Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-24 / 96. szám

2012. ÁPRILIS 24., KEDD ALMANACH 2012 - ÉRTÉNY 5 MEGKÉRDEZTÜK HÍRSÁV Mi hiányzik leginkább a településről? SZÁDÓCZKY béláné: Egyértel­műen a munkalehetőség hi­ányzik a legjobban. Húsz éve élek itt, de úgy látom, ilyen rossz helyzet még soha nem volt, egyre szegényebbek az emberek. Talán a helyben ko­moly hagyománnyal rendel­kező mezőgazdaság, ezen be­lül is az állattenyésztés jelent­hetne valamilyen kapaszko­dót. De hát az állattartás elin­dításához is pénz és egy kis saját főid kellene. so. orsós ISTVÁN: A munka­hely hiányzik. Van ugyan közmunka, de ebben túl sok ideig nem tudnak dolgozni az emberek. Munkahely a környéken se igen van, de ha lenne is, vagy felveszik az embert, vagy nem. Négy­ötén innen százhúsz kilomé­terre, Székesfehérvárra jár­nak dolgozni. Régebben én is oda jártam, a Philipshez, de az a munkalehetőség 2006-ban megszűnt. A település korösszetétele 61 év felett: , 0-18 éves: 248 ruk 19-60 éves: 414 Fontosabb címek, telefonok POLGÁRMESTERI HIVATAL: Béke tér 325. Tel.: 74/476-495. E-mail: erteny@tolna.net POLGÁRMESTER: Máj Zoltán. ALJEGYZŐ: Fábián Péter. HÁZIORVOSI RENDELŐ: 74/476- 472, dr. Kakucs Sándor. VÉDŐNŐ: 20/506-37-47, Pesti Eszter. FALUGAZDÁSZ: 70/337-25-32, Tempfli Ferenc KÖRZETI MEGBÍZOTT: Nagykónyi székhelyen Papp Zsolt Adrián Péter. Az oldal írásait Steinbach Zsolt, a fotókat Mártonfai Dénes készítette. MANSFELD JÓZSEFNÉ: JÓ len­ne, ha több szolgáltatás el­érhető lenne helyben, nem kellene értük a városba utazni. Sok az idős ember, orvos van, de például gyógyszertár nincs. Egy szolgáltatóház is hasznos lenne. Mióta megszűnt a téesz, munka sincs. Úgy gondolom, ezek a gondok más falukra is jellemzőek. És tény, hogy az elmúlt hat évben Értényben több pozi­tív dolog is történt. A sportos és kulturált ifjúságért ténykednek Még egészen fiatal az Értényi If­júságért Egyesület, amely 2010 őszén, nem egészen másfél év­vel ezelőtt alakult. A civil szerve­zet legfontosabb célja a helyi kul­turális és sportélet fejlesztése. Az egyesület tevékeny­ségébe ennek megfe­lelően sok minden belefér. A szervezet elnökétől, Hetzer Gá­bortól megtudtuk: a közösségi élet kibontakoztatásá­nak részeként elő kívánják segí­teni többek között a rendszeres testedzést, már óvodáskortól. Igyekeznek sportkapcsolatokat kialakítani, versenyeket szervez­ni. A sport nagyon jó lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedé­sének elősegítésére, ami szintén kiemelt feladat. Az egyesület a roma kulturális örökség ápolá­sát is felvállalta, egyebek mellett az Uyen jellegű rendezvényeken való megjelenés, fel­lépés segítése, illetve különböző szerveze­tekkel való kapcsolat- tartás révén. A civil szervezet vezetőségében Hetzer Gábor mellett Ignácz Anita alelnök, Or­sós Csaba, Orsós György, Gománné Szabó Zsuzsanna el­nökségi tagok kaptak helyet. Az ellenőrző bizottság elnöke Ju­hász Attila, tagjai Orsós Mária és Szádóczky Béláné. ■ A roma kultu­rális örökség ápolását is felvállalták. Nehéz időket él meg a falu nincs munka Örvendetes, hogy gyarapodik a lakosság létszáma A rádióban is szólt a harang keresztút Szent Márton a védőszentje a templomnak Az év eddig eltelt részében már hét gyermek született a faluban. A jelenleg legfiata­labb értényi, Szabó Kamilla április 12-én látta meg a napvilágot. A nem egészen nyolcszáz lelkes faluban évente általában tizenöt kö­rüli a születésszám. Pesti Eszter védőnő szerűit a gyer­mekáldást tekintve akár re­kordév is lehet az idei a falu­ban, hiszen jelenleg is hat áldott állapotban levő kisma­máról tud. Németországba hívták a fiú táncosokat A helyi cigány hagyomány- őrző együttes, a Vadrózsa Tánccsoport a Rajkó zenekar meghívására nemrégiben Győrben szerepelt. Ott fi­gyelt fel rájuk egy németor­szági szakember, akinek meghívására az együttesből négy fiú válogatáson vehe­tett részt. Közülük a két Or­sós László (mindkettőjüknek azonos a neve) azóta több­ször is fellépett már a fővá­rosban. A 19 éves Horváth László és a 12 éves Orsós Já­nos Norbert pedig a közel­múltban utazott ki négy hó­napra Németországba, ahol egy külföldi tánccsoporttal lépnek fel. Tojásfát állítottak a községháza udvarán Idén először „tojásfát” állítot­tak a húsvét alkalmából a polgármesteri hivatal udva­rán. A barkaágakat az ön- kormányzat dolgozói díszí­tették fel színes tojásokkal. A húsvéti látványosságot a helyi gyerekek is megcsodál­ták. A tojásfáról az ünnep el­múltával, a múlt héten szed­ték le a tojásdíszeket. A 2009-ben új csoportszobával bővült óvodába ötvenhárom kisded jár. Az intézmény régi épületének felújítása jelenleg zajlik Egy nap híján egy éve délben az értényi római katolikus temp­lom harangja szólt az MR1- Kossuth Rádióban. Akkor azt is megtudhatták a rádióhallgatók, hogy a 28 méter magas temp­lomtoronyban három harang ta­lálható. A délidőben megszólaló, öt mázsa húsz kilós instrumen­tumot ifj. Fritz Wilhelm Rincker mester öntötte 1927-ben, a Bu­dapesti Harangöntő Részvény- társaság csepeli műhelyében. A templom története azonban ennél jóval távolabbi időkre nyú­lik vissza. 1749-ben kezdtek hoz­zá a barokk stílusú templom elké­szítésének, az épület 1753-ban készült el, mellékoltárai és szó­széke ma is eredeti állapotban Szép az értényi templom vannak. Főoltárképe Szent Már­ton tours-i püspököt, a templom védőszentjét ábrázolja, püspöki ornátusban. Az értényi a környék legszebb templomainak egyike. Az értényi római katolikus gyülekezet pásztori feladatait ta­valy augusztusban vette át Már­ton Istvántól Zab András espe­res, aki hét települést lát el. El­mondása szerűit a faluban húsz- huszonöten szoktak részt venni a vasárnapi vagy a szombati szentmisén, ugyanis havonta változik a hétvégi mise napja. Szent Márton napján a gyerekek lampionos felvonulást tartanak, de többször rendeztek már hús­véti zenés keresztútjárást is a templom melletti kálváriánál. Gyermekáldásban rekordév is lehet 2012 A létszámot illetően igen, anyagilag azonban nemigen gyarapodik a mostani nehéz időkben Értény lakossága. A hát­rányos helyzetű kistér­ség egyik leghátrányo­sabb helyzetű falujában a munkalehetőség hiá­nya okozza a legnagyobb gondot. Steinbach Zsolt Az Értény felé vivő út mentén le­vő tó környéke, a tavalyról visszamaradt száraz, még sár­ga vízparti növényzettel