Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-06 / 183. szám

4 2012. AUGUSZTUS 6., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Csatornázás: tízen kértek támogatást szekszárd Befejeződött ugyan a csatornahálózat kiépítése a megyeszékhe­lyen, de még vannak épü­letek, ahova nem vezetnek a csövek. Ezen rákötéseket támogatja a közgyűlés, meg­határozott feltételek között. Korábban évi 1-2 pályázó akadt, az idén tízen pályáz­nak a maximum 150 ezer fo­rint támogatásra. Az egy-egy pályázónak odaítélt összeg nem haladhatja meg a költsé­gek felét. A város korábban 800 ezer, az idén már 1,9 millió forintot különített el a célra. A hiánypótlások miatt várhatóan a hónap végén tud dönteni a pénzügyi-gazdasá­gi bizottság a támogatások odaítéléséről. ■ 1.1. Határozatképtelen volt a dombóvári testület dombóvár Egyetlen napiren­di ponttal hívtak össze tes­tületi ülést múlt csütörtökre Dombóváron. Ám mindkét oldalról hiányzott több kép­viselő is, így a testület hatá­rozatképtelennek bizonyult. A megtárgyalásra szánt téma a hulladékgazdálko­dással kapcsolatos döntések meghozatala volt. ■ H. E. Olimpiai klubbal nyitották a játékokat dombóvár A XXX. nyári olimpiai játékok nyitónapján tartották a Múzeumi Olim­piai Klub harmadik összejö­vetelét a Helytörténeti Gyűj­teményben. A két vendég ezúttal Harangozó László, a DVMSE örökös tiszteletbeli elnöke, Dombóvár díszpolgá­ra, valamint Vincze Zoltán világbajnok, a Vincze Ju-Jut- su harcművészeti sportegye­sület vezetője volt. ■ H. E. Megismerkedtek a tűzoltók munkájával szekszárd A tűzoltók mun­kájával ismerkedtek a Babits művelődési ház nyári táborá­nak résztvevői. A gyerekek a Mikes utcai laktanyába látogattak el, ahol a kataszt­rófavédelem munkájáról hallhattak tájékoztatót, és megtekinthették a tűzoltás során használt eszközöket, illetve felszerelést. ■ V. M. Nincs tejföl a fekete levesben előzetesben A szakszervezeti vezető politikai fogolynak érezte magát Az EU meghatározza, hogy a tyúkokat milyen ketrec­ben lehet tartani, de azt nem követeli meg a tag­államaitól, hogy tartsák be a börtönökre is nyilván meglévő szabályokat, mond­ta Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkára, aki közel nyolc hó­napot töltött előzetes letartóz­tatásban. Ihárosi Ibolya A Szekszárdi Törvényszék szüntette meg Szima Judit, a TMRSZ főtitkárának előzetes letartóztatását július 12-én. A szakszervezeti vezetőt az ügyészség több bűncselek­mény elkövetésével is meg­vádolta, de ezúttal nem erről, hanem a négy helyen szerzett börtönélményeiről kérdeztük.- Milyen érzés egy volt rendőr al­ezredesnek börtönbe kerülni?- Teljesen mindegy, hogy mi az ember titulusa a polgári élet­ben, mindenkinek iszonyatos érzés lehet, amikor becsapják mögötte a 10 centiméter vastag vasból készült börtönajtót. Ne­héz elviselni, hogy el van zárva az ember a családjától, hogy a külvilággal a kapcsolatot nehe­zen vagy egyáltalán nem tudja tartani. Akinek kicsit több pén­ze van, az hetente kétszer vagy háromszor beszélhet 10 percet telefonon a családjával. A bör­tönből 120-130 forintos percdí­jért lehet telefonálni. Ez nagyon nagy terhet ró a bentlévőkre, de a kinn lévő családtagokra is, akár bűnt követtek el, akár nem. Változatlanul állítom, hogy én politikai fogolyként kerültem eb­be a helyzetbe, mert kiálltam a munkavállalók érdekeiért.