Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-16 / 48. szám
4 A HÉT TEMAJA 2012. DECEMBER 16., VASÁRNAP felsőoktatás Egyhetes tüntetéssorozat és tiltakozási hullám után meghátrált a kormány: a Brüsszelből hazatérő Orbán Viktor közölte: aki eléri a 240 pontot, és vállalja a magyarországi munkavállalást az egyetem, főiskola után, az ingyen tanulhat tovább. GYŐZTEK A DIÁKOK, NEM LESZ TANDÍJ Egy hét tiltakozás és egy nyilvánvaló kormányzati káosz kellett hozzá, hogy végül Orbán Viktor személyesen jelentse be a fegyverletételt: ingyenes lesz a felsőoktatás. De a röghöz kötés marad. Ács György Hihetetlen kormányzati cikcakkok után győzött a diák- mozgalom. Hacsak nem jön egy újabb fordulat, jövőre ingyenes lesz a felsőoktatás azoknak, akik elérik a 240 pontos határt. Mindez tegnap, a kora esti órákban derült ki, amikor Orbán Viktor egy budapesti romkocsmában diákokkal találkozott. Hogy pontosan kikkel, az nem derült ki, a hallgatói ön- kormányzatok vezetői mindenesetre nem voltak meghívva, sőt nem is tudtak a sebtiben összehívott beszélgetésről az Ötkert nevű helyen. A Terrorelhárítási Központ nem engedett be újságírókat, a távozó Orbán Viktor pedig mindössze egy kérdésre válaszolt: azt mondta, felsőoktatási keretszámok nem lesznek. A talányos kijelentésre később egy Facebook-on közzétett videoüzenet adott magyarázatot. Ebben Orbán Viktor azt mondta, változtatásokra van szükség, mert a mostani rendszer bonyolult, nyugtalanságot és kiszámíthatatlanságot szül. Ezért olyan kormányzati előterjesztésre van szükség, amely összevonja és leegyszerűsíti a kérdést. Leszögezte: akik megkezdték felsőoktatási tanulmányaikat, azokat semmilyen változás nem fogja érni. „Ki kell szabadítani a vitát abból a keretből, amely szinte mindannyiunk számára érthetetlenné teszi, hogy miről is orbán Viktor: „Arra'/ van szó, hogy akik szegények, azok nem fogják tudni kifizetni a tandíjat a gyermekeik számára (...) Nem az a baj, hogy Magyarországon túl sokan járnak egyetemre, mert Magyarországon még nem érjük el az európai átlagot. ” orbán Viktor: „Szülőként és politikusként is érthetetlen szá- * momra, hogy a Gyurcsány-Baj- nai kormány megszorításai miatt az intézmények támogatása évek óta folyamatosan csökken. Hovatovább, az egyetemek és a a magyar diákok Németországot, Ausztriát és Nagy-Britanni- át célozzák meg a legszívesebben, ha továbbtanulásról van szó - derül ki az UNESCO legfrissebb, 2010-es adatok alapján készült felméréséből. A hallgatói mobilitást vizsgáló nemzetközi kutatás eredménye azt mutatja, hogy két évvel ezelőtt a németországi egyetemeken több mint ezernyolcszáz magyar diák tanult, és majdnem ugyanennyien választottak vitatkozunk” - mondta. - „Úgy látom, hogy a diákok valójában úgy gondolják: a keretszámok elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé számunkra, hogy bekerülhessenek az egyetemekre és a főiskolákra. Ezért a keretszámszabályo- zás-rendszert el kell törölni. Azok, akik elérik a tanuláshoz szükséges minőségi követelményeket, ami ma 240 pont a bekerülés tekintetében, és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, azok számára mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia a felsőfokú oktatásnak” - fejtette ki. Hozzátette, hogy a miniszter egy ilyen előterjesztést fog készíteni a jövő szerdai kormányülésre. A tegnap esti első értelmezések abban egyetértettek, hogy a kormány meghátrált a tandíj ügyében, ragaszkodik viszont a hallgatói szerződéshez, főiskolák puszta fenptartása is megoldhatatlan gondot fog okozni. Ha 2008 márciusában nem fogunk össze a szociális népszavazáson, akkor ma minden hallgatónak tandíjat kellene fizetnie.” szijjártő Péter: „A Fidesz számára elfogadhatatlan, hogy