Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-26 / 22. szám

3 2013. JANUÁR 26., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Indonéziában talált munkát sorsfordulás A világ másik felén oktatja a pilótákat az egykori Malév-kapitány Megrongálták a fénysorompót, szemtanúkat keresnek Egy magyar pilóta Indonéziában talált munkát egy Új-Zélandon élő kínai hölgy közreműködésével, egy - ha az emlékezet nem csal - angol cég szervezésé­ben. Ekképp írja körül sor­sának alakulását az őcsényi Szentgyörgyi György, egy­kori Malév-kapitány. Hanoi Erzsébet A magyar állami légitársaság egy évvel ezelőtti csődbe ju­tása után nem sok lehetősége maradt a Malév-dolgozóknak. Speciális képzettségük révén más területen nem tudtak vol­na elhelyezkedni, így rákény­szerültek a külföldi munka- vállalásra. Ráadásul a magyar légügyi hatóság abban az idő­ben volt nem teljes jogú tag­ja az európainak, ezért „csak” Japán, Indonézia, Kína, India, a Közel-Kelet és néhány más ázsiai ország jelenhetett szá­mukra alternatívát. ■ A kenyér és a disznóhús hiányzik leginkább Indiá­ban. Utóbbi neki nem ti­los, de nem ajánlatos A világ minden tájáról érkeznek Szentgyörgyi György 2012 áprilisában került Indonéziá­ba. Több fejvadász cég inter­netes oldalára feltöltötte az ön­életrajzát, majd két hónap le­forgása alatt megvolt a mun­ka - a valódi személyszállí­tó gépekkel minden vonásá­ban egyező szimulátorokban oktatja az egyik nagy, indo­néz társaság leendő pilótáit. A gyakorlottakkal elég csak megismertetni a cég által al­kalmazott szabályokat, míg az újak számára a tapasztalatok, a könyvből megtanulhatatlan tudnivalók átadása a legfon­tosabb. A tanári kart az őcsényi pi­lóta mellett egy ausztrál, egy angol és egy amerikai okta­tó alkotja, a tanítványok pe­dig még ennél is színesebb képet alkotnak. A világ min­den pontjáról érkeznek piló­ták a légitársasághoz, amely havonta bővíti járműpark­ját. A gyors fejlesztés pedig együtt jár a dolgozói létszám folyamatos frissítésével, pi­henésre így alig jut idő. Ezért Szentgyörgyi György a főváro­son, Jakartán kívül még nem is járt másutt Indonéziában. Hat hét az Egyenlítőn, kettő Tolnában A délkelet-ázsiai országban azonban már a család is meg­fordult. Decemberben az ünne­peket töltötték együtt Indoné­ziában és már tervezik, hogy a nyári szünetre ismét kiuta­zik az Őcsényben élő feleség és a két lány. A hétköznapok­ra addig is marad az interne­tes kapcsolattartás a hatórányi időeltolódás mellett. Az apa azt mondja, a családban nem oko­zott konfliktushelyzetet a nagy távolság. Megértik, elfogadják, ő pedig miattuk vállalja, hogy csak két hetet tölt otthon és ha­tot a világ másik felén. Magyarországról pedig iga­zán két dolgot hiányol. A ke­nyeret - az ottani meg sem közelíti az itthonit - és a disz­nóhúst. Muzulmán ország lé­vén a helyiek nem eszik, bár a más vallásúaknak nem tilos a fogyasztása. Csak éppen az üzletekben lelkiismeret-fur- dalást keltő, vagy legalább­is óva intő, nagy piros felirat­tal jelzik, melyik elkülönített pultban található a sertésáru. A mohamedán vallás az alko­holfogyasztást szintén ellenzi, de aki mégis „ráfanyalodna”, az borsos áron hozzájuthat a különböző szeszes italokhoz. A cigaretta viszont igen nép­szerű Indonéziában, már az egészen fiatal gyerekek köré­ben is. jiö&i Pihenésre alig jut idő: Szentgyörgyi György Jakartán kívül még nem járt Müezzin gondoskodik a reggeli ébresztőről Vallási különbségek egyéb­ként Szentgyörgyi György sze­rint annak ellenére sem üt­köznek ki, hogy ország lakos­ságának több min 80 száza­léka muzulmán. Igaz, amíg a keresztény országokban dél­ben harang szól, addig Indo­néziában a müezzin hívja nap­jában ötször imádkozni a híve­ket. Elsőként reggel félötkor ébresztő gyanánt. Ideges embert még nem látott Jakartában Indonézia több mint 18 ezer szigetből áll - ebből