogy a megújult zoo nem csak a helyiek számára lesz vonzó, hanem Pécs turisz­tikai vonzerejét is jelentősen emelheti - ezt egyébként a nyír­egyházi, veszprémi állatkert-fej- lesztések példái is igazolják. ■ * á

Next

/
Thumbnails
Contents