Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-04-22 / 15. szám

SZTORI / 5 2012. ÁPRILIS 22., VASARNAP Parasztwellness menti meg a falut gömörszőlős Nem törődnek bele a sorsukba: a jövőjükért visszamennek a múltba Sok gyereket a szüleik azért hoznak el, hogy megmutassák, mennyit kell dolgozni egy gyümölcsért Friss levegő, madárcsicser­gés, tökéletes nyugalom: a Bükkalja legszebb völgye Gömörszőlős. A wellness- hétvége ráadásul kevesebb mint négyezer forintba kerül egy napra. Nem, ez nem egy akciós ajánlat, sőt van úgy, hogy egy fillért sem kell fizetni. Dolgozni azonban mindig kell, a wellnessprog- ram ugyanis kissé speciális. Fábos Erika Múlt hétvégén például karám­takarítással, kecskekörmölés- sel vagy a gyümölcsfák metszé­sével lehetett „pihenni” Gömör- szőlősön, a parasztwellness- ben. Az elnevezés Hankó Ger­gelytől származik, aki önkén­tesként került bele az önkéntes programba, és több mint két éve neki köszönhetően újabb és újabb wellnessezők érkeznek a háborítatlan kis faluba. „A Gödöllői Egyetemen ter­mészetvédelmi mérnöknek tanultam, és volt egy kurzus, ami egy egyhetes program ke­retében, itt, Gömörszőlősön zajlott az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Ala­pítvány szervezésében - mond­ta Hankó Gergely. - Annyira magával ragadott a törekvés és az a munka, ami itt a faluban zajlott, hogy úgy döntöttem, visszajárok ide dolgozni. Elő­ször csak néhány egyetemi cso­porttársam csatlakozott hoz­zám, aztán a barátaim, aztán a barátaim barátai, és éppen a legnagyobb nyári melegben iz­zadtunk, miközben irtottuk az aljnövényzetet, amikor kipat­tant valakinek a fejéből, hogy ez az igazi szauna, a paraszt- wellnessben. A közösségi por­tálon kipróbáltuk, működött, így aztán rajtunk maradt.” Azóta eddig 18 hosszú hétvé­gét szerveztek a csapat tagjai. Nekik köszönhetően van most hol lakni Icukának, Micuká- nak és Jenőnek, a mangalicák­nak, a több mint ötven kecske karámját is ők építették, bon­tottak házat, építettek kukori- cagórét, ástak fel veteményest és megszabadítottak egy több­hektáros gyümölcsöst is az ember nagyságú gaztól. Mind­ezt kemény, kétkezi munkával és ingyen. Mégis hatalmas az érdeklődés, már nemcsak a következő, de az azutáni hét­végére is jelentkeztek az ön­kéntesek. Érkeznek csapatépí­tés céljából, pedagógiai célból családok, gyerekekkel, buliból egyetemisták, de nagyon sok magánember is, akik közül a többség törzsmunkás lesz és visszajár. A legfiatalabb „well- nessező” hat-hét év körüli volt és a szülei hozták magukkal, hogy megmutassák neki, meny­nyit kell dolgozni azért, hogy az ember gyümölcsöt ehessen. A legidősebb hetvenéves volt és a falusi gyermekkora iránti nosztalgia indította útnak. Nem keveset kellett utaznia. Gömörszőlős Borsodban, Mis­kolcon túl, a szlovák határ kö­zelében az utolsó magyar falu. A múlt század 30-as éveiben még kétszázan lakták, isko­lájába 36 gyerek tanult akko­riban. Az iskola ma múzeum, udvarában az egykor virágzó mezőgazdaság tárgyi emlékeit őrzik. A miskolci székhelyű Ökológiai Intézet a Fenntartha­tó Fejlődésért Alapítvány pedig egy ökogazdaságot tart