Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-11-11 / 43. szám
2012. NOVEMBER 11., VASÁRNAP INTERJÚ 7 ángyán József Mi a vidékkel, a falvakkal, a családokkal kötöttünk szövetséget, nem az oligarchákkal - mondja. A földügyek vizsgálata óta a Fidesz fekete báránya, de állítja, sokan szimpatizálnak vele a frakción belül is, mert hatalmas az igény az őszinte beszédre. „A KORMÁNY OLIGARCHÁKNAK SEGÍT’- Ön bátor ember?- Látja, ide jutottunk. Ha kimondod azt, amit sokan csak egymás között beszélnek, mindenki csodálkozik és bátornak nevez. Persze, megértem, nincs mindenki abban a helyzetben, hogy ezt megtegye, de én így érzem jól magam, és hatvan fölött már nem fogok megváltozni. Sokan mondják, vigyázzak: ne menjek közel a járda széléhez, meg idegenben ne egyek, csak bontatlan ételt, de hát nem lehet állandóan rettegésben élni.- Olyan, mintha minden mindegy alapon keresné a bajt.- Dehogy keresem! Disznó- ságokhoz azonban nem asz- szisztálok. Ismeri a Szentírást: „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.” „Jó lelkiismerettel azt sem hagyhatom szó nélkül, ha hülyének nézik az embereket” Ángyán József azt mondja: a magyar földnek magyar kézben kell maradnia, de egyáltalán nem mindegy, hogy kinek a kezében. A Fidesz-frakcióból nem akar kilépni, de ha kizárnák, akkor a független képviselők között folytatja. Félni nem fél, de azt érzékeli, hogy lejárató hadjárat indult ellene. Fábos Erika- Most éppen Székesfehérváron tart fórumot. Hányadik ez mostanában?- Sokadik, nem számolom.- Mi ennek a sikernek a titka?- Nagyon egyszerű. Hatalmas az igény az igaz, egyenes, őszinte beszédre.- Idealista?- Aki egy élhető világot, normális országot képzel el és abban szeretne élni, ön szerint az idealista?- Arra gondolok, hogy a politika világában a többség manapság már nem képzeli, hogy világ- megváltó lehet.- Azt én sem képzelem, naivitás lenne. De lesülne a bőr a képemről, ha nem azt az eredeti „nép-párti” programot képviselném, amelynek megvalósítására felhatalmazást kaptunk. Jó lelkiismerettel azt sem hagyhatom szó nélkül, ha hülyének nézik az embereket, ha a szavak és a tettek egymással szöges ellentétben állnak.- Azt mondta, hogy negyedévente előáll a földügyek jelentéseivel. Hol tart a munkával?- A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján közzétett hivatalos adatok alapján három megye valamennyi földbérleti pályázati eredményét válogatás nélkül és teljes körűen feldolgoztam. Ez 10 ezer 300 hektár, az eddig bérbe adott földterület 55 százaléka. Az eredmény pedig: a területek 80 százaléka 24 érdekeltséghez jutott. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester például egymaga 25 nyertes pályázattal rendelkezik, vagy a volt Csákvári Állami Gazdaságvezérkara 30-cal. Valameny- nyi beadott pályázatuk nyert, és a megszerzett terület Mészáros esetében több mint 1300, a csák- váriak esetében pedig több mint 1800 hektár. Mindez jól jelzi azt a tudatos stratégiát, amit a földbérleti pályázatoknál követnek: a területek nem több mint 15-25 százalékát sok apró egységben, kis érdekeltségeknek szétszórják, miközben - a jelek szerint előzetes megállapodás alapján - a területek 75-85 százaléka egy szűk kör nagy érdekeltségeihez kerül. Ez a 15-25 százalék csak asszisztál: arra kellenek, hogy a nagy érdekeltségek földszerzését leplezzék, és ki lehessen állni velük a tévében, hogy lám-lám, a kisemberek, a családok kapják a földbérletet.- De ezek a földek a teljes területnek csak töredékét teszik ki.