Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-24 / 96. szám
6 |jj |J| Magyarország készül a Horizon 2020-ra pályázatokkal is segítené a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Magyarország felkészülését a Horizon 2020 elnevezésű európai uniós kutatás-fejlesztési programra- közölte Cséfalvay Zoltán, a tárca államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a tervek szerint az Európai Unió Horizon 2020 programban 2014 és 2020 között több mint 80 milliárd euró forrás áll majd rendelkezésre. Idén 75 milliárd forint van kutatás-fejlesztés-innovációra hazai és uniós forrásokból- közölte. Többet költ a HM idén juttatásokra Hende Csaba miniszter átlagosan brutto 229 ezer 803 forintot keresnek a Magyar Honvédség katonái - derült ki az Országgyűlés honlapjára hétfőn feltett miniszteri válaszból. A Hende Csaba honvédelmi miniszter által Iváncsik Imre szocialista országgyűlési képviselőnek írásbeli kérdésére adott válaszban az áll, hogy a legénységi állomány tagjai átlagosan havonta bruttó 137 ezer 425, az altisztek bruttó 191 ezer 157, a tisztek pedig bruttó 389 ezer 522 forintot keresnek. A tárca idén 104 milliárd forintot költ személyi juttatásokra, tavaly ez az összeg 101 milliárd volt. Olcsóbb lesz a benzin, marad a gázolaj ára csökkenti bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mól Nyrt. szerdán, a gázolaj ára továbbra sem változik. A mostani változással a benzin ára 451 forintra csökken, a gázolajé 441 forint marad. A Mól Nyrt. egy héttel ezelőtt 4 forinttal emelte a benzin árát, a gázolaj ára akkor sem változott. GAZDASÁG 2012. ÁPRILIS 24., KEDD Hatszazmilliardos kiigazítás jön konvergencia A tranzakciós illeték 228 milliárd forinttal javíthatja a 2013-as egyenleget Az idén 155 milliárd, jövőre nagyjából 600 milliárd forintos egyenlegjavulást ígér a tegnap nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram. A lépések többsége a kormány eddigi gyakorlatát követi, és a „mérsékelten konvencionális” kategóriába sorolható. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kormány sokszor hangoztatott filozófiájával összhangban az új adók, díjak és illetékek többsége a fogyasztást terheli. Az elmúlt hetekben többször is elhangzott, a piaci szereplők és, a nemzetközi szervezetek egyaránt EU-konform javaslatokat szeretnének olvasni a konvergenciaprogramban. A megkezdett percenként, illetve elküldött SMS-enként 2 forintos távközlési szolgáltatási adó esetében nyilvánvalóan ez a helyzet: mint azt a program szerzői leszögezik, hasonló adó Máltán már létezik. Talán kissé aggályosabb a 0,1 százalékos kulccsal jövőre induló pénzügyi tranzakciós „illeték”, amely 130-228 milliárd forinttal növelheti a bevételeket: a 130 milliárd forinthoz elég egy tranzakciónként 30 ezer forintos felső határ, ez azonban lehet magasabb is, és az sem kizárt, hogy végül egy sávos konstrukció lesz a befutó, a készpénz- forgalmat pedig magasabb kulcs fogja büntetni. A biztosításszektorban a különadót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást egységes biztosítási adó „váltja ki”, ennek kulcsa a kgfb esetén 30 százalék, a cascónál 15 százalék, a baleseti és vagyonbiztosítáí% j 2012 2013 Központi kezelésű előirányzatok kiadásainak mérséklése 44,7 44,7 Gyógyszertámogatási kiadások csökkentése 10,0 40,0 Helyi önkormányzati alrendszer egyenlegjavulása 60,0 90,0 Távközlési szolgáltatási adó bevezetése 30,0 52,0 Fordított általános forgalmi adó bevezetése a mezőgazdaságban 10,0 15,0 E-útdíj emeltszintű indítása o,o 75,0 Nagyvárosi tömegközlekedés költségvetési támogatásának csökkentése 0,0 10,0 Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól megvont támogatás 0,0 25,2 Állami cégek közfeladat ellátási kötelezettségeinek módosítása 0,0 20,0 Pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése 0,0 130,0-228,0 Energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása, bővítése 0,0 55,0 Biztosítókat terhelő jelenlegi ágazati adók