Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-23 / 49. szám

6 2012. DECEMBER 23., VASÁRNAP KARÁCSONY Jif _____________ Do ktorátusuk van bohóckodásból piros orr A bohócdoktorok 17 éve járják a gyerekosztályokat és nevettetnek a gyógyulásért A bohócdoktorok hatásköre a „vidámság-terápia”. Azon fáradoznak, hogy a kórházi létre kényszerített gyerme­kek számára elviselhetőbbé tegyék a hétköznapokat. Ilyenkor, az ünnepek idején még nehezebb a dolguk. Fábos Erika Kutatások által igazolt tény, hogy a nevetés olyan élettani folyamatokat indít el az ember­ben, amik segítik a gyógyulást. A Piros Orr Bohócdoktorok Ala­pítvány munkatársai nevettet­nek és gyógyítanak egyszerre. Greifenstein János, a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány mű­vészeti vezetője civilben szí­nész és rendező, hetente azon­ban többször is bohócruhát húz és abban járja a kórházakat. Immár 17 év óta. „Számomra nem is volt kér­dés, ahogy a kollégáim felhív­ták a figyelmemet arra, hogy az alapítvány bohócokat keres, rögtön jelentkeztem - mondta Greifenstein János. - Addig is szerettem a gyerek közönsé­get, a rendezéseim nyolcvan százaléka gyerekdarab vagy mese volt. A közeg tehát már az elején sem volt idegen, de ez azért egy jóval összetettebb fel­adat, mint a színházi munka. A bohócaink kilencven száza­léka valamilyen előadóművész: táncos, bábos, színész vagy pantomimes. Ezek a kis kor­házi műsorok ugyanis nem le­hetnek esetlegesek, profin kell tudni az embernek rögtönözni és használni az arcát, hangját, testét. Amivel mégis több a szó­rakoztatásnál, az az, hogy tud­ni kell mivel használunk, mivel tudjuk megkönnyíteni a gyere­kek dolgát egy ennyire nehéz helyzetben, pszichológiai isme­retekre és arra, hogy a gyer­meklélektanhoz is értsünk, nagy szükség van. Ez ugyanis nem egyszerű viccelődés vagy lufihajtogatás, hanem valódi te­rápiás értéke van, aminek érde­kében rendszeresen képezzük is magunkat.” A bohócdoktoroknak, amikor belépnek egy kórházi szobába, a másodpercek tört része alatt kell felmérniük, hogy mi az a játék, amit a gyerek szerethet, mihez van kedve, milyen álla­potban van, milyen energiák vannak körülötte. Miután ezt megérzik, belekezdenek egy improvizatív játékba, amit na­gyon erősen a helyzet alakít. Mindig vannak váratlan hely­zetek, amik hasznára vannak a bohócoknak. A légfúrább szituációkból alakulhatnak a legjobb játékok, a legnagyobb nevetések. A játék azonban so­sem a betegségről szól, vagy azt járkálja körül. A kiindulási alap az, hogy akinek játszanak, az gyerek. „így az ünnepek előtt és alatt mindig nehezebb a dolgunk- mondta Greifenstein János.- Ez egy érzékenyebb időszak, nehezebben nyílnak meg a gye­rekek. A múlt héten egy nagy kórházban voltunk egy olyan kórteremben, ahol csupa kis­lányok voltak. Két nagyobbacs­ka és több egész kicsi. Teljesen fagyos volt a légkör, éreztük, hogy a kicsiknek nincs kedvük az egészhez, a nagyok meg ciki- nek éreznék a lelkesedést, már majdnem kezdtük feladni, ami­kor a nagyok elkezdtek segíte­ni nekünk, beálltak mellénk, ölbe vették a kicsiket és valami egész megható kommunikáció kezdődött el közöttük. Amikor egy hét múlva visszamentünk, szabályos családi légkör foga­dott bennünket, olyan nagy volt A1 egyetértés és a nyitott­ság, amit ritkán tapasztalunk. Ezekért a pillanatokért megéri. Az a nagy varázsa a bohócdok- torkodásnak, hogy ilyen visz- szajelzések