Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-11-11 / 43. szám

8 GAZDASAG 2012. NOVEMBER 11., VASÁRNAP HIRDETÉS Príma Primissima Díj Ismét reflektorfénybe kerülnek hazánk kiemelkedő tehetségei, a tudományos, kulturális, művészeti és sportélet kiválóságai! A díjazottak között évről évre 700 000 euró kerül kiosztásra. A szakmai elismeréseken kívül a Közönségdíjas egy 50 000 euró értékű jutalomban is részesül. Hogy ki nyeri el a Príma Primissima Közönségdíjat, azt Ön dönti el! A szavazók között egy személyautót, az új Mercedes-Benz A-osztályt sorsoljuk ki a Pappas Auto Magyarország Kft. és a Mercedes-Benz Hungária Kft. jóvoltából. all A jelölteket és a játék leírását megtekintheti, valamint szavazatát leadhatja a www.primaprimissima.hu weboldalon, 2012. december 2-ig. A kategóriák győztesei ünnepélyes eredményhirdetés keretében vehetik át díjaikat 2012. december 7-én, a - Magyar Televízió által közvetített - Prima Primissima Gálán. 'eves .«im iinoissiim Díj 2012 LeqoBB & LeqjoBB&k között © Mercedes-Benz Pappas Auto .iiMFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. TriGranit ERSTE É ©fhbbank Nem jött be a rokkantkártya foglalkoztatás A kiadások nem csökkentek 34465 Rokkantság elbírálásának alakulása (2012. szept. 30-ig) Új igények Felülvizsgálatok Rehabilitálhatók 1 16 700 Nem rehabilitálhatók VG-GRAFIKA 28144 A költségvetés kiadásai nem mérséklődtek, és több fogya­tékkal élő sem jutott mun­kához a rokkantrendszer át­alakítása nyomán. A rehabi­litációs kártyával rendelkező 63 ezer embernek még a 10 százaléka sem jutott eddig álláshoz. Haiman Éva Rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra idén 342 milliárd forintot irányzott elő a költség- vetés, amiből szeptember vé­géig 267,2 milliárdot, a keret 78 százalékát költötték el. Az átla­gos havi 29 milliárd forintos ki­adással számolva nyilvánvaló, hogy minimum 10 milliárd fo­rintos túllépés várható. Az első Széli Kálmán-terv alapján készült konvergencia­programban még 88 milliárd forint megtakarítást tervezett a kormány a rokkantosítás rendszerének idei átalakítá­sától. Január 1-jétől megszűnt a rokkantnyugdíj, helyette re­habilitációs vagy rokkantsági ellátás jár, ezzel pedig 70 ezer­ről 50 ezer forint alá csökkent az egy főre jutó rokkantellátás átlagos összege. A komoly megtakarítás el­maradásának oka, hogy a ter­vezettnél lassabban halad a korábbi rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata. Az erre kijelölt Nemzeti Rehabilitációs és Szo­ciális Hivatal (NRSZH) szep­tember végéig alig több mint 34 ezer fogyatékkal élő egész­ségi állapotát vizsgálta felül, miközben például 2010-ben 92 ezer felülvizsgálatot végzett. A hivatalnak elvileg mintegy 110 ezer leszázalékolt ember komplex egészségügyi ellen­őrzésével kellene végeznie a jö­vő év végéig. Közülük mintegy 100 ezren 1954 után született úgynevezett III. kategóriába tartozó rokkantak, 84 ezren rendszeres szociális járadék­ban, 25 ezren pedig átmeneti járadékban részesülnek. Az NRSZH-nál mondták a Vi­lággazdaságnak: mivel a felül­vizsgálati kérelmek benyújtási határideje március 31. volt, ezért a minősítések csak a má­sodik negyedévben kezdődhet­tek el, és 2014 végére be is feje­ződnek. A felülvizsgálatok lényege az lenne, hogy aki rehabilitál­ható, azt visszavezessék a mun­ka világába. Ezért az egészségi állapot szerinti funkcióképessé­geket, a foglalkoztatási előzmé­nyeket és lehetőségeket, a szo­ciális körülményeket