- Mi volt a legrosszabb?- Az, hogy nem tudtam iga­zán tartani a kapcsolatot a kis­lányommal. A börtönben lévő munkavállalók elmondták, harminc év tapasztalattal a há­tuk mögött, hogy hasonlóval még nem találkoztak. Az el­járó ügyészség határozta meg, hogy a kaposvári BV-ből a leg­kisebb, 12 éves gyermekemmel csak úgy beszélhettem, ha egy Szima Judit: Az én szívemben nincsen se harag, se gyűlölet, hiszek abban, hogy a szeretet mindent le tud győzni ügyész is hallgatta a telefont. Be­szélőn is csak úgy találkozhat­tam a gyerekeimmel, ha jelen volt egy ügyész. Másutt ezt az intézkedést nem alkalmazták. Mindezt külön megaláztatás­ként éltem meg. Magyarorszá­A beadványok, fellebbezések mellet Szima Judit írt levelet a börtönből a miniszterelnöknek, a belügyminiszternek, alkot­mányjogi panasszal élt. Meg­kereste a kínzás elleni uniós bi­zottságot ügyvédje közreműkö­désével. Májusban a strassbour- gi emberjogi bíróságtól kapott értesítést, hogy befogadták a panaszát, már számot is adtak neki, oda küldi ki az újabb és gon egyedül a szekszárdi bör­tönben nem tartják az előzetes letartóztatottakat napi 24 órá­ban a zárkában. Ugyanakkor itt a WC csak egy függönnyel van leválasztva a cellában. Mel­lette van egy 30-40 centiméter újabb anyagokat. Ez azért is ér­dekes, mert általában befejezett ügyekkel foglalkoznak. mint ismeretes, alezredesi rendfokozatától jogerős bírói ítélet fosztotta meg. Ezt az ügyet is befogadta a nemzetközi bíró­ság, már a második lépcsőben tartanak, már Magyarországot is nyilatkoztatták az ügyben. Akár már késő ősszel ítélet szü­lethet, vélekedik a főtitkár. széles kézmosó, hideg vízzel, és utána következik az asztal, ahol esznek az emberek. Összessé­gében elmondható, hogy sokkal rosszabb a helyzetük az előze­tes letartóztatottaknak, mert folyamatosan 24 órában zárva vannak - kivéve az 1 órás sétát -, pedig őket a jogerős ítéletig nem lehet bűnösnek tekinteni, míg az elítélteknél napközben nyitott a zárkaajtó.- Milyenek az életviszonyok bent?- Sokan követnek el öngyil­kossági kísérletet, kevés a pszi­chológus. Aki börtönben van, alapból kiszolgáltatott, bent lettem cukorbeteg és a pánik- betegségem kiújult, de nem az ott dolgozók magatartása miatt. Úgy tapasztaltam, hogy sokkal nagyobb a fegyőrök és nevelők, Szima kontra Magyarország per a BV-s dolgozók empátiáskészsé­ge mint kint egy átlag állampol­gáré. Erejükön felül igyekeznek a fogvatartottaknak segítséget nyújtani, hogy el tudják viselni a bezártságot. A hiba a rendszer­ben van, ezért a fegyőr mindig attól tart, hogy a rab mikor ké­szül ki a bezártságtól. A rab meg a fegyőrtől fél, mert úgy érzi, vele már bármi megtörténhet. Mint tudjuk, az EU meghatá­rozza, hogy a tyúkokat milyen ketrecben lehet tartani, de azt nem követeli meg a tagállamai­tól, hogy tartsák be a börtönökre is nyilván meglévő szabályokat. Kétszemélyes zárkákban né­gyen, hatan vannak. Az ember csak imádkozni tud, és a Jóisten­hez fordulni. Mindvégig hittem benne, hogy ki fogok szabadul­ni, mert kiderül az igazság, hogy nem követtem el semmit.