Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-21 / 68. szám

2012. MÁRCIUS 21, SZERDA 5 INTERJÚ kormányhivatal Jelentős ésszerűsítést hajtottak végre a saját tulajdonú ingatlanok, a bérlemények, a gépjárműflotta működtetése és a telekommunikáció terén. A kormányablak népszerűségét jelzi, hogy tavaly 6346 ügyfélnek nyújtottak segítséget SZÁZMILLIÓS MEGTAKARflÁST ÉRTEK EL Tóth Ferenc kormánymegbízott a járások ügyében beérkezett észrevételeket maximálisan figyelembe vettük Már átállt az üzemszerű működésre a Tolna Megyei Kormányhivatal, válaszol­ta kérdésünkre Tóth Fe­renc kormánymegbízott. Az új állami működési mo­dell országosan 50 milli­árd, Tolna megyében többszáz millió forintos megtakarítással járt. Ihárosi Ibolya Január elsején volt egy éve, hogy megalakultak a megyei kormány- hivatalok. Az első év tapasztala­tairól kérdeztük Tóth Ferenc Tol­na megyei kormánymegbízottat. A Tolna Megyei Kormányhiva­tal 14 szakigazgatási szerv és a volt közigazgatási hivatal egysé­geként jött létre. A régiós alapo­kon működő szakigazgatási szer­vek ismét egységes, megyei irá­nyítás alá kerültek. A nem integ­rálódott államigazgatási szervek tekintetében a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogo­sítvánnyal rendelkezik. A megyei államigazgatási kollégium ne­gyedévente ülésezik és a kor­mányzati döntések területi vég­rehajtásának összehangolását szolgálja.- Milyen elvek szerint műkö­dik a hivatal?- A kormányhivatalt egységes, a korábbinál takarékosabb mű­ködés jellemzi. Jelentős raciona­lizálást hajtottunk végre a saját tulajdonú ingatlanok, a bérlemé­nyek, a gépjárműflotta, a tele­kommunikáció terén. Az együtt­működést elősegítendő, szakmai értekezleteket, csapatépítő prog­ramokat és képzéseket szerve­zünk, amelynek köszönhetően összetartó, a feladatokat üzem­szerűen és magas színvonalon végrehajtó apparátus alakult ki. A hivatalon belül és azon kívül is kölcsönösen jó kommunikációt sikerült megvalósítanunk. Ebben kiemelt szerepe van a kormány­ablaknak, ahol 61 ügykörben áll­nak munkatársaink az állampol­gárok rendelkezésére. A kor­mányablak népszerűségét jelzi, hogy tavaly 6346 ügyfélnek nyúj­tottak segítséget A cél, hogy jövő év végére valamennyi, az állam­mal kapcsolatos ügyet a kor­mányablakokban lehessen intéz­ni. A kormányhivatalok fontos feladata még az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés és felügyelet, amelyet 2010-ben állí­tott helyre a kormány. A törvé­nyes működéshez szükséges szakmai segítséget folyamatosan biztosítjuk a településvezetők­nek, konzultációk, szakmai fóru­mok és jegyzői értekezletek for­májában. Alapelvünk az ügyfél­barát ügyintézés, az állam szol­gáltató funkciójának erősítése. Ennek az alapjait megyei szinten már leraktuk, 2012-ben a járások kialakítását készítjük elő.- Úgy tűnik, e témában van­nak még viták...- A koncepció társadalmi egyeztetése január végén lezá­rult, a javaslatok feldolgozása fo­lyamatban van. A járásokkal kapcsolatban országosan 728 ja­vaslat érkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba. A Tolna Megyei Kormányhivatal a megye valamennyi polgármes­terét felkérte a koncepció véle­ményezésére. Huszonhárom ja­vaslat érkezett, ebből 21 telepü­lés a tervezethez képest más já­ráshoz szeretne tartozni, kettő pedig más járási székhely kijelö­lésére vonatkozik. A beérkezett észrevételeket maximálisan fi­gyelembe vettük és beépítettük a javaslatunkba. A minisztérium és a kormányhivatalok egyezte­tését követően törvény születik a járásokról, ezek székhelyeit és U- letékességi területét kormány- rendelet szabja meg.- Kevesebbe kerül-e a kor­mányhivatal működése, mint a korábbi rendszer?- Országosan 50 milliárd forint feletti megtakarítást sikerült el­érni az első évben, a 2010-es költ­ségvetéshez képest A kormány- hivatalok költségvetése tavaly 126 milliárd forint volt. Megyei adatokkal a korábbi regionális fel­állás miatt nem minden szakigaz­gatási szervnél rendelkeztünk, de több mint 100 milliós megta­karításról beszélhetünk.- Mennyivel dolgoznak töb­ben, vagy kevesebben a kor­mányhivatalban, mint koráb­ban ugyanezen körben?- Végrehajtottunk bizonyos lét­számleépítést, de ez nem volt olyan sokkoló, mint amilyen hí­rek erről kezdetben voltak. Az ál­lományi létszám a megalakulása­kor 588 volt, majd a munkaügyi központok integrációjával 697 fő­re emelkedett. Az idén év elején végrehajtott, átlagosan 10 száza­lékos létszámleépítés után 625- en dolgozunk a kormányhivatal törzshivatalában és szakigazga­tási szerveinél. Arra is volt példa, hogy valaki a megyei intézmény- fenntartó központban kapott fel­adatot Nyilván a bérekkel is lehe­tett valamennyit takarékoskodni, de nem ez volt cél.- Milyen módszerekkel lehet irányítani egy ekkora, szétta­golt és helyileg szétszórt szer­vezetet?- A kormányhivatal ingatlana­inak és bérleményeinek haszno­sítását úgy szerveztük át, hogy működtetésük minél kisebb ki­adást jelentsen. Több szakigaz­gatási szervet egy épületbe köl­töztettünk a megyeszékhelyen és a körzetközpontokban is. Ezek és a törzshivatal között körjáratot alakítottunk ki, így nem a posta, hanem gépkocsivezetőink végzik a küldemények és iratok továbbí­tását. Ez a megoldás jelentősen csökkentette postai költségein­ket és gyorsabbá, hatékonyabbá tette a munkát. Az egyes szerve­zeti egységek közötti információ- áramlást segítik a rendszeres ve­zetői értekezletek. A gyors és közvetlen kapcsolattartást szol­gálják a modern eszközök is, elektronikus levelezésen és az informatikai hálózaton keresztül továbbítjuk az információkat egymás közt.- Mit terveznek a hatalmas át­vett ingatlanvagyonnal és az örökölt problémákkal kapcso­latban?- Az ingatlanvagyon az átvett Szolgálatnak és nem tehernek tartom a megbízatásaimat feladatokkal arányos. Január el­sején megalakult a megyei intéz­ményfenntartó központ, amely­nek kiemelt feladata a vagyon­gazdálkodás. Ésszerű hasznosí­tásra törekszünk e területen is. Az épületek állapota szükségessé teszi a felújítások és a korszerű­sítések megkezdését. Ehhez uni­ós támogatásokra pályázunk, március végéig 800 millió forint értékben készítünk elő infrast­ruktúra-fejlesztő pályázatokat. A feladatokat kisebb hivatali lét­számmal látjuk el. Az integrált gazdálkodás és az egységes be­szerzés is megtakarításokat ered­ményez. 2012. január elsején me­gyénkben is létrejött a megyei in­tézményfenntartó központ. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a megyei önkormányzati rendszerből százmilliárdos for­rást vontak ki az előző nyolc esz­tendőben, s ez lehetetlenné tette, hogy normálisan működtethes­sék intézményeiket. Az tehát, hogy iszonyatosan eladósodtak, nem a megyei önkormányzatok bűne. A helyzet megoldására szü­letett a döntés, hogy az állam át­veszi az intézményeiket, a va­gyonnal és a felhalmozódott adós­sággal együtt.- A megyeháza hasznosításá­ról már szót ejtett egy sajtótájé­koztatón. Van-e elképzelés pél­dául a megyei levéltár elhelye­zésére?- A pénzügyi korlát az nagy úr. Egy felújított, energetikailag meg­felelő épület jelentene végleges megoldást a levéltár számára, ami csak pályázati forrásokból fi­nanszírozható, s talán még ennél is fontosabb, hogy megtaláljuk a szépen felújított Vármegyeháza új funkcióit. A díszterem már je­lenleg is sok rendezvény repre­zentatív befogadó helye.