Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-23 / 49. szám
6 2012. DECEMBER 23., VASÁRNAP KARÁCSONY Jif _____________ Do ktorátusuk van bohóckodásból piros orr A bohócdoktorok 17 éve járják a gyerekosztályokat és nevettetnek a gyógyulásért A bohócdoktorok hatásköre a „vidámság-terápia”. Azon fáradoznak, hogy a kórházi létre kényszerített gyermekek számára elviselhetőbbé tegyék a hétköznapokat. Ilyenkor, az ünnepek idején még nehezebb a dolguk. Fábos Erika Kutatások által igazolt tény, hogy a nevetés olyan élettani folyamatokat indít el az emberben, amik segítik a gyógyulást. A Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány munkatársai nevettetnek és gyógyítanak egyszerre. Greifenstein János, a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány művészeti vezetője civilben színész és rendező, hetente azonban többször is bohócruhát húz és abban járja a kórházakat. Immár 17 év óta. „Számomra nem is volt kérdés, ahogy a kollégáim felhívták a figyelmemet arra, hogy az alapítvány bohócokat keres, rögtön jelentkeztem - mondta Greifenstein János. - Addig is szerettem a gyerek közönséget, a rendezéseim nyolcvan százaléka gyerekdarab vagy mese volt. A közeg tehát már az elején sem volt idegen, de ez azért egy jóval összetettebb feladat, mint a színházi munka. A bohócaink kilencven százaléka valamilyen előadóművész: táncos, bábos, színész vagy pantomimes. Ezek a kis korházi műsorok ugyanis nem lehetnek esetlegesek, profin kell tudni az embernek rögtönözni és használni az arcát, hangját, testét. Amivel mégis több a szórakoztatásnál, az az, hogy tudni kell mivel használunk, mivel tudjuk megkönnyíteni a gyerekek dolgát egy ennyire nehéz helyzetben, pszichológiai ismeretekre és arra, hogy a gyermeklélektanhoz is értsünk, nagy szükség van. Ez ugyanis nem egyszerű viccelődés vagy lufihajtogatás, hanem valódi terápiás értéke van, aminek érdekében rendszeresen képezzük is magunkat.” A bohócdoktoroknak, amikor belépnek egy kórházi szobába, a másodpercek tört része alatt kell felmérniük, hogy mi az a játék, amit a gyerek szerethet, mihez van kedve, milyen állapotban van, milyen energiák vannak körülötte. Miután ezt megérzik, belekezdenek egy improvizatív játékba, amit nagyon erősen a helyzet alakít. Mindig vannak váratlan helyzetek, amik hasznára vannak a bohócoknak. A légfúrább szituációkból alakulhatnak a legjobb játékok, a legnagyobb nevetések. A játék azonban sosem a betegségről szól, vagy azt járkálja körül. A kiindulási alap az, hogy akinek játszanak, az gyerek. „így az ünnepek előtt és alatt mindig nehezebb a dolgunk- mondta Greifenstein János.- Ez egy érzékenyebb időszak, nehezebben nyílnak meg a gyerekek. A múlt héten egy nagy kórházban voltunk egy olyan kórteremben, ahol csupa kislányok voltak. Két nagyobbacska és több egész kicsi. Teljesen fagyos volt a légkör, éreztük, hogy a kicsiknek nincs kedvük az egészhez, a nagyok meg ciki- nek éreznék a lelkesedést, már majdnem kezdtük feladni, amikor a nagyok elkezdtek segíteni nekünk, beálltak mellénk, ölbe vették a kicsiket és valami egész megható kommunikáció kezdődött el közöttük. Amikor egy hét múlva visszamentünk, szabályos családi légkör fogadott bennünket, olyan nagy volt A1 egyetértés és a nyitottság, amit ritkán tapasztalunk. Ezekért a pillanatokért megéri. Az a nagy varázsa a bohócdok- torkodásnak, hogy