Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-01-20 / 3. szám

8 GAZDASAG 2013. JANUÁR 20., VASÁRNAP Európában esett, Bulgáriában és hazánkban nőtt az autópiac Az utcát fűtjük a házfallal hőszigetelés Szomszédaink jóval takarékosabbak az előírások révén Nekiment új keresőjével a Google-nak a Facebook forgalom Senki sem hitte, hogy 16 százalékot zuhanhat az eu­rópai autópiac, pedig ez történt decemberben. Amint az európai autóipari szövetség (ACEA) meg­állapítja: 2008 decembere óta ez a legnagyobb forgalomesés. Az egész évben pedig 7,8 százalék­kal kevesebb, összesen 12,528 millió személykocsi talált gaz­dára a 27 uniós tagországban és az Izland, Norvégia, valamint Svájc alkotta EFTA-csoportban. Az autókereskedők és szervi­zek szövetsége, a CECRA tavaly ilyenkor azt jósolta, hogy a 30 országban a forgalom 7,2 szá­zalékkal 12,594 millió darabra esik 2012-ben. Az idei évre azt vetíti előre a CECRA, hogy a tavalyinál 8,7 százalékkal keve­sebb autó talál gazdára. A múlt hónapban a tömeg­márkák mindegyike jelentős darabszámcsökkenést szen­vedett el, csupán a Hyundai, a Kia valamint a Mazda ért el 6-9,5 százalékos fejlődést. Nem is csoda, hogy az ACEA olyan vehemensen ellenzi a lapán és az EU közt tervezett szabad­kereskedelmi megállapodást, amely következtében az unió lebontaná a jelenlegi 10 száza­lékos vámtarifát, amit megtett Dél-Koreával tavalyelőtt. Földrészünk országaiban a tizen- és huszonszázalékos forgalomesés általános volt de­cemberben. Még a német és a francia piac is 16,4, illetve 14,6 százalékkal szűkült. Nagy Bri­tannia és Svédország viszont 3,7 valamint 6,7 százalékos bővülést ért el, de a sztár Bul­gária és Magyarország lett. Az előbbi eladásai 64 százalékkal növekedtek 1985 darabra, míg nálunk az 1750 darabos rend­őrségi tender révén 55 száza­lékkal több, 5048 személyautó kapott rendszámot. ■ D. K. A legkapósabb márkák* december Darab Változás** VW 100830-20,1 Renault 56 739-25,0 Ford 54 594-27,3 BMW 53 288 3,8 Opel 53 260-26,4 Peugeot 50 736-15,5 Mercedes 44 784-5,6 Citroen 40900-22,5 Audi 39 708-17,5 Toyota 37 292-19,3 * A 30 EU és EFTA országban ** 2011 decemberéhez képest, százalék FORRÁS: ACEA Épületszigetelés átlagvastagsága (tárgyévbnen értékesített, Magyarországon, centiméter) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 8,2 FORRÁS: AUSTROTHERM Az épületek külső hőszige­telése csökkenti az ország energiafüggőségét, ugyan­akkor pozitív hatással van a foglalkoztatottságra és az áfabevételekre. Ezért állami támogatási progra­mot javasolnak a szigetelő­anyag-gyártók. Demeter Kálmán A költségtakarékosság és a na­gyobb feldolgozottságú termé­kek révén az elmúlt évben már várhatóan kismértékű nyeresé­get ért el az épületekhez poli- sztirol hőszigetelő anyagokat gyártó Austrotherm Hőszige­telőanyag Kft. - mondta Kru- china Sándor marketingvezető, az austrotherm és az ágazat egyaránt sokat vár az Európai Unió irányelvétől, amely szerint 2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő fűtött és/ vagy hűtött épületek teljes alap­területének 3 százalékát évente fel kell újítani. Ez egyben forgal­mat teremthet az iparág számá­hozzátéve, hogy ehhez hozzá­járult, hogy a forint viszonyla­gos stabilitása révén az elmúlt év vége már kedvezően alakult a szakma számára. Az idei év­re azonban már aggodalommal tekint az osztrák Austrotherm csoport magyar leányvállala­ta, hiszen ha gyengül a forint, oda lehet a nyereségesség. Mert ugyan hazai alapanyagot vásá­rolnak, de a