Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-07 / 210. szám
2 BONYHAD ES TÉRSÉGÉ 2012. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK Szívügye a németség sorsa RiTTiNGER antal Nívódíjjal jutalmazták több évtizedes munkáját Rittinger Antal reméli, hogy a fiatal generáció folytatja munkájukat HÍRSÁV Tamásiban pihentek a grábóci nyugdíjasok grábóc A tamási termálfürdőben lazítottak nemrég a grábóci nyugdíjasklub tagjai és a programhoz csatlakozott falubeliek, ösz- szesen huszonheten. Az utazás költségeit a helyi önkormányzat finanszírozta - mondta el lapunknak Takács László, Grábóc polgármestere. ■ V. B. Felfrissítették a homokot az oviban IZMÉNY Új homok került az izményi óvodába a csúszdához és a homokozóba, az önkormányzat a szeptemberi kezdés előtt végezte el a munkálatokat. Jelenleg 15 lurkó jár az intézménybe, de év végéig még 5 beiratkozót várnak - mondta el Kelemen Ferenc polgármester. ■ V. B. Töltve volt minden jóval a Galuskafesztivál tevel Több ezer töltött káposzta, kiváló programok, nagyszerű hangulat - így jellemezhető a negyedik alkalommal életre hívott, teveli Galuskafesztivál. Idén új helyszínen: az iskola sportpályáján zajlott a rendezvény. Héri Lászlóné polgármester szerint jól döntöttek, hogy oda szervezték, nagy szükség volt a tágasabb térre, hiszen sokan ellátogattak a községbe. Ezúttal is volt főzőverseny, a zsűri a Kézműves Tégla Kft. csapatának ítélte oda az első helyet ■ V; B. Bárki megízlelhette a galuskát Tisztelt Olvasóinki A lap előfizetésével, kézbesítésével kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Bonyhád ügynökségvezetőjét: Varga Imre, 30/317-0407 A lelkesedése és az elhivatottsága nem hagyott alább, Rittinger Antal ma is szívesen tevékenykedik a magyarországi németségért. Példaértékű szerepvállalását legutóbb a „Tolna Megyei Németségért” nívódíjjal ismerték el. Vízin Balázs- Lassan a 75. oldalnál tartok abban a „könyvben”, amely két nagyobb fejezetet is tartalmaz: az építőiparban' eltöltött éveimet és a magyarországi németségért végzett tevékenységemet. Előbbit a nyugállományba vonulásomkor lezártam, azonban a németségért, amíg erőm engedi, dolgozom - fogalmazott az idén hetvenöt esztendős Rittinger Antal, akinek példaértékű szerepvállalását a napokban a „Tolna Megyei Németségért” nívódíjjal jutalmazták a döntéshozók. A közéletben a hetvenes évek elején kezdett tevékenykedni. Az akkoriban szerveződött Magyarországi Németek Szövetsége Tolna megyei szekciójának vezetője lett, és az országos elnökségbe is meghívást kapott. 1972-ben - az országban elsők között - megalapította segítőivel a Bonyhádi Német Klubot, amely a rendszerváltás után egyesületté nőtte ki magát. A kultúra és a hagyományok | iránti szeretet, valamint a nem- J zetiségi gyökerek összetartó közösségé kovácsolták a Bony- hádon és a kistérségben élő német ajkúakat. Időközben - ugyancsak Rittinger Antal kezdeményezésére - megalakult egy kórus is, amelynek tagjai az eltelt több mint harminc Névjegy Rittinger Antal 1937. október 12-én született Ófaluban. Oda járt általános iskolába, majd Szekszárdon érettségizett, Pécsett pedig művezetői képesítést szerzett. Közel 40 évig dolgozott az építőiparban, kezdetben kőművesként, majd később saját vállalkozásban a Renova szövetkezetei vezette. Feleségével két évben számos sikert értek el hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A Rónai Józsefné irányította csoport 2001-ben a legrangosabb kitüntetést: az gyermekük született: Márton a vendéglátásban találta meg számításait, Erika logopédusként dolgozik. Szabadidejét legszívesebben négy unokájával tölti, de a kertészkedésben és a sportban is örömét leli. Ez idáig több kitüntetéssel jutalmazták munkáját, szerepvállalását. Ezek közül kiemelkedik az 1994-ben Arany Rozmaring minősítést is megkapta. Rittinger Antal ma is szívügyének tekinti a kórust, amely a Bonyhádi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület kapott „Magyarországi Kisebbségekért” nívódíj, az országban elsők között vehette át a magyarországi németek legrangosabb elismerését, az „Ehrennadel in Gold” (Arany Díszjelvény) kitüntetést. Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta neki. szárnyai alatt működik. Azon civilszervezet részeként, amelyet megalakulásától idén áprilisig vezetett. Ugyancsak az ő elhivatottságának volt köszönhető, hogy az országban elsők között Bonyhádon jött létre német kisebbségi önkormányzat 1994-ben, amelynek három cikluson át elnöke volt. Azt mondta, a nemzetiségi hagyományok ápolása, átörökítése mellett azt tűzte ki célul munkatársaival, hogy a völgységi város külföldi kapcsolatokra tegyen szert. Az akkori város- vezetéssel karöltve sikerrel jártak, hiszen Wernauval és Hochheimmal is partnerek lettek.