ilyen visz- szajelzések mindig vannak. A gyerekek szeretete, egy súA görög színház aranykorában tűnt fel a tragikus színész, akinek ellenpárjaként születhetett a komikus személyiség. A bolond hagyományos szerep volt a középkori, majd Erzsébet-kora- beli angliai színházban is. A 15. században Anglia színházaiban, mint az ördög jobb keze jelent meg. Vicces, ostoba alak volt, aki mindig jó előrelátó-érzékkel van megáldva, bár néha cinikus, de segítőkész figura. lyos kis beteg arcán egy igazi mosoly mindennél többet ér. Igaz ugyan, hogy beteg piciket látni, sokszor igazságtalanul nagy szenvedéssel szembesülni nagyon megterhelő lelkileg, mégis inkább azt mondom, töl- tekezés ez a munka és nem kimerítő.” Greifenstein János azt mondja, sokat változtatott rajta az elmúlt 17 év. Sokkal elfogadóbb és nyitottabb lett emberként, amióta néha bohóc is és mása színházi bohócok azonban a Commedia dellArte világából jött keserű Pierrot-figurák utódai. A cirkuszi bohóc eltér ettől és Angliában a lovardákban született, ahol úgy gondolták, hogy a szünetekben szórakoztatni kellene a közönséget. A mulattató szerepet ellátó cirkuszi komédiások a XVIII. század végére már önálló számokkal is felléptek egy-egy műsorban és végül klasz- szikus bohóc vált belőlük. ként is kommunikál. Ennek titka szerinte az, hogy bohócként megtanult gyermekszemmel nézni helyzetekre. A kicsik ugyanis sokkal jobban szembenéznek a valósággal, mint a felnőttek, kézenfekvőbb és gyorsabb reakcióik vannak, mert tiszták és őszinték. „Amikor egy halálos kórral küzdő gyerek túlélési technikáit kézzelfogható közelségben látjuk, amikor valódi életbölcsességeket tanulunk 5-6 éves gyerekektől az nagyon sokmindenre megtanítja az embert. Olyan fajta lényeglátásra is, amire az anyagiasodó és rohanó hétköznapokban nagy szükség van mégsincs rá elég figyelem és lehetőség a hétköznapok során. Ez az emberi része, az meg már a szakmai, hogy menynyit gazdagodtam és mélyültem színházi emberként ezeknek a sokszor szomorú vagy éppen nagyon is felemelő tapasztalatoknak köszönhetően.” Természetesen sokszor a felnőtteknek is szükségük van a bohócokra a kórházban. Féltik Híres bohócok szergej kurepov „Szergej bohóc” a hetvenes évek elejétől élt Magyarországon. Ismertségéta Szervusz, Szergej című sorozatnak köszönhette, amely 1979- 1982 között futott a Bergendy zenekar közreműködésével. A tréfákat maga Romhányi József írta. Szergej 1985-ben Kanadába disszidált, ezért a műsort is betiltották. Eötvös Gábor Az 1940-es években kezdte pályáját zenebohócként. A legismertebb magyar bohóc volt. Több mint hatvan évet töltött a pályán, két híres kiszólása volt, a „huhú cak-cak” és a „van mááásik”. GROCK A svájciak hegedűs zenebohóca. Grock tökélyre fejlesztette csetlő-botló figuráját, aki a hangszereivel bolondozva nevettette közönségét. Joseph Grimaldi Kora legnevesebb színészkomikusa és akrobatája volt. 1779-ben született Londonban, közel 30 évig ő töltötte be Sadler's Wells színpadának legjelentősebb bohócfiguráját az angol harlekin némajátékban. Az ő öröksége a fehér arcfestés, nagy piros orral. a gyermeküket, aggódnak érte és egy hosszabb tartózkodás során ez nagyon kimeríti őket. Ha egy anyukát sikerül megnevettetniük, nemcsak a szülőnek tettek jót, de a gyerekért is a legtöbbet tették abban a pillanatban. Az alapítványnál, 1996-ban 