Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-07-29 / 28. szám

2012. JÚLIUS 29., VASÁRNAP SZTORI 5 Az új csodaló harmadik koronájára hajt latin lover Overdose után hosszú távon is van egy kiemelkedő magyar ló a pályán- mondta Gyolai Zoltánná. - Apja, anyja díjnyertes lovak, és Overdose trénere is első látás­ra megmondta, hogy ez egy na­gyon jó ló lesz. Tényleg így lett. Minden hozzáértő lelkesedik a ló kinézetéért, versenyzési stí­lusáért egyaránt. Mi természe­tesen nemcsak az eredményei miatt szeretjük, hanem mert egy nagyon kedves jószág.” A Gyolai család egyébként Latin Loverrel jól kifogta, nincs ugyanis három éve, hogy bele­szerettek a lósportba, és máris egy klasszissal versenyezhet­nek. Az egész úgy kezdődött, hogy három éve kimentek egy lóversenyre, azóta nincs meg­állás. A szerelemből befektetés, aztán munka lett úgy, hogy köz­ben a szerelem is megmaradt. „Mielőtt lovakat vettünk volna, évente kétszer-három- szor tettünk egy-egy nagyobb utazást, nyaralást a család­dal - mondta Gyolai Zoltánná.- Azóta ezt nem engedhetjük meg magunknak, mert azt a pénzt a lovakra költjük. Köz­ben nekem ez lett a munkám is, mert elvégeztem az ehhez szükséges iskolát, és tréner­ként dolgozom a lovainkkal. Ez az első olyan év, hogy Latin Lover a többi lovunkat is eltart­ja már az eredményeivel. Mi azokat a lovakat is megtartjuk, amelyek nem jól futnak, vagy megsérülnek, nekünk ez még­iscsak szerelem, nem vérprofi üzlet, és ez így is marad." Latin Loverrel kapcsolatban a jövőből annyi biztos, hogy tulajdonosai nagyon szeretnék a Hármas Koronát és azt is, ha szülőföldjén, Franciaország­ban is sikerülne vele versenyt nyerni. A többi még csak álom, de a Gyolai család már így sem csalódott. Az elmúlt nyolcvan évben négy olyan ló volt, amelyik­nek sikerül megnyerni a Hármas Koronát, vagyis a három klasszikus, három­éveseknek kiírt magyar ló­versenyt egy év alatt. Latin Lover, az új magyar csodaló lehet a következő. Fábos Erika Az állóképességen és a fizikai adottságain kívül tökéletes idegrendszerre is szüksége van, és jól kell bírnia a versenystresszt „Ami sprintben Overdose, az a hosszú távú versenyeken Latin Lover, legalábbis ami a tehetségüket illeti - mondta Pécsi István lóverseny-szak- kommentátor. - Persze Over­dose világviszonylatban is egy klasszis, Latin Loverről pedig egyelőre azt tudjuk, hogy Kö- zép-Európában páratlan. A há­roméves angol telivér amióta versenyzik, tehát tavaly ősz óta, veretlen. A Derbyt ráadá­sul úgy nyerte meg idén, hogy mindössze négy tizeddel ma­radt el a pályarekordtól. An­nak, hogy egy ilyen kaliberű ló jól teljesít, rengeteg össze­tevője van. Az állóképességen és a fizikai adottságain kívül J tökéletes idegrendszerre is £ szüksége van, és jól kell bír­nia a versenyzésből adódó stresszt. Latin Lover azért igen figyelemre méltó, mert benne minden ideális tulajdonság megvan, ráadásul viszonylag fiatalon, hiszen ezek a lovak 4-6 éves koruk között vannak a csúcson, de a legkiválóbbak 8-9 éves korukig is szép ered­ményeket érhetnek el.” Pécsi István azt mondja, minden ilyen csodálatos ló jó hatással van a lósportra. Ilyen­kor az átlagemberek is jobban figyelnek a versenyekre, és az izgalmas futamokra