Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-16 / 48. szám

2012. DECEMBER 16., VASÁRNAP SZTORI 5 Tárnokon egész évben karácsony van ünnep Az arany, az ezüst és a piros örök, a türkisz és a ciklámen pedig az idei divat a karácsonyfán Európa szerte híresek azok a díszek, amelyek egy Budapest melletti faluban, Tárnokon készülnek a kará­csonyfákra. A kis üzemben, még mindig hagyományo­san, üvegből fújják és kézzel festik a gyönyörű gömböket. Fábos Erika Tárnokon, közvetlenül a fa­lu határában van egy pici kis üzem. Előtte óriási fenyőfa áll, tömve díszekkel. Na, nem mint­ha nem lenne ízlésük a tulajdo­nosoknak, csak arról van szó, hogy a karácsonyfa itt nem dekoráció, hanem cégér. Azt hirdeti: ez a kis üzem maga a karácsonygyár, egész évben ünnepi a hangulat a csillámok és gömbök világában. Szabó Lajos és felesége a hatvanas évek közepén döntött úgy, hogy kelet-európai piacra játékokat kezd gyártani. Később termé­keiket kiegészítették üvegtár­gyakkal, és néhány karácsony- fadísz is elkészült az üzemben, ma már csak azt gyártanak. Évente több mint egymillió da­rab, kézzel festett karácsonyfa- dísz kerül ki a tárnoki üzem­ből. Van, amelyik alig egy óra alatt elkészül, de olyan is, amit vagy harmincszor kézbe vesz a díszítő, mire ráfesti a szinte festményszerű képeket. „Amire dobozba kerülhet egy dísz, öt ember foglalkozik vele - magyarázta Szabó Lajos. Amire dobozba kerülhet egy dísz, öt ember foglalkozik vele.- Az első lépés az üvegfújás, aztán az ezüstözés következik, utána kapja meg a dísz az alap­színét, és amikor megszáradt, a díszítőkhöz kerül. Utána már csak a szerelés van hátra, az akasztóját teszik rá és csoma­golják. Általában akkor szokott eltörni. Az üvegdísz ugyanis nemcsak munkaigényes, de A18. század óta díszítünk karácsonyfát mint A karácsonyfa díszítésének szimbolikája a 18. század vé­gén alakult ki, és a 19. század elején terjedtél a világon, igaz az első karácsonyfákat nem dí­szítették csillogó díszek. A kö­zépkorban az volt a szokás, hogy fiatalfát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki szin­tén fiatalon áldozta fel életét. Sok legenda kötődik a kará­csonyfához, például hogy Lut­her Márton állított gyermeké­nek először karácsonyfát. az első feljegyzés karácsony­fáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourg- ból a 15. század végén. Ekkori­ban almával, ostyával díszítet­tek. A gyertyás karácsonyfát elsőként 1660-as évekre emlé­kezve Lisolette Pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelé­ben. Bécsben az első kará­csonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házá­ban állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla. A kará­csonyfaállítás a 19. század el­sőfelében vált elterjedtebbé az arisztokraták, és a polgárság körében. A háborúk alatt vi­szont elhomályosult ez a szo­kás. Családi körben az 1950-es évektől vált újra szokássá a fa­díszítés, de akkorra már széles körben elterjedt. kényes is. Van, amelyik csak sima színes, az egy-két óra alatt készen van, de van olyan is, amelyiket több órán keresztül p i n g á 1 - nak. Sokan gondolják, de nem a de­cember nálunk a csúcsszezon. Ilyenkor már alig ké­szül dísz, ez inkább a keres­kedés ideje. Májustól, október végéig tart a legnagyobb gyár­tás.” A karácsonyfadíszek aktuá­lis divatszine éppen úgy dől el, a ruhák esetében, legnagyobb keres­kedők és gyártók diktálnak, ami­hez igazodik a világ. Főként Ázsia, hiszen ma már a karácsony- fadíszekből is ott készül a legtöbb. Vannak persze örökké di­vatos színek. Szabó Marianna azt mondta: az arana, az ezüst, a piros és a fe­hér mindig fogy. Ezt egészítik ki a divatos színek és árnyala­tok. Idén a türkisz és a ciklá­men a trendi. Persze Tárnokon nemcsak az idei, de a jövő évi Az arany, az ezüst, a piros és a fehér mindig fogy Az ünnep legfontosabb szimbólumai fenyő.Mára kereszténység előtti időkben is mágikus erejű­nek vélték az örökzöld fenyő­fákat, mivel ezek a téli hidegben is zöldeltek. A fenyő a kereszté­nyek szerint az örökkévalóság szimbóluma. Alakja, a három­szög a Szentháromságra utal, illetve az emberi élet céljára, a mennyországba kerülésre. gömbök. A gömb a kerek életet, a teljességet jelképezi, a gömb­díszek pedig a Földet és a világ­mindenséget szimbolizálják. Színük sem mindegy: a piros az életet és Jézust, az arany a gaz­dagságot, az ezüst pedig a tisz­taságot jelképezi és a paradi­csomi fa almáira is emlékeztet­nek. szaloncukor. Ez a hagyomá­nyos édesség, mely az angyalo­kat és a segítőiket testesíti meg. A szaloncukor francia eredetű őse már a 15. században meg­született, hozzánk azonban csak a 19. században jutott el német közvetítéssel. dió, mák. A bölcsességet szim­bolizálja. A mák pedig, mivel igen apró szemű, a szaporasá- got, a termékenységet. alma. Az eredendő bűnre, a tu­dás megszerzésére emlékeztet. karácsonyi csillag. Azt szim­bolizálja, hogy a karácsonyt ün­neplő ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang, mely fölött megállt a napkeleti bölcseket vezető csillag. divatot is ismerik. Nemsokára ugyanis már a következő év ka­rácsonyára kezdődik a gyártás. „Frankfurtban minden év­ben januárban tartják a világ legnagyobb karácsonyi kiál­lítását, a Christmas World-öt, ahol több mint ezer készítő jelenik meg -mondta Szabó Marianna. - Ez egy szakmai Ennyivel kerül többe az ünnep, mint tavaly Termék 2011 2012 december december Beieli 499 499 Tojás (10 darab) 299 349 Liszt 119 149 Virágméz 1600 1600 Mák 959 1200 Dió 2800 2480 Alma 168 198 Narancs 299 248 Banán 340 298 Ponty 749 849 Szaloncukor (lédig) 599 874 Karai 1198 1398 Marhalábszár 1580 1350 Csirkemell 998 1098 Tej 189 199 Étolaj 399 429 Trappistasait 1670 1889 Pezsgő 659 699 Virsli 999 1290 vásár, ahol eldőlnek a jövő évi dolgok. Már a nyár folyamán megírják a szervezők, hogy mik azok a hangulatok és színvilág, amiben gondolkod­ni kell. A kiállításon belül van egy úgynevezett trendshow, ahová mindenki viszi az általa elkészített darabokat és ezeket bemutatják. Mint egy divatbe­mutatón. A legszebb száz díszt mutatják be. A mi gömbjeink is rendszeresen szerepelnek, ami nagy büszkeség, hiszen mindig ezek a díszek határozzák meg a következő karácsonyi piacot.” A legfrisebb trendkatalógus szerint jövőre a nagyon színes lesz a divat: a hidegebb árnya­latok hódítanak majd. Fedezékbe a gyűlölködés elől! ha az ember nyilvánosan ezt-azt ír, köny- nyen előfor­dulhat, hogy ellent fognak mondani neki, esetleg megkritizálják, uram bocsá’ megsértik. A múltkor egy kényes téma kapcsán két levelet kaptam. Az első küldője még egyet is értett velem. Nyugdíjas tanító, régi vágású úr, finom kézírás, elmés okfejtés. Megosztotta a tapasz­talatait, a javaslatait, kifejtette, mennyire örül, hogy foglalkoz­tam az üggyel, és kérte, írjak többet a témáról. A másik reakció egy vitatkozó kedvű egyéné volt. Pont azt tette, amitől cikkemben meg­próbáltam óvni az olvasót, az­az, hogy társadalmi kérdések megítélésekor a személyes, így szükségképpen szűk körű tapasztalatainkra támaszkod­junk. Ez az egyén egyre csak sorolta saját negatív élményeit, én pedig beletörődőn böngész­tem a darabos betűket. Elvégre valóban nem győzhetek meg mindenkit a magam igazáról. befejezésként AZ illető hozzá­tette: mivel a cikkem melletti portréból látja, szőkére festet­tem a hajamat, megkérdezi, ugye tudom, hogy a szőke nők buták? Ejha! - füttyentettem. Ezek szerint az illető úgy véli, a hajfestéssel megváltoztathatók az ember intellektuális képes­ségei. Érdekes meglátás. Azért nem mondom, hogy úré vagy hölgyé, mert a nevét nem írta alá, csak annyit: egy olvasó. Hát jó. Legyen ez egy olvasó vélemé­nye. Ilyen is van. PERSZE tisztában vagyok vele, ez sértés, még ha az illető ezt nem is tudja, vagy nem annak szánta. Hasonlóan jártam az ál­talam látogatott közösségi oldal­lal. Néhány társadalmi és esz­tétikai kérdésben kifejtettem a véleményemet - vesztemre. az csak a legenyhébb komment volt, hogy a hozzászólót nem érdekli, mit gondolok. De akadt, aki szerint tűrhetetlen alak vagyok, amiért nem fogadom el az ellenkező véleményeket. Kérdeztem, miért fogadnám el őket? Aláírom, más gondolkod­hat másképpen, de ha maga­mévá tenném az ő álláspontját, akkor nem ragaszkodnék az enyémhez. Mire jött ez: én „sze­men köpöm” azokat, akik tőlem eltérően gondolkodnak, miköz­ben elvárom, hogy ők tolerán­sak legyenek velem. MIVÉ lettünk? Az oldalt koráb­ban jellemző, csevegő stílus helyett mostanában némelyek csak azért megfojtanák a má­sikat egy kanál vízben, mert, mondjuk, nem ugyanaz a film tetszik nekik. Bizonytalan időre felfüggesztem ottani aktív tény­kedésemet. Jelenleg naponta egyszer vagy kétszer benézek, elolvasom a leveleimet, válaszo­lok rájuk - ennyi. Sokkal béké­sebb és nyugodtabb az életem. RADOS VIRÁG Régi Szép idők Azért maradt még valami a nagyhatalmi bőségből. II. Er­zsébet a héten ellátogatott a Bank of London páncéltermébe, hogy meg­tekintse az aranytartalékot. 27 milliárd fontot érnek itt az aranyrudak, amihez az uralkodó vagyona már nem érhet fel: II. Erzsébet már csak a 105. leggazdagabb a szigetországban. I % t * I

Next

/
Thumbnails
Contents