Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-09-02 / 33. szám
2012. SZEPTEMBER 2., VASARNAP SZTORI 5 Kiszolgáltatottság óraműpontossággal prostitúció Svájcban a szexmunkás lányok közel 90 százaléka magyar, sokan 18 év alattiak Európában rengeteg a magyar prostituált. Most éppen Zürich a sláger, ahol a legismertebb türelmi zónában a lányok több mint 90 százaléka magyar, és vannak közöttük kiskorúak is. Zürichben sokkal több szexuális erőszak és bántalmazás éri őket, mint itthon. Fábos Erika Az elmúlt négy évben - Olaszország és Hollandia után - Svájc lett az utcai prostitúció - magyar nők által benépesített - központja. Az országban legálisan működik a szexipar, Zürichben a legismertebb türelmi zónában szinte kizárólag magyar lányokat találni. A városban több olyan segítő szervezet is működik, amelyik a prostituáltak szociális ellátásával foglalkozik. Az egyik a Flora Dora, mely a zürichi önkormányzat által működtetett szervezet, mely 2008-ban jelezte először, hogy a svájci hatóságok és rendőrök egyre gyakrabban találkoznak olyan magyar szexmunkásokkal, akiknek vagy a papírjaik nincsenek rendben vagy a körülményeik borzasztóak, vagy rendszeres erőszak elszenvedői - méghozzá egyre fiatalabb korban. Míg 2008-ban a Flora Dora szolgáltatásait igénybe vevő, látogató prostituáltak mindössze 22 százaléka volt magyar, addig 2012-re körülbelül megnégyszereződött a Magyarországról érkezők aránya. Zürichben, a Sihlque nevű türelmi zónában ma a lányok 95 százaléka magyar. 58 százalékuk Borsod-Aba- új-Zemplén és Szabolcs- Szat- már-Bereg megyéből érkezik, és átlagéletkoruk ma 23 év, míg négy évvel ezelőtt 31 év volt, és nem volt ennyi fiatal (18-20 év körüli) lány, mint most. A Flora Dora által készített felmérésből az is kiderül: átlag 15 kuncsaftja van egy-egy nőnek naponta, pihenőnap nélkül dolgoznak, és az utcán vannak szinte egész nap, de még éjszaka is. „Munkavállalói papírt csak 18 éven felüli személy kaphat - mondta Hoffmann Kriszta, aki annak az IRIS 2012 nevű programnak a koordinátora, ameÁtlagosan 15 kuncsaftja van egy-egy nőnek naponta, pihenőnap nélkül dolgoznak, és az utcán vannak szinte egész nap, de még éjszaka is lyikben a svájci szervezeten kívül három magyar civilszervezet is dolgozik a Zürichben prostitúcióban lévő magyar nők helyzetének javításán. Svájci állampolgárságú kaphat fiatalabb korban is engedélyt, de külföldi nem. így ha kiskorú magyar állampolgár prostituáltként akar okmányokhoz jutni, azt csak a hatóságok kijátszásával tudja megtenni. A hamis papírokat viszont nem Svájcban, hanem általában Magyarországon állítják ki, ahogy az emberkereskedők is itt, Magyarországon szervezik be a nőket. A rendszert ugyanis nem úgy kell elképzelni, hogy magyar prostituáltak - mivel Svájcban ez legális lehetőség - nekiindulnak, és munkát vállalnak. Ezeket a nőket úgy viszik, sokszor nem szabad akaratukból maradnak, és a családjuk gyakran nem sejti, miből küldözgetik számukra a megélhetésükhöz nélkülözhetetlen pénz. Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke azt mondta: hivatalos statisztika ugyan nincs, de Magyarországon körülbelül 12-15 ezer prostituált van, többségük külföldön dolgozik. Európában azokban az országokban, ahol legális ez az iparág, a lányok 80-90 százaléka általában magyar. Most legtöbben Amszterdamban és Zürichben vannak. Mivel Svájcban 90 napig lehet egy évben ezt a munkát engedéllyel végezni, így ha letelik ez a terminus, átmennek Hollandiába, Olaszországba, Spanyolországba. „Volt olyan razzia, melynek során egy olasz városban egyetlen éjszaka 900 magyar lányt állítottak elő a rendőrök - mondta Földi Ágnes. - De ha végignézzük a fényképes hirdetéseket láthatjuk: a lányok 70 százaléka minden helyen magyar. Hogy miért vannak külföldön, elég változó. Van, aki arra a két évre megy külföldre, amíg itthon a szabálysértési bírságai elévülnek; van, aki azért, A leggyakrabban említett bevándorló szexmunkások (egy uniós felmérés válaszadóinak százalékában) Románia Oroszország Bulgária Nigéria Ukrajna Brazília Fehéroroszország Moldova Magyarország Lengyelország Thaiföld Albánia Kolumbia Csehország Lettország Izlovákia | íztország | Litvánia | Ecuador Bi 2 Marokkó §jjjjj| 2 tamerun §§ 1 iaország H1 Ghána |l szország 11 ra Leone 11 Algéria 11 icedónia 11 xemburg 11 lollandia 11 3 3 3 hogy ne zaklassák a rendőrök nap mint nap, és vannak, akik azért, hogy több pénzt keressenek. Külföldön jobban fizet a szexipar, igaz, cserébe elég sok viszontagságot ki kell állni.” Hoffmann Kriszta azt mondta: szociális munkásként 11 évig dolgozott utcai prostitúcióban élő nőkkel Magyarországon, vidéken és a fővárosban is. Sehol nem tapasztalta, hogy annyi attrocitásnak lennének kitéve a nők, mint Zürichben. „A zürichi zónában valóban mindennapos az erőszak- mondta Hoffmann Kriszta.- Rendszeres és súlyos esetek vannak. A fizikai bántalmazás ugyanúgy előfordul, mint a nemi erőszak. Azok, akik igénybe veszik a nők szolgáltatásait, jól tudják, hogy nagyon kiszolgáltatottak. A nők általában nyelv- ismeret és helyismeret nélkül tartózkodnak kint. Annak a mintegy száz prostituáltnak, akivel mi kapcsolatba kerültünk 3 hónap alatt, jellemzően volt kiskorú gyermeke Magyar- országon, és mind úgy nyilatkozott, hogy szinte minden pénzét hazaadja. Persze ezt sem úgy kell érteni, hogy a prostituáltak a családjuknak gyűjtik össze A magyar szexipari törvények története 1867 - Megjelent az első rendelet, mely kizárólag a bordélyházakban engedélyezte a prostitúciót. 1926 - Egységes rendelkezés született zónásított rendszerrel. 1949 - A szocialista rendszer bezáratta Magyarországon a bordélyházakat. 1955 - Magyarország ratifikálta a New York i egyezményt, mely tiltja a prostitúciót. 1960-AS évek - A megtűrt prostitúció időszaka, főként idegen- forgalmi központokban zajlott (szállodák, balatoni bárok). 1970-80-AS ÉVEK - TÜOS, de volt utcai prostitúció. 1990 - A rendszerváltáskor ismétlőmből” a szexipar, de szabályozatlanul. 1999 - Törvény született a „türelmi zónákról”, ám a szexipar továbbra is az utak mellett, sőt az interneten szerveződik, és magánlakásokban zajlik. a keresetüket. Annak csak egy igen kis részéhez jutnak hozzá. A nagyobb részét futtatóik és azok az emberek szedik el tőlük, akik a kiszolgáltatottságukat kihasználják. Pedig sok pénzről van szó. A svájci rendőrök 2010-ben figyelték a Western Union utalásait. Hét hónap alatt 1 millió svájci frank útját tudták követni: ennyi pénzt utaltak át a feltételezett futtatók Magyarországra. Annak ellenére, hogy ez ilyen sok nőt érint, Magyarországon semmiféle szociális ellátás nem létezik a