tömegek mennek ki a pályára. Ezt vár­ják az októberi St. Legeren és a szeptemberi Kincsem Díjon is, ahol azoknak az izgalmas pillanatoknak lehetnek szem­tanúi az érdeklődők, amikor a tavalyi és az idei Derby-győz- tes ló küzd majd meg egymás­sal. A tét ráadásul ezúttal nem egy egyszerű győzelem lesz, hanem az: lesz-e újabb ló, aki feliratkozhat azok közé, akik­nek eddig sikerült Hármas Koronát nyerniük. Ezzel azok a lovak büszkélkedhetnek, akik ugyanabban az évben megnyerték a Nemzeti Díjat, a Derbyt és a St. Leger versenyt. Az első ilyet 1936-ban Try Wel nyerte, aztán 1977-ben Bilbao, 1999-ben April Sun, utoljá­ra pedig 2007-ben Saldenzar. Rajtuk kívül csak Imperiál- nak volt esélyé erre, de ab­ban az évben, amikor Derbyt futhatott volna - azt ugyanis csak hároméves lovaknak le­het - az Osztrák Nemzeti Dí­jon indult. „Azok a lovak, amelyek hosz- szú távon jók, értékesebbek, mint a sprinterek - mond­ta Pécsi István. - így az sem meglepő, hogy a hírek szerint Latin Loverért már tavaly öt­venmillió forintot ajánlottak. Ezek a lovak ugyanis még egy hazai versenyen is milliókat nyerhetnek. A Derby fődíja például 7 millió forint. Ezeket az összegeket a tréner, a lo­vas és a tulajdonos elosztják egymás között. A tulajdono­soknak ebből nem sok marad, így inkább a tenyésztés során hozzák vissza a korábban be­fektetett tőkét. A versenyzés ugyanis drága mulatság, a lo­vak szállítása, tréningje és ta­karmányozása rengeteg pénz­be kerül, és hatalmas a kocká­zat is: elég egy sérülés, és vége a legjobb ló karrierjének is.” „Latin Lovert Franciaország­ban vásároltuk egy árverésen Pénzben Franciaország és Dubai a csúcstartók a lóverseny a legnagyobb múlttal Angliában rendelke­zik, hagyományai a 12. száza­dig vezethetők vissza, itt a leg­nagyobb a versenyek rajongó- tábora is. Mégis Franciaor­szágban fordul mega legna­gyobb pénz éves szinten a fo­gadásokból: ott úgy működik a rendszer, mint nálunk a lot­tó, és napi szinten rendeznek versenyeket. A befolyt összeg jelentős részét a versenyekre fordítják vissza. A franciák évente 9 milliárd eurót (2,5 ezer milliárd forintot) loviznak el. Európában ezenkívül még Olaszországban, Írországban és Németországban rendeznek nagy galoppversenyeket. a dubai World Cup a világ leg­nagyobb összdíjazású verse­nye. A futamokban 26,25 mil­lió amerikai dollárt (5 milliárd forintot) osztanak szét. A fő­futam díjazása 10 millió dollár (1,8 milliárd forint), ebből 6 millió a győztesé. A PÁRIZSI Prix de LArc de Tri- omphén 4 millió eurót (1 milli­árd forint) osztanak szét, a nem hivatalos telivér-világbaj- nokságnak tartott amerikai Breeders’ Cup futamában pe­dig 5 millió dollárt (930 millió forint). A legértékesebb lovak utódaiért is vagyonokat fizetnek black caviar A hatéves kan­ca 22 futásából 22 győzelmet aratott, és közel egy milliárd forintot nyert ausztrál tulaj­donosainak. frankel Az angolok nagy kedvence a szaúdi herceg tu­lajdonában van, és legutóbb, a Royal Ascoton, ahol a világ legjobb lovai mind ott van­nak, 11 hosszal nyerte a ver­senyt. NORTHERN DANCER 1961-ben született, 18 startjából 14 al­kalommal győzött. Érdemeit a kanadai nemzet úgy ismer­te el, hogy beválasztotta a Halhatatlan Sportolók Csar­nokába. Snaafi Dancer nevű fiáért 1983-ban az addig el­képzelhetetlennek látszó 10 millió dollárt (1,8 milliárd fo­rintot) fizetett Mohamed Bin Rashid Al Makhtoum, de a világ ma élő versenylovainak 60 százaléka Northern Dan­cer leszármazottja. A szuper­sztár fedezési díja az 1980-as években elérte az 1 millió dol­lárt (180 millió forint). kincsem 1874-ben született. 