- Mindegy, minek mekkora részét képezik ezek a területek. Ez elvi kérdés, a szavahihetőségünkről, a hitelünkről szól. Az emberek egyébként a jelentéseim nélkül is látják, hogy az agrárkormányzatnak a háttérből irányító gazdasági érdekkörök igényeit kell igazából kielégítenie, és azt nem igazán befolyásolják nemzeti érdekek.- De azért azt nem mondja komolyan, hogy nem gondolta: a nagypolitika körül léteznek befolyásos gazdasági erőterek?- Persze, gondoltam, de az azért álmomban sem fordult meg a fejemben, hogy ezeknek az uraknak az üzleti terveit kellene kormányprogramként megvalósítani. Mi a vidékkel, a falvakkal, helyi közösségekkel és családokkal kötöttünk szövetséget, nem ezekkel az oligarchákkal. Volt - és hivatalosan kormányhatározattal megerősítve talán még van is - egy vidékstratégiánk, amiben nem emlékszem, hogy milliárdos cégek további pumpálása szerepelt volna.- Mit gondol, belebukhat ezekbe a földügyekbe a Fidesz?- Minden további nélkül. Ahogy bennem, úgy sok őszinte, igazi „hívő fideszesben” is ennek kapcsán világok dőltek össze. Pedig ha jól emlékszem, a választások éjszakáján maga Orbán Viktor kért szerénységet, önmérsékletet, mert ellenkező esetben a kétharmadot is pillanatok alatt el lehet veszíteni. A földforgalmi törvény hétfői egyeztetésén nekem ügy tűnt, talán ők maguk is rájöttek, hogy ebből még baj is lehet. Orbán Viktor végigülte a két és fél órás egyeztetést, és ahogy hallottam, optimistán nyilatkozott. Szóval nem adtam még fel, hogy sikerül visszaigazítani ezt a szekeret a helyes irányba.- Orbán Viktor miniszterelnök beszélt önnel, mióta otthagyta a minisztériumot?- Akkor sem, azóta sem.- Úgy érzi, haragszik magára?- Nyilván dühös, nem szokta meg az elmúlt húsz évben, hogy valaki - ha nem lát más esélyt - akár nyíltan is kritizálja. A földtörvény egyeztetésekor még csak rám sem nézett, és a nekem szóló válaszokat is másnak mondta. De talán a lelke mélyén tisztában van vele, hogy igazam van.- A frakciótársai érzik, amit mondani szokott, hogy nem ellenük, hanem értük haragszik?- A frakció megosztott. Aki a politikai pályán még sokat remél, dühös, sőt kifejezetten ellenségesen viszonyul hozzám. Mintha nem maguk a földügyek, hanem én lennék a baj okozója. Aztán vannak a vidékiek, akik helyben szembesülnek a balhékkal és érzik ennek az erkölcsi súlyát. Ők tisztességesek velem, és Névjegy: ÁNGYÁN JÓZSEF 1952. szeptember 20-án született Nagyatádon 1977-ben okleveles agrármérnöki diplomát szerzett Gödöllőn 1979- ben mezőgazdaság-tudományi egyetemi doktori címet szerzett 1980- ban mg. kutató szakmérnöki diplomát szerzett 2007-BEN MEGKAPTA azMTA doktora címet 1999-ben kapott egyetemi tanári kinevezést 1991-1996 között a GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet alapító igazgatóhelyetteseként, majd államtitkári kinevezéséig igazgatóként tevékenykedett. Vezetésével az egyetemi kollektíva 10 új tanszéket alapított. Jelenleg a gödöllői Szent István Egyetem professzora. 2006 óta országgyűlési képviselő 2010-2012 között a második Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára. több mint 30 éve Gödöllőn él. nős, 5 gyermek édesapja, felesége okleveles szakedző már gondolkodnak. A „nagyfiúk” meg hallgatnak, és nem beszélnek se velem, se erről az ügyről. A lejárató kampány mindenesetre elindult, próbálják elhitetni, hogy skanzent akarok Magyarországból, szakmailag megalapozatlanok az elképzeléseim, hogy ne mondjam, „tök hülye” vagyok.- Amiatt mindenesetre nyilván nem kell aggódnia, hogy a következő ciklusban ismét a Fi- desz-frakció soraiban ül majd.