Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-06 / 235. szám

2 SZEKSZARD 2012. OKTÓBER 6., SZOMBAT Vitaindító előadásokkal indult a harmadik évad siMONTORNYA Megkezdődött a Jövőkeresők harmadik évadja. A 16. találkozón közel húszán vettek részt. Az est témája a globális ki- hívások-lokális feladatok köré épült. Felelevenítették, megvitatták a legutóbbi ta­lálkozó óta eltelt időszak kö­zösséget érintő eseményeit, majd kialakították az új évad témáit. Több résztvevő is 3-4 perces vitaindítót tar­tott, melynek során megosz­totta gondolatát, véleményét a fenntarthatóságról. ■ V. L. Néhol még mindig erőlködik a parlagfű tolna megye Már hétvégén is alacsony volt a pollenterhelés, és a hét során még tovább csökkent. A parlagfű kon­centrációja már csak néhány helyen éri el a közepes szin­tet. A legtöbb allergén növény azonban már csak elvétve szórja pollenjeit. ■ M. Á. Itt járt az utolsó főszolgabíró fia dombóvár Az utolsó dombó­vári főszolgabíró fia, Hi- dasy Müller Imre néhány napra Magyarországra érkezett és itthon tartózko­dása alatt unokatestvére, Müller László társaságában járta végig gyermekkora színtereit Dombóváron. Az egykori szülői ház ma a Helytörténeti Múzeumnak ad otthont, s mint a látó- , gató a vendégkönyvbe írta „Nagyon szép és értékes e kiállítás, örömet szerzett a régi szobákban kószálni 66 év után”. ■ H. E. Hidasy Müller Imre Minden gyermek különleges pedagógia Az első tanító személye egy életre meghatározó, ha kettő van, még jobb A szekszárdi Baka István Általános Iskola sikereinek egyik titka egy különleges oktatási modell. A modell megalkotója pedig egy nem mindennapi igazgató. Venter Marianna- Mindig is gyerekekkel sze­rettem volna foglalkozni, és a pedagógus pályán kívül más igazán nem érdekelt. Az indít­tatást tanító nénim, Cziklin Béláné, Irma néni adta, aki a mai napig a mintát, a példát, a hitelességet, a szakmai aláza­tot jelenti számomra. Irma néni képviselte "a" pedagógust, azt a hagyományos értékrendet, amelyben az iskoláknak - hi­szem és vallom - működniük kellene - válaszolja a pálya- választásáról feltett kérdésre Fetzer Györgyi, a szekszárdi Baka István iskola igazgatója. Úgy véli, egy iskolában a köz­pontban mindig a gyereknek kell állnia. Minden egyes gye­reknek jól kell éreznie magát az osztályban, ahogyan ez az ő gyermekkorában megvalósult, pedig nagy létszámú osztályba járt. A tanító mégis képes volt arra, hogy külön-külön mind­egyikükkel foglalkozzon, jel­képesen leguggoljon hozzájuk. Györgyi lelkét megérintette ennek a kiváló pedagógusnak a személyisége, és a család, amelyben felnőtt, a kemény, kitartó, szorgalmas munka, amelyet a szüleitől látott, és az elszántság, amely a célok eléré­sében vezérelte. A főiskola elvégzése után a tanulásnak nem szakadt vége, és tart a mai napig. A zombai tanítói munka, a pedagógiai intézetben végzett tevékeny­ség, az iskolaigazgatói munka, mind mind egy fontos mozza­nat, amely arra sarkallta, hogy folyamatosan képezze magát.- Mindig kerestem azokat az utakat, amelyek a legmeg­felelőbbek a gyerekek számára. Keresem a lehetőséget ebben a felgyorsult, változó világban, hogy a pedagógusok megma­radjanak jó pedagógusnak, akikben van hit, a nehézségek ellenére. Keresem a módját, ho­gyan működjön, milyen legyen egy jó iskola, ahol a gyerekek jól érzik magukat - mondja. Fetzer Györgyi vallja, az igazi pedagógus el tudja érni, hogy a gyerekek jókedvvel járjanak iskolába Amikor igazgató lett, úgy érezte, az intézményt fenntar­tó önkormányzat, a kollégái, a szülők és a gyerekek bizalmát meg kell hálálni, ezért minden erejével és tudásával azon fá­radozott, és fáradozik ma is, hogy jó iskolát csináljanak a kollégáival. Mert a siker az egész kollektíván múlik. Ha képesek együtt gondolkodni, minden jól működik. Erre pe­dig garanciát jelentenek a ki­váló kollégák, akikkel együtt dolgozhat. Fetzer Györgyi úgy véli, hogy jó iskola csak az lehet, amely képes sokféle gyerek sokféle igényéhez igazodni. A komprehenzív iskolamodell híve, amely nem válogat, nem szelektál, mindenkit elfogad olyannak, amilyen, és minden­kiből kihozza a maximumot. Mivel az iskolában nagy létszá­mú osztályok indultak, ugyan­akkor az első két iskolaévben kell megalapozni azt a tudást, képességet, és azokat az au­tomatizmusokat, amelyekre a későbbi tanulás során is szük­ség lesz, gondolt egy merészet és nagyot, és bevezették az el­ső két osztályban a kéttanítós modellt. A tanórákon egyszerre két tanító néni van jelen, akik feltérképezik a gyerekeket, a részképességek fejlettségét, a tehetséget, vagy a lemaradást. A modellt nem volt könny el­fogadtatni, de megérte a fárad­ságot. A tanítók, a szülők és a gyerekek is nagyon szeretik.