54 futásából 54-et nyert, ami máig rekord. A telivértenyész- tés központjának számító angliai Newmarketben is szobrot állítottak neki. Politika vagy kultúra? BEVALLOM, az én világom a kultúra, így ha vala­melyik meg­bízóm jóvoltából időnként mégis elvetődök egy-egy po­litikai eseményre, végighall­gatom, mi történik, és tisz­tességesen megírom, amit láttam-hallottam. Ennyi. A netes fórumokat nézegetve a politikai cikkeket tartal­mazó posztokon átgördítem a kurzort. VALAMELYIK REGGEL azonban egy ilyen hírre bukkantam: valaki nyilvánosan darabokra szaggatta Kertész Imre fény­képét. Egy tanár, a diákjai szeme láttára. Na, ez már ki­ütötte a biztosítékot, úgyhogy kiposztoltam a kolléga cikkét azzal, hogy „El a kezekkel Kertész Imrétől!” Elvégre az egyik legnagyobb magyar íróról van szó, akinek a nagy­ságát Nobel-díjjal is elismerte a világ. (Tehát nem azért nagy, mert Nobel-díjas, hanem azért Nobel-díjas, mert nagy. Bár akadnak, akik ezt fordítva gondolják. Meggyőződésem, hogy alaposan tévednek.) nemrég olvastam a Detektív- történet című elbeszélést - ilyen tűprecízen bemutatni a zsarnokságot és a rémuralmat nemigen láttam senkitől. S mindezt úgy, hogy a bestiali- tást nem visszataszító natu­ralizmussal ábrázolja. Csak sejteti, de abba beleborzong az ember. jöttek a posztomra az isme­rősök kommentjei, politikai szempontokkal megspékelve. Persze, ahogy az lenni szo­kott, a cikkben is minden erre volt kihegyezve. Ott voltak a pártok nevei, meg hogy ki mit csinált a helység képvise­lő-testületében, ahol az inkri­minált eset történt, és akkor melyik oldalhoz húz az illető. belekommenteltem a társal­gásba: szerintem most nem a pártpolitika a főszereplő. Az egyik legnagyobb magyar író arcképének a széjjeltépése ugyanis nem pártpolitikai tett, hanem a kultúra elleni brutális támadás. Közhely, hogy nálunk mindenből jao- litikai ügyet csinálnak. Én is megkaptam netes barátaimtól, hogy ha nem foglalkozom a politikával, akkor kellemetlen meglepetések érhetnek. szerencsére eszembe jutott az anekdota Diogenészről, és megnyugodtam. Amikor Nagy Sándor meglátogatta a filozófust, ő azt mondta neki: „Vigyázz innét, elállód előlem a napfényt.” Na, ez az. Előlem egyetlen politikus sem fogja eltakarni a napot. Ha a feje tetejére áll is, az én közérze­temet nem az fogja meghatá­rozni, ki milyen marhaságot mondott aznap a parlament­ben. Szerintem az emberek zöme így van vele. A dugókra gyúrnak Londonban Nem a londoni dugók ellen találták ki az új emeletes buszt, hanem egy cseh művész álmodta meg, ahogyan egy „double-decker” fekvőtámaszozik a játékokra készülve. David Cerny egy valódi kiszuperált buszt kapott ajándékba erre a célra, de sajnos az instal­láció nem üzemképes. A város már a dugókra „gyúr”, az amúgy is zsúfolt városon talán a dugődíj segíthet.

Next

/
Thumbnails
Contents