Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-09-02 / 33. szám

4 A HÉT TEMAJA 2012. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP botrány Nem világos, hogy miért, milyen alku keretében adta ki a magyar kormány a baltás gyilkost a gázban és olajban gazdag kaukázusi diktatúrának. Azerbajdzsán azonnal kegyelmet adott. Égbekiáltó a nemzetközi felháborodás. MENNYIT ÉR EGY BALTÁS GYILKOS? A budapesti baltás gyilkos kiadatása példátlan diplo­máciai botrányt okozott. Örményország azonnal meg­szakította Magyarországgal diplomáciai kapcsoaltait. Ősellensége, Azerbajdzsán hősként ünnepli Ramil Safarovot. Ellentételezésről nincs hír. VR-összeállítás Ahelyett, hogy folytatta vol­na életfogytiglani börtönbün­tetését, hadnaggyá léptették elő, kitüntették, és egy lakást is kapott Ramil Safarov, a bu­dapesti baltás gyilkos. A ma­gyar kormány pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az elítéltet, aki 2004-ben egy örmény kato­natisztet ölt meg egy budapesti kollégiumban. Baltával vágta le a fejét csak azért, mert örmény nemzetiségű. A magyar kor­mány nem adott magyarázatot a kiadatásra. Egy minisztériu­mi közlemény azt állította, hogy Safarov otthon folytatja bünte­tésének letöltését. Csakhogy a közlemény kiadásakor a gyilkos már elnöki kegyelemben része­sült, és katonai emlékhelyeket koszorúzott Bakuban. A baltás gyilkos 2004-ben azért ölte meg Budapesten az örmény katonatisztet, mert nem tudta elviselni a tudatot, hogy az Azerbajdzsánt legyőző tiszt a szomszéd szobában al­szik. Baltát vásárolt, és brutá­lisan meggyilkolta. Tettét nem titkolta, de az utolsó szó jogán azt mondta, nem akart ölni. Ramil Safarov részt vett az ör- mény-azeri háborúban, ahol sok bajtársát megölték. Novruz Mammadov, az aze- ri elnök külpolitikai tanács­adója azt nyilatkozta, hogy a kiadatásról egy éve folynak titkos tárgyalások, és ezekben kulcsszerepet játszott Orbán Viktor idén júniusi látogatása Azerbajdzsánban. Korábban arról röppentek fel hírek, hogy Magyarország azeri hitellel kí­vánja finanszírozni államház­tartását. Ebből az internetes közvélemény arra a következ­tetésre jutott, hogy Magyaror­szág „eladta” Safarovot. Barack Obama amerikai el­nök hivatala azt közölte, hogy magyarázatot vár Budapesttől az esetre. Örményországban, mely több mint 20 éve áll had­ban Azerbajdzsánnal, óriási til­takozást váltott ki Orbán Viktor lépése, a magyar konzulátust paradicsommal dobálták meg, Magyar zászlót égetnek a jereváni tiszteletbeli konzul irodája előtt. Az örmények alkut sejtenek a kiadatás mögött. „Ezt Örményország sohasem bocsátja meg” részletek Szerzs Szargszján örmény elnök az ENSZ-tagálla- mok nagykövetei előtt elmon­dottpénteki beszédéből. „sajnos kivételes alkalomból hívtuk meg önöket az elnöki hi­vatalba. Mint bizonyára tudják, az azeri hadsereg egy tagját, aki megölte Gurgen Margaryan örmény tisztet, átadták Azerbaj­dzsánnak. Mint arra figyelmez­tettünk, az azeri elnök azonnal kegyelmet adott neki. (...) több alkalommal biztosítottak minket arról, hogy ki van zárva annak a lehetősége, hogy egy bűnözőt átadjanak Azerbaj­dzsánnak. Ugyanezt a választ kaptuk néhány nappal ezelőtt is a magyar Külügyminiszté­riumtól és a parlamenttől. (...) a magyar és az azeri hatósá­gok ezzel a döntéssel világos üzenetet küldenek a hentesek­nek. A mészárosok innentől kezdve tisztában vannak