a fiatalok ne a tehetségük és szorgalmuk alapján, hanem a szüleik gazdasági helyzetétől függően tanulhassanak a felsőoktatásban, ezért a tandíj minden formáját elutasítjuk. " osztrák felsőoktatási intézményt az érettségi után. Nagy-Britanniába valamivel több mint ezer, az Egyesült Államokba 658 hallgató nyert felvételt Magyarországról. Franciaország, Olaszország és Svájc is népszerű célországnak számított 2010-ben, csakúgy, mint Dánia és Románia - derül ki a felmérésből. A kutatás eredménye szerint hozzánk viszont Romániából, Szlovákiából, illetve Németoramelyben egy államilag finanszírozott felsőoktatási helyen tanuló hallgató vállalja, hogy tanulmányai befejezése után bizonyos időt Magyarországon dolgozik majd: húsz éven belül az egyetemen eltöltött idő kétszeresét, azaz ötéves képzés esetén tíz évet. A szerződés része az is, hogy az egyetemet, főiskolát a képzési idő másfélszeresén belül el kell végezni. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a tanulás költségeit vissza kell fizetni. A hirtelen beállt új helyzet számos kérdést vet fel: lesz-e részösztöndíj? Ezek után az egyetemek bármennyi hallgatót felvehetnek-e? Vagy át kell alakítani a pontrendszert, vagyis már egyáltalán nem 240 pont lesz a bejutási küszöb? Hogyan alakul az intézmények finanszírozása? A döntés, amely a hallgatók, oktatók, rektorok, gimnazisták POKORNI ZOLTÁN: „A 2006-OS választások előtt még titkolták a tandíj és a vizitdíj bevezetését, majd bevezették őket. Ilyen durván, ekkorát pedig nem lehet hazudni." FIDELITAS-KAMPÁNYKIADVÁNY: „Nem azért kevés a szakmunkás, mert sok az egyetemista. Teljesen abszurd a kőművesek, ácsok hiányát a jogász vagy orvos hallgatók számával magyarázni. Továbbá tegyük azt is hozzá, hogy a KSH adatai szerint a szakmunkások körében szágból érkezik a legtöbb külföldi hallgató. Szerb, ukrán és izraeli diákok is szép számmal tanulnak Magyarországon, de meglepő módon többek között a norvég és a svéd hallgatók számára is szimpatikusak a magyaregyetemek. A külföldi tanulmányok elsősorban azoknak ajánlhatóak, akik nem ijednek mega saját árnyékuktól, és jól felismerik a különféle helyzetekben rejlő lehetőségeket. haragját kiváltotta, az idén érvényes keretszámokat a harmadára csökkentette volna jövőre. Ráadásul úgy, hogy a kormány november 21-ei ülésén még ennél jóval magasabb, 31 ezer 340 fős létszámkeretről tárgyalt. Erről tudott a rektori konferencia és a hallgatói önkormányzat, és ez ellen tiltakoztak a maguk megfontolt módján. A kormány akkor nem fogadta el a tárca előterjesztését, helyette született meg a radikális döntés, amelyet a kormányzati kommunikáció az elmúlt napokban igyekezett már csak egy tervnek, az egyik lehetséges megoldásnak beállítani. A terv az volt, mint azt Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnökségi tagja lapunknak elmondta, hogy kedden egyeztetnek a szakminisztériumban. De az oktatásban érintett töbmagasabb a munkanélküliség, mintáz egyetemi végezettséggel rendelkezőknél (...) Az elmúlt évtizedben kialakult minőségi problémákat a tandíj nem oldja meg.” Hoffmann rózsa: „A tandíjas népszavazásban erőteljesen részt vettem, és érveltem a tandíj ellen. Akkor is azt mondtam, és ma is ez a véleményem, hogy a tandíjat egy másféle világban nem tartanám ördögtől valónak. Egy gazdaságilag virágzó társadalomban el tudói szakmai szervezettel, így a rektori konferenciával, a pedagógus szakszervezetek és a középiskolás diákok képviselőivel minden, a kormányzattal történő tárgyalás előtt egyeztetni akartak. A kormány azonban a jelek szerint ahogyan az eredeti döntést, úgy a visszakozást is nélkülük dönti el. A hallgatók hétfőre újabb tüntetést terveztek, de lapzártánkig nem derült ki, ennek mi lesz a sorsa. A HÖOK eredeti követelései: „Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját! A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre! Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat! Töröljék el a hallgatói szerződést! Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát! Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli családoknak is legyen esélye bejutni a felső- oktatásba.” nám fogadni azt a rendszert, ahol a felsőoktatási tanulmányokért a hallgatónak fizetnie kell. De egyrészt nem a magyar társadalom mai állapotában, másrészt nem úgy, hogy nincsenek meg mellette azok az ösztöndíjlehetőségek, azok a szponzorok vagy mecénások, akiknek a közreműködésével biztosak lehetünk afelől, hogy a szegény sorsú, de tehetséges gyerek nem marad ki a tanulmányokból, csak, mert nem tudja megfizetni.” Mennyibe kerül a hamis diploma? időről időre hallani arról, hogy nemcsak nyelvvizsga-oklevelet, jogosítványt, hanem érettségit és diplomát is lehet venni hamisítóktól. a magyar papírokat viszont könnyű ellenenőrizni, és hiába a 200-800 ezerforintos vételár, nagy a lebukás veszélye. Az interneten néhány perc alatt több mint száz olyan oldalt lehet találni, amely hamis diplomákat és bizonyítványokat kínál - az oklevelekért pár száz dollárt kell fizetni. A megrendelők számára nem mindig egyértelmű, hogy legális „life and work experience" diplomát vagy hamisítványt kapnak cserébe a pénzükért. A DEGREEAGENCY.COM oldal ÜZ egyik legismertebb egyesült államokbeli diplomagyár. Az álbizonyítványért 550 dollárt, vagyis 120 ezer forintot kérnek, és az ígéret szerint öt napon belül kiküldik. más oldalak jóval olcsóbban kínálják a hamis papírokat: egyetemi diplomát 230-150 dollárért, vagyis 33-50 ezer forintért lehet tőlük rendelni, míg a gimnáziumi érettségiért mindössze 100 dollárt, azaz 22 ezer forintot kérnek. Ingyenes vagy fizetős? Írország alapvetően ingyenes képzést kínál mindenkinek - a diplomát a hazai hallgatóknak (is) szigorúan árazó Angliából, Észak-írországból és Walesből azonban annyi hallgató érkezik az ír egyetemekre, hogy tőlük eddig is évente 1820 és 2895 font közötti összeget kértek az intézmények, sőt 2011 nyarán az is felvetődött, hogy a tandíjukat 9000fontra emelnék. hasonló veszély az Írországot megcélzó magyar egyetemistákat egyelőre nem fenyegeti, EU-tagországból érkezőként bárki ingyen tanulhat. fizetni kell Svájcban (750- 3000 eurót szemeszterenként), Portugáliában (950-1250 eurót évente), Hollandiában (1200- 2200 eurót évente) és Spanyol- országban. Franciaország határeset: bár tandíjat kell fizetni, az egyetemek viszonylag alacsony összeget állapítottak meg (169-229 eurót évente), Luxemburg és Iz- land hasonló (szemeszterenként 100, illetve 100-250 eurós) regisztrációs díjat ír elő. Németországban tartománytól függ, de általában 500 euróval kell számolni félévenként, míg Csehország cseh nyelven ingyenes oktatást biztosít, más nyelven viszont szemeszterenként minimum 1000 eurót kér. így is maradnak olyan országok, ahol tandíjmentes a felső- oktatás - Írország mellett Ausztriában, Szlovéniában, Skóciában és a skandináv államokban is. Teljes díjmentességre ugyan itt sem kelt számítani, de legfeljebb csak jelképes, 30 euró körüli regisztrációs díjat kérnek. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára felvettek száma (államilag finanszírozott, fő) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 VR-GRAFIKA FORRÁS: KSH Szembesítő, avagy 180 fokos véleményfordulatok Irány Németország, Ausztria és Nagy-Britannia IV K ft 4 4 A szerdai, Parlament előtti tüntetés a hideg ellenére forró hangulatú volt. A tervezett keret számszerűsítéséből a jelek szerint nem lesz semmi.
