Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-06 / 183. szám
MEGYEI TÜKÖR 2012. AUGUSZTUS 6„ HÉTFŐ A katasztrófa és a védelme éppen ideje válaszolnom annak a szekszárdi hölgynek, aki már jó régen hívott fel, megkérdezvén, hogy helyesnek tartom-e a „katasztrófa- védelem” szót; illetve azt is hozzátette: Miért kell a katasztrófát védeni? a katasztrófát valóban felesleges védeni; inkább meg kell próbálni megelőzni a bekövetkezését; illetve ha már bekövetkezett, akkor a károsultakat kell segíteni, és a katasztrófa következményeit kell eltüntetni, vagy a károk helyreállításában kell részt venni. Hogyan jön létre az ilyen szó? Hiszen már újabban katasztrófavédőkről is hallani a tévében, rádióban. A legtöbb embernek nem is okoz gondot ez a szó, amelyhez hasonló több is van nyelvünkben: „árvízvédelem, balesetvédelem, tűzvédelem”. E szavak a bonyolultabb, körülírásos forma helyén jöttek létre; és rövidebben, tömörebben jelölik meg azt, amit különben így mondhatnánk csak: árvíz elleni védelem, balesetet elhárító védelem, tűz elleni és azt megelőző, a tűz okozta károkat helyrehozó védelem. A „katasztrófavédelem” szót pedig így fogalmazhatnánk meg pontosabban, de nyaka- tekerten: katasztrófát megelőző, az ellen védelmet biztosító, a bekövetkezése után pedig a károsultaknak vagy sérülteknek segítséget nyújtó tevékenység, valamint az ezt a munkát végzők közössége. a magyar nyelv egyszerűsítésre törekszik - még akkor is, ha napjainkban ennek gyakran éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk -; ezért jönnek létre az olyan ún. jelentéstömörítő szavaink, mint a „katasztrófavédelem” is. És ha azt halljuk, hogy „katasztrófavédők”, akkor tudjuk, hogy pl. tűzoltókról van szó, akik értünk igen veszélyes helyzetekben is vállalják a helytállást. ilyen is lehet a nyelvi logika... Drága lehet az új kenyér aratás vége Idén kevés termett, de a búza minősége kiváló lett Az aszály miatt kevés búza termett, drágább az ára, így elképzelhető, hogy ősszel árat emelnek a pékek a dráguló liszt miatt. Képünk illusztráció Az egész országban befejezték az őszi búza aratását. Vannak régiók, ahol a hektáronkénti átlagtermés még a 2 tonnát sem érte el, megyénk a szerencsésebbek közé tartozik a 4,5 tonnával. A magas felvásárlási árak kompenzálják az aszály okozta veszteséget. Mauthner Ilona Idén korán, június végén kezdődött az őszi búza aratása, és hamar be is fejeződött. A mindössze öt hétig tartó munka nagy meglepetéseket okozott a termelőknek, felvásárlóknak. Már tavaly ősszel és télen kevés csapadék esett, így a talaj nem telítődött, hiányos volt a vízkészlet. A tavasz sem volt kellően csapadékos - kivéve talán a májust -, így június közepére a termőföld víztartaléka elfogyott. Hiába voltak kisebb esők, annak mennyisége legfeljebb 1-2 hétre volt elegendő a növények számára. Ehhez még hozzájárult a légköri aszály is, amelyet a napokig tartó rendkívüli magas hőmérséklet váltott ki. A száraz időben ugyan nem voltak komoly növényvédelmi problémák, viszont a kijuttatott műtrágyák hasznosulása a csapadékhiány miatt sokkal rosz- szabb volt, kevesebb mennyiséget tudott a növény a vízhiány miatt felvenni a kijuttatott tápanyagokból. Ennek hatására az őszi vetésű növények alacsonyabbak voltak, a gabonák bokrosodása is gyengébb volt - tájékoztatta lapunkat a megyei helyzetről Fábián Valentin, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatója. A falugazdász-hálózat felmérése alapján az őszi búza termésátlaga 4,5 tonna lett hektáronként. Kovács István bátaszéki gazdálkodó elmondta, az volt a szerencséjük, hogy ősszel az addigiaktól eltérő, új agrotechnikai megoldást választottak. Korai fajtákat vetettek, szeptember 19-én kezdték el a munkát és október 12-én be is fejezték. A hatalmas szárazság okozta károkat enyhíteni lehetett a szuper korai vetőmagokkal. Kovács István elmondta, a 200 hektáron vetett őszi búzájuk hektáronkénti termésátlaga messze túlszárnyalta a megyei átlagtermést. Aratás idején már beszélték a szakemberek, hogy kevesebb termett, mint amennyire számítottak még júniusban is, ezzel párhuzamosan elindultak felfelé a felvásárlási árak. A termelők többsége, így Kovács Istvánék is közvetlenül a búzaföldről adták el a terményt, hiszen nem rendelkeznek magtárral, és ehhez kapcsolódó tisztítóval sem. Ők tonnánként 55 ezer forintot kaptak. így hiába ugrottak most az árak tonnánként 60 ezer forint fölé, a termelők többségét ez már nem érinti, legfeljebb a felvásárlók egymás közötti kereskedését, így a nagyobb haszon is náluk realizálódik.