Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-23 / 49. szám
2012. DECEMBER 23., VASÁRNAP 7 erdő Péter Az ünnep titka szerinte a cselekvő szeretet, és az, hogy megálljunk és észrevegyük a dolgok értékét. A szépen megélt karácsony ugyanis helyre teszi az életünket. Jézus élete azt példázza számunkra: nincs olyan emberi nehézség, amelyben az Isten elhagyna bennünket. „BÍZZUNK AZ ÉLETÜNK ÉRTELMÉBEN” KARÁCSONY Mivel évről évre mások vagyunk, minden évben más az üzenete számunkra a karácsonynak - mondta lapunknak Erdő Péter bíboros, prímás. Fábos Erika- Idén két kerek évforduló is volt az életében: megünnepelte a hatvanadik születésnapját és az érseki kinevezésének tizedik évfordulójáról is megemlékezhetett. Fontosak Önnek ezek az alkalmak?- Emberi dolog ez, mivel tízes számrendszerben gondolkozunk, vannak kerek évfordulók, de úgy érzem, valóban jó, ha néha alkalmat találunk és megállunk, hogy eltűnődjünk. Könnyen súlytalannak, értelmetlennek láthatjuk az életünket, ha időről időre nem állítjuk bele a múlt és jövő, tér és idő, Isten és a világ összefüggéseibe. Ezáltal nyer távlatot az élet és a jelen pillanat is gazdagabb lesz.- Az ünnepek tehát nem a külsőségek miatt fontosak.- Az ünnep a kultúra része és az ünnepek szellemi gyökerénél minden kultúrában egy világnézet áll, ami leggyakrabban egy vallás. A kultúra teszi a közösség életét szervezetté. Ha pedig közösségként létezünk, ha rájövünk arra, hogy összetartozunk, akkor tudunk a másik ember javára tenni. Erre is alkalmat adnak az ünnepek. Nem csak a nagy ünnepek, mint a karácsony, hanem a minden héten visszatérő ünnep, a vasárnap is.- Sokan talán túlzott feszültséggel élik meg az ünnepeket. Mi a titka a méltóságos, békés karácsonynak?- Ha megállunk, könnyebben észrevesszük a dolgok értékét. Persze, nem mindegy mihez viszonyítunk. Ha Istenben fedezzük fel mindennek az alapját, pontosabban látunk a kisebb dolgokban is. A szépen megélt karácsony helyre teszi az életünket. Aggódni persze mindig van miért, mert sehogyan sem illeszkedik egyenesen a fenyő, akárhonnan próbáljuk is kiékelni a fát, vagy eltörik néhány karácsonyi dísz a kapkodásban. De az a gyerek ott, Betlehemben - ő nem aggódott és nem félt semmitől. Nem a gazdagságot hirdette, hiszen szegénységbe született. Nem is a megbecsültséget, a kényelmet, hiszen egy lenézett környezetben, egy istállóban jött a világra, egy elnyomott kis nép gyermekeként, nehézségek között. Mégis ő tette boldoggá a világot. Ezzel azt üzeni nekünk, hogy nincs olyan emberi nehézség, amelyben az Isten elhagyna bennünket és van okunk arra, hogy meglássuk egymásban Krisztust. A dicsőség neki jár ezen az ünnepen, nekünk, embereknek pedig a nyugodt békesség, mert ő mindnyájunknak jót akar.- Az ünnep minden évben ugyanazt jelenti, mégis minden évben kicsit más az üzenete. Idén mit tart a legfontosabbnak?- Karácsonykor nálunk az volt a szokás, hogy a szüléinkkel együtt énekeltünk, majd édesapám Lukács evangéliumából felolvasta Jézus születésének történetét. Amikor már tudtam olvasni, legidősebb fiúként ezt a feladatot én kaptam meg. Ezt követően édesapám minden évben imádkozott a családért. Az egész évet összefoglalta, ettől lett minden évben más tartalma az ünnepünknek. Mert mi vagyunk évről évre mások, és ezért van minden évben más színezete, hangulata az ünnepnek. Jézus is a család fontosságát hirdette. Amikor a világra jött, lemondott mindenről, ami luxust, kényelmet, anyagi biztonságot jelent, de arról nem mondott le, hogy családba érkezzen. Vagyis a családban kibontakozó emberi fejlődés olyan alapvető érték, amelyet Jézus saját maga számára is igényelt. Ha pedig ez így van, akkor az életünk dolgainak rangsorában magasra kell helyeznünk a családot.