Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-11-11 / 43. szám
2012. NOVEMBER 11., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Űtős blues a gyűjtőfogházból zene Ferenczi György és zenekara Gérecz Attila verseit zenésítette meg A Rackajam: Bizják Gábor, Pintér Zsolt, Ferenczi György, Apáti Ádám, Jankó Miklós és Kormos Levente. Éjjel-nappal próbálnak. A többszörös platina Petőfi- lemez után az 1956-os utcai harcokban meghalt költő, Gérecz Attila verseiből készített lemezt Ferenczi György és a Rackajam a Hangzó Helikon sorozatban. Mézes Gergely- Mikor hallotta először Gérecz Attila nevét?- Négy évvel ezelőtt. Akkor azt hittem, alig van pár száz ember, aki ismeri a nevét. De kiderült, olyan helyeken is olvassák a verseit, amelyekről nem is álmodtam. Úgy látszik, csak a széles közönség nem ismerte, a szakma igen.- Felkérték erre a lemezre?- A Petőfi-lemezre még felkértek, de ezt én ajánlottam. Nagyon megszerettem, és kife- J jezetten a Hangzó Helikon-soro- s. zatot szerettem volna folytatni.- A verseket ön válogatta?- Igen. Rengeteget olvastam, sokszor még a mikrobuszban is, amikor koncertek után, sokszor leharcolva mentünk hazafele. Nagyon illett is a hangulathoz: egy finom zene mellett olvastatják magukat a versek.- Egészen érdekesen párosították a versek hangulatához a zenei műfajokat. Néha mintha direkt ellentét lenne köztük.- Mélyére kell nézni a szövegeknek. Például hogy miért harcoltak 1956-ban. Gérecz Attila és még sokan azt gondolták, hogy az a szabadság, amiért ők küzdenek, az csak Nyugat-Európában és Amerikában létezik. Érdekes mondjuk, hogy akkor a szabadság földjén épp a mccarthyzmus korszakát élték, kőkeményen üldözték a kommunista vagy annak vélt embereket. Ennek ellenére például a Smithsonian Intézet munkatársai összegyűjtötték az összes autentikus fekete blueszenét. Akkor kezdték belátni, hogy a blues az amerikai kultúra része. Ekkor indult a karrierje Muddy Watersnek, de például Elvis Presley-nek is, aki fekete zenét énekelt fehér létére. Ennek a korszaknak a szabadságát, zenéjét állítottam párhuzamba Gérecz Attila verseivel. Emellett pedig ott van az a kettősség, ami az életére is jellemző. 1954-ben a gyűjtőfogházban, láztól görnyedten ír gyönyörű vidám verset. Azért vidámat, mert túl akarja élni, kapaszkodik a művészetébe. Az ilyen helyzetekben derül ki, hogy ki az, aki igazán szeret élni.- Ő volt az egyetlen író, aki kiállt fegyverrel is harcolni?- Alig hiszem, hogy csak ő volt bátor a magyar művészek közül. Szerintem sokan elég intelligensek ahhoz, hogy miután hallgatniuk kellett 1956-ról negyven évig', most már nem akarnak hősködni. így inkább tovább hallgatnak. Nem tudhatjuk. Én bízom ebben a nemzetben, itt nem mindenki tolvaj vagy gyáva.- Hogy születtek a zenei témák?- Nagyon sokat olvastam hangosan a verseket. Ha megismerem a szöveg belső lüktetését, már csak a közös nevezőt kell megtalálni a saját, illetve a zenekar lüktetésével. Ez csak így működik, a zenédet nem érdemes ráerőltetni a versre. Az első a magyar nyelv, a második a költő, a harmadik a zenekar - ez a rangsor. Én egyébként stúdióban is felmondtam a verseket, persze borzalmasan rosszul, de visszahallgatva megtaláltam a ritmust. Két dal, A szökés és a Karácsonyi ének a börtönben elég hamar megszületett, de aztán nem sikerült folytatni. Már-már úgy éreztem, abbahagyom: hiába szerettem volna jól muzsikálni, nem jó dalok születtek. Két évre félretettem az egészet, és amikor újra elővettem, elindult. Végül 13 dal került a lemezre.