- Hálás vagyok a fenntartó önkormányzatnak, hiszen tá­Névjegy: FETZER GYÖRGYI 1968-ban szüle­tett Szekszárdon. Általános isko­lai tanulmányait Zombán végez­te, érettségi vizsgát a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tett. Ezt követően elvégezte az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolát, majd pályája során tanult gyógy­pedagógiát, fejlesztő pedagógiát, emellett vezető tanár, gyakorlat- vezető, közoktatási vezető, medi- átor, tréner, és többféle terápiás képesítése is van. tizenegy ÉVIG a zombai általá­nos iskolában tanított, majd a szekszárdi V. számú (most Baka István) általános iskolában fej­lesztő pedagógusi munkát látott el. Utána a Tolna megyei ÁMK Pedagógiai Intézetében dolgo­zott. 2008-tól a Baka István Ál­talános Iskola igazgatója. mogattak ebben a dologban, azaz szakmailag hitelesnek tartottak ahhoz, hogy egy ilyen egyedülálló, újszerű dolog­ba fogjunk, amelyre még nem volt példa. A modell három éve működik, és kiválóak az ered­ményeink. Hiszem azt, hogy az általános iskola alsó évfolya­mában nem elsősorban a tan­anyag mennyisége, a lexikális tudás, a tudásgyár a fontos, ha­nem az alapok szilárd lerakása, a tudás mellett a praktikum, a gyakorlati ismeretek megszer­zése. Mindezt pedig úgy, hogy a gyerekek örömmel, csillogó szemmel tegyék. Úgy gondolták, a kéttanítós modell tapasztalatait érdemes másokkal is megosztani, így születtek a módszertani füze­tek, amelyek Az első iskolai évek - A kéttanítós modell cí­met viselik. A kiadványok a megyeszékhely önkormányza­tának Humán Bizottságának támogatásával és iskolai ala­pítványi segítséggel jelentek meg azzal a céllal, hogy egy olyan tudást és tapasztalatot osszanak meg, amely bizonyí­tottan hatékonyan támogatják a pedagógusi munkát. Mint az ajánlásban olvasható: Sokféle út van, sokféle módszer, de egy nyelven kell beszélnünk ah­hoz, hogy értsük egymást. A megértéshez a kulcs - talán - a sokféleség elfogadása - mondja Györgyi. Magyar ízekkel fűszerezték a németországi programot szakmai gyakorlat Hamburgban bizonyították rátermettségüket a szekszárdi Vendéglátó Tagintézmény tanulói szekszárd-hamburg - Remek élményekkel, s ami még ennél is fontosabb, hasznos tapaszta­latokkal gazdagodva tértünk haza Németországból, örülök, hogy részt vehettem a program­ban - ecsetelte Veres Bence. A Szent László TISZK Vendéglá­tó Szakképző Tagintézmény végzős diákja a közelmúltban zajlott háromhetes hamburgi szakmai gyakorlatukra utalt, amelyre összesen tizennégyen - hat szakács és ugyanennyi pincér - utaztak az intézmény­ből Kutasi Éva, valamint Rad- nótiné Sinkó Rita pedagógusok kíséretében. - Második éve biztosítunk lehetőséget tanu­lóinknak, hogy külföldön gya­rapítsák szakmai ismereteiket, tavaly Hollandiában, idén pedig Németországban jártak - vette át a szót Farkas Lászlóné. Az iskola igazgatója kifejtette, egy sikeres pályázat révén jött létre az út. Meglátása szerint nagyon hasznosak az ehhez hasonló programok, hiszen szélesedik a diákok látóköre az adott szak­mában, és olyan információkra, technikákra is szert tehetnek, amelyekre itthon nem biztos, hogy van lehetőségük.- Nem beszélve az idegen nyelvek gyakorlásáról, amely a vendéglátó szakmákat tekintve különösen fontos - kapcsoló­dott be Kutasi Éva. A diákokkal tartott angoltanár azt mond­A Hamburgban járt diákok tanáraikkal és Farkas Lászlóné igazgatóval ta, a gyakorlat végén a tanulók azon a véleményen voltak, hogy a sikeresség érdekében való­ban nagy szükség van a biztos nyelvtudásra, s, hogy a jövőben jobban nekiveselkednek a tan­anyagnak az órákon. Különös tekintettel arra, hogy közülük néhányan a képesítésük meg­szerzését követően valamelyik külföldi ország felé vennék az irányt a megélhetés reményé­ben. Veres Bence is közéjük tar­tozik. - Nagyon megkedveltem Németországot, nem tartom ki­zártnak, hogy idővel ott kezdjek új életet - fűzte hozzá a bony­hádi szakácstanuló. Azt is meg­tudtuk tőle, hogy társainak egy része a befogadó középiskola konyháján dolgozott, míg a töb­biek Hamburg belvárosában, összesen három helyre voltak beosztva. Szerencsés egybeesés volt, hogy kintlétük alatt a part­nerintézmény egy projekthetet tartott, amely során a nemzetek gasztronómiai hagyományait - így a magyar konyha ízvilágát is - megismertethették a ven­dégekkel. - A pincéreink plaká­tokat készítettek az alkalomra, Őri Balázs pedig ínycsiklandó gulyást főzött, amely a többi ku­lináris remek mellett, elsőként fogyott el - mesélte Radnótiné Sinkó Rita, aki ugyancsak elis­merően nyilatkozott a szekszár­di diákok teljesítményéről. ■ Vízin B.

Next

/
Thumbnails
Contents