Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-07-29 / 28. szám

2012. JÚLIUS 29., VASÁRNAP INTERJÚ 7 Andrew vájná Izgalmas, szórakoztató, látványos és még tanulságos is - „csak” ennyi kell egy jó filmhez. Az állam tavaly óta a hatos lottó bevételeinek 80 százalékát, évente nagyjából 5 milliárd forintot áldoz arra, hogy olyan magyar filmek szülessenek, amelyekre bemegy a közönség a mozikba. TEHETSEGEKRE VADÁSZNAK Andy Vájná világhírű hollywoodi producert egy éve bízta meg a kormányfő a magyar filmipar megújításával. Kormánybiztosként kapott már hideget-meleget, de őt láthatóan csak az érdekli, hogy az állami pénzből finanszírozott magyar filmek és filmes cégek se vigyék, hanem hozzák a bevételt. Haiman Éva- Valamivel több, mint 1,5 milliárd forintot már szétosztott a Magyar Nemzeti Filmalap, amelynek döntőbizottságá­ban ön mint a magyar filmipar megújításáért egy éve kine­vezett kormánybiztos is részt vesz. Majdnem ötven filmterv és forgatókönyv fejlesztését, kidolgozását támogatták. Eny- nyire sok a jó filmötlet Magyar- országon?- Vannak jó ötletek, amelyek­ből úgy érezzük, születhetnek érdekes filmek. Ez néha sike­rül, máskor nem. Ha az eddig támogatott tervekből végül tíz film összejön, az jó aránynak tekinthető. gj r" ’ £ j,- Érdemes ezekre ennek ellené­re milliókat adni? Vagy úgy kell ezt elképzelni, mint a gyógyszer­kutatást, ahol sok molekulát fejlesztenek, de végül csak kevésből lesz gyógyszer?- Mivel évekig alig készült magyar film, mert nem volt biztosított a finanszírozás, for­gatókönyvek sem nagyon ké­szültek. Ezért most még a töl- tekezés időszakában vagyunk, amikor minden jó ötletet felka­rolunk annak érdekében, hogy minél több jó mozit forgathas­sanak itthon.- Mi kell ma egy jó filmhez?- Egy magával ragadó, szóra­koztató történet, ami egyben ta­nulságos is, és amit vizuálisan izgalmasan meg lehet jeleníte­ni. Olyan filmeket kell gyárta­ni, amelyek visszacsábítják a közönséget a moziba, emellett külföldön is közönség- és fesz­tiválsikerek lehetnek.- Ritkán kap elismerést egy film a közönségtől és az éles szemű kritikusoktól egyaránt.- Ez így van, kivéve, ha olyan kiváló filmet készít valaki, ami­lyen például az Amadeus volt.- Tudna példát említeni erre a magyar filmek közül is?- Szerintem Antal Nimród filmje, a Kontroll is ilyen.- A nagy stúdiók óriási pénze­ket költenek egy-egy olyan pro­dukcióra, ami tényleg beviszi az embereket a moziba. Lehet sikerfilmet készíteni pár száz­millió forintból?- Van olyan film, a Blair Witch Project például, ami né­hány ezer dollárból készült, és több mint százmilliót kerestek vele. Meg olyan, több százmil­lió dolláros mozi is, ami meg­bukott, legutóbb a John Carter Vájná szerint az ötszázezres nézőszám lenne az ideális egy-egy magyar film esetében is. Nem irreális. például. Az alapötlet, a meg­valósítás, a forgalmazás, ezen belül pedig a promóció együtt hozhat sikert vagy bukást. Ha gyenge a film, vagy rossz az el­adás, nem találja meg a nézőit, nem hoz bevételt.- Ön azt nyilatkozta, hogy egy film akkor sikeres, ha legalább félmillióan látták. • - Ez a nézőszám egy cél, amit jelenleg nehéz elérni. Folyama­tosan változnak a filmnézési szokások, és két éve alig készült magyar film, így nehéz megál­lapítani, mennyien néznek meg ma egy alkotást, de szerintem ez most maximum 300 és 500 ezer között van. Az elmúlt 15 évben nem volt szokatlan ez a nézőszám; a Sose halunk meg, a Sztracsatella, a Csinibaba, A miniszter félrelép, a Vala­mi Amerika, a Magyar vándor, a Csak szex és más semmi, a Sorstalanság, a Szabadság, sze­relem, az Üvegtigris mind hoz­ták ezt a nézettséget.