- Látja-e annak a lehetőségét, hogy belátható időn belül új megyei könyvtár épüljön, vagy más megoldás szülessék erre a több évtizedes problémára?- Saját forrásból ezt nem tud­juk megvalósítani, pályázati le­hetőség esetén minden támoga­tást meg fog kapni az intézmény a sikeres pályázat elkészítéséhez.- Hogyan tudja összeegyeztet­ni az olykor hajnalig tartó par­lamenti munkát a kormány­megbízotti teendőkkel? ,- Amikor a miniszterelnök úr minket kinevezett, minden más pozícióról le kellett mondanunk, még országgyűlési bizottságnak sem lehetünk tagjai. Ez jelent bi­zonyos szabadságot, másrészt na­gyon sajnálom, hiszen 13 éven keresztül dolgoztam az oktatási és tudományos bizottságban, nagyszerű kollégákkal. A hajnali szavazás azért nem napi gyakor­lat, de ha négy órakor beülök az autóba, hatra hazaérek. Pár óra pihenés után ismét munkaképes vagyok. Az is hasznos, hogy részt veszek a törvényalkotás folyama­tában, így közvetlen információk birtokában végezhetem a napi fel­adatokat. A kormány területi megbízottjaként a kormányta­gokkal és a képviselőtársaimmal meglévő kapcsolatok pedig parla­Névjegy Tóth Ferenc 1950. decem­ber 30-án született Faddon. ' 1974-ben karbantartó gé­pész, 1976-ban tanári okle­velet szerzett a Nehézipari Műszaki Egyetem dunaújvá­rosi főiskolai karán, 1993- tól szakközgazdász, volt karbantartó gépész, tanár, egyéni vállalkozó, kereske­delmi igazgató, dolgozott fi­zikusként a Tolna Megyei KÖJÁL sugár-egészségügyi osztályán. 1999februárjától a Tolna Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány ügyve­zető igazgatója, az 199»tól a Fidesz országgyűlési kéf> viselője. Volt szülőfaluja pol­gármestere, több ciklusban önkormányzati képviselő. 2006-tól az oktatási és tude mányos bizottság tagja. Éve kig versenyszerűen kézilab­dázott. 1998-2001 között a Magyar Olimpiai Bizott­ságtagja. Nős, két gyermek édesapja. menti munkámat segítik. Koráb­ban Paks és környéke polgárai­nak érdekeit képviseltem a parla­mentben, kormánymegbízott­ként a megye valamennyi polgá­ra iránti felelősséggel járok el. Szolgálatnak és nem tehernek tartom a megbízatásaimat, amit csak szigorú időbeosztással és sok lemondással lehet ellátni. A legjobban az zavar, hogy a sport­ra nem jut időm, nagyon hiányzik a mozgás, de azt remélem előbb- utóbb a heti kétszeri teniszezést meg tudom majd szervezni. Min­dent összevetve, aki föltette a ko- lompot, az rázza.- Mit szól tengernyi elfoglaltsá­gához a felesége?- Támogatása nélkül soha nem tudtam volna ilyen közéleti fel­adatokat vállalni. Ő az, aki a nyu­godt családi hátteret biztosítja, aki mindig féltő gondoskodással segít engem a mindennapokban. Hálával tartozom neki a kitartó türelméért és szeretetéért- Úgy tudni, a kormánymegbí­zottaknak is választaniuk kell a tisztség és a képviselői man­dátum között, éppúgy mint a polgármestereknek. Szíve sze­rint melyiket választaná?- Szívem szerint mindkettőt, bár tisztában vagyok vele, hogy a megnövekedett körzetben több időt igényel majd az a munka. Ha már az embert négyszer egymás után megválasztották országgyű­lési képviselőnek, akkor talán meg voltak vele elégedve vele a választói és ötödször is nyerhet. Szerintem annak is megvannak az előnyei, ha a polgármesterek részt vesznek a törvényhozásban. A szünetekben is sok mindent el tudnak intézni a településük ja­vára. Másrészt, azon is el kell gondolkodnom, hogy 2014-ben 64 éves leszek. Lehet, hogy ne­kem az lenne a legjobb, ha elmen­nék nyugdíjba, járnám a világot, mennék az unokáimhoz. Most úgy érzem, bármelyik ujjamat harapom, fáj.

Next

/
Thumbnails
Contents