- Mégis: a tavalyi népszámlálás adatai szerint sosem született ennyire kevés gyerek, egyre kevesebb a család, egyre kevesebb a házasság.- Nem gondolnám, hogy magyar jelenségről lenne szó. Az európai püspöki konferenciának tavaly éppen ez volt az egyik központi témája. Egy 40 országra kiterjedő részletes statisztika készült a gyermek- vállalásról és a családok helyzetéről. Sok olyan ország van, ahol az egy nőre jutó élveszü- lések száma nagyon alacsony. Magyarországon is így van, és ennek összetettebb, gazdasági vonatkozású okai is vannak. A magyar helyzet azért különösen nehéz, mert hosszú ideje nagyon kevés a fiatal, aki családot alapítana. Másrészt azt láttuk, hogy ha abszolút értékben összehasonlítottuk a jövedelmeket, nagyok a különbségek Európán belül. Ausztriában például az egy főre jutó jövedelem több, mint a háromszorosa a magyarországinak. A lakás- állomány jellege is meghatározó, és mivel hazánkban jellemzően kicsik a lakások, ez egyfajta családmocjellt is magával hoz. Ez pedig már hosszú távon jelent komoly szerkezeti tehertételt a társadalom számára.- Mindez talán arról is szól, Névjegy: 1952.június 25-én született Budapesten. 1975. június 18-án szentelték pappá. 1976- BAN doktorált teológiából Budapesten. 1977- 1980 között Rómában tanult, ahol egyházjogból szerzett diplomát. ii. János pál pápa 1999. november 5-én a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. 2000. január 6-án szentelték püspökké. 2003. január 11-én lépett hivatalba, mint esztergom-buda- pesti érsek, Magyarország prímása. 2003 októberétől lett bíboros. hogy a fiatal nemzedék nem bízik a jövőben.- Nyilvánvalóan így van, hiszen az általunk végzett kutatásból is kiderült, hogy az egzisztenciális biztonságnak nagyobb hatása van a gyerek- vállalásra, mint az aktuális jövedelmi viszonyoknak. Azt láttuk, hogy Luxemburgban, ahol a gyermekek után járó támogatás a legmagasabb, nem sokkal nagyobb a gyermek- vállalási kedv, mint mondjuk Lengyelországban, ahol jóval alacsonyabb. Francia- országban ellenben mérhető eredményt jelent az, hogy ott a családanyák könnyen és rugalmasabban be tudnak kapcsolódni a gyermeknevelés mellett is a munka világába. Persze a jövőbe vetett hit nem csak az anyagi körülményeink lehetséges alakulásán múlik. Nem kell, hogy annyira aggódjunk a jövő miatt, mert a földi jövő hullámzás, és az volt minden nemzedék életében. A társadalomban valóban van egyfajta reményvesztés, széles körben. Ez sem magyar sajátosság, Európában és a világban is megfigyelhető mindez. Egy nagy általános folyamatnak vagyunk a részesei és az elszenvedői. De az emberi léleknek többféle rétege van. Talán az anyagi kilátásoknál is fontosabb, hogy lássuk életünk értelmét. Bíznunk kell abban, hogy van valamilyen értéke, célja az életünknek, valahova tartunk. Ezt a célt maga az Isten tűzi ki, aki szeret minket, ez a bizalmunk alapja.- Ezekben a válságos időkben többen keresnek fogódzót, támaszt az egyházban, a hitben, mint korábban?- Ezt így közvetlenül nem látjuk, de például az önkéntes munkával többet találkozunk, mint bármikor korábban, és nemcsak nálunk. Európában is egyre többen fedezik fel, hogy van egy jelentős része az időskori életnek, amikor még tudunk tenni a közösségért. A budapesti plébániák karitász-cso- portjait is ez a 65-75 közötti generáció viszi előre.- A hívők száma hogyan alakul ma Magyarországon?- Az utóbbi néhány évben a keresztelkedések száma a katolikus egyházban kevesebb volt, a demográfiai hullámmal együtt csökkent. Ennek egyik okát abban látom, hogy mostanra lett szülővé az a generáció, akik már egyáltalán nem részesült hívő neveltetésben. Másrészt viszont az is figyelemre méltó, hogy egyre nő a felnőtt keresztelkedések száma, ami azt jelzi, hogy jelen van az örömhír. A 2001-es nép- számlálás adatai szerint hasonló arányban vallották magukat katolikusnak az emberek, mint amilyen arányban az elmúlt években az 1 százalékos adófelajánlásokat tették. A felajánlók mintegy 60 százaléka rendeli adója egy százalékát egyházunk javára.- Éppen a napokban olvastam, hogy XVI. Benedeknek már több mint egymillió követője van a twitteren. Másként kell szólnia az egyháznak az emberekhez az internet, az ínfokom- munikáció világában, mint korábban?- Alapvetően nem egy, hanem ezer nyelven beszél a mai kultúra, és az emberi kommunikáció különböző síkjain egyszerre kell kifejeznünk a hitünket: szóban, írásban, képben, zenében, mozgásban, jelképekben. Mindenkihez úgy kell elvinnünk, hogy képes legyen befogadni. Nagy feladat, hogy röviden, a mai kommunikáció lehetőségeinek megfelelően adjuk át az örömhírt, persze annak tudatában, hogy vannak olyan kommunikációs módok és csatornák, amelyeken a hitünk teljes tartalma nem adható át. Beszéd nélkül, logikus érvelés nélkül elsikkad a hit tartalma. Az internet ráadásul egyszerre demokratikus és kaotikus, ami a tartalmak feltöltését illeti. Az igazi szabadság lehetőséget jelent az értékek kibontakoztatására. Például a 12 kötetből álló hittankönyv sorozatunkat feltöltöttük az internetre, a hittansuli.hu címre. Ilyen teljességgel ez a háború óta nem állt rendelkezésre. A könyveken kívül találhatók rajta óravázlatok, tanmenetek, sőt felkerült rá a 100 legfontosabb vallási ének is.- Az elmúlt 2,5 évben, 25 százalékkal növekedett az egyházi oktatási intézmények száma. Mit vár ettől?- Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem az egyház nyomulásáról vagy stratégiájáról van szó, hanem arról, hogy megváltozott a jogi környezet és a törvények lehetővé tették, hogy az önkormányzatok felajánlják az intézményeiket egyházi fenntartásra. 2010-ig a helyzet alapvetően az volt, hogy kétféle módon, de a vallásszabadság alapjoga mentén létesíthettünk vagy kaptunk vissza oktatási intézményeket. Vagy olyan iskolát, óvodát kaptunk vissza, amely egykor egyházi intézmény volt, de elvették, vagy új intézményt létesítettünk, tehát a vallási nevelés identitása kidomborodott. Az utóbbi két és fél évben viszont előfordult, hogy az önkormányzatok olyan intézményt ajánlottak fel, amely sosem volt az egyházé. Olyan iskolákat is, amelyekben az oktatók és a diákok jó része nem ahhoz a felekezethez tartozott, amely az adott intézményt átvette. Tehát itt olykor nem csupán a vallásos nevelés igénye játszott szerepet, hanem egyéb, például fenntartási nehézségekből adódó körülmények is. Regionálisan nagyon eltérő a kép, Budapesten és a Dunántúlon nagyon kevés intézményt ajánlottak fel egyházi fenntartóknak, Észak- és Kelet-Magyaror- szágon sokkal többet. A tapasztalatunk az, hogy gyakran az intézmények és a helyi oktatás megmaradásáért is aggódnak a szülők és a pedagógusok, amikor elfogadják, vagy kezdeményezik, hogy egy-egy iskola valamelyik egyház fenntartásába kerüljön. „A családban kibontakozó emberi fejlődés olyan alapvető érték, amelyet Jézus saját maga számára is igényelt.”