összevonása, átalakítása 0,0 15,0 Kisadók megszüntetése 0,0-5,0 Összesen 155 567-665 soknál pedig 10 százalék lesz. Az energiaszektor különadóját 2012-vel kivezetik, „cserébe” az energiaellátók (2009-ben bevezetett) jövedelemadójának kulcsa jövőre 8 százalékról 16 százalékra emelkedik, ami 55 milliárd forintos többletbevételt jelent a tervek szerint. Megszűnik ugyanakkor néhány kisebb adó: a gyógyszertár szolidaritási díj, a magánszemélyek 98 százalékos különadója, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulás. Az elektronikus útdíjat legkésőbb 2013. július 1-ig kell bevezetni: ettől éves szinten 150 milliárd forintot vár a kormány, így a 2013-as egyenleget „mindössze” 75 milliárd forinttal fogja javítani. Az önkormányzatok a strukturális reformok vesztesei: a terv tavalyihoz képest mintegy 100 milliárd forintos megszorítást irányoz elő: ebből 73 milliárd a már elfogadott, nagyrészt jövőre hatályba lépő intézkedésekből - kistelepülési önkormányzatok összevonása, megyei intézmények államosítása, önkormányzati hitelezés szigorítása - származhat, a fennmaradó részt a városoknak kell megspórolniuk, közelebbről meg nem határozott módon. 2013-tól minden iskola állami fenntartásba kerül. Az állam a teljes közoktatási „A következő lépés - Széli Kálmán-terv 2.0” az ÚJ konvergenciaprogram és az egyéb strukturális átalakításokat tartalmazó Nemzeti Reform Program együtt „adja össze” az új Széli Kálmán- tervet, hivatalos címén A következő lépés - Széli Kálmán-terv 2.0 nevű programot. Az így ösz- szesen mintegy 500 oldalas tervezet a kormányzat terveinek és az eddig megtett lépéseknek az összegzése. bemutatja a devizahitelesek megsegítését, a nyugdíjváltozásokat - megemlítve az egyéni számlavezetés és az egyéni vá- románynyilvántartás bevezetésének szükségességét -, a munkaerőpiaci, oktatási, egészségügyi, közszférát érintő átalakításokat. ígéretet tesz egyebek mellett a lánctartozások felszámolására és a banki hitelezés beindítására irányuló törvényekre. A Széli Kálmán- terv a GDP-pályát a kormányzat számításai szerint a következő években 2,1-4,3 százalékkal téríti felfelé, míg a reálbérben 6-12 százalékos csökkentést hoz az alappályához képest. A beruházásokat 0,6-1,4 százalékkal emelheti a terv. rendszert magához veszi az óvodák kivételével, így a bérezés is állami feladat lesz. Az önkormányzatnak az iskolai infrastruktúrát kell fenntartania saját zsebből, valamint a gyerekek étkeztetését is el kell látnia. A felsőoktatás támogatása is tovább szűkül jövőre, azt azonban még nem írja le a program, hogy pontosan menynyivel. A tömegközlekedésben is további megszorítások várhatók. A helyközi közlekedés támogatását 45-60 milliárd forinttal csökkentenék, az igazi vesztes azonban Budapest lehet. Jövőre már csak 10 milliárd forintot kapna a főváros a BKV működtetésére az idei 32,3 milliárd után. Hosszú távon pedig a cél az, hogy egyáltalán ne adjon az állam közvetlen támogatást a fővárosi tömegközlekedésre, hanem légyen önfenntartó a rendszer. A költségeket az elektronikus útdíj bevételeiből, Budapest és az agglomeráció nagyobb hozzájárulásával, dugódíjjal, valamint jegyáremeléssel kéne kitermelni. A Széli Kálmán-terv újabb verziója idén 10, jövőre további 40 milliárd forint megtakarítást irányoz elő a gyógyszer-támogatási kiadásokban. Gyógyszerpiaci szakértők szerint ez azért aggályos, mert egyelőre az első Széli Kálmán-tervben erre az évre meghatározott 83, illetve a jövőre előírt 37 milliárd forintos megtakarítás is illúziónak tűnik - még akkor is, ha a kormány eltökélt, és minden elképzelhető eszközt bevet a kiadások lefaragásáért. Folyamatosan monitorozzák, hogy kellően hatékony-e egy gyógyszer, megéri-e a támogatása, de akadnak a betegeket közvetlenebbül érintő intézkedések is. Ilyen például, hogy a legrászorultabbak, akik úgynevezett közgyógyellátási igazolványra gyakorlatilag ingyen kapják gyógyszereiket, az eddiginél jóval kevesebb készítményhez juthatnak így hozzá. De annak a