Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-16 / 48. szám
2012. DECEMBER 16., VASÁRNAP SZTORI 5 Tárnokon egész évben karácsony van ünnep Az arany, az ezüst és a piros örök, a türkisz és a ciklámen pedig az idei divat a karácsonyfán Európa szerte híresek azok a díszek, amelyek egy Budapest melletti faluban, Tárnokon készülnek a karácsonyfákra. A kis üzemben, még mindig hagyományosan, üvegből fújják és kézzel festik a gyönyörű gömböket. Fábos Erika Tárnokon, közvetlenül a falu határában van egy pici kis üzem. Előtte óriási fenyőfa áll, tömve díszekkel. Na, nem mintha nem lenne ízlésük a tulajdonosoknak, csak arról van szó, hogy a karácsonyfa itt nem dekoráció, hanem cégér. Azt hirdeti: ez a kis üzem maga a karácsonygyár, egész évben ünnepi a hangulat a csillámok és gömbök világában. Szabó Lajos és felesége a hatvanas évek közepén döntött úgy, hogy kelet-európai piacra játékokat kezd gyártani. Később termékeiket kiegészítették üvegtárgyakkal, és néhány karácsony- fadísz is elkészült az üzemben, ma már csak azt gyártanak. Évente több mint egymillió darab, kézzel festett karácsonyfa- dísz kerül ki a tárnoki üzemből. Van, amelyik alig egy óra alatt elkészül, de olyan is, amit vagy harmincszor kézbe vesz a díszítő, mire ráfesti a szinte festményszerű képeket. „Amire dobozba kerülhet egy dísz, öt ember foglalkozik vele - magyarázta Szabó Lajos. Amire dobozba kerülhet egy dísz, öt ember foglalkozik vele.- Az első lépés az üvegfújás, aztán az ezüstözés következik, utána kapja meg a dísz az alapszínét, és amikor megszáradt, a díszítőkhöz kerül. Utána már csak a szerelés van hátra, az akasztóját teszik rá és csomagolják. Általában akkor szokott eltörni. Az üvegdísz ugyanis nemcsak munkaigényes, de A18. század óta díszítünk karácsonyfát mint A karácsonyfa díszítésének szimbolikája a 18. század végén alakult ki, és a 19. század elején terjedtél a világon, igaz az első karácsonyfákat nem díszítették csillogó díszek. A középkorban az volt a szokás, hogy fiatalfát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki szintén fiatalon áldozta fel életét. Sok legenda kötődik a karácsonyfához, például hogy Luther Márton állított gyermekének először karácsonyfát. az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourg- ból a 15. század végén. Ekkoriban almával, ostyával díszítettek. A gyertyás karácsonyfát elsőként 1660-as évekre emlékezve Lisolette Pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla. A karácsonyfaállítás a 19. század elsőfelében vált elterjedtebbé az arisztokraták, és a polgárság körében. A háborúk alatt viszont elhomályosult ez a szokás. Családi körben az 1950-es évektől vált újra szokássá a fadíszítés, de akkorra már széles körben elterjedt. kényes is. Van, amelyik csak sima színes, az egy-két óra alatt készen van, de van olyan is, amelyiket több órán keresztül p i n g á 1 - nak. Sokan gondolják, de nem a december nálunk a csúcsszezon. Ilyenkor már alig készül dísz, ez inkább a kereskedés ideje. Májustól, október végéig tart a legnagyobb gyártás.” A karácsonyfadíszek aktuális divatszine éppen úgy dől el, a ruhák esetében, legnagyobb kereskedők és gyártók diktálnak, amihez igazodik a világ. Főként Ázsia, hiszen ma már a karácsony- fadíszekből is ott készül a legtöbb. Vannak persze örökké divatos színek. Szabó Marianna azt mondta: az arana, az ezüst, a piros és a fehér mindig fogy. Ezt egészítik ki a divatos színek és árnyalatok. Idén a türkisz és a ciklámen a trendi. Persze Tárnokon nemcsak az idei, de a jövő évi Az arany, az ezüst, a piros és a fehér mindig fogy Az ünnep legfontosabb szimbólumai fenyő.Mára kereszténység előtti időkben is mágikus erejűnek vélték az örökzöld fenyőfákat, mivel ezek a téli hidegben is zöldeltek. A fenyő a keresztények szerint az örökkévalóság szimbóluma. Alakja, a háromszög a Szentháromságra utal, illetve az emberi élet céljára, a mennyországba kerülésre. gömbök. A gömb a kerek életet, a teljességet jelképezi, a gömbdíszek pedig a Földet és a világmindenséget szimbolizálják. Színük sem mindegy: a piros az életet és Jézust, az arany a gazdagságot, az ezüst pedig a tisztaságot jelképezi és a paradicsomi fa almáira is emlékeztetnek. szaloncukor. Ez a hagyományos édesség, mely az angyalokat és a segítőiket testesíti meg. A szaloncukor francia eredetű őse már a 15. században megszületett, hozzánk azonban csak a 19. században jutott