sért­hetetlenségükkel, amit azután élveznek, hogy etnikai vagy val­lási gyűlölet által motivált gyil­kosságot követtek el. (...) Az ör­mény nemzet ezt sohasem bo­csátja meg. (...) „Áruba bocsátották az ország becsületét” Fidesz: „A Fidesz teljes mérté­kig azonosul a kormány hivata­los álláspontjával, az ügyben minden a nemzetközi jogszabá­lyainak megfelelően történt. Ez egy nemzetközi jogilag rende­zett és lezárt ügy”. mszp: Kovács László szerint a magyar kormánynak tudnia kel­lett, hogy Safarovot hazájában nemzeti hősként fogják ünnepel­ni. Kovács kezdeményzei a kül­ügyi bizottság összehívását. jobbik: „Az örmény reakciókat túlzónak és hisztérikusnak tart­juk, egyben elítéljük a magyar konzulátus megostromlását és a magyar zászló meggyalázását örmény részről.” LMP: „A magyar kormány ma­gyarázattal tartozik az Azerbaj­dzsánnak kiadott gyilkos ügyé­ben a megsértett örmény nép­nek, valamint az ügy előtt meg­döbbenve álló nemzetközi és hazai közvéleménynek.” demokratikus Koalíció. „Köve­teljük Navracsics Tibor igazság­ügyi miniszter lemondását. Or­bán Viktor miniszterelnök áru­ba bocsátotta Magyarország becsületét.” a magyar zászlót elégették. Az örmény elnök az ENSZ-tagálla- mok nagykövetei előtt jelentet­te be drámai beszédében, hogy megszakítanak minden diplo­máciai kapcsolatot Magyaror­szággal. Egyes hazai szakértők, va­lamint a kormánypárt sajtó- osztálya azt hangoztatja, hogy a kiadatás jogszerű volt. „Ma­gyarország a 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampol­gár megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtön- büntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állam­polgár Azerbajdzsán részére történt átadásakor az elítélt személyek átszállításáról szó­ló 1983-as strasbourgi Euró­pai Egyezmény alapján járt el - írta a Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium közös köz­leményében. - Magyarország a vonatkozó szabályokat tisz­teletben tartva, transzparens módon járt el. Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetkö­zi jogot, és nemzetközi partne­reitől is ugyanezt várja el.” „Magyarország messzeme­nően tiszteletben tartja a ke­resztény Örményországot, továbbá az örmény nép kul­túráját és hagyományait. Ma­gyarország az örmény fél dip­lomáciai kapcsolatokat érintő lépését sajnálatosnak tartja." Örményország nem sokkal a magyar lépés előtt, számítva a fejleményekre, a napokban felhívta a KIM és Navracsics Tibor figyelmét, hogy mivel Azerbajdzsánban hősként ün­nepük Ramil Safarovot, kicsi a valószínűsége, hogy kiadatá­sa esetén továbbra is börtön­ben maradna. A szabadlábra helyezést követően az örmény igazságügyügy-miniszter leve­lében pedig azt írta: „A magyar miniszternek tudnia kellett, mi történik Safarowal a kiadatá­sa után, valamint azt is, hogy olyan országnak ad ki egy etni­kai gyűlöletből elkövetett gyil­kosságért elítélt embert, ahol az illetőt hősként tisztelik”. A magyar kormány arról nem szólt, számított-e való­ban a fejleményekre, és Azer­bajdzsánt sem ítélte el amiatt, hogy kegyelmet adott a gyil­kosnak. Azeri hitelnek híre-hamva sincs, ilyesmit hivatalosan nem is kért senki 2012. június 30.: Orbán Vik­tor Azerbajdzsánban találko­zik Ilham Aliyev köztársasági elnökkel. A téma az energeti­kai együttműködés. Kritiku­sai szerint a kormányfő olyan országgal üzletel, amelynek rezsimje megfélemlíti a sajtót, és lábbal tiporja a szabad­ságjogokat, miközben az uralkodó elit korrupt maffia­államot hozott létre. 