itt fenn 1993 óta. Turisztikai vonzerő lehet a falusi munka ANGLIÁBAN, Amerikában és Iz­raelben nem ökológiai céllal, hanem pusztán turisztikai kíná­latként tartanak fenn gazdasá­gokat, ahol a turisták hobbiból dolgoznak. Ezek egyre több láto­gatót vonzanak. A feltöltődés közben megtermelt zöldségek, gyümölcsök és hús pedig a sa­ját vacsoraasztalra és főként olyan otthonokba kerülnek, ahol idősek vagy magatehetet­len betegek laknak. így kapcso­lódik össze a turizmus, az ön­kéntesség és a jótékonyság. „Gyulai Iván ökológus a tér­ségben végzett kutatásai során figyelt fel arra, hogy ezen a te­lepülésen olyan emberek élnek, akik nagyon öntevékenyek, és eredetiben léteznek a közössé­gükben olyan hagyományok és munkamódszerek, amelyek ak­koriban már a következő falu­ban is elhaltak - mondta Füzér Zsolt, a mintagazdaság vezető­je. - így rendelkezik a település páratlan mezőgazdasági gyűj­teménnyel, van a faluban nívó­díjas parasztház, amit a falu ön­erőből újított fel, és saját vízmü­ve és szennyvíztisztítója is van a gömörszőlősieknek. így került az Ökológiai Intézet mintaprog­ramja éppen ebbe a faluba.” A cél az önfenntartáson kí­vül sokrétű: a magyar- és tájfaj­ták megőrzése a gyümölcsös­ben, a növénytermesztés és állattartás évszázados tapasz­talatainak az összegyűjtése, is­kolai és egyéni képzések szer­vezése és gyakorlati útmutató azoknak, akik maguk is egy ökogazdaságot szeretnének üzemeltetni. Arra számítanak, ahogy az élelmiszerárak emel­kednek és a megélhetés egyre nehezebb lesz, tudásukra és az összegyűjtött tapasztalatokra úgy lesz egyre nagyobb igény. „Aki valójában itt él a falu­ban, az 67 ember - mondta E. Kovács Judit polgármester. - Pár éve még a teljes ellehe­tetlenülés határán billegett a falu. Ennyi embernek ugyan­is nem éri meg boltot üzemel­tetni, nem jár ki orvos, minde­nért el kell menni valahova. Nem volt más választásunk, mint hogy visszamenjünk a múltba a jövőnkért. Nálunk vissza lehet szerezni a múlt­ból a nyugalmat, a friss le­vegőt, a saját gyümölcsöt, az otthon sütött kenyeret, a biz­tonságot, az egymásra való odafigyelést. Az elmúlt két évben heten költöztek ide és munkához is láttak. Abban bí­zom, hogy ez ebben az ütem­ben folytatódik, és nekünk si­kerül túlélni, ami manapság olyan sok ekkorka magyar falura nem igaz.” Besurranó-történet RADOS VIRÁG ülök egy reggel a konyhában, hajnali öt óra van. Egy sebté­ben megvajazott zsemlét maj­szolok (női szokás: nappal kar­csúsító diéta, éjjel a frizsider tartalmának felfalása). Látom ám, amint lenyomódik a bezárt bejárati ajtó kilincse. Gondo­lom, a férjem az. Bekukkantok a szobába - életem párja béké­sen szuszog a paplan alatt. Fel­rázom: „Ébredj, valaki be akart jönni!” Ugrik bele a papucsába, és már tépi is fel az ajtót, rohan a besurranó után. De az für­gébb nála, mire a párom kiér a folyosóra, már csak a hátát látja emberünknek. „Alacsony ter­metű pali volt, edzőcipőben, az a fürge fajta, esélyem nem volt utolérni”. délelőtt a szomszédasszony meséli, ő is hallott valami zörejfélét hajnalban az ajta­ja felől. Besurranónk tehát minden kilincset