- Reális azt várni, hogy sokan beüljenek a mozikba akár egy külföldi, akár egy magyar filmre, amikor a legtöbben va­lószínűleg egyszerűen letöltik azokat a netről?- Az illegális filmforgalma­zás óriási probléma. Ennek ellenére, szinte egyedüliként a világban, a büntető törvény- könyv most elfogadott módo­sítása nem szigorítást, hanem enyhítést tartalmaz, és a szer­zői jogok megsértői ezentúl nem lesznek büntethetők, leg­feljebb kártérítési per indítható a fájlcserélőkkel szemben. Köz­ben mindenütt máshol szigorít­ják a büntetési tételeket, hogy megállítsák az illegális filmle­töltéseket.- A magyar filmeket vajon mennyiben érintik az illegális letöltések?- Statisztikák nincsenek, de gyakorlatilag minden magyar film előbb fenn van a világhá­lón, mint hogy bemutatnák.- Mindez azt is jelenti, hogy ha az állam most milliárdokat in­vesztál filmkészítésbe, de köz­ben nem lép fel a szerzői jogok védelmében, akkor szinte feles­legesen fekteti be a pénzét?- Az állam nem azért támo­gatja a filmgyártást, mert ke­resni akar rajta, hanem mert abban bízik, hogy ezáltal meg­újul, és külföldön is újra hírne­vet szerez az országnak a ma­gyar film, terjeszti a magyar kultúrát.- De ön arról is beszélt már, hogy ha egy film elér egy bizo­nyos bevételi szintet, akkor a befolyó összegből a filmalap is szeretné viszontlátni az általa előzetesen adott támogatást. Ezek szerint nem csak vissza nem térítendő támogatásokról van szó?- Kétféle támogatást nyúj­tunk. Az egyiknek, az alap- támogatásnak kifejezetten az a célja, hogy lehetőséget bizto­sítsunk a tehetségeknek arra, hogy kibontakozzanak. Ez egy hosszú távú befektetés az ál­lam részéről, és a támogatás összege ezekben az esetekben nem haladja meg a 150 millió forintot. Ha többlettámogatást, azaz ennél több pénzt ítélünk meg egy film gyártására, ak­kor az azt jelenti, hogy anyagi értelemben is nagy reményeket Andrew G. Vájná rambo, Vörös zsaru, Terminátor, Elemi ösztön, Die Hard - Az élet mindig drága: csak néhány azon hollywoodi szuperprodukciók közül, amelyek az augusztus 1-jén a 68. születésnapját ünnep­lő producer nevéhez fűződnek. az 1956-ban családjával együtt Amerikába emigrált producer az etyeki Korda Filmstúdió társ- tulajdonosa és az InterCom Zrt. elnöke is. Kaliforniában folytatott tanul­mányokat, mielőtt belevetette magát a filmüzletbe, amelynek rövid idő alatt tekintélyes vezér- egyéniségévé vált. A távol-keleten kezdte tevé­kenységét: először fodrász és parókakészítő volt, azután mo­zik működtetésével és filmfor­galmazással foglalkozott. bár több dekoratív hölggyel, köztük Dobó Katával is mutat­kozott már nyilvánosan, a ma­gánéletéről nem beszél. hongkongi feleségétől, akivel nem volt hosszú életű a házas­ságuk, egy fia született. Justin néhány éve, 26 évesen meghalt. fűzünk a produkcióhoz, és ak­kor a támogatási szerződések­ben ki is kötjük, hogy a bevéte­lekből kvázi „koproducerként” a filmalap részesedik.- Ehhez azonban még akkor is kevés lehet a hazai forgalma­zásból származó nyereség, ha mindenki, aki most otthon néz filmet, jegyet vált a moziba.