egyaránt figyelembe veszik. Amennyi­ben az illető ez alapján rehabi- litálhatónak minősül, „együtt­működési kötelezettsége van”. Ez kiterjed az aktív munkahely- keresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci program­ban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség el­fogadására is. A kormány úgy számolt, hogy a mintegy 900 ezer fogya­tékkal élő ember közül akár 220 ezer újra munkába állítha­tó. Ennek érdekében vezették be az idén az úgynevezett reha­bilitációs kártyát, mely a meg­változott munkaképességűek elhelyezkedését lenne hivatott segíteni. Aki ugyanis ilyen kártyával rendelkező munkavállalót fog­lalkoztat, annak után nem kell megfizetnie a munkáltatókat terhelő 27 százalékos szociá­lis hozzájárulási adót. És jól­lehet már 63 ezren rendelkez­nek rehabilitációs kártyával, a Mozgáskorlátozottak Egyesü­leteinek Országos Szövetsége (MEOSZ) adatai szerint még 10 százalékuk sem jutott ezáltal álláshoz. Újabb fogalom: tranzitfoglalkoztatás új alapokra helyezné jövő év­től a rokkantak foglalkoztatá­sát a kormány. A változtatások célja az érintettek rehabilitáció­ja és „visszavezetésének elősegí­tése a nyílt munkaerőpiacra”. Ezt az úgynevezett tranzitfoglal­koztatáshoz nyújtott, legfeljebb 3 évig folyósítható támogatás szolgálná. A piacra termelő cé­gek bérköltségeiknek legfeljebb a 75 százalékát kaphatják meg ezen a jogcímen, de a jogsza­bály azt is kimondaná, hogy a támogatás mértékéről az embe­ri erőforrások minisztere min­den évben a költségvetési forrá­sok függvényében dönt. A civil­szervezeteknél ez az arány 100 százalék maradna. Négyszázezren facebookoznak internet A dolgozók ötödénél van letiltva az oldal Több mint 800 ezer magyar munkavállaló, az internetel­éréssel rendelkező dolgozók 55 százaléka használja munkahe­lyéről a közösségi oldalakat egy friss felmérés szerint. Az in­formatikai biztonsággal foglal­kozó Gateprotect tűzfalgyártó felmérésében arra válaszoltak a magyar munkavállalók, hogy szokták-e használni munka­helyükön a közösségi oldala­kat. Azoknak, akik mindennap többször is felkeresik valame­lyik közösségi oldalt, 63 száza­léka férfi, 54 százaléka felsőfo­kú végzettséggel rendelkezik. Az eredmények szerint a munkahelyi internetelérés­sel rendelkező, körülbelül 1,5 millió magyar munkavállaló 26 százaléka legalább naponta egyszer vagy akár még több­ször, 29 százaléka pedig alkal­manként megnézi valamelyik közösségi oldalt. Azaz több mint 800 ezer magyar dolgozó, a munkahelyi interneteléréssel rendelkező munkavállalók 55 százaléka tölti munkaidejének egy részét facebookozással. „Főként a felsőfokú végzett­séggel rendelkezők faceboo­koznak a munkahelyükön. Ez természetes, hiszen közülük munkakörük miatt jóval töb­ben hozzáférnek az internet­hez, másrészt viszont felveti azt, hogy pont a legjobban fi­zetett réteg tölti munkaidejét a közösségi oldalakon” - eme­li ki Petrányi-Széll András, a Gateprotect magyar kommu­nikációs vezetője. Azoknak, akik mindennap többször is felkeresik valamelyik közössé­gi oldalt, 63 százaléka férfi, 54 százaléka felsőfokú végzettség­gel rendelkezik, 57 százaléka 30 év alatti és 51 százaléka bu­dapesti. Ők a tipikus munkahe­lyi facebookozók. A felmérésben a munkahelyi interneteléréssel rendelkező dolgozók mindössze 19 százalé­ka nyilatkozta, hogy azért nem látogatja munkaidejében a kö­zösségi oldalakat, mert munka­helye már korlátozta a hozzáfé­rést. ■ i t

Next

/
Thumbnails
Contents