mintha még a telet idézné. A falu köz­pontja felé tartva azonban egy­re több a tavaszi zöldfelület, amelynek gondozása közfoglal­koztatottaknak ad munkát. Meg kell becsülni az üyen elfoglaltsá­gokat is, mert ez a község Is azok közé tartozik, ahol munka- lehetőségből van a legkevesebb. Idén februárban az amúgy is a leghátrányosabb helyzetű kis­térségek közé tartozó tamási ré­gió települései közül Értényben volt a legrosszabb a munkanél­küliségi mutató: 51,1 százalék­ra rúgott az álláskeresők ará­nya a gazdaságilag aktív népes­séghez viszonyítva. A száz éve még virágzó, kiváló mezőgaz­dasági adottságokkal rendelke­ző községben ma a lakosság jelentős része meglehetősen ki­látástalan helyzetben van. A nem egészen nyolcszáz fős településen nagyjából százhú- szan részesülnek aktív korúak ellátásában. Nekik évente leg­alább harminc napot keü dol­gozniuk ahhoz, hogy megkap­ják ezt a segélyt. Hogy minden­ki „sorra kerüljön” a közfoglal­koztatásban, az ön- kormányzatnak nagyjából kétha­vonta kell új embe­reket behívni. A mintegy harminc közfoglalkoz­tatott több mint fele a Start munkaprogramban dolgozik, amely huzamosabb Ideig tartó, napi 8 órás munkát jelent. Ezek az emberek azt a „bizonyos” nettó 47 ezer forintot keresik. Ha van gyerekük, néhány ezer­rel többet. A közfoglalkoztatot­tak másik része napi *6 órát dol­gozik, arányosan kevesebb pén­zért. De ez még mindig több, mint az aktív korúak ellátása­ként járó havi 22 800 forint. Ilyen anyagi körülmények kö­zött él az értényiek jelentős ré­sze. Ezzel együtt, a falu lakossá­ga gyarapodik, ami mégiscsak örven­detes. Sok a nagy- családos família, nem ritka a 8-9 gyerek. Az óvodát néhány éve bővíteni kellett, mert nem fért el a sok kisded. Ugyanakkor az is tény: a kétszázötven körüli 18 év alatti gyerek közül 220-an ré­szesülnek rendszeres gyermek- védelmi kedvezményben. ■ Ötven százalék feletti a mun­kanélküliség'. És mégis sokan szeretnek Értényben élni A gazdasági nehézségektől elte­kintve Értény alapvetően szeret­hető falu. A település küzd a tal­pon maradásért, amelynek van­nak is eredményei. Több magán­személy is igyekszik erejéhez mérten hozzájárulni a község boldogulásához. Közéjük tarto­zik a holland Aalten Dirk, aki nemrég elhunyt feleségével szá­mos jótékonysági akciót szerve­zett már, többek között ruhane művel, gyerekjátékokkal ellátva a helybélieket, tort adományozna az önkormány­zatnak. Dirk sa­ját kezűleg építette át értényi hétvégi házát. Azt mondta, nagyon szereti a fa­lut, kedvesek az em­berek, az értényihezfogha­tó táj pedig, a gyönyörű lankákkal, dombokkal, nincs Hollandiában. A lakosság jelentős része ci­gány, de vannak vegyes házas­ságok is. Normális a viszony ro­mák és nem romák között. Helyben úgy vélik: itt nem ez a probléma, hanem, hogy nincs munka. Innen indul minden gond. Ebből a szempontból a téesz- időkre sokan nosztalgiával te­kintenek, hiszen a szövetkezet sok iskolázatlan embert is tu­dott foglalkoztatni. Ma már az is gond, hogy sokan elszoktak a munkától: számosán vannak, akiknek (újra) meg kellene ta­nulniuk dolgozni. Aalten Dirk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents