Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-01-20 / 3. szám
2013. JANUÁR 20., VASÁRNAP SZTORI 5 Majd csak megtanuljuk a Himnuszt verbunkos Az alaptörvényből ki kellett hagyni az eredeti kottát, nehogy alkotmánysértő legyen az előadás 1844. június 15-én döntötték el, hogy Erkelé a legjobb pályamű a beküldött tizenhároms közül. 1923 január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Százkilencven éves a Himnuszunk, de máig nem csitultak a viták a különböző előadásmódok miatt. Ez is hungarikum. Ács György Első londoni olimpiai bajnokunk, Szilágyi Áron éremátadó ünnepségén a Himnusz „nem megfelelő verziója hangzott el” - állt a Magyar Olimpiai Bizottság közleményében. Ez megszépítő fogalmazás, hiszen amit hallottunk az kínos, ünneprontó és botrányos volt. Jó lenne egyszer s mindenkorra eldönteni, hogy az autentikus előadáshoz ragaszkodunk, vagy megengedjük a sok dilettáns póbálkozást. Kísérletek eddig is voltak. Az Oktatási Hivatal honlapján tavaly elérhetők voltak az elektronikusan letölthető Himnusz- és Szózat-változatok. Somogy váry Ákos az Erkel Ferenc Társaság elnöke, aki a témával csaknem két évtizede foglalkozik, lapunknak korábban elmondta: „Ennek a verziónak - amely egy fúvószenekar kíséretes férfikari átirat - az eredeti Erkel-műhöz vajmi kevés köze van, de az általunk 2000- ben készített felvételhez sincs, amelyen az énekelhetőbb B-dúr- ban, egy szólamban is rögzítettük a Himnuszt a kórusommal. Somogyváry az általuk készített eredeti Himnusz- és Szózat-felvételeket a Magyar Millennium évében kórusalapítványuk támogatásával juttatta el a budapesti középiskolákba, majd 2002-ben az oktatási miniszter szétküld- te az autentikus, de énekelhető Himnuszt az ország valameny- nyi oktatási és közintézményébe. Akkor a Szent Alberik Kórus és a MÁV Szimfonikus Zenekar - Somogyváry Ákos vezetésével - abban a hangszerelésben és tempóban rögzítette a dalt, ahogy Erkel megírta, Esz- és B-dúrban is. Míg Erkel Ferenc bensőséges fohászként hangszerelte művét, Dohnányi Ernő a korszellemnek megfelelően, 1938-ban áthangszerelte, dagályosabbá tette, romantikus nagyzenekarra írta át. így kaptak hangsúlyt a fúvós basszus hangszerek, ezért került bele a cintányér és a pergődob, amelyek az eredeti kottában nincsenek. Erkel az európai hagyományok szellemében megkettőzte az utolsó sort, Dohnányi ezt elhagyta. A 2000-es felvétel figyelembe vette az erkeli kettőzést, de a (nyáron) szétküldött változatból ez megint hiányzik. „Dohnányi az 1930-as években helyenként kisimította a verbunkos ritmust és több olyan hangszert is hozzátett, amely az eredetiben nem volt. így a cintányér, a kis- és nagydob nem Erkeltől származik, az 1844-es az 1848-49-ES forradalom és szabadságharc idejére országosan ismertté vált. az 1903-AS sikertelen törvénybe iktatási kezdeményezés után, végül 1989. október 23-án a Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg vált hivatalosan Magyarország himnuszává, amit már 145 évvel korábban annak rangjára emelt a népakarat. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, ugyanis Kölcsey Ferenc 1823- ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. eredeti változatban csak üstdob volt” - magyarázta Somogyváry. A legenda szerint Erkelnek a pozsonyi harangok jutottak eszébe a zeneszerzés közben, s talán ezért is kezdődik harangütéssel a mű, ahogy az utójátékban is van harangszó. „Ebből is következik, hogy fohászként, imaként értelmezte a szöveget” - érvel a karmester. Somogyváry Ákos, aki maga is három gyerekes apuka és pedagógus, érti, hogy a gyermekkari előadás pozitív érzelmeket kelt, de az MTVA legújabb himnusz írtunk két másikat is Uruguay nemzeti himnuszát (Keletiek, a haza vagy a sír!), melynek szövegét Francisco Acuna de Figueroa írta, a magyar származású Francisco Jósé Debali, azaz Debály Ferenc József (1791-1859) szerezte 1845-ben. e szerzőpáros nevéhez fűződik Paraguay Paraguayiak, köztársaság vagy halál! című nemzeti himnusza is. az 1791-ben született Debály már korán Joseph Haydnnál tanult katonazenész apja örökébe lépett. feldolgozását nem tartja jónak, mert „egyrészt nehéz figyelmen kívül hagyni a felvétel készítésének körülményeit, másrészt nem kellene egyéni szakmai vagy egyéb ambíciók kísérleti terepévé tenni a Himnuszt”. Mint mondta, az alaptörvényből is az ő javaslatára hagyták ki a mű eredeti kottáját, nehogy alkotmány- sértés legyen egy nem autentikus előadás következménye. A londoni olimpia botrányos himnusz lejátszása után pedig nyílt levelet írt, melyben indítványozta a Magyar Országgyűlésnél egy, a magyar himnuszt gondozó ernyőszervezet létrehozását. Nagy Ádám szerint érdemes lenne egyfajta mozgalmat indítani annak érdekében, hogy el lehessen oszlatni azt a tévhitet, miszerint a Himnusz pesszimista hangulatú. A szegedi Móra múzeum pénztörténésze „Himnusz-rajongó”, mindent gyűjt a témában. Szerinte Kölcsey költeménye emelkedett, Erkel Ferenc zenéje pedig valójában lendületes kellene, hogy legyen, hiszen az eredeti kotta szerint a dallam a verbunkosra épül. „A közös énekléssel lelassul minden dallam, úgyhogy ez az egyik oka annak, hogy évtizedek óta Itt pénzbírság, másutt kötelező tananyag az európai Kézilabda Szövetség illetékes bírósága 2000 euros felfüggesztett büntetéssel sújtotta az MKB Veszprémet, amiért a férficsapat szurkolói több nemzetközi mérkőzés előtt is elénekelték a Himnuszt. VISZONT FEJBŐL KELL tudnia 0 brit nemzeti himnusz első versszakát azoknak a bevándorlóknak, akik fel akarják venni a brit állampolgárságot - legalábbis a brit kormány készülő új „hazafiassági irányelvei” alapján. az olasz parlament már döntött: az iskolai tanterv részévé tette a himnuszt. A köztársasági elnök is nehezményezte, hogy az olaszok nem ismerik himnuszukat. 2002-ben szégyennek nevezte, hogy az olasz labdarúgó-válogatott játékosai és a szurkolók sem tudták kívülről a himnuszt. Azóta a stadionokban megtanulták. szomorúbban adjuk elő a Himnuszt. Nemzeti tragédiáink miatt nem a vidámabb előadásmód terjedt el. Sajnos már az iskolában is úgy tanítják, hogy ez egy szomorú mű, mert Kölcsey és Erkel is pesszimista szemléletű volt, de ez nem így van. Az eredeti 1844- es kottára az van írva, hogy méltóságteljesen kell előadni. Persze kottát olvasni is többféleképpen lehet." Azt zenetörténészek is megerősítik, hogy verbunkos alapokkal bír a Himnusz, s a II. világháború környékén még kicsit gyorsabban játszották. A „lassítás” oka lehet az is, hogy a verbunkosra nem stimmelt a prozó- dia. A Himnusz hangterjedelme másfél oktáv. A dallam ugyanaz, mint volt, a ritmus lett lassabb, a hangszínezés és a ritmika változott. Erkel Ferenc halála előtt néhány évvel maga is megváltoztatta az énekes szólamok hibás prozódiáját. Egyesek túlzottan pesszimistának tartják a Kölcsey és Erkel által írt művet, kifogásolják, hogy a többi nemzet himnuszához képest az elszenvedett tragédiák és a balsors dominál, nem pedig az erő és az optimizmus. Mások szerint viszont a szövegből kell kiindulni, hiszen az született előbb. A népakarat tette himnusszá a himnuszt Erkel Ferenc Esz-dúrban zenésítette meg, négyszólamú vegyes karra írta, méltóságteljes, ünnepélyes hangnemben. 