- Az őszi búza minősége kifogástalanul jó - mondta Vancsura József, a Gabona- termesztők Országos Szövetségének elnöke. Hazánkban 1 millió hektáron termeltek a gazdák (ebből Tolna megyében közel 50 ezer hektár) őszi búzát. Ilyenkor mindig felvetődik a kérdés, megtermett-e az ország kenyere? Vancsura József elmondta, a humán célú fogyasztáshoz 1,2 millió tonna búza szükséges, emellett 800 ezer tonna takarmánybúzára éá 300 ezer tonna vetőmagra van szükség, ezek a mennyiségek biztosítottak. HÍRSÁV Ételízesítő is készül a terményekből keszőhidegkút Szép eredményt értek el a mezőgazda- sági programban dolgozók, két hete árulják a sárga- és fehérrépát, paradicsomot, vörös- és lilahagymát, zellert. Egyelőre a helyi lakosok igényeit elégítik ki a terményekkel, ám a megmaradt zöldségek sem mennek veszendőbe, megszárítják, és ételízesítő készül belőlük. ■ M. Á. A roma holokauszt áldozataira emlékeztek szakály A roma holokauszt áldozataira emlékezett Sza- kályban a községi és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat a művelődési ház udvarán álló kopjafánál. A bensőséges hangulatú műsort követően mécseseket gyújtottak, majd beszélgetés következett a művelődési ház előcsarnokában megnyílt fotókiállítást követően. A képeket roma fiatalok a Holokauszt képeiből állították össze „Soha többé senki számára” címmel. ■ V. M. Eredményt hirdettek, kezdődnek a munkák siMONTORNYA A képvise- lő-testület rendkívüli ülésén döntött a várkörnyék rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárásról. A nyertes ajánlattevők: magasépítés: UNIKORN-ÉPKER Kft. Bölcske, közterület-építés: UNIKORN-ÉPKER Kft. Bölcske, mélyépítés: Soltút Kft. Solt. A szerződéskötések és a munkaterületek átadása még augusztusban megtörténik. A munkálatok befejezése 2013 májusában várható. ■ V. L. A Tarkafesztiválon is lesz véradás a héten tolna megye Hétfőn a szekszárdi véradóállomáson 8 és 17, kedden a dombóvárin 7.30 és 14, és a szekszárdin 8 és 14, szerdán a harci orvosi rendelőben 10 és 12, a sióagárdi művelődési házban 13.30 és 15.30, csütörtökön a dombóvári véradóban 7.30 és 14, a pincehelyi gyermekorvosi rendelőben 9 és 14, pénteken a szekszárdi véradóban 8 és 14, szombaton a bonyhádi Tarka fesztiválon 14 és 18 óra között lehet vért adni. ■ M. Á. Már aratáskor keresleti piac alakult ki megtörtént az a furcsa eset, amire kevesen számítottak, már aratás közben keresleti piac alakult ki. Az induló 50 ezer forint körüli tonnánkénti ár az étkezési búzánál pillanatok alatt 67 ezer forintra, a takarmánybúzánál 65 ezer forintra ugrott. A kívülálló úgy láthatja, hogy ebben az évben jól jártak a gabonatermesztők. A látszat azonban csal. A 4 tonnánál valamivel kisebb hektáronkénti átlagtermés azt jelenti, hogy sok helyen az aszály elvitte a termést, volt, ahol csak 2 tonnát arattak hektáronként. Hiába a magas ár, a 2 tonnás termés semmilyen értékesítési árral nem versenyképes. Természetesen vannak kiugróan jó eredmények, viszont ezek nem segítenek azokon a gazdálkodókon, akik alig arattak valamit. A búza magas felvásárlási ára viszontelőrevetíti, hogy a malmok árat emelnek, a drágább lisztből pedig drágább kenyeret tudnak csak sütni a pékek is. Kikapcsolódás A szekszárdi Mentálhigiénés Műhely Önkéntes Központja Bátaapátiban táborozott július 30. és augusztus 3 között. Összesen húszán csatlakoztak a remek programhoz, az önkéntesek megtekintették a völgy- ségi község nevezetességeit, és részt vettek a település közterületeinek szépítésében is. A falu szépkorúinak jóvoltából - az úgynevezett bölcsüléseken - pedig Bátaapáti régi hagyományait is megismerhették. Képünk a tábornyitón készült, az Aranyfácán Néptáncegyesület által tartott táncházon Terjed már a gyöngyitisz gyöngyfűzés Tizenegyedszer rendeztek tábort Szálkán SZÁLKA Gyöngyitisz, így hívják azt a fertőzést - legalábbis egy táborozó elmondása szerint -, amely széles körben terjed, és elsősorban nőket érint. Közülük múlt héten húszán gyűltek össze a 20 éves szálkai ifjúsági táborban, ahol nem enyhült, hanem inkább erősödött a résztvevők fertőzése, révén a tréning és a tapasztalatcsere volt a Decsi Kiss Mária által szervezett 11. Országos gyöngyfűző tábor célja, ahova nemcsak a határon belülről, hanem Erdélyből is érkeztek. A gyakorlásokat dr. Andrásfalvy Bertalan, Balázs-Kovács.Sándor és Szalai József néprajzkutatók előadása egészítette ki. ■ H. E. Hagyomány, hogy a grábóci ortodox kolostorba is ellátogatnak a résztvevők i