beszállítójuk euró­bán nyújtja be a számlát. A magyar piacon az elmúlt években folyamatosan csök­kent az épület-hőszigetelők ér­tékesítése, ám a cég az idén is nehézségekre számít, ha nem indul be egy jelentősebb tá­mogatás az épületenergetika terén. Pedig makrogazdasági szempontból is fontos lenne egy támogatási program, hiszen az ra. Ugyanakkor a hazai gyártás ellenére a piac egynegyedét az import termékek fedik le, bár - azok mechanikai szilárdsága jóval gyengébb. Mivel a poliszá­ról habok termelői árának 60- 70 százaléka az alapanyagkölt­ség, ha egy gyártó ezen spórol, versenyképesebb árakat érhet el. épületek külső hőszigetelése csökkenti az ország energia- függőségét, ugyanakkor pozi­tív hatással van a foglalkozta­tottságra és az áfabevételekre. Amint Kruchina Sándor mond­ja, Ausztriában kimutatták: az ilyen támogatások a fentiek ré­vén pozitív szaldóval járnak az állam számára is. Ausztriában és Németor­szágban a homlokzatra 10 cen­timéternél vékonyabb szige­telést már régen nem tesznek fel, a tetőket pedig 25-30 cen­timéteresekkel szigetelik. Ná­lunk egyelőre az is eredmény­nek számít, hogy tíz év alatt 4-5-ről 8,2 centiméterre nőtt a tárgyévben vásárolt homlok­zati szigetelések átlagos vas­tagsága. Németországban már 2002-ben is 8,6 volt az átlag, ma pedig meghaladja a 12 cen­Austrotherm (millió forint) 2010 2011 Árbevétel 5215,10 5 964,86 Üzemi eredmény-46,09 110,81 Adózott eredmény-150,40-100,83 Mérleg szer. ered.-150,40-100,83 Saját tőke 2605,40 2504,57 Hosszú lej. köt. 400,00 400,00 Mérlegfőösszeg 4976,34 4949,77 FORRÁS: KIM, OPTEN tit. Nem is csoda, hogy a hazai épületek energiafelhasználása 50-60 százalékkal nagyobb az uniós átlagnál, a nyugat-euró­pai szinthez képest pedig még nagyobb mértékű az elmara­dás. Emiatt nem csak a vásár­lóerő- és hitelhiány okolható, hanem az is, hogy a 2006-tól hatályos épületenergetikai rendelet szigorúbb ugyan, mint az elődje volt, ám jelen­tősen elmarad a kívánatostól, így az épületek külső falfelüle­tének hővesztesége a rendelet szerint másfélszer nagyobb le­het, mint Csehországban vagy Szlovákiában. A termelőüzemmel Győrben, Gyöngyösön és Szekszárdon rendelkező cég létszáma ma is kilencven, akárcsak a válság kezdetekor, pedig a 2010-es és 2011-es év nehéz volt. Recesz- szió, éleződő verseny, csökkenő árak jellemezték a hazai hőszi- getelőanyag-gyártó iparágat. A termelői árak esése azonban olyan szinten tette veszteséges­sé az ágazatot, hogy már csak önvédelemből is emelni kezd­ték áraikat. Tudomásunk sze­rint volt olyan cég, amely már nem élvezhette ennek előnyét, és néhány hónapja megszűnt, így ma nyolc jelentősebb mére­tű cég maradt talpon. Megrendeléseket hozhat az EU-irányelv bevétel Nyíltan kihívta a Go- ogle-t a Facebook (FB), amely némi meglepetésre a szakértők által várt saját márkás okos­telefon, illetve ingyenes telefo­nálási lehetőség bejelentése he­lyett saját keresőszolgáltatásá­ról, a Graph Search-ről rántotta le a leplet keddi sajtótájékoz­tatóján. A társaság egy olyan keresőszolgáltatás elindítását jelentette be, amely a közössé­gi oldal kapcsolati hálóira épít, azaz a cég erősségét használja ki, így sok szempontból szemé­lyesebb kutatást tesz lehetővé, mint a konkurens termékek. Mark Zuckerberg vezérigazga­tó a sajtótájékoztatón jelezte: a Facebook már jó ideje dolgo­zik újításán, a Graph Search azonban egyelőre csak béta verzióban üzemel, és a funkci­ót egyelőre a felhasználók egy részénél - első körben száz­ezer amerikainál - teszik