végigpró­bálgatott. két hét múlva az eset megis­métlődik, akkor már a férjem neszei fel a zajra. Mire kiér, a pali megint eltűnik. Rendőr ismerősünk tanácsolja: „Elő­ször azt kell végiggondolni, ki dolgozik a házban. Például egy szerelő vagy takarító. Hi­szen elektromos kapukóddal lehet csak bejutni, aki tehát hajnalban surrangat ajtóról ajtóra, annak ismernie kell a kódot.” még szerencse, hogy mindig bezárjuk a lakást éjszakára. El sem tudom képzelni, mit éreznék, ha arra ébrednék: egy idegen motoz a szobában. huszonöt éve lakom a ház­ban, kétszer hagytam nyitva éjszakára az ajtót. Először éb­ren voltam, az íróasztalomnál dolgoztam. Éjfél felé hallom, hogy bejön valaki. Rohanok ki, a küszöbön torzonborz alak dülöngél. Ijedtemben úgy ráordítottam, hogy a végén ő rémült meg igazán. Hebegve közölte, ő csak a La­jos bácsit keresi. Sikítottam tovább: itt nincsen semmiféle Lajos bácsi, kotródjon innen az úr az alkoholszagával együtt. a második eset rosszabbul végződött. Mire a barátom­mal reggel felébredtünk, a srác laptopjának már csak hűlt helye volt, a számítógép táskáját a besurranó bezzeg otthagyta a félig nyitott aj­tóban, a küszöbön. Mintha fityiszt mutatott volna ne­künk. Azzal vigasztaltam magamat, jó, hogy a torkun­kat nem vágta el - bár a be- surranóknak nem szokásuk a gyilkolászás, ők csak el­emeinek dolgokat. FURCSÁN GONDOLKODNAK az ilyen emberek. Mi azt mond­juk róluk, lopnak, mert nem akarnak dolgozni. Ők pedig magukról azt, hogy amikor lopnak, tulajdonképpen dol­goznak. Szóval, ahogy a mon­dás tartja, bízz Istenben, de zárd be jól az autódat. Meg a lakásodat is. HIRDETÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS JOGELLENES KÜZDJÖN ELLENE! TUDJON MEG TÖBBET A JOGAIRÓL: WWW.STOP-DISCRIMINATION.INFO Egyenlő Bánásmód Hatóság: +361-3367843 Sztálin képével járnak a buszok a győzelem napján orosz jogvédők szégyenle­tesnek nevezték, hogy Sztálin fényképével díszített buszok je­lennének meg a hitleri Német­ország felett aratott győzelem 67. évfordulóján, május 9-én az egykori Szovjetunió nagyobb városainak utcáin. Arszenyij Roginszkij, a Memorial jogvédő szervezet vezetője hangsúlyozta: szé­gyent hoz az országra Sztálin képének dicsőítése. Ez azt bizo­nyítja, hogy az ország semmire sem emlékszik, ezzel lejáratják Oroszországot - tette hozzá. ■ Az emberjogi bizottság elnöke ártalmasnak és tiszta provokációnak minősítette az ötletet. Viktor Loginov, a Győzelem Buszai Terv kezdeményezője ugyanakkor arról írt Zsivoj Zsurnal (Élő újság) című lap­jában, hogy idén 40 városban jelennek meg az ilyen buszok, sokkal több helyen, mint ta­valy. Az ehhez szükséges pénzt pedig hamarosan össze­gyűjtik. Korábban az Interfax orosz hírügynökség arról számolt be, hogy az észt és a lett főváros­ban, Rigában és Tallinnban is indítanának ilyen buszokat. A helyi hatóságok azonban máris jelezték, hogy nem engednek közlekedni ilyen járműveket. Mihail Fedotov, az orosz állam­fő mellett működő emberjogi bizottság elnöke ártalmasnak és tiszta provokációnak minő­sítette a Sztálin-buszok közle­kedtetését. ■ k 6 v i A 4

Next

/
Thumbnails
Contents