Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-23 / 274. szám
■■■■üü ■*V*_ ■ RBBfflHnBHHH BH8HMÜS■m •V " 1 = 200 millió euró az új Suzuki modellre tolmácsolás! hiba miatt tévesen jelent meg lapunkban, hogy a Suzuki új modelljének a fejlesztésére kétmilliárd eurót fordít a cég. A helyes összeg 200 millió euró. Egységes tarifák a tömegközlekedésben a kormány célja az egységes tarifarendszer kialakítása a közösségi közlekedésben - közölte Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. A közösségi közlekedést naponta 7 millió ember használja, a negyvenféle kedvezmény miatt azonban csupán az utasok 20 százaléka vesz teljes áru jegyet. A rendszert Fónagy szerint úgy kell átalakítani, hogy a főleg üzleti alapokon nyugvó kedvezmények ne szociális célokat szolgáljanak, hanem javítsák a cégek utasvonzó képességét és a szolgáltatások színvonalát. Salamon is alkotmánybíró lesz? A parlament alkotmányügyi bizottságának volt fideszes elnöke, Balsai István után a testület jelenlegi vezetőjét, a KDNP-s Salamon Lászlót jelöli alkotmánybírónak a » Fidesz - értesült az [origoj. A posztot februártól töltheti be a politikus, de áprilisban újabb hely üresedik meg a testületben: erre a portál szerint Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője is esélyes, de a jelöltek közt van Székely László, az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős korábbi miniszteri biztos is. Salamon László Családban marad földtörvény Jelentős előnyt biztosítanak a családi gazdaságoknak A hazai földviszonyok számokban (százalék) Magyarország földterülete l~ Művelésből kivett 14 m Termőterület A termőterület tulajdoni arányai Gazdasági társaság Egyéni 88 — Jfeftí VGFORRÁS: KSH Egyszerűen osztódhatnak a családi gazdaságok egy a földtörvényhez benyújtott kormánypárti módosító javaslat szerint. Ha valamely családtag egy nap önálló gazdálkodásba kezd, kiterjesztheti a családra vonatkozó birtokmaximumot. Braunmüller Lajos „A család: az életvitel szerint együtt élő és egy gazdasági közösséget alkotó házastársak, egyenesági rokonok” - ez az egyszerű mondat kerülne be az új földtörvénybe Jakab István Magosz-elnök és hét fideszes párttársa javaslataként. Ha az Országgyűlés a későbbiekben rábólint a módosításra és azzal együtt fogadja el a törvényt, mindez azt jelentheti, hogy a család vérségi és érzelmi kötődései helyett a gazdasági kötődés lesz a mérvadó. Új gazdasági közösség esetén pedig új családi gazdaság jöhet létre. A javaslat emlékeztet: a házastársak esetében a gazdasági közösség részleteit a családjog szabályozza, az egyenesági rokonok esetében azonban nem magától értetődő a gazdasági közösség fennállása. „Szülő-gyermek viszonylatában például a gyermek házasságkötésével már új családot, és így új vagyonközösséget alkot házastársával” - fogalmaz a benyújtott javaslat, amely egyértelműen meg is nevezi célját: „a javasolt kiegészítés meg kívánja alapozni a javaslatnak azt a módosítását, amely megszüntetné a közeli hozzátartozók országos birtokmaximumát.” „A javaslat szerint a polgári törvénykönyv által definiált család akár több családi gazdaságot is alkothat” - összegezte véleményét a javaslattal kapcsolatban Horváth Gábor. A Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak kifejtette: „egy tipikus esetben például, ha egy termelő két fia megnősül, akkor új családot alapít, és mivel gazdaságilag önállónak kezeli őket a törvény, új földszerzésre is jogosultak. Ráadásul nem csupán a két nősülő termelő, hanem a feleségük, apósuk, anyósuk is személyenként 300-300 hektárt szerezhet. így egy közepes méretű családból jog szerint akár három családi gazdaság is alakulhat, amelyek mind az adózásban, mind a támogatásokban, és egyéb téren is előnyöket élveznek más gazdálkodási formákkal szemben” - osztotta meg lapunkkal aggályait a főtitkár. „Rendkívül ellenszenvesnek és visszatetszőnek tartom a javaslatot, hiszen ennek révén egy egész rokonság gyűjthet ösz- sze akár ezer hektárnál is több földet, és gazdálkodhat azon anélkül, hogy állatot tartana, vagy alkalmazottakat foglalkoztatna, míg a gazdálkodó társaságok ezt nem tehetik meg” - nyilatkozta a Világgazdaságnak a javaslat kapcsán Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „ez a javaslat a nagyobb gazdaságoknak kedvez, amelyek jellemzően nem veszik ki kellően a részüket a foglalkoztatásból és a közteherviselésből, valamint döntően csak növénytermesztéssel foglalkoznak, állattartással nem.” Az LMP bevezetné a földhasználati hozzájárulást az A termelő, aki az államtól, jogi személytől vagy akár magánszemélytől bérel földet, ez után „közösségi földhasználati hozzájárulást” lenne köteles fizetni azLMP-s Szabó Rebeka módosító javaslata szerint. A pénz a területileg illetékes önkormányzaté lenne. A teher megfizetése alól mentesülnének a 300 hektárnál kevesebbet bérlők, ám az ennél nagyobb gazdaságoknak komolyan a zsebükbe kellene nyúlniuk. 