számukra. lelenleg Pécsen, Budapesten foglalkoznak utcai segítők prostituáltakkal, korábban Tatabányán és Nyíregyházán is működött hasonló szolgáltatás, de a pénzhiány miatt ezek a programok leálltak. Nincs sem szociális, sem lelki, sem egészségügyi gondozás. Legfeljebb uniós pályázatokból és néhány külföldi civilszervezettel együttműködésben lehet támogatást találni az ilyen munkákhoz. Pedig nagy szükség lenne arra, hogy ezeknek a nőknek legyen kihez fordulniuk. Enélkül ugyanis esélyük sincs ebből a kiszolgáltatott helyzetből egyszer kilábalni. Rablótámadás kommentekkel „A téma az utcán hever.” Sosem tapasz- rados virág taltam meg olyan erővel e mondás igazát, mint múlt hét pénteken. Hazafelé tartottam a villamostól, hát mit látok? Kisebbfajta csődületet és rendőröket, amint helyszínelnek. Rablótámadás történt, az ékszerüzletet akarta valaki kifosztani. Az illető két fegyvert szegezett a tulajdonosra, ám az üvöltözést, hogy ide az ékszereket - vagy valami hasonlót - meghallotta a szomszédos kávézó pincére. Kapta magát, rohant be a boltba, ráugrott a támadóra, és puszta kézzel lefegyverezte. A kollégája utánaszaladt, együtt fogták le a pasast, amíg meg nem érkezett a rendőrség. mobilon szóltam a húgomnak, aki az egyik bulvárlapnál újságíró. A tudósító a fotóssal ki is ment, és másnapra helyre kis cikket rittyentettek az esetről. De én is beszéltem a hős pincérrel, Flóriánnal. Mokány gyerek, jó fél fejjel alacsonyabb nálam. Hát még a támadónál, aki lehetett vagy 110 kiló - saját szememmel láttam, ahogy bilincsben elvezetik a rendőrök. „Nem féltél?” - kérdeztem hüledezve Flóriánt. Ő a vállát vonogatta: miért kellett volna félnie? A szomszéd bajban volt, ilyenkor segít az ember. a történtekről beszámolt az egyik netes újság is, úgyhogy hazaérve már olvashattam a cikket és a kommenteket, köztük régi ismerősömét. „Az is hülye, aki abban az utcában ki akar rabolni egy ékszerüzletet, mert ott mindenki titkos ügynök. A nagymamák is tripla szaltóval terítik le a támadót, és még palacsintát sem kapnak” - valami ilyesmit írt S. Elszörnyedtem ekkora cinizmus láttán. Annál is inkább, mert S.-sel az ország egyik legjobb gimnáziumába jártunk, tudjuk, mit kell komolyan venni. Azt például mindenképpen: ha az egyik ember az élete kockáztatásával megmenti a másik életét. GÚNYOSRA SIKEREDETT tehát az S.-nek adott válaszom: „ha híres leszek, megfogadlak testőrömnek, mert te aztán tudsz. Addig is jó palacsintázást!” Jött a sértődött reakció, miszerint én személyeskedek. Lehiggadtam és szomorkásán megkérdeztem S.-től, mik ragadnak rá, és miért hagyja ezt. Sajnálom, ha megbántottam, tettem hozzá. S. kifejtette: akik a világ fájdalmára kíváncsiak, azok engem olvasnak, akik viszont jókat akarnak röhögni, azok majd őt. És hogy nem bántottam meg, mert nem mérvadó a véleményem. erre már nem válaszoltam. Most is csak annyit tudok mondani: no comment. Ilyen volt - ilyen lett A nyolvcanéves amatőr restaurátor megszerezte a munkát, és olcsón kihozta: Borjában, Spanyolország északkeleti részén egy múlt századi olajfestmény szorult felújításra egy templomban. Az interneten azóta Jézus-Moncsicsi néven elhíresült alkotás tartalmaz bizonyos posztmodern elemeket, Picasso-és Goya-vonásokat, emellett megőrzi a XIX. századi hagyományos szín- és formavilágot... 1 1