- Nagyjából egy film tel­jes gyártási költségvetésének a négyszeresét kell megter­melni a jegybevételből ahhoz, hogy visszahozza a befekte­tést. Ezért is támogatjuk, hogy egy-egy film megmutassa ma­gát a külföldi fesztiválokon, és ezért fontosak a koprodukciók. Azok a filmek, amelyek olasz, német, francia cégekkel közö­sen készülnek, automatikusan forgalmazási lehetőséget kap­nak az adott országban. Ezért ahol csak lehet, próbálunk koncentrálni koprodukciókra. Segítünk a partner felkutatá­sában, ahogy minden egyéb ad­minisztratív dologban is. Azért vagyunk itt, hogy az ilyen fel­adatokban segítsünk a filmké­szítőknek, és ők a produkcióra koncentrálhassanak.- Ez valóban nagy segítség. De ahhoz mit szólnak a produce­rek, rendezők, hogy folyamato­san nyomon követik a gyártási folyamatot, és csak csepegtet­ve folyósítják a támogatást?- Az a cél, hogy a filmgyár­tás egész folyamata átlátható legyen. Ezért is egyablakos a rendszer, mert így pontosan tudjuk, mire mennyit lehet köl­teni, mennyi pénz áll még ren­delkezésre. De a transzparens működéshez azt is tudnunk kell, hogy egy adott filmnél ép­pen milyen munkák vannak folyamatban, mennyire követik az elfogadott forgatókönyvet, tudják-e tartani a költségve­tést, mert így azonnal tudunk segíteni, ha valahol gond van. Sehol a világon nincs olyan, hogy a gyártás elején átutalják a teljes költségvetést, minden­hol heti utalás van.- A filmforgalmazás gyakorla­tán miért kell változtatni?- Olyan támogatási rendszer­re van szükség, ami a mozikat támogatja, és nem azokat, akik ezeket a nonprofit cégeket ve­zetik. Bár a filmalap feladata a filmgyártás rendbetétele, hat hónappal ezelőtt, amikor félő volt, hogy sok mozi bezár, mert nem tud megélni, a filmalap 150 millió forint támogatást fel­ajánlott költségvetéséből. Utó­lag kiderült, hogy több pályázó egyáltalán nem szorul segítség­re. Miután a filmforgalmazás az Emberi Erőforrások Minisz­tériumához tartozik, egyeztet­nünk kell a miniszterrel és az illetékes államtitkárral a jövő­ről. Mert hiába gyártjuk a fil­meket, ha nincs olyan stabil és fenntartható rendszer, amelyen keresztül eljutnak a nézőkhöz.- A kormány úgy döntött, hogy a közalapítvány vagyona is a filmalaphoz kerül. Egyes szá­mítások szerint ennek mintegy hatmilliárd forint az értéke. Mi ezzel a céljuk?- A filmszakmában minden­ki arról beszél, micsoda vagyo­ni értéket is képvisel a Müfilm és a Filmlaboratórium. Azt nem teszik hozzá, hogy mind­kettő veszteséges, és mindket­tő lehúzhatta volna a rolót, ha nem segíti ki őket a filmalap, mert még a villanyszámlát sem tudták volna kifizetni. Tudja, mikor forgatták a most annyira féltett fóti stúdióban az utolsó magyar filmet? Több mint tíz évvel ezelőtt.- Mikor kerül a mozikba az első, filmalap finanszírozta film?- Idén decemberben vagy jö­vő januárban. Szász János már leforgatta A nagy füzet című filmjét, és forog Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér cí­mű, magyar-svéd játékfilmje. Ősszel további magyar filmek forgatása indul a filmalap tá­mogatásával.- Hány rendezőnek, opera­tőrnek, színésznek és filmes szakembernek tudnak majd munkát adni a támogatásokon keresztül?- Nagyon sokan dolgoznak most is külföldi filmekben, a Die Hardban - például - több mint 300 fős magyar stáb. Ha ahogyan tervezzük, évente 8-10 filmet meg tudunk csinál­ni állami támogatásból, azzal 500-1000 embert tudunk mun­kához juttatni évente.- Lesz-e újabb virágkora a ma­gyar filmnek?- Nagyon reménykedem ben­ne. Most azon dolgozunk, hogy megtaláljuk és felkaroljuk azo­kat a tehetségeket, akik ennek a zálogai lehetnek. Jövőre egy mesterkurzust is indítunk szá­mukra, hogy átsegítsük őket az esetleges akadályokon. Mert a szakmában a tehetségnek kell a legfontosabbnak lennie, nem annak, hogy ki kinek az isme­rőse.

Next

/
Thumbnails
Contents