300 és 600 hektár között évi ezer, 600 és 900 hektár között évi 3 ezer, 900 és 1200 hektár között évi 6 ezer forintot kellene fizetniük a bérlőknek a szabály szerint. Az új közteher az 1200 hektárnál többet művelőkre évi 9 ezer forintnyi hektáronkénti fizetési kötelezettségeg róna, ezen túl azonban már nincs felső határ. Módosulhatnak az önkormányzati adósságrendezés részletei ÁTVÁLLALÁS Az önkormányzatok adósságkonszolidációjának részleteit pontosító módosító indítványt nyújtott be az Ország- gyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága. A javaslat szűkítené azon szervezetek körét, amelyek felé a fennálló önkormányzati adósságot konszolidálják. Központi támogatással csak a hitelintézmények és pénzügyi vállalkozások felé fennálló adósságot rendeznék. Ha az önkormányzatnak van olyan betéte vagy számlakövetelése, ami egy adott adósságelemhez kapcsolódik, illetve annak fedezetére vagy teljesíté■ Az állam nem konszolidálná az áfatartozásokat és a víziközművektől átvett hiteleket is sének biztosításául szolgál, ennek összegét december 28-án az állam által megjelölt számlára át kell utalnia. Nem konszolidálnák az áfa megelőlegezésére felvett hiteleket - tartalmazza a javaslat. Emellett nemcsak a megszűnt víziközmű társulatoktól átvett hiteleket, de a más ok miatt átvett víziközmű hiteleket sem konszolidálják. Orbán Viktor egy hónapja jelentette be, hogy 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. Az ötezres lélekszámúnál kisebb települések adósságát még az idén rendezi az állam, az ennél nagyobbak esetében pedig 2013 közepéig vállalja át az adósságállományt 40 és 70 százalék közötti mértékben. Az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságkonszolidációja 95-100 milliárd forintos visz- sza nem térítendő támogatást igényel a tavaly év végi adatok alapján, míg a nagyobb városok összesen legalább 512 milliárd forintos hitelátvállalása állami tőketörlesztéssel és kamatfizetéssel jár, ami évente 50-100 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést. ■ VG Oszkó: nagy áldozatokkal teljesülhet a hiánycél makropálya A volt pénzügyminiszter szerint jövőre is recesszióban marad a gazdaság, az infláció is magas szinten lesz Tartható lehet a kormány jövő évi, 2,7 százalékos hiánycélja, azonban ennek elérése óriási növekedési és inflációs áldozatokat követel meg - mondta Oszkó Péter egy tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen a Haza és Haladás Közpolitikái Alapítvány megbízásából készült költségvetési kockázatelemzést ismertette. Az alapítvány felügyelő bizottságának elnöke szerint a kormány a hiánycél tartása érdekében nem a gazdaság számára legésszerűbb eszközöket választja, így azok drasztikusan rossz hatással lesznek a növekedésre, az inflációra és a lakosság jövedelmére. A volt pénzügyminiszter szerint nem csak a fogyasztási adóemelések viszik majd fel az inflációt, miután a cégekre kivetett különadókat is várhatóan a fogyasztókra terhelik. így az infláció mértéke elérheti az 5 százalékot jövőre. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) által készített kockázatelemzés szerint 2013-ban is marad a recesszió, a GDP 0,2 százalékkal csökken, míg a háztartások változatlan áron számított fogyasztása 1,1 százalékkal esik. Emellett arra számítanak, hogy az export 4,4, míg a vállalati beruházások 1,4 százalékkal bővülhetnek. Oszkó Péter kiemelte: nem a külső gazdasági környezet, az eurózóna recessziója, hanem a Oszkó Péter szerint a különadókat is ráterhelik a fogyasztókra hazai gazdaságpolitikai lépések jelentik a 2013-as büdzsé legnagyobb kockázatait. A KFIB elemzését ismertetve a jövő évi költségvetés egyik fő kockázati tényezőjeként említette az Európai Bíróság előtt zajló telekompert, amelynek esetleges elmarasztaló ítélete miatti adó-visszafizetési kötelezettség 180-200 milliárd forintos többletterhet róhat a büdzsére. Emellett az e-útdíj várható késlekedése 75 milliárdos egyenlegromlást vonhat maga után. Az elemzés bizonytalannak tartja az önkormányzati fenntartású, a jövőben központi kezelésbe vett iskolákban a tanárok és a többi alkalmazott béréből megtakarítható 150 milliárdos tételt is. Romhányi Balázs, a KFIB vezetője elmondta: nem számolnak azzal, hogy a kormány megállapodást köt az IMF-fel. Azt várják, hogy a kormány a lejáró devizakötelezettségeket forintkibocsátásokból finanszírozza majd, és nem építi le 2013 végéig az MNB-nél lévő devizabetétet sem. ■ T. G. Makromutatók (2013, százalékos változás) KFIB Kormány* GDP-nóvekedés -0,2 0,9 Infláció _ _ 5ß 5,2 Export ______________4,4 6,2 Há ztartások fogyasztása -1,1 -0,5 *2012. október 18-i makropálya FORRÁS: KFIB