- A dalok révén sok hasonlóság éledt fel Petőfi és Gérecz között. Ez a Rackajam hatása?- Nem tudom, lehet, hogy így akarta a jóisten. Az tény, hogy ferenczi György a magyar könnyűzene egyik legszínesebb egyénisége. Játéka több mint kétszázhetven lemezen hallható, és ebből húszat ő maga jegyez jórészt az 1991-től 2003-ig működő Herfli Davidson, majd a 2005-ben megalakult Rackajam nevű együttesével. A LEGÚJABBAN - hat évvel Pető- fi-albuma megjelenése után - egy 20. századi költő verseit zenésítette meg a Rackajammel. sokan a dalaink által szerették meg Petőfit. Mi magunk is ekkor szerettük meg igazán. Hiszen mi az előző rendszerben tanultuk az irodalmat, a történelmet. És tegyük hozzá, elég hülyén tanították akkoriban Petőfit. Ma már azért egy kicsit más a kép. Mi még 1956-ról azt tanultuk, hogy ellenforradalom volt. Sokan az akkori srácok közül el is hitték ezt. Viszont Gérecz Attila hiteles forrás. Ha ő Budapesten orosz tankok ellen harcolt, akkor itt biztosan forradalom történt. A magyar történelem egyik legdicsőségesebb időszaka lett ez a 13 nap.- Az előszóban azt írja, ezek a dalok csak kiindulópontok az 1929-BEN született Gérecz Attilát 1950-ben államellenes összeesküvés vádjával tizenöt év/egyházra ítélték. Költészete a váci börtönben bontakozott ki, ahol maguk közé fogadták és írásra biztatták a Jüvesker- ti" írók és költők. az 1956-os forradalom sodrában Gérecz kiszabadult, és részt vett az utcai harcokban, míg november 7-én életét nem vesztette. Gérecz költészetéhez. Ezek szerint lesz folytatás?- Mindenképp. A Petőfivel is az volt a tapasztalat, hogy fél év után a lemez felét már nem játszottuk, viszont előjött egy csomó másik új dal. Most óriási eufória van, éjjel-nappal próbálunk. Nyáron kezdtük el játszani ezeket a dalokat, és a közönségnek tetszett. Ezt onnan tudom, hogy mi nem vagyunk elvonulósok, inkább a közönséggel együtt kocsmá- zós. A sok-sok beszélgetés során kiderült, értik az emberek, miért kell ezen versek alá eny- nyire energikus zene.- A Rackajam tagjaival mindig egyezik a véleménye, vagy azért vannak viták? Lehet egyáltalán demokrácia egy zenekarban.- Persze, hogy vannak viták, hiszen mindenki a zene más területéről érkezett. De ez viszi előre a zenekart. Egy bandában soha nem működik a demokrácia, kell lennie egy embernek, akinek meg kell határoznia az irányt, a stratégiát, és vállalja érte a felelősséget. A demokráciákban mindig az a baj, hogy senki nem vállalja a rossz döntéseket, mindenki a másikra mutogat. Ilyen nálunk nincs. Ezt talán érdemes lenne elmondanom odafönn is. HÍRSÁV Dupla koncerttel tér vissza az LGT a nagy érdeklődés miatt a korábban meghirdetett időpont másnapján, február 16-án is lesz LGT-koncert a Papp László Budapest Sportarénában, így a zenekar dupla fellépést tart. A magyar rockzene történetének egyik legfontosabb zenekara öt és fél év szünet után áll színpadra. Az LGT korábban még sohasem játszott a Papp László Budapest Sportarénában, a három hónap múlva esedékes dupla fellépésüknek az Újrahasznosítás címet adták. Tim Robbins családi vígjátékot rendez családi vígjátékot rendez Tim Robbins: a Man Under című filmben Michelle Pfeiffer és Chloe Moretz jut főszerephez. A történetben egy yonkersi família élete változik meg gyökerestül, amikor a New York-i Modern Művészetek Múzeumának egyik kiállításán megjelenik a fotójuk, és