- A kultúra és az oktatás területén gyümölcsözőnek bizonyult ez az együttműködés, azonban a gazdasági törekvéseinkről ez nem mondható el. Mivel akkoriban már a cipőgyárunk és a zománcgyárunk sem prosperált úgy, mint azelőtt, igyekeztünk befektetőket találni és olyan vállalkozásokat, akik ide települve a város javára lehettek volna - emelte ki. A nehézségek és a csalódások nem szegték kedvét, mivel számos sikert is elkönyvelhettek. Ilyen volt a német belügyminisztériummal kialakított jó kapcsolat is, amelynek köszönhetően a bonyhádi kórház új eszközökkel gazdagodott, az idősek otthona is támogatást kapott, és a Rákóczi utcában található Német Ház is a minisztérium támogatásából épült fel. Rittinger Antal a kisebbségi önkormányzat irányítása mellett 2002-2006 között társadalmi megbízatású alpolgármesterként is dolgozott Bonyhádon. - Szívesen gondolok vissza arra az időszakra is, jó volt részese lenni a település fejlődésének. Akárcsak azt megtapasztalni, hogy az itt élő magyarországi németek szorgalmukkal, eredményeikkel országosan, sőt, a határainkon túl is ismertté váltak. Bízom benne, hogy a felnövekvő generáció is legalább olyan fontosnak tartja szellemi és tárgyi kultúránk megőrzését, átörökítését, mint ahogy mi tettük - zárta a díjazott. A kisvejkei tanoda eredményeit is alapul veszik a kutatás során KISVEJKE A kisvejkei Máj sukár juma (Egy szebb világ) tanoda bekerült azon öt magyarországi intézmény közé, amelyeket a TÁRKI kutatóintézet és a Magyar Tudományos Akadémia közös projektben vizsgál. A felmérés során azokat a kapcsolódási pontokat keresik a szakemberek, hogy a tanodák mennyiben és milyen területen járulnak hozzá a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődéséhez. Az idén szeptemberben indult és 2013 áprilisában záruló akció összesítését beterjesztik a kormány elé.- Évek óta szó van arról, hogy célszerű lenne a tanodákat is állami normatívából működtetni a jelenlegi bizonytalan finanszírozási forma helyett, ehhez azonban az kell, hogy a kormány kézzelfogható eredmények alapján mérlegelje ennek lehetőségét - mondta el kérdésünkre Jákovics Vilmos. A kisvejkei intézmény vezetője hozzátette, nekik is komoly gondot okoz a két pályázati időszak közötti hetek, hónapok átvészelése. Azt is megtudtuk tőle, hogy már nyilvános a következő időszakra vonatkozó kiírás, az ilyenkor szükséges egyeztetések, megállapodások után beadják a pályázatot. - Hálásak vagyunk a Roma Oktatási Alapnak és a Nyílt Társadalom Intézetnek, hogy a kieső időszakban 3 millió forintos támogatást nyújtottak nekünk, atpely biztosította a működésünket. Sőt, a meglévő három pedagógus mellett még két mentort alkalmazhattunk. A tanodába járó diákok is bizonyítanak, folyamatosan javul a tanulmányi eredményük, ami a legjobb visszacsatolás - tette hozzá Jákovics Vilmos. ■ Vízin B. Jákovics Vilmos vezető Kavalkád Málnaálom. Fink Ildikó és kisfia, Ábel ezzel az édességgel érdemelte ki a „Lengyel legjobb süteménysütője” címet, amit a közelmúltban tartott falunapon hirdettek ki a szervezők. Finom ételekből és szórakoztató programokból nem volt hiány az eseményen, amely a faluház udvarán zajlott. A hagyományőrző csoportok műsora mellett a rendezvény sztárvendége, Wolf Kati is nagy sikert aratott. Tablók mutatják a község gazdag kultúráját, múltját kakasd A falu csodálatosan gazdag történetének állítanak emléket a községi könyvtárban elhelyezett tablók. Mint azt Krász Ernőné, a könyvtár vezetője elmondta, a település kiemelkedő személyiségeit ábrázoló képek segítenek abban, hogy még szélesebb körben megismerjék ezeket az embereket, és megőrizzék emléküket. A tablók megörökítik a község 3 díszpolgárát: Fetzer Ferencet, Sebestyén Ádámot, Johann Fritzet. Hármuk közül csak az utóbbi él, nagyon szereti faluját, kötődik hozzá, pedig fiatalon el kellett hagynia. A következők a sorban a népművészek. Fábián Ágostonná Marika néni mesemondó és Sebestyén (Bada) Ferenc néptáncművész. Őket követik a hagyományőrzők, Kozma Szilveszter- né Rózsi néni, Sebestyén Pétemé Trézsi néni és Höflemé Kelemen Emma. Őket követi Bíró Sándor amatőr festő, ötvösművész, akinek munkáival sűrűn találkozni a Faluházban, kiemelkedő alkotása a tízéves évfordulóra készített montázs. A tablók sorában a következő Bányai János lesz, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a Faluház építésében, és Elekes Dénes atya, a nagyon tisztelt, a közösséget összetartó, minden vészen átvezető bukovinai papok utolsó tagja. ■ Venter M. HIRDETÉS Tengelici vágóhídunkon kizárólag magyar sertés és szarvasmarha kerül levágásra, melyekből tőkehúsok mellett házias készítmények, saját készítésű felvágottak, mesterséges színezéktől és allergén anyagtól mentesen kerülnek boltjainkba. r*/ A t i I A