- Ez ma még nem egyértelmű, még ha logikusan is hangzik. Azt már megtanultam, hogy ezen a terepen nem az érzelmek, hanem a politikai számítás dönt. Még az is lehet, hogy a Fidesz vezérkara úgy gondolja, szüksége van azokra az emberekre, akik éppen bennem bíznak, ezért jobb, ha itt vagyok, mintha máshol. Biztosítékok nélküli biankót azonban többet nem fogok senkinek kitölteni.- Azon nem gondolkodott, hogy a népszerűségét arra használja, hogy összehozzon egy új pártot?- Amikor az ember elmúlt hatvanéves és szép családja, öt felnőtt gyermeke van, kétszer is meggondolja, hogy ezen a mai politikai terepen egy olyan kalandra vállalkozzon, mint amilyen egy valóban rendszerváltó mozgalom elindítása. Mert ez az lenne, és még ha sokan erre is ösztönöznek, azt hiszem, ehhez már nem vagyok elég fiatal. Az viszont egyre világosabb, hogy nincs tisztességes képviselete a gazdatársadalomnak és a vidéknek ma Magyar- országon. Ettől függetlenül ne féljen attól, hogy ha a Fidesszel egyoldalúan vagy kölcsönösen nem vállaljuk tovább egymást, akkor feltétlenül feladat nélkül maradok. Sokan keresnek és együttműködési szándékukról- biztosítanak.- Parlamenti pártok is?- Azok is.- Azt mondják, hogy a 80-as években versenyképesebb volt a magyar mezőgazdaság, mint manapság. Hogyan lehetne ezen változtatni?- Ezt főleg Raskó György meg a szocialisták mondogatják, de ez badarság. Ha így lenne, nem ment volna tönkre az összes hazai téesz. És ha a tőkés nagybirtok valóban versenyképesebb lenne, akkor például a kisparaszti gazdaságokra és azok szövetkezeteire épülő lengyel mezőgazdaság, a lengyel hús és tej nem tudná kiszorítani a piacról a magyart, amit ma már jószerivel csupán nagyüzemekben, szakosított nagy állattartó telepeken állítanak elő. De ezt cáfolja az is, hogy az Eurostat felmérése szerint ma a nem gyenge mező- gazdaságú Franciaországban 54 hektár kell ahhoz, hogy egy család jól éljen belőle, a nagybirtok mérete pedig ugyanitt 276 hektár. Akkor miről beszélünk? A birtok mérete önmagában nem garancia a hatékonyságára. A megoldás a szövetkezésben van. Nem kolhozokról beszélek, nem a termelésre kell szövetkezni, hanem a beszerzésre, feldolgozásra, piacszerzésre, értékesítésre.- Az, hogy külföldiek ne szerezhessenek termőföldet Magyar- országon, miért ennyire fontos?- A termőföld mindenhol stratégiai kérdés, sehol nem engedik külföldiek kezébe. Ez a nemzeti szuverenitásunk záloga. Persze, az önmagában nem elég, ha nemzeti hatáskörben és magyar kézben marad. Az sem mindegy, kinek a kezében. Ha spekuláns nagytőkés „magyar kezekbe” kerül, az sem sokkal jobb, mintha külföldiekhez jutna. Mindenesetre önmagában törvényekkel nem lehet megvédeni a földet, csak akkor, ha azokat a helyben lakó és gazdálkodó családok birtokolják, akik ebből akarnak megélni. A Földforgalmi törvényhez ennek megfelelően nyújtottunk be Bencsik Jánossal mi is módosító javaslatokat, összesen hetvenet.- Nemrég, alig hét éve kezdett politizálni. Miért vágott bele?- A 2005-ös gazdademonstráció idején a MAGOSZ szakértőjeként keveredtem bele a politika világába. Jakab István hívott, hogy a nekik felajánlott helyek egyikén legyek én a képviselő. így történt. Nem a politikai karrier lehetőségéért, hanem a szakmámért, a mezőgazdaságért, de mindenekelőtt a lelkiismeretem szavára hallgatva a kiszolgáltatott gazdatársadalom, helyi közösségek és vidék ügyeinek képviseletéért mentem ebbe bele. Meg azért, mert nagyon elegem volt már a senkiházi rablóbanda kormányzásából. f 4 i 4