mintegy hatezer lakatlan -, így az or­szágban a fő közlekedési esz­köz a repülő. A szárazföldi uta­zás első ránézésre nem is tű­nik túl egyszerűnek. A magas­ban gyakorlott őcsényi pilóta saját bevallása szerint nem is merné kipróbálni. Jakartában a tömegközleke­dés Szentgyörgyi György el­mondása alapján elenyésző, csak néhány rejtélyes módon felbukkanó busz kér magának helyet a forgalomban. A nyolc­sávos sztrádákat egyébként au­tók és motorok zsúfolják és ve­zetőik látszólag szabályok nél­kül közlekednek, a balesetek mégsem jellemzők a húszmil­liós megapoliszban. Szentgyör­gyi György azt mondja, ideges embert ott még nem látott. Ja­karta egy jó kis, színes forga­tag, ahova a kényszerűség vit­te, de az új munkáját ennek el­lenére szereti és ott legalább nem hiányzik neki a repülés. A Malév megszűnése ugyanis mindig rossz érzéssel tölti el. A statisztikát erősíti: pilótának csak lánya lehet SZENTGYÖRGYI GYÖRGY - népsze­rű nevén Szentgyuri - 1956-ban született repülős dinasztiába. Pilóta pályafutását 1976-ban Őcsényben kezdte vitorlázóként. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett autómérnöki diplomát 1981-ben. 1996-ban került a Ma­iévhez, ahol a Boeing 737-es tí­pus szinte minden változatát vé­gigrepülte. 2004. december 4-től a Malév egy évvel ezelőtti csődjé­ig volt kapitány, az utolsó három évben az év kapitánya volt a kol­légák szavazatai alapján. Euró­pa országait, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet járta. nős, egy 18 és egy 14 éves lá­nya van. - Pilótának csak lánya lehet - mondja. Az állítást rá­adásul erős statisztika támaszt­ja alá, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják - legalábbis Euró­pában -, hogy a pilótagyerme­kek körülbelül 80 százaléka lány. Két óceán és négy tenger határolja Indonéziát Indonézia a világ negyedik leg­népesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim-többségű állam. Az Egyenlítő két oldalán elhelyezkedő szigetein becslé­sek szerint 245 millió 452 ezer ember él. Az elnöki köztársa­ság 1945-ben kiáltotta ki Hol­landiától való a függetlenségét, amelyet 1949-ben ismertek el. Fővárosa Jakarta, pénzneme a rúpia.Az országot nyugaton az Indiai-óceán, délen a Ti­mor-tenger és az Arafura-ten- ger, északkeleten a Csen­des-óceán, északon a Cele- besz-tenger és a Dél-kínai-ten- ger határolja. Indonézia szige­tei által közrefogott területen található a Jáva-tenger, aFlo- res-tenger, a Maluku-tenger és a Banda-tenger. Legnagyobb szigetei: Jáva, Szumátra, Bor- neó, Celebesz és Új-Guinea. Az ország nemzeti mottója: Egység a sokféleségben. siMONTORNYA Letörte a vasúti félsorompó egyik csapórúdját egy ismeretlen tettes január 24- én, délelőtt Simontornyán. A Ta­mási Rendőrkapitányság vár­ja azok jelentkezését, akik lát­ták az esetet. Badáczy Szabolcs hivatalvezető, sajtóreferens el­mondta, 10 óra 45 perckor ér­kezett a bejelentés az esetről, amely a 64-es főúton, a 40-es számú vasútvonal kereszteződé­sénél történt. A szemtanúk a Ta­mási Rendőrkapitányság tele­fonszámán (74/573-910), illetve a 107-es, vagy a 112-es telefon­számon tehetnek bejelentést. A rendőrség kéri, hogy aki ha­sonló eseményt lát, lehetőleg ír­ja fel a gépjármű rendszámát, de legalább a színét, vagy típu­sát próbálja megjegyezni. A készülék késleltetett mű­ködésre van beállítva, hogy a hosszabb járművek is átérje­nek az átjárón, ezért a közleke­dők piros jelzésnél semmiképp ne hajtsanak a sínekre. ■ 1.1. Bizottság dönt majd arról, mit kell átnevezni szekszárd A megyeszékhely adósságának legalább a negy­ven százalékát átvállalja az ál­lam. Az ehhez szükséges, el­sősorban technikai döntéseket Szekszárd önkormányzatának csütörtöki rendkívüli közgyűlé­sén hozták meg a városatyák. A testületi ülésen négyta­gú szakmai bizottság alakult, amelynek az a feladata, hogy a január 1-től hatályos