mindig vannak. A gyerekek szeretete, egy sú­A görög színház aranykorában tűnt fel a tragikus színész, aki­nek ellenpárjaként születhetett a komikus személyiség. A bo­lond hagyományos szerep volt a középkori, majd Erzsébet-kora- beli angliai színházban is. A 15. században Anglia színházai­ban, mint az ördög jobb keze jelent meg. Vicces, ostoba alak volt, aki mindig jó előrelátó-ér­zékkel van megáldva, bár néha cinikus, de segítőkész figura. lyos kis beteg arcán egy igazi mosoly mindennél többet ér. Igaz ugyan, hogy beteg piciket látni, sokszor igazságtalanul nagy szenvedéssel szembesül­ni nagyon megterhelő lelkileg, mégis inkább azt mondom, töl- tekezés ez a munka és nem ki­merítő.” Greifenstein János azt mond­ja, sokat változtatott rajta az el­múlt 17 év. Sokkal elfogadóbb és nyitottabb lett emberként, amióta néha bohóc is és más­a színházi bohócok azonban a Commedia dellArte világából jött keserű Pierrot-figurák utó­dai. A cirkuszi bohóc eltér ettől és Angliában a lovardákban szü­letett, ahol úgy gondolták, hogy a szünetekben szórakoztatni kel­lene a közönséget. A mulattató szerepet ellátó cirkuszi komédiá­sok a XVIII. század végére már önálló számokkal is felléptek egy-egy műsorban és végül klasz- szikus bohóc vált belőlük. ként is kommunikál. Ennek tit­ka szerinte az, hogy bohócként megtanult gyermekszemmel nézni helyzetekre. A kicsik ugyanis sokkal jobban szembe­néznek a valósággal, mint a fel­nőttek, kézenfekvőbb és gyor­sabb reakcióik vannak, mert tiszták és őszinték. „Amikor egy halálos kórral küzdő gyerek túlélési techni­káit kézzelfogható közelségben látjuk, amikor valódi életböl­csességeket tanulunk 5-6 éves gyerekektől az nagyon sokmin­denre megtanítja az embert. Olyan fajta lényeglátásra is, amire az anyagiasodó és roha­nó hétköznapokban nagy szük­ség van mégsincs rá elég figye­lem és lehetőség a hétköznapok során. Ez az emberi része, az meg már a szakmai, hogy meny­nyit gazdagodtam és mélyültem színházi emberként ezeknek a sokszor szomorú vagy éppen nagyon is felemelő tapasztala­toknak köszönhetően.” Természetesen sokszor a fel­nőtteknek is szükségük van a bohócokra a kórházban. Féltik Híres bohócok szergej kurepov „Szergej bo­hóc” a hetvenes évek elejétől élt Magyarországon. Ismertségéta Szervusz, Szergej című sorozat­nak köszönhette, amely 1979- 1982 között futott a Bergendy zenekar közreműködésével. A tréfákat maga Romhányi Jó­zsef írta. Szergej 1985-ben Ka­nadába disszidált, ezért a mű­sort is betiltották. Eötvös Gábor Az 1940-es évek­ben kezdte pályáját zenebohóc­ként. A legismertebb magyar bohóc volt. Több mint hatvan évet töltött a pályán, két híres kiszólása volt, a „huhú cak-cak” és a „van mááásik”. GROCK A svájciak hegedűs zene­bohóca. Grock tökélyre fejlesz­tette csetlő-botló figuráját, aki a hangszereivel bolondozva ne­vettette közönségét. Joseph Grimaldi Kora legneve­sebb színészkomikusa és akro­batája volt. 1779-ben született Londonban, közel 30 évig ő töl­tötte be Sadler's Wells színpadá­nak legjelentősebb bohócfigurá­ját az angol harlekin némajáték­ban. Az ő öröksége a fehér arc­festés, nagy piros orral. a gyermeküket, aggódnak érte és egy hosszabb tartózkodás során ez nagyon kimeríti őket. Ha egy anyukát sikerül meg­nevettetniük, nemcsak a szü­lőnek tettek jót, de a gyerekért is a legtöbbet tették abban a pillanatban. Az alapítványnál, 1996-ban 4 bohócdoktor kezd­te meg a