el német közvetítéssel. dió, mák. A bölcsességet szimbolizálja. A mák pedig, mivel igen apró szemű, a szaporasá- got, a termékenységet. alma. Az eredendő bűnre, a tudás megszerzésére emlékeztet. karácsonyi csillag. Azt szimbolizálja, hogy a karácsonyt ünneplő ember otthona ugyanaz a betlehemi barlang, mely fölött megállt a napkeleti bölcseket vezető csillag. divatot is ismerik. Nemsokára ugyanis már a következő év karácsonyára kezdődik a gyártás. „Frankfurtban minden évben januárban tartják a világ legnagyobb karácsonyi kiállítását, a Christmas World-öt, ahol több mint ezer készítő jelenik meg -mondta Szabó Marianna. - Ez egy szakmai Ennyivel kerül többe az ünnep, mint tavaly Termék 2011 2012 december december Beieli 499 499 Tojás (10 darab) 299 349 Liszt 119 149 Virágméz 1600 1600 Mák 959 1200 Dió 2800 2480 Alma 168 198 Narancs 299 248 Banán 340 298 Ponty 749 849 Szaloncukor (lédig) 599 874 Karai 1198 1398 Marhalábszár 1580 1350 Csirkemell 998 1098 Tej 189 199 Étolaj 399 429 Trappistasait 1670 1889 Pezsgő 659 699 Virsli 999 1290 vásár, ahol eldőlnek a jövő évi dolgok. Már a nyár folyamán megírják a szervezők, hogy mik azok a hangulatok és színvilág, amiben gondolkodni kell. A kiállításon belül van egy úgynevezett trendshow, ahová mindenki viszi az általa elkészített darabokat és ezeket bemutatják. Mint egy divatbemutatón. A legszebb száz díszt mutatják be. A mi gömbjeink is rendszeresen szerepelnek, ami nagy büszkeség, hiszen mindig ezek a díszek határozzák meg a következő karácsonyi piacot.” A legfrisebb trendkatalógus szerint jövőre a nagyon színes lesz a divat: a hidegebb árnyalatok hódítanak majd. Fedezékbe a gyűlölködés elől! ha az ember nyilvánosan ezt-azt ír, köny- nyen előfordulhat, hogy ellent fognak mondani neki, esetleg megkritizálják, uram bocsá’ megsértik. A múltkor egy kényes téma kapcsán két levelet kaptam. Az első küldője még egyet is értett velem. Nyugdíjas tanító, régi vágású úr, finom kézírás, elmés okfejtés. Megosztotta a tapasztalatait, a javaslatait, kifejtette, mennyire örül, hogy foglalkoztam az üggyel, és kérte, írjak többet a témáról. A másik reakció egy vitatkozó kedvű egyéné volt. Pont azt tette, amitől cikkemben megpróbáltam óvni az olvasót, azaz, hogy társadalmi kérdések megítélésekor a személyes, így szükségképpen szűk körű tapasztalatainkra támaszkodjunk. Ez az egyén egyre csak sorolta saját negatív élményeit, én pedig beletörődőn böngésztem a darabos betűket. Elvégre valóban nem győzhetek meg mindenkit a magam igazáról. befejezésként AZ illető hozzátette: mivel a cikkem melletti portréból látja, szőkére festettem a hajamat, megkérdezi, ugye tudom, hogy a szőke nők buták? Ejha! - füttyentettem. Ezek szerint az illető úgy véli, a hajfestéssel megváltoztathatók az ember intellektuális képességei. Érdekes meglátás. Azért nem mondom, hogy úré vagy hölgyé, mert a nevét nem írta alá, csak annyit: egy olvasó. Hát jó. Legyen ez egy olvasó véleménye. Ilyen is van. PERSZE tisztában vagyok vele, ez sértés, még ha az illető ezt nem is tudja, vagy nem annak szánta. Hasonlóan jártam az általam látogatott közösségi oldallal. Néhány társadalmi és esztétikai kérdésben kifejtettem a véleményemet - vesztemre. az csak a legenyhébb komment volt, hogy a hozzászólót nem érdekli, mit gondolok. De akadt, aki szerint tűrhetetlen alak vagyok, amiért nem fogadom el az ellenkező véleményeket. Kérdeztem, miért fogadnám el őket? Aláírom, más gondolkodhat másképpen, de ha magamévá tenném az ő álláspontját, akkor nem ragaszkodnék az enyémhez. Mire jött ez: én „szemen köpöm” azokat, akik tőlem eltérően gondolkodnak, miközben elvárom, hogy ők toleránsak legyenek velem. MIVÉ lettünk? Az oldalt korábban jellemző, csevegő stílus helyett mostanában némelyek csak azért megfojtanák a másikat egy kanál vízben, mert, mondjuk, nem ugyanaz a film tetszik nekik. Bizonytalan időre felfüggesztem ottani aktív ténykedésemet. Jelenleg naponta egyszer vagy kétszer benézek, elolvasom a leveleimet, válaszolok rájuk - ennyi. Sokkal békésebb és nyugodtabb az életem. RADOS VIRÁG Régi Szép idők Azért maradt még valami a nagyhatalmi bőségből. II. Erzsébet a héten ellátogatott a Bank of London páncéltermébe, hogy megtekintse az aranytartalékot. 27 milliárd fontot érnek itt az aranyrudak, amihez az uralkodó vagyona már nem érhet fel: II. Erzsébet már csak a 105. leggazdagabb a szigetországban. I % t * I