törvénymó­dosítás értelmében felülvizsgál­ja a XX. századi önkényuralmi rendszerhez köthető közterület- és közintézmény elnevezéseket. A bizottság február 15-ig hoz döntést arról, hogy a lakosság és a civil szervezetek mely köz­területek új elnevezésére tehet­nek majd a későbbiekben javas­latot. A közgyűlés döntése alap­ján a közeljövőben felülvizsgál­ják a január 1-től állami fenntar­tásba került, de az önkormány­zat működtetésében lévő intéz­mények megkötött szerződése­it. Ezzel a feladattal a polgármes­tert és az alpolgármestert bízták meg a képviselők. ■ V. M. A 21. szazadban sem ritka, hogy tetvesek a gyerekek védekezés A legtöbbet a gondos szülő teheti azzal, ha rendszeresen átvizsgálja az egész család, különösen a csemete haját A fejtetű megjelenése a köztu­datban még mindig a rossz szo­ciális- és higiénés körülmé­nyekkel áll összefüggésben. A hiedelmekkel ellentétben a tetű sokkal jobban szereti a gondozott, tiszta hajzatot, mint az elhanyagoltat - A gyermekközösségekben - bölcsőde, óvoda, általános isko­la és középiskola - havonta át­lagosan 8000 gyermek vizsgá­latát végzik a védőnők és a nép­egészségügyi szolgálat mun­katársai - tudtuk meg dr. Vi- dáné dr. Szűcs Máriától, a me­gyei népegészségügyi szakigaz­gatási szerv járványügyi osz­tályvezetőjétől. A tetvesnek ta­lált gyermekek részaránya 1,9— A családtagokra is átterjedhet 3,4 százalék között mozog. Ez az arány az elmúlt években érdem­ben nem változott. Úgy a váro­sokban, mint a falvakban is van­nak visszatérően eltetvesedett közösségek, óvodai csoportok és általános iskolai osztályok. A tetvesség rendszeres elő­fordulása elsősorban a közössé­gi élettel hozható összefüggés­be. A tetvek a fejek érintkezé­se útján terjednek egyik ember­ről a másikra, így például játék, sport, sugdolózás során, de pél­dául egymás sapkájának pró­bálgatása, illetve közös fésű­használat is lehetséges módja a tetvek átadásának. A nőstény tetvek 3-4 hétig tartó életük fo­lyamán átlagosan 100 petét ti (serkét) raknak naponta, vagy­is rövid idő alatt kifejezett eltet- vesedés alakulhat ki. A megelőzés leghatékonyabb eszköze a szülői gondoskodás. A tanév kezdetekor, vagy a tet­vesség észlelésekor a szűrővizs­gálatot végző személy a szülő­nek átadja „A fejtetű és a fejtet­vesség elleni védekezés gyer­mekközösségekben” című ösz- szeállítást. A tájékoztatóban - egyebek mellett - szó van a ke­zelés végrehajtásának módjáról, a serkék eltávolításának szüksé­gességéről, és a többi családtag vizsgálatáról is. A gyógyszertá­rakban kaphatók kezelésre és megelőzésre is alkalmas tetűir­tó szerek. ■ Venter M. Árulkodó jelek A gyermekek hajzatát rendsze­resen megkell vizsgálni. Árul­kodó jel lehet, hogy a gyermek vakarózik, különösen tarkó- és fültájon, ezeken a területeken a bőr is kipirul. A hajzat vizsgála­takor kicsi, gyöngyházfehér gömböt kell keresni a hajszála­kon, nagyjából fél centiméterre a fejbőrtől: ez a serke. A serkét úgy különböztethetjük meg a korpától, hogy ez utóbbi köny- nyen eltávolítható, a serke azon­ban tapad a hajszálon és csak nehezen lehet leszedni. A fejbő­rön sétálgató apró bogárkák már egyértelműen bizonyítják a gyermek fejtetvességét. Ne legyen hátrány főleg az idősebb generáció tag­jai emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a fejtetű nagy szégyennek számított. A gyereke­ket lelkileg megviselte, hogy pel­lengérre állították őket társaik előtt, és néhány napra kitiltották az iskolából. Ma már nem így van, az eljárásnak a lehető leg­diszkrétebben kell lezajlania a szabályok szerint, és fejtetvesség miatt a gyerek nem szenvedhet hátrányt, nem lehet kizárni az oktatásból, eltiltani a közösség­től. Ma már azonban minden módszer és lehetőség megvan arra, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenség érje a gyerekeket. * » ft » fi

Next

/
Thumbnails
Contents