Magyarországon még újdonságnak számító gyakorlatnak a bevezetése is ebbe a körbe tartozik, mely szerint egyes krónikus betegek - például a legújabb döntés szerint a diabéteszesek - csak akkor kapják meg támogatással a legkorszerűbb terápiát, ha mindent megtesznek azért, hogy állapotuk ne romoljon. (A cukorbetegek szénhidrátfogyasztását például negyedévente ellenőrzik majd.) Mindezek eredményeként az államháztartás GDP-arányos hiánya az idén a korábbi tervekkel összhangban 2,5 százalék lehet (a magánnyugdíjpénztári tagok idei visszalépéséből származó pluszbevételek nélkül), jövőre pedig tovább, 2,2 százalékra csökkenhet a deficit. A program alap-makropályája az idén mindössze 0,1 százalékos GDP-növekedéssel számol (és ugyanezt az ütemet valószínűsíti az EU egészére is). A háztartások fogyasztása 2012-ben 1,4 százalékkal csökken a prognózis szerint: a végtörlesztés és az árfolyamgát rendre 370, illetve 150 milliárd forinttal javítja ugyan a háztartások nettó vagyoni helyzetét, de prognózis szerint a megtakarítási ráta is nőni fog. A munkaerőpiacon nem várható fordulat: az átlagos munkanélküliség az idén is a tavalyi, 10,9 százalékos szinten marad, az infláció viszont 1,3 százalékponttal, 5,2 százalékra emelkedik. A személyszállításról és a kórházakról is szavaztak parlament Mégsem lesznek kötelesek megvenni a munkaadók a munkavállalóik tömeg- közlekedési bérleteit - az erről szóló javaslatról is döntött a T. Ház a személyszállítási törvény utolsó pillanatos módosító indítványai között. A hétfő este, lapzártánk után sorra kerülő zárószavazáson arról is voksolhattak, hogy a MÁV és a Volán menetrendjének összehangolásával, valamint járatritkításokkal 3-400 millió forintot spóroljanak a közlekedésen évente. Szavaztak a kórházak átvételének szabályairól, ehhez Kosa Lajostól érkezett be egy fontos módosító javaslat. Ha elfogadják az indítványt, az állam köteles lesz egyösszegű kártalanítást fizetni az önkormányzatnak, amennyiben a város az elmúlt öt évben fizetett azért, hogy az övé legyen a kórház. A hétfői ülés első részében a gazdasági témák domináltak. Cséfalvay Zoltán államtitkár például napirend előtt arról beszélt, hogy „a kormány világosan látja az adórendszer átalakításának irányát”. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig az LMP-s Vágó Gábornak adott válaszában a tervezett új adókról azt mondta: a kormány arra törekszik, hogy az indirekt adók felé tolják a rendszer súlypontját. ■ Sz. I. Angela Merkel német kancellár e-VW Golfot mutat be Wen Jiabao kínai miniszterelnöknek Wolfsburgban. Közben a piac aggódik a Sarkozy-Mer- kel-paktum miatt. A francia államfő a választásokon a második helyre szorult. Szocialista vetélytársa, Hollandé növelné az állami kiadásokat és a jövedelmet, a profitot terhelő adókat, és újratárgyalná a paktumot. A fő adóbevételek tavalyhoz képest csökkentek az előző év márciusához képest alacsonyabb bevételek, magasabb kiadások jellemezték a központi költségvetést márciusban: előbbiek 47 milli- árddal maradtak el, főként mert egyes operatív programok kevéssé teljesültek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Csökkent az előző évihez képest a társasági és az evabevétel is, utóbbi majdnem harmadával. Kevesebb játékadó és áfa folyt be, ami azért érdekes, mert maga az adóterhelés nőtt - a játékadó ötszörösére, az áfakulcs pedig 2 százalékponttal. Szja-ból viszont többet szedett be az állam, mint egy éve, majdnem negyedével. Ebben szerepet játszik a minimálbér emelése és az elvárt béremelés is. A kiadások 31,3 milliárd forinttal lettek nagyobbak a növekvő kamatkiadások miatt. MÁRCIUSBAN 230,9 milliárd forintos volt az államháztartás hiánya (központi költségvetés 235,5, tb-alapok 3,6 milliárdos deficit, elkülönített állami pénzalapok 8,2 milliárdos többlet), így az év első három hónapja 517 milliárdos deficitet mutat, ami az idei terv mintegy 90 százaléka. ■ ■ Az év első három hónapjának deficitje az éves terv 90 százaléka.