munkát, most 26-an vannak, a nagy fővárosi kórhá­zakon kívül Győrben, Nyíregy­házán, Miskolcon, Pécsett és Debrecenben is rendszeresen vannak „bevetéseik”. Álmuk, hogy egyszer bárhova eljut­hassanak és létrehozhassanak ismét egy olyan produkciót, amelyben a kórházban tartó­san bent lévő gyerekek is részt vehetnek. Ebben a kicsik meg­tanulhatnak néhány trükköt, hogy végül egy kis cirkuszi elő­adás keretében megnézhessék a szülők, orvosok, nővérek. Ez ugyanis a gyógyulás mellett értelmet is ad a kórházi tartóz­kodásuknak, ami aktivizálja és úgy leköti a gyerekek figyel­mét, ahogy még a legügyesebb bohócok sem mindig tudják. Az udvari bolondtól a színpadi sztárokig Néhány jó tanács: hogyan éljük túl az ünnepeket emberi kapcsolatok A csili-vili ajándék gyakran csak arra szolgál, hogy elfedjük vele: nincs rád időm, ezzel kell beérned Az év vége közeledtével előtér­be kerülő elraktározott lelki problémák olyan feszültsége­ket generálhatnak, amelyek elronthatják a szeretet ünne­pét. A lelkűnknek is jót tesz az ünnepi nagytakarítás prof. dr. Bagdy Emőke szerint. Úgy véli, mindenki megtanulhatja, ho­gyan küzdje le és engedje el az év végi stresszel járó konfliktu­sokat, hogy a karácsony béké­ben és szeretetben teljen. Bagdy Emőke az év utolsó Ér­zelmek Iskolájában az ünnepi időszakban felszínre bukkanó belső feszültségekről és az eb­ből adódó konfliktushelyzetek Oldásáról beszélt. Szeminá­rium-sorozatának évzáró elő­adásán a pszichológusnő fel­hívta a figyelmet arra, hogy a felhalmozódott belső stressz okozta lelki gócok komoly be­tegségeket okozhatnak. Mind­ez könnyedén megelőzhető és orvosolható a lélek szellőzteté­sével, szeretteinkkel való érté­kes, pozitív beszélgetésekkel. A pszichológusnő arról be­szélt hallgatóinak, hogy az ün­nepek közeledtével felhalmozó­dott belső feszültség nemcsak az emberi kapcsolatokra, de az egészségre is meglehetősen káros hatással van. „A rágódás- sal olyan érzelemmolekulák öntenek el bennünket, ame­lyek megbetegítenek minket. Daganatokat, érelzáródásokat A valóban fontos dolgokra gyakran nincs időnk, pedig mindenki vágyik rá képeznek, biológiai folyamata­inkat felborítják. Ha nem nyit­juk ki lezárt belső világunkat, drámai következményekkel számolhatunk” - hívta fel a fi­gyelmet Bagdy Emőke. Az igazi érték a másikra odafigyelés, ami viszont időt igényel, a valóban fontos dol­gokra azonban többnyire nincs időnk, mert rohanunk. Gyak­ran ez a rohanás egyfajta me­nekülést takar, hogy a teendők­re hivatkozva ne kelljen szem­besülni önmagunkkal. így újra és újra könnyen besétálunk a vásárlásra buzdító reklámok csapdájába. Ezt már Perczel Fo­rintos Dóra szakpszichológus, egyetemi docens mondta. Drága időnket - és a pénzün­ket - elfecséreljük valami káp­rázatos tárgy megszerzésére, hogy meglepjük vele hozzátar­tozóinkat. Ä csili-vili ajándék azonban nem ritkán csak ar­ra szolgál, hogy elfedjük vele: nincs rád időm, ezzel kell beér­ned. Tudat alatt azért mindkét félben megbújhat valami hiány­érzet, rossz szájíz lengheti át az ünnepi hangulatot, amelyből aztán kimarad a hitelesség és a valódi odafigyelés, holott va­lójában mindenki erre vágyik - utal rá a szakember. Akár bevalljuk, akár nem, a belső harmóniánk megteremté­séhez a jó emberi kapcsolatok a legfontosabbak. ■ A * 4 A gyerekek szeretete, egy súlyos kis beteg arcán egy igazi mosoly mindennél többet ér.

Next

/
Thumbnails
Contents