egy csapásra híresség lesz belőlük. Korzikai regény nyerte el a Goncourt-díjat jérome Ferrari a Le Sermon sur la chute de Rome (Szónoklat Róma bukásáról) című műve kapta meg a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t. A 44 éves gimnáziumi tanár hetedik regényét 5:4 szavazati arányban választotta ki a zsűri. A költői nyelvezetű mű a korzikai hegyek egyik kis falvában játszódik, ahol két fiatal férfi reménytelenül próbál harmóniát teremteni az emberek között. Illyés Gyula ismeretlen regénye került elő a kéziratok rendezésekor egy eddig ismeretlen, befejezetlen Illyés Gyula-regényre bukkant a költő-író lánya, Ily- lyés Mária, akinek válogatásában kötet jelent meg a 110 éve született alkotó kiadatlan verseiből. A szöveget 1949 és 1956 között írhatta Illyés Gyula. Az ítélet előtt címet viselő mű 1935-től az 1950-es évekig meséli el a falusi emberek életének alakulását. A Herfli Davidsontól a Rackaiamig Daróczi Csaba az év természetfotósa kiállítás A legjobb munkákból kiállítás is nyílt a Természettudományiban Zenészek az újságírókért, az újságírók egymásért Daróczi Csaba kapta a GDF SUEZ - Az Év Természetfotósa 2012 díjat. Az alkotó második alkalommal nyerte el az elismerést, ráadásul az Év Természetfotója kitüntetést is kiérdemelte Szeánsz című képéért. Idén rekordszámú, 315 pályázó nevezett 3401 fotóval összesen 14 kategóriában, amelyek között most szerepelnek először külön a fekete-fehér természet- fotók. A héttagú zsűri (Kármán Balázs, Bánkuti András, Berta Béla, Dombóvári Tibor, Forrásy Csaba, Novák László, Vizúr János) 13 kategóriában értékelte a beküldött képeket. A szavazás három fordulóban zajlott, amelynek első két részét a nagyközönség is nyomon követhette a NaturArt weboldalán. A pályázat díjainak, külön- díjainak és tárgyjutalmainak összértéke 2 millió forint. A GDF SUEZ - Az Év Természetfotósa 2012 pályázat kiállítása az MTTM kupolacsarnokában december 31-éig látogatható. A kiállítás anyaga iPa- den is megtekinthető, illetve a magyar felhasználók részére ingyen letölthető az iBook sto- re-ból. A képek megtalálhatók a naturArt Facebook-oldalán is, ahol szavazni is lehet rájuk. A díjazott felvételekből az Alexandra Kiadó Az év természet- fotói 2012 címmel albumot is megjelentetett. ■ Daróczi Csaba Szeánsz című fotója lett a fődíjas „óriási lépés lenne az úgynevezett árkok befedéséhez vezető úton, ha legalább mi, újságírók összefognánk. Ha be tudnánk bizonyítani, hogy egymást támogatva el tudunk érni szép eredményeket”. így fogalmaz Keleti Éva Prima Primis- sima-díjas fotóriporter egy jövő heti segélykoncertről. Példaértékű összefogással szervez ugyanis segélykoncertet hat - különböző világnézetű - hazai újságíró-szervezet, hogy a valaha megbecsült, ma méltatlan körülmények között élő, munka nélkül maradt, illetve idős és elesett pályatársaikon segíthessenek. Az „Összefogunk!” címmel meghirdetett jótékonysági esemény Budapesten, a SYMA Csarnokban november 15-én, 19 órakor kezdődik. A szolidaritási akcióhoz a könnyűzenei élet kiemelkedő személyiségei is csatlakoztak. A többórás koncerten olyan neves zenészek adják elő legnépszerűbb dalaikat, mint Oláh Ibolya, Molnár Ferenc Caramel, Keresztes Ildikó, Balázs Fecó vagy Benkő László, Somló Tamás, Mihály Tamás és a Republic zenekar. A közönséget a szünetekben Garami Gábor és Abaházi Csaba műsorvezetők szórakoztatják. A jegyek 5800 forintba kerülnek. Bővebben: www.osz- szefogunk.hu ■