csak elérhetővé. Szakértők szerint, ahogy a társaság szolgáltatásainak többsége esetében, a Facebook keresőjénél is az a legfonto­sabb kérdés, hogy mindebből hogyan tud pénzt csinálni a vállalat. Az elemzők többsége egyetértett abban, hogy a kö­zösségi oldal előtt hatalmas piac nyílik meg, amely komoly bevétel-növekedési potenciált is jelent, arról azonban, hogy mindezt hogyan, s milyen idő­távon használhatja ki a Face­book, már igencsak megoszlot­tak a vélemények. Akadt olyan szakértő, aki szerint a vállalat már az első évben 5 százalé­kos részesedést hasíthat ki az amerikai kereséshez kapcsolt hirdetések 15 milliárd dolláros piacából, ami 750 milliós be­vételt jelentene csak az Egye­sült Államokban, míg mások félmilliárd körüli forgalommal kalkulálnak. ■ J. Z. A Facebook árfolyama (dollár) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Megrendelésekre vár az új Erzsébet-utalvány cafeteria A juttatásokat februárban kaphatják kézhez a munkavállalók Már le lehet adni az Erzsé­bet-utalvány család új tagjaira (ajándék, iskolai és szabadidő) vonatkozó megrendeléseket. „A rendelés ellenértékének a forgalmazó bankszámláján tör­ténő jóváírását követő 10 mun­kanapon belül, minden külön értesítés nélkül átvehetők vagy kiszállításra kerülnek. így az új utalványokat is akár már februárban kézhez kaphatják a munkavállalók” - tudatta lapunkkal a Nemzeti Üdülé­si Szolgálat Kft.. Hozzátették: céljuk, hogy a jövőben minél többen igénybe tudják venni az Erzsébet-utalványt, amely az elfogadóhelyi hálózat további kiépítésével és bővítésével ér­hető el. Ezért mintegy további tízezer elfogadóhelyet szeretné­nek bevonni február közepéig az Erzsébet-utalvány elfogadó­helyi hálózatába. „Két indoka van a bővítésnek. Egyrészt az Erzsébet-utalvány eddigi el­fogadása, gyártása és logisz­tikája sikeres volt, másrészt a törvényi lehetőségeket hasz­náltuk ki” - mondta lapunk­nak korábban Kocsmár Kornél, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója. Az elfogadóhelyhálózat bővítésére mindenképpen szükség lesz, hiszen például az 51,17 száza­lékos adóteherrel bíró ajándék- utalvány a szerződött szolgálta­tóknál többek között műszaki Erzsébet-utalvány számokban Munkavállaló (millió) 2012. szept. 2013. jan. 2012. febr. 2012. szept. 2013. jan. VÍFGRAFIKA FORRÁS: N cikk, lakberendezés, könyv, ruha, játék és utazás vásárlá­sára is felhasználható lesz. A minimálbér 30 százalékáig, 29 400 forintig juttatott Iskolai Er­zsébet-utalvány 35,7 százalék adóteher mellett adható. A szel­vény felhasználható tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlá­sára a tanév első napját megelő­ző 60. naptól a kibocsátás évé­nek utolsó napjáig. A Szabadidő Erzsébet-utalvány pedig a nem pénzben kapott juttatások kö­zül adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben nyújtott, sport- eseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó juttatás. A kibocsátó 2012-es a tervei szerint kilenc- venmilliárd forint értékben ke­rült forgalomba Erzsébet-utal­vány. Egy éve még csak 1,2 millió munkavállalót és 20 ezer elfo­gadóhelyet tudott felmutatni a rendszer. Az OTP Pénztárszol­gáltató egyik kutatása szerint míg 2011-ben a cégek 87,3 szá­zaléka nyújtott valamilyen ca- feteria-elemet, addig 2012-ben ez az arány már csak 75,1 szá­zalék volt. A Devise Hungary kutatása szerint idén az átlagos cafeteria-keret 251 887 forint lesz és jelenleg a vállalkozások 61 százaléka adna béren kívüli juttatást. ■ V. G.

Next

/
Thumbnails
Contents