1844. június 15- én döntötték el, hogy Erkelé a legjobb pályamű a beküldött 13 közül. Július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. Augusztusban már kétszer is elhangzott nagyobb tömeg előtt, mint a nemzet himnusza. kora ősszel a kottája megjelent nyomtatásban „Tekintetes Deák Ferencz úrnak" szóló ajánlással. Erkel Ferenc lett a nyertes Emlékezés a hallgatag harcostársra I •*", ' PÉTER SZÁLAS, ^ jóképű férfi JM volt, zárkó- RADős virág zott tekintetű, halk szavú, az a megközelíthetetlen fajta. Nekem legalábbis annak tűnt. Reggelente a szerkesztőségben határozott léptekkel vonult be apró irodájába, és magát nem kímélve végigdolgozta az egész napot. évekig csak köszönő viszonyban álltunk egymással, és nekem fogalmam sem volt, mit gondol a munkámról, figyelemmel követi-e egyáltalán. Aztán egy napon, a lapindító értekezleten megdicsérte ezt a rovatot, amelynek sorait önök most is olvassák. Tisztán emlékszem a szavaira: a cikkeim új színt visznek az újságba - így fejezte ki magát. Nagyon jólesett. Akkor fordult meg először a fejemben: ez a hallgatag, kicsit távolságtartó ember érzékenyen reagál a körülötte zajló eseményekre, és talán nem is olyan szigorú, mint amilyennek gondoltam. Rájöttem, a csöndes természete korántsem valami emberkerülő érzületből fakad, épp ellenkezőleg. Csupán nem akarja a személyével terhelni a környezetét, amire pedig egyes-egyedül az igazi úriemberek képesek. aztán megbetegedtem mellrákban. Mire véget értek a kezelések, ő betegedett meg. Tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Túlesett egy operáción, majd a szokásos következett: kemó és sugár Egy délelőtt váratlanul behívott az irodájába, hogy beszélni akar velem. Mert mesélhet ő másoknak a kórról, mondta, hallgathatja a rengeteg jó széindékú bátorítást és tanácsot: tartson ki, ne adja fel, gondolkodjon pozitívan. Hálás is a törődésért. De attól, aki nem élte át a fenyegetettséget, egészen más ilyeneket hallani, mint aki a sajá t bőrén tapasztalta meg, miről van szó. Ezért, folytatta a rá jellemző udvariassággal, ha nem bánom, szeretne velem szót váltani a témáról. Szinte bocsánatot kért - ő, akinek betegként a világ legtermészetesebb módján szüksége volt mindenfajta segítségre. ÜLTEM VELE SZEMBEN, és azt éreztem, távoli kollégákból, vezetőből és beosztottból hirtelen sorstársak, sőt, harcostársak lettünk. Katonák, akik felvették a kesztyűt, hogy megküzd- jenek a halállal. Péter arra volt kíváncsi, honnan vettem a derűt, amivel végigcsináltam az egészet. Csodálkoztam. Derűt? így nézett ki a dolog kívülről? Elárultam neki, hogy amit ő és mások derűnek láttak, álca volt csupán. Mögé rejtettem a rémületet és a rettegést. Bólogatott, hogy érti. Barátokként fogtunk kezet. KÉSŐBB MEGTUDTAM, a SUgárkezelés után külföldre utazott gyógyíttatni magát, mert abban a távoli országban feltaláltak egy másik módszert. Elképedtem. Ne higgyen ennek a kamunak, írtam neki, csak kihúzzák a zsebéből a pénzt. Sokáig nem jött válasz, már-már azt hittem, megsértődött. A falba tudtam volna verni a fejemet: itt van egy beteg ember, én pedig el akarom tőle venni a reményt. Bocsánatot kértem a meggondolatlanságomért. Akkor érkezett az e-mail- je: ne szabadkozzak, ő örül annak, hogy őszintén megosztottam vele az aggodalmaimat. A barátaitól ezt el is várja. GYÓGYULTAN ÉRKEZETT haza a külföldi kezelésről. Azt mondta, a betegség sok mindenre megtanította. Nem fogja többet agyonhajtani magát, jobban élvezi majd az életet. még három Év adatott meg neki. A rák kiújult, ezúttal operálhatatlanul. A héten volt a temetése. az angolnak van egy általánosan használt szinonimája arra a szóra, hogy „meghalt”. Úgy fejezik ki magukat: „elment”. Igen, Péter, az én kedves, hallgatag, tiszta szívű harcostársam előrement oda, ahová valamennyien tartunk. Remélem, egyszer majd újra találkozom vele, és akkor én kérdezhetem meg tőle csodálkozva: hát ilyen derűs világ van itt? Ez lenne az, amitől annyira féltem?
