Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-24 / 121. szám
4 VADÁSZAT 2012. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK Mezőgazdasági vadkárt a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni: A) ŐSZI GABONA október 1. - augusztus 15. B) TAVASZI GABONA április 1. - augusztus 1. C) KUKORICA április 15. - november 30. D) BURGONYA április 15. - október 15. E) NAPRAFORGÓ, SZÓJA április 15. - szeptember 30. F) BORSÓ március 1. - augusztus 30. G) SZŐLŐ, GYÜMÖLCSÖS egész évben Napnyugtától napkeltéig őrzik a vetést vadkárelhárítás Közös érdeke a gazdának és a vadásztársaságnak megvédeni a termést F. Kováts Éva A május a vadászok számára az őzbakszezonon kívül a vadkárelhárítást is jelenti. Nehéz és fontos feladat tavasszal az elvetett mag, a sarjadó szántóföldi növények megvédése a vadaktól. Vadkár megelőzése ellen a legbiztosabb módszer, ha villanypásztorral kerítik be a védendő területet - mutatja Bérdi Szilárd diósberényi gazda Tavasszal szezonja van a vadkár- elhárításnak. A szántóföldi növények elvetését követően a termés fejlődését nem csak a gazda, de a vadgazdálkodó is fokozott figyelemmel kíséri. Közös érdek, hogy minél kevesebb legyen a vadkár. A jelenleg hatályos jogszabály értelmében ugyanis a vadgazdálkodó köteles megtéri- „ teni a károsultnak a gímszarvas, § a dámszarvas, az őz, a vaddisz- § nó, valamint a muflon által a me- | zőgazdaságban és az erdőgaz- | dálkodásban, továbbá az őz, a £ mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szán- tófóldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét - mondta dr. Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára. A vadkárelhárítás a kukorica, a napraforgó vetésétől a betakarításáig tart. Nem egyszer a vadásztársaság pénzügyi fennmaradása múlhat azon, hogy milyen hatékonysággal történik. A társaságok a gazdák vetésbejelentése után, meghatározott terv alapján végzik a vadkárelhárítást, osztják be tagjaikat, megelőzendő a károkat. A vadkárelhárításban részt vevő vadász oda, ahhoz a mezőgazdasági táblához ül fel a magaslesre napnyugta után, melyet számára kijelöltek. Csendben figyeli a vadak mozgását, olykor körbejárja a területet, ha kárt okozó vadat lát, elriasztja vagy kilövi. Az őrzés este 10 órától hajnali 4-ig tart. Vannak olyan vadásztársaságok is, melyeknél vadkárelhárító vaddisznóhajtást végeznek a kukoricaföldek melletti erdőkben. Tolna megyében 64 vadászterület van, ebből 5 erdőgazdasági terület. A védekezés fokozottabb azoknál, amelyek területén a legtöbb az úgynevezett nagyvad, az őz, a szarvas, a vaddisznó. így a tamási, illetve ge- menci területen kívül a báta- apáti, a mőcsényi, a szálkai, a cikói, a gyönki, a hőgyészi és a pincehelyi vadászoknak kerül a legtöbbe a vadvédelem, illetve a vadkár miatt kifizetett kártérítés. Utóbbi évente több millió forint. A vadkár megelőzése, mérséklése, nem csak a vadgazdálkodó feladata, abban a mezőgazdasági termelőnek is részt kell vállalnia. A munka és a költségek felét neki kell állnia. A legbiztosabb védekezés, ha villanypásztorral kerítik be a vadveszélyes területeket, az erdőszéleket. Ez nem kevés pénz, de még mindig kevesebbe kerül, mint a vadak által okozott kár. Van, ahol olcsóbb megoldást választanak a földhasználók, ilyen a vadóc (a zacskóban kiakasztott illatosító), a levágott haj, kabát, bálás- madzag kifüggesztése, ezektől azonban nem lehet sokat várni, mert a vadak hamar megszokják. Ha minden erőfeszítés ellenére mégis bekövetkezett a vadkár, akkor a kár megtérítése iránti igényt a bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított 30 napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel, azaz az érintett vadgazdálkodóval - hívta fel a figyelmet Király István. Ha a közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a két fél között, és a károsult a kártérítési igényének érvényesítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, akkor azt a kár bekövetkezése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni. Ő gondoskodik a vadkárbecslést végző szakember kirendeléséről, és a kárbecslés eredményét követően az egyezség létrehozásáról. Amennyiben ebben az eljárásban sem születik egyezség, úgy az eljárások zöme a bíróságon folytatódik. Mindkét fél szempontjából az a jó, ha a békés egymás