- Élelmezés?- Gyér volt, s több esetben olyan, hogy a kutya nem en­né meg. Ettünk például fekete gombalevest, mert nyilván nem volt már pénz tejfölös habarás­ra. Volt, ahol kaptunk gyümöl­csöt, másutt nem, de ott meg kaphattunk csomagban.- Mit csinált naphosszat?- Dolgoztam. Jogszabályokat tanulmányoztam, beadványo­kat, fellebbezéseket írtam. Le­het ugyan kölcsönözni könyve­ket, de sokan cigarettát sodor­nak a csikkekből és a könyvek lapjából. És nagyon sokat sír­tam, ha szépen szóltak hozzám akkor azért, ha csúnyán néztek rám, akkor meg azért. Termé­szetesen vannak konfliktusok, drámák, összeférhetetlen em­berek, de mindent összevetve azt mondhatom, hogy nagyobb a segítőkészség a börtönben, mint amit kint tapasztal az ember az életben. Az egymás­ra utaltság, kiszolgáltatottság ezt hozza magával. Mi ott bent börtönben voltunk, de akik ide- kint élnek, azok sem szabadok, csak azt hiszik, hogy nagyobb a mozgásterük.- Folytatja a szakszervezeti munkát?- Természetesen, teljes erőbe­dobással. A Jóisten is azt mond­ta, ha összedől a várad, azt nézd meg, mely falak az erősek, és arra bizton építkezhetsz. Életműdíj Az Afrika és Magyarország közötti kapcsolatok segítéséért Iroko-díjat kapott dr. Tarrósy István, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője. Ugyanekkor dr. Ternák Gábor, a PTE ÁOK egyetemi tanára (képünkön) élet­műdíjat vehetett át. A pécsi orvoskar és a kenyai Eldoret kórháza között évek óta kitűnő az együttműködés, melyben jelentős szerepet játszott a pro­fesszor, aki a 90-es évek elején Szekszárd országgyűlési képviselője volt. Hogy ne legyen az utca autókereskedés hadüzenet Elszállítják az elhagyott kocsikat, a költségeket a tulajdonos fizeti Paks Ismét hadat üzentek Pak­son a közterületeket illegálisan foglaló elhagyott autók tulajdo­nosainak. Cseh Tamás, a DC Dunakom Kft. részlegvezetője elmondta, 2009-től helyi rende­let tiltja a járművek értékesítési célú tárolását közterületen. Ez azt jelenti, hogy nem állhat he­tekig, hónapokig egy helyben, szélvédője mögé tűzött „Eladó” táblával egy autó a parkolóban a többi lakók elől elfoglalva a helyet. Jelenleg négy-öt ilyen autóról tud a közterületek rend­ben tartásáért felelős cég illeté­kese. Hozzátette, teljesen ért­hetetlen, hogy értékes, üzem­képesnek tűnő autó is van az elhagyottak között, s olyan is, amit a Magyar Államkincstár tb-tartozás miatt öt éve hely- benhagyólag lefoglalt. A hosszú ideje „ott felejtett” autókat gépjárműszakértő je­lenlétében kinyitják, alváz- és motorszám alapján azonosítják a tulajdonosát - mert eseten­ként rendszám sincs rajtuk -, és őrzött parkolóba szállítják. A szakértői díjat, ami 30 ezer forintra rúghat, a szállításit, ami közel 20 ezer, és az őrzés költségét, ami napi 600 forint, a tulajdonosra testálják. Egy év őrzés után árverezik az autót, a költségek levonása után ma­radt összeget megkapja a tulaj­donos, feltéve, ha öt éven belül jelentkezik érte. ■ Vida T. Cseh Tamás egy hetek óta egy helyben veszteglő páréves kocsi előtt

Next

/
Thumbnails
Contents