4 bohócdoktor kezdte meg a munkát, most 26-an vannak, a nagy fővárosi kórházakon kívül Győrben, Nyíregyházán, Miskolcon, Pécsett és Debrecenben is rendszeresen vannak „bevetéseik”. Álmuk, hogy egyszer bárhova eljuthassanak és létrehozhassanak ismét egy olyan produkciót, amelyben a kórházban tartósan bent lévő gyerekek is részt vehetnek. Ebben a kicsik megtanulhatnak néhány trükköt, hogy végül egy kis cirkuszi előadás keretében megnézhessék a szülők, orvosok, nővérek. Ez ugyanis a gyógyulás mellett értelmet is ad a kórházi tartózkodásuknak, ami aktivizálja és úgy leköti a gyerekek figyelmét, ahogy még a legügyesebb bohócok sem mindig tudják. Az udvari bolondtól a színpadi sztárokig Néhány jó tanács: hogyan éljük túl az ünnepeket emberi kapcsolatok A csili-vili ajándék gyakran csak arra szolgál, hogy elfedjük vele: nincs rád időm, ezzel kell beérned Az év vége közeledtével előtérbe kerülő elraktározott lelki problémák olyan feszültségeket generálhatnak, amelyek elronthatják a szeretet ünnepét. A lelkűnknek is jót tesz az ünnepi nagytakarítás prof. dr. Bagdy Emőke szerint. Úgy véli, mindenki megtanulhatja, hogyan küzdje le és engedje el az év végi stresszel járó konfliktusokat, hogy a karácsony békében és szeretetben teljen. Bagdy Emőke az év utolsó Érzelmek Iskolájában az ünnepi időszakban felszínre bukkanó belső feszültségekről és az ebből adódó konfliktushelyzetek Oldásáról beszélt. Szeminárium-sorozatának évzáró előadásán a pszichológusnő felhívta a figyelmet arra, hogy a felhalmozódott belső stressz okozta lelki gócok komoly betegségeket okozhatnak. Mindez könnyedén megelőzhető és orvosolható a lélek szellőztetésével, szeretteinkkel való értékes, pozitív beszélgetésekkel. A pszichológusnő arról beszélt hallgatóinak, hogy az ünnepek közeledtével felhalmozódott belső feszültség nemcsak az emberi kapcsolatokra, de az egészségre is meglehetősen káros hatással van. „A rágódás- sal olyan érzelemmolekulák öntenek el bennünket, amelyek megbetegítenek minket. Daganatokat, érelzáródásokat A valóban fontos dolgokra gyakran nincs időnk, pedig mindenki vágyik rá képeznek, biológiai folyamatainkat felborítják. Ha nem nyitjuk ki lezárt belső világunkat, drámai következményekkel számolhatunk” - hívta fel a figyelmet Bagdy Emőke. Az igazi érték a másikra odafigyelés, ami viszont időt igényel, a valóban fontos dolgokra azonban többnyire nincs időnk, mert rohanunk. Gyakran ez a rohanás egyfajta menekülést takar, hogy a teendőkre hivatkozva ne kelljen szembesülni önmagunkkal. így újra és újra könnyen besétálunk a vásárlásra buzdító reklámok csapdájába. Ezt már Perczel Forintos Dóra szakpszichológus, egyetemi docens mondta. Drága időnket - és a pénzünket - elfecséreljük valami káprázatos tárgy megszerzésére, hogy meglepjük vele hozzátartozóinkat. Ä csili-vili ajándék azonban nem ritkán csak arra szolgál, hogy elfedjük vele: nincs rád időm, ezzel kell beérned. Tudat alatt azért mindkét félben megbújhat valami hiányérzet, rossz szájíz lengheti át az ünnepi hangulatot, amelyből aztán kimarad a hitelesség és a valódi odafigyelés, holott valójában mindenki erre vágyik - utal rá a szakember. Akár bevalljuk, akár nem, a belső harmóniánk megteremtéséhez a jó emberi kapcsolatok a legfontosabbak. ■ A * 4 A gyerekek szeretete, egy súlyos kis beteg arcán egy igazi mosoly mindennél többet ér.