mellett élésre törekedve együttműködnek a vadkár megelőzésében és csökkentésében. PROMÓCIÓ Kevés vadhúst fogyasztunk védekezés Gazdának és vadásznak egyaránt fontos PROMÓCIÓ Találkozó a magaslesnél. Nagy Zoltán, Schváb Zoltán vadász és Gerner Gábor vadászmester Teimészetet véd a vadász feladat Céltudatos selejtezéssel javítják az őztrófeákat Jó a vadásznak, kimegy az erdőbe, sétál a friss levegőn, meglövi a vadat, hazaviszi, aztán máris készülhet a finom vadpörkölt. Általában így gondolják a kívülállók. Pedig a vadászat egyáltalán nem erről szól. A biológiában kicsit is jártas embertársaink előtt bizonyára ismeretes, hogy az ökoszisztéma szereplői (élőlények és élettelen elemek) között normál viszonyok közt egyensúly áll fenn, azzal, hogy az állapotuk sosem állandó, hiszen a változás a földi élet során folyamatos volt, és lesz is. Amennyiben ebbe az önfenntartó rendszerbe erőszakkal beavatkozik valami, esetünkben az emberi civilizáció, akkor az a beavatkozásra válaszul megváltozik. Hazánk területéről az évszázadok során „száműztük” a legtöbb csúcsragadozót (farkas, medve, hiúz), amelyek a rendszer stabilitásáért felelősek voltak. Ezzel erőszakkal és öncélúan beavatkoztunk a „rendszerbe”, amely lépésünkre válaszolva, napjainkra jelentős nagyvadállományt produkált. Abbán az esetben, ha a mai lakosság egy kis hányada (0,5 százalék) nem folytatná, az amúgy jogszabályban kötelezően előírt vadgazdálkodási tevékenységet, ezzel a csúcsragadozók szerepét átvállalva, akkor hazai viszonyok között a fenntartható agrártermelés komoly veszélybe kerülne. Helyenként már most is jelentős gazdálkodási problémák állnak fenn - magyarázza dr. Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára. Itt kell megemlíteni, hogy a vadászati tevékenységnek, mely a törvény által kötelező, vannak árnyoldalai is. A vadászat ugyanis a leadott lövéssel még nem ér véget. A lőtt vad feldolgozása már ott, a helyszínen ipeg- kezdődik, az állatot ki kell zsige- relni, előzetes vizsgálatnak kell alávetni. Ezután a vadásznak be kell szállítania - természetesen a saját autóján - a gyűjtőhelyre és ott leadnia. Az elejtett vad ugyanis nem a vadász tulajdona, nem viheti haza, ha csak meg nem váltja. A hűtőházban leadott vad után kifizetett ősz- szeg a vadásztársaságé. így érthető, hogy a legtöbb lőtt vad nem a vadászok hűtőjében fejezi be földi pályafutását, hanem a hazai piacokon, illetve még gyakoribb, hogy exportra kerül. Magyarországon sajnos az egy főre eső vadhúsfogyasztás nagyon alacsony, évi fél kilogramm körül alakul. Pedig a jelenlegi jogszabályi környezet már könnyített módon teszi lehetővé a lakosságnak a vadásztársaságoktól történő közvetlen vadhús beszerzését. Jó lenne, ha ezt a lehetőséget jobban kihasználnák, mivel a helyben „megtermelt” vad húsa, azon túlmenően, hogy egészségesebb, mint a gazdasági haszonállatoké, helyi értéket is teremthetne - mondta Király István. ■ F. K. E. Teljes körű tisztújítás zajlott le a közelmúltban a Völgységi Természetbarát és Vadász Egyesületnél. Nagy Zoltán elnök az eredményekről és a tervekről egyaránt beszélt lapunknak. Mint mondta, az egyesület a Bonyhá- dot körülölelő 5117 hektáros területen gazdálkodik, jelenleg huszonkét tagból áll a létszám.- Gazdálkodásunk szempontjából meghatározó az őz, az állomány közepes minőségű. Bérva- dásztatási bevételeink kétharmadát az őzbakvadásztatásból befolyó összeg teszi ki. Gímszarvasállományunk is közepesnek nevezhető, az állomány nagysága a szomszédos területekhez viszonyítva kisebb. A vaddisznóállomány folyamatosan jelen van a területen és jelentős vadkárokat okoz. Bevételeink fennmaradó egyharmadát gímszarvasvadászatból teremtjük elő. Elkötelezett hívei vagyunk a természetvédelemnek, évente többször Is tartunk átfogó szemétgyűjtést. Céljaink között szerepel az őzállomány mennyiségi és minőségi fejlesztése az élőhely megóvásával és javításával, és az évszakok váltakozásával összhangban lévő jó minőségű takarmány kijuttatása. Legfontosabb feladatunk az őztrófeák minőségének javítása céltudatos selejtezéssel, emellett nagy figyelmet szentelünk a fácán és mezei nyúl természetes állományának megóvására. A vadkárok elviselhető szinten tartására a földhasználókkal közösen idén elindítottunk egy programot, már mutatkozik is eredmény. ■