2012. július 23.: Az azeri gaz­daságfejlesztési miniszterrel tárgyal Bakuban Szijjártó Pé­ter, a Miniszterelnökség kül­ügyi és külgazdasági állam­titkára. A téma a magyar vál­lalatok ottani szerepvállalása. Találkozik Novruz Mamme- dowal is, aki mosta titkos tárgyalásokról beszámolt. 2012. augusztus 2.: Magyar- ország török és azeri pénz­intézetekkel tárgyalt helyi va­lutában denominált magyar államkötvény-kibocsátásról -jelenti török illetékesekre hivatkozva a Reuters hírügy­nökség. A szakértők értelmet­lennek és kockázatosnak ne­vezik a lehetőséget. 2012. augusztus 23.: A Fi­gyelőnek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közel álló forrás úgy nyilatkozik, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd eu­ró értékben vásárolhat 2-3 éves futamidejű magyar ál­lamkötvényt. Ez az összeg fe­dezné hazánk idei évre terve­zett devizakötvény-kibocsátá­sának nagy részét. 2012 augusztus 24.: Borbély László András, az Állam- adósság Kezelő Központ ve­zérigazgató-helyettese két hét alatt kétszer cáfolja, hogy a kormány azeri kötvényekkel próbálna 3 milliárd eurót be­vonni, hogy ezzel mérsékelje az ország IMF-függőségét. Az IMF-hitel előtt nem jöhet szó­ba a lehetőség - mondja. 2012. AUGUSZTUS 27.: MartO- nyi János külügyminiszter ki­jelenti, hogy a törökországi vagy azerbajdzsáni államköt­vény-kibocsátások nem alter­natívák, „nekünk szüksé­günk van az IMF-EU-meg- állapodásra”. 2012. augusztus 30.: Ma­gyarország kiadja a Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak. A kormány nem reagál a hi­telügylettel kapcsolatos vá­dakra. Obama magyarázatot vár, beindult az örmény lobbi „obama elnököt mélységes ag­godalommal töltötte el, hogy Azerbajdzsán elnöke megke­gyelmezett Ramil Safarovnak"- áll a Nemzetbiztonsági Ta­nács szóvivője, Tommy Vietor által kiadott közleményben. vietor hozzátette, hogy Ma­gyarországot is megkérték arra, magyarázza meg döntését. szapáry György washingtoni magyar nagykövet az MTI-nek elmondta, hogy péntek délután mintegy féltucatnyi örmény tün­tető tiltakozott a magyar diplo­máciai képviselet előtt. az Amerika örmény Nemzeti Bizottsága arra szólította fel tá­mogatóit, hogy mind a washing­toni magyar nagykövetnél, mind Obama elnöknél tiltakoz­zanak az ellen, hogy az igaz­ságszolgáltatást nevetség tár­gyává tették. A felhívás szerint „a magyar kormány szabadon engedte" Safarovot. ÖRMÉNYORSZÁG Évszázados konfliktus a Kaukázusban A KERESZTÉNY ÖRMÉNYEK és a muzulmán azeriek konfliktu­sa a Kaukázus hegyei között évszázadokra tekint vissza. A két kaukázusi nép a Szovjet­unió védőszárnyai alatt béké­ben élt egymás mellett. 1980 után egy Azerbajdzsánba ékelődött terület, az örmények lakta Nagorno-Karabah egyesü­lésre törekedett Örményország­gal. 1998-ban már fegyveres összetűzésekre is sor került. A Szovjetunió szétesése után valódi háború tört ki, Örmény- ország hadserege Nagorno-Ka­rabah érdekében beavatkozott, és 1994-re megnyerte a hábo­rút: elfoglalta azenklávét, és jelenleg is ellenőrzi Azerbaj­dzsán 9 százalékát. Az Orosz­ország segítségével kialkudott tűzszünet azóta tart. A konflik­tus során 230 ezer örmény és 800 ezer azeri volt